Jól eltűntem, de van mentségem. :) Szorgalmi időszak vége van (utolsó szorgalmi időszakom!!), és amellett, hogy esszét is írogatok (borzasztó érdekes témában, valahol, valahogy publikálni akarom, csak még ki kell találni, hogy hogyan...), van egy határidős filmem is (ami egyébként tök aranyos, ez az). Szóval most a napjaim azzal telnek, hogy fordítok, miközben szól az MR2, kiégés ellen megszökdösök a Müpához és a zikkuratról nézegetem a Dunát, meg a MS előtt mezítlábazok a füvön (Hippi kontra corporate üzletág c. jelenet), illetve, hogy a lelki izmaim se tunyuljanak el, Eat, Pray, Love-ot olvasok (amit rendszerint Prey-nek írok el, kösz, Freud), és Gilmore Girlst nézek (6. évad. Kezd frusztrálni.) Aztán leszáll az est, és elkezd pörögni az agyam az esszémen (illik egyébként hozzá az este, de nem mondok most el róla többet). Ha megvagyok ezzel a héttel, vár még rám egy 10 oldalas műfordítás egy előadásra, illetve egy 25 oldalas kísérletes programdolgozat, és akkor jelentem, abszolváltam, jövő félévben már matricát se kapok, lesz fényképes BKV igazolványom. Közben alkottam a konyhában is, és van néhány lapuló recept a blogmappában, előbb-utóbb mind kikerül ide. Lehet meggyőzni, hogy melyikkel kezdjem. Sós perec, jobb, mint a városligeti,"folyékony" sóval a tetején. Chocolate Chip Cookie - igazi békebeli csokis keksz, kívül ropogós, belül puha Gyors és fincsi túrótorta Voltak kevésbé sikeres próbálkozások is, például a házi dulce de leche-t illetően, ami leginkább kuszkuszra hasonlított a művelet vége felé. De a vaníliafagyi jó lett. A hétvégén SakuraCon, életem párja előadást tart vasárnap 14:30-kor a Nagysátorban, én ott leszek pomponokkal meg transzparensekkel az első sorban (nem). Gyertek, jó lesz. :) Egyébként mindezzel azt akartam mondani, hogy még egy kicsit haldokolni fog a blog, de rajta vagyok az ügyön. :) Remélem, jövő hét vége felé már sajtószemlézni is lesz időm, mert hiányoztok. ♥ Akinek pedig én hiányzom, az követhet Twitteren. ... Olvass tovább