20 évvel ezelőtt a Planétás Kiadó a romantikus, felnőtteknek szánt Vörös Rózsa sorozat mellett elkezdte kiadni az amerikai Sweet Valley High könyvsorozatot Az Édesvölgyi Suli Szerelmes Ikrei címen, amit a fiatalabb lányoknak szántak. Talán még van köztetek olyan is, aki hetente vadászta az újságárusnál az újabb köteteket, én már azután kapcsolódtam bele az őrületbe, hogy kijött az összes itthon kapható kötet, és egy kedves ismerős kölcsönadta őket — így volt alkalmam nyáron napi 2-3 könyvenként ledarálni az egészet. A könyvek főszereplője két csodaszép kaliforniai ikerlány, a 16 éves Elizabeth és Jessica Wakefield, akik külsőleg teljesen egyformák, belül azonban szöges ellentétei egymásnak. Elizabeth kedves, okos, segítőkész, hűséges, Jessica pedig lázadó, bajkeverő, a suli alig érdekli, a fiúk azonban annál inkább. Nem kell szépirodalmi mélységekre számítani, habkönnyű, maximum 130 oldalas kis könyvecskékről van szó, ami a sztereotíp amerikai gimibe varázsol minket — szurkolócsapattal és bálkirálynőkkel. Tudni kell, hogy maga a könyvsorozat Amerikában 1983-ban jelent meg, úgyhogy Jessica sztárideálja Harrison Ford, mobiltelefonról és SMS-ezésről szó sincs, Internetről meg pláne. Ez ad egy pluszt bájt a történeteknek („- Miért nem szóltál haza? – Nem volt telefonfülke a környéken!”). A magyarban sok a fordítási hiba is, de 1990-ben még nem volt Google, hogy szegény fordító utána tudjon nézni a dolgoknak, úgyhogy elnézem neki, hogy Jessica csokiszínű szobáját magyarul is „Mars Bar”-nak hívják (Mars szelet helyett), az iskola tornatanára pedig Coach néven fut, mintha ez lenne a keresztneve. :)
Külön aranyos, hogy az első 47 kötetnek saját borítót fotóztak, itthoni modellekkel – Bruce Patmant például a Barátok Közt kezdeti részeiből is ismert Kiss Zoltán alakítja (Pisti, a sofőr), és a 10. kötet elején egy nagyon fiatal Kéri Kitty is látható. :)
Itthon 57 kötet jelent meg a sorozatból, plusz 1 extra a Super Stars különkiadásokból, aminek az Enid, a szupersztár címet adták. Ez azonban még mindig csak töredéke annak, ami Amerikában kijött – ahol igazi könyvgyűjtési őrületet indított el a Sweet Valley. A Sweet Valley High jött először, összesen 143 kötettel, ezen kívül volt még hozzá több tucat extra kiadás (a lányok múltjával foglalkozót az Ígéretek c. itthon kapható kötet hátulján pedzegeti is a kiadó, de végül ezt nem adták ki itthon). Miután mindenki rájött, hogy ez mekkora biznisz, elindultak az előzménysorozatok és a folytatás is. A történet szerint időrendben a legelső a Sweet Valley Kids, ahol a 7 éves, második osztályos Wakefield ikrek kalandjait ismerhetjük meg (76 kötet + extrák), aztán jött a Sweet Valley Twins, ahol a lányok már hatodikosok (118 kötet + tucatnyi különkiadás), a The Unicorn Club, ahol hetedikesek (23 kötet), Sweet Valley Junior High, ahol nyolcadikosok (30 kötet), időrendben ugye itt jön az eredeti Sweet Valley High, ahol 16 évesek a lányok, aztán következik a Sweet Valley High: Senior Year, ahol már mindenki végzős (48 kötet), és a Sweet Valley University, ahol már mindenki egyetemista (59 kötet + különkiadások). Az utolsó sorozat Elizabeth címre hallgat, amikor is Elizabeth Londonba megy tanulni, ez egy 8 kötetes sorozat. A sorozat kitalálója, Francine Pascal már írja a folytatást, Sweet Valley Confidential címmel, amiben az ikrek 30 évesek, és felnőtt problémákkal küzdenek – az olvasóközönség is eszerint változik, itt már nem csak csók csattan el a szerelmesek között, mint az eredeti könyvsorozatokban. Látszik tehát, hogy több száz könyvről van szó, és ember legyen a talpán, akinek mind megvan! :D Egyébként a sorozat nagy részét nem Francine Pascal írta, hanem ún. ghostwriterek, akik az író stílusában írnak, de nem saját néven, mivel az író neve is hozzá tartozik a márkához.
Mivel annak idején kölcsönbe kaptam meg a köteteket, sajnos egy saját példányom sem volt, nemrég kezdtem összegyűjteni mindenhonnan (antikváriumok, teszvesz, vatera…) a magyar példányokat, már „csak” 20 hiányzik. (Ha akartok csereberélni – vannak dupla példányaim is! -, a fórumban megtaláljátok a listámat, hogy mi hiányzik!). Nehéz beszerezni őket, mert nagyon kapósak a könyvek, úgy látszik, az itthoni olvasóközönség nagyon ragaszkodik hozzájuk, és mindenkinek szép emlékeket idéz. Tényleg nem egy nagy sztori, kellemes kis szerelmes maszlagok, néha abszolút szembeszökő és orbitálisan naív tanulságokkal (SPOILER! Amikor Regina Morrow szerelemből elmegy megcsináltatni a süketségét egy svájci fülklinikára (!?!?!?!?!), és hazajön, és a fiúja mással van, kokainozik egyet, és rögtön szörnyethal!! Kedves gyerekek, ne drogozzatok!!!). Viszont vannak nagyon megható részek szakításról, szerelemről, halálról, úgyhogy én úgy gondolom, abszolút kellemes olvasmány 13-15 éves lányoknak, csak nem kell túl komolyan venni.
A könyvekből egyébként filmsorozat is készült, Sweet Valley címen, amit itthon is vetített az RTL-Klub valamikor a 90-es évek legvégén. A főcíme talán ismerősen hangzik. :)
Azok kedvéért, akik szintén gyűjtenek, itt egy teljes lista a magyarul is megjelent kötetekről:
- Kettős játék
- Titkok
- Játék a tűzzel
- Erőjáték
- Egész éjjel
- Veszélyes szerelem
- Drága testvérem
- Szívtipró
- Versengő szívek
- Rosszlány
- Túl szép, hogy igaz legyen
- Amikor a szerelem elmúlik
- Az emberrabló fogságában
- Cselvetések
- Ígéretek
- Váratlan örökség
- Szerelmes levelek
- Zűrös szerelem
- Leszámolás
- Kényszerleszállás
- Szökésben
- Túl nagy szerelem
- A búcsú
- Emlékek
- Nincs menekvés
- A túszszedők
- Szerelem bolondulásig
- Magányosan a tömegben
- Vetélytársnők
- Féltékeny barátnő
- Kinek a pártján állsz?
- Az új Jessica
- Az utolsó szalmaszál
- Tiltott szerelem
- Kitörés
- Most vagy soha
- Gonosz pletykák
- El otthonról
- A titkos imádó
- A szakadék szélén
- Nehéz választás
- Rejtelmek
- A kiközösített
- Csapdában
- Titok a családban
- Döntés előtt
- A bajkeverő
- Mit hoz a jövő?
- Dupla vagy semmi
- A lehetetlen
- A fogadás
- Ártatlan hazugság
- A második esély
- Hétvége két fiúval
- A fénykép
- A hajótörés
- Szerelmem, a tanár úr
- Enid, a szupersztár
Nektek milyen emlékeitek vannak a sorozattal kapcsolatban?
Tök jó, hogy az Édesvölgyi suliról is írtál. :D Nekem 1 vagy 2 kivételével mind megvan, most végigolvasva a címeket, 8 db van ami nem ugrik be, hogy melyik rész is volt… pedig elméletileg azokat olvasta utoljára. A 33. kötetig úgy emlékszem mindenre, mintha velem történt volna. ;) Utána egyre halványabban. Valószínűleg azért, mert ami korábban megvolt, azt többször olvastam újra.
Nagy kedvenceim voltak. Mindig különböző típusú emberek, és másfajta problémák álltak a középpontban. Az egyetlen dolog, ami közös volt, az az, hogy amikor valaki gondban volt, előbb-utóbb Elizabeth volt, akivel összeakadt és sikerült megbeszélnie a problémáit.
Regina halála nagyon nem kellett volna bele, agyoncsapta az egész könyvsorozat hangulatát. :(
Ami még kizökkentett, az volt, hogy a 40. kötet környékén elkezdtem belegondolni, hogy egy-egy kötet cselekménye egy néhány nap és két hét közötti időszakot ölel fel. A könyvekben lévő események egymást követik, minden könyv végén utalás van a következőre. (Általában Liz összefut a következő könyv főszereplőjével és látja, hogy gondjai vannak.) Szóval csak telik az idő, és az 50. könyvben még mindig 16 évesek, még mindig harmadikosok, se tavaszi szünet, se nyári szünet, mindig süt a nap és örökké tart ez a tanév… ;)
Igen, ezt én is olvastam, hogy valami harminc évig középiskolások. :DDD
A Confidentialt olvastad? Én ma megtaláltam egy boltban, és lecsaptam rá.
Mindig tanul valamit az ember lánya… Én csak a „Kettős játék”-ot ismertem (ha jól látom, az a legelső) – mert akkoriban nem magamnak vettem a könyveket, hanem kaptam, és talán valami szülinapra vagy névnapra ez volt az egyik könyv a sok közül. A szereplők nekem akkor felnőttnek tűntek, nagyon tetszett a történet – de fogalmam sem volt arról, hogy ez sorozat! Szegény ősöknek akkor nem lett volna nyugtuk, az biztos!
Volt, amiben felnőttesre voltak írva, gondolom hogy neveljék az olvasóközönséget… :)
Én kb. 13-14 éves koromban kezdtem olvasni őket. Amikor 16 lettem, rádöbbentem, hogy ezek most már egyidősek velem, mégis sokkal felnőttesebbek. :)
Sziasztok!
Eddig az Édesvölgyi sulit nem olvastam, de meghoztad a kedvem. :)
A California Dreams sorozatot viszont nagyon szerettem tinikoromban és a francia Helen és a fiúk is nagy sláger volt nálam.
Ami ilyen jellegű olvaványom volt – és máig is néha végigolvasom a gyűjteményem – a Denise sorozat. Emlékeztek rá? A Júlia és a Romana „kamasz változata” volt – igaz, nem folytatásos, mint az Édesvölgyi suli, de ebben is még kedves tini-szerelmes történeteket lehetett „végigizgulni”, amikben a maximum esetleg egy csók volt. :)
A California Dreamst én is imádtam. :)))
Oh, igen Jake a rossz fiú:-))))
Ajjaj, azt hittem, rajtam kívül más nem is tudja, hogy ilyen létezik… :D Bár nekem a sorozatnak csak egyetlen egy kötete van meg, de az akkoriban nagyon tetszett, sőt, én is elkezdtem (magamnak) újságot írni – na jó, lehettem vagy 12 éves (max.). Mi is volt az újság neve? Sajnos már fogalmam sincs…. és arról sem, hogy annak az egy kötetnek mi a címe… na majd otthon előkeresem. :))
Orákulum. És Elizabeth írta a Szemfüles rovatot. :)
Sziasztok, erre azonnal regisztrálnom kellett. Én is imádtam, vadul gyűjtöttem, talán egy-két darab hiányzik csak. És én abszolút Jessica-rajongó voltam. :) Kanadában voltam évekkel ezelőtt, ahol a rokon lány polcán megtaláltam a Sweet Valley Kids-et, és hihetetlen élmény volt – csekélyke nyelvtudásommal -, h szinte minden szavát értem, a többit meg abszolút ki tudtam következtetni. Hát így…
Szia!
Ismerem az érzést, 13 évesen eljutottam egy WH Smiths-be Oxfordban, és ott voltak angolul a polcon. Egy vastag kötetet vettem meg, benne 2 regény. Kincset vadásznak a sivatagban – annyira abszurd, hogy már jó. :) Nem tudom röhögés nélkül olvasni. :)
Wow! Én is olvastam, meg gyűjtögettem, valahol biztosan meg is vannak. De most, hogy összeírtad a megjelent részeket, lehet, hogy összerendezem :) elrakom a lányomnak :D mint anya a pöttyös és albatrosz könyveket :D
Nagyon szerettem, megvolt majdnem az egész sorozat. Talán még most is megvan valahol anyukáméknál a padláson. Hamarosan költöznek, akkor megkeresem. Emlékszem, amikor 21 évesen Amerikába költöztem egy évre, bementem ott egy könyvtrába és kivettem valamelyik részt angolul. A könyvtáros néni meg ferdén nézett rám, hogy biztos ezt akarom, vannak ám jobb könyvek is… Szegény honnan tudhatta, hogy nekem ez tini kori nosztalgia. :)
Ó, azok a ferde szemek… :D Nekem is kijutott belőlük az Antikváriumban, mikor kérdeztem a srácot, hogy van-e esetleg még belőle másik kötet, egyszerűen közölte, hogy ő „ilyennel” nem foglalkozik, az ilyent úgy ejtve ki a száján, mint valami szitokszót. Nem tudom, szerintem amúgy nem nézek ki ponyvaolvasó-fejű embernek (ha van ilyen egyáltalán :D), de úgy nézett rám, mint valami utolsó szemétre, hogy ilyet merek olvasni.
A másik vicces az volt, amikor vaterán vettem valakitől (haha, alliterálok) egy csomót, 10-12 darabot, ő meg pont hogy ponyvaolvasónak nézhetett, mert lelkesen mondta, hogy „van ám még Julia és Romana is, 20-20 kötet”, és nem értette, hogy akkor meg miért fintorgok én. :D
A ponyvaolvasó-fejű ember az milyen?
Ú, de imádtam!
Én is én is én is! Nekem is megvoltak ezek a könyvek :) Minden hétvégén vettünk egyet az újságárusnál, vasárnapig pont „elfogyasztottam”. Szerintem aranyos történetek voltak, pont megfelelők egy általános iskolás lánynak. Néha én is előveszem nosztalgiázni :)
Ó, én csak az Egész éjjel-t olvastam, de tömény nosztalgia így rágondolni.
Ó, én 18 évesen is nosztalgiáztam, amikor a régi ovimban kellett szavazni. :) Az nem jelenti azt, hogy nem örülök annak, ami most van, csak hogy örömmel emlékszem arra, ami volt! :)
Na igen, nekem az Álmodj rózsaszínt van meg nagyon, amikor a gazdag fiú beleszeret a szegény lányba.
Egyébként így, hogy mondtad, a Kaliforniai álom és a Beverly Hills 90210 abszolút dereng, mondjuk az utóbbi nagyon nem volt az én világom. Valahogy kicsit…hogyismondjam…műnek tűnt.
Jééééézusom Vía, ennyire nem lehetünk már a korban, hogy nosztalgiázni is tudunk :D
Nehogy azt hidd, hogy nem volt ilyen műfaj akkoriban Amerikában! Bőven mentek hasonló a sorozatok, a Beverly Hills 90210 is 1990-ben indult, ott volt a Saved by the Bell (1989), aztán amit még itthon is adtak később, a California Dreams (1992), és egy halom tinisorozatuk volt (Kanadának is ott volt a Degrassi), csak hozzánk nem jutott el mind, illetve nem akkor, amikor kinn elkezdődött. :) Egy csatornánk volt csak, és épp csak pár éve lehetett megszokni, hogy nem „csúnya nyugat” Amerika és minden, ami onnan jön. Nagyon szűrt kínálatot kaptunk csak. Itthon például nem is indult el a The Baby-sitters Club könyvsorozat, ami legalább ekkora őrületet csinált kinn, mint a Sweet Valley (csak a filmet adta az HBO ötszázszor).
A 80-as évek nagy tinifilmjeiről, John Hughes műveiről ne is beszéljünk, iszonyú kult mindegyik, szókimondó, a kamaszok életéről és problémájáról szól, és még most is megállják a helyüket. A Breakfast Club az egyik kedvenc filmem. :)
Na de 4es lett a tökéletes méret? Ez azért valljuk be őszintén erősen kiábrándító szegény lányoknak. Mondjuk nekem először emlékszem, hogy a sorozat sem tetszett, mert egyáltalán nem olyanok voltak a szereplők, amilyennek én elképzeltem őket olvasás közben.
Másik régi-régi nagy kedvenc egy francia egyetemistákról szóló sorozat volt akkoriban, amit a Dunán adtak Helene és a fiúk címmel. Nagyon szerettem, pedig a főszereplők akkor még jóval idősebbek voltak nálam. Illetve a Kadátok és kollégisták, amelyik meg az olaszoktól jött és az 1es adta, ha jól emlékszem. Hihetetlen, hogy az amerikaiak ebben a műfajban akkoriban még mennyire nem voltak sehol sem. :))
Másik, amin megdöbbentem: kiskoromban volt egy kedvenc kutyás sorozatom is, Makk Attila Kóbor-sorozata. Egy kóbor kutyusról szólt, akit befogadott egy család, ahol megtanult beszélni és utána katonasághoz került meg keresőkutyának használták. Valamelyik nap néztem, hogy a napokban kerül a boltokba Kóbor legújabb kalandjai címmel egy frissített változat, ahol a gyerekek idősebbek lettek meg kicsit modernizálódott a sztori is. Kíváncsi leszek mindenesetre. :)
Nekem is Elizabeth volt a szimpatikusabb, bár így felnőtt fejjel újraolvasva a könyveket rájöttem, hogy enyhe mártírkomplexusban szenved szegény. :D
Ha most olvasnám először, lehet, hogy nem jönne be annyira, mint így, hogy erősen érvényesül a nosztalgia. De azért elég kritikusan állok hozzá, és mindig jókat nevetek az újra és újra leírt mondatokon („Anyjuk olyan fiatalos volt, hogy szokszor az ikrek nővérének nézték”).
Képzeld, nemrég Amerikában újra kiadták az első pár kötetet, és felújították a történetet, írtak bele mobiltelefonokat, Elizabeth már blogot vezet a suli pletykarovata helyett, és az autójukat is lecserélték Fiatról azt hiszem, Fordra. Amin pedig kiakadt az olvasóközönség az az volt, hogy a lányok alakjának leírásánál a „perfect size 6” helyett most már „perfect size 4” áll. Hát igen, 27 év alatt változott egy cseppet a szépségideál. :/
Fiatalabb koromban (általános felső) egy utcában laktunk még a legjobb barátnőmmel. Akkoriban a könyvtárat példának véve egymás gyűjteményéből kértünk kölcsön olvasnivalót. A nővérének majdnem az egész Édesvölgyi sorozat megvolt, Így az első köteteket onnan kértem el. Ami pedig nem, az a csepeli könyvtár állományából került hozzám.
Hozzám mindig Elizabeth állt közelebb, én is csendesebb, nyugodtabb voltam. Miatta határoztam el akkoriban, hogy egyszer még újságíró leszek, de amikor megláttam, hogy nálunk bárki elhelyezkedhet a „médiában”, ha pár hónapig nyilvánosság előtt hempereg fűvel-fával, elment a kedvem az egésztől. Mondjuk végül „valamennyire” mégis újságíró lettem. :)