♥ Ma kicsivel 7 után felkeltem, ami ritka olyankor, amikor egyébként nem megyek sehová. (Egy téves hívás felébresztett, és fél kilenckor amúgy is csörgött volna a vekker; nem akartam egy órára visszaaludni.) Kinn még sötét volt, úgyhogy tompa fényt gyújtottam a nappaliban, kinyitottam az ablakot, hogy szellőzzön a szoba, megetettem Áfonyát (nagyon örült neki, hogy ilyen korai vagyok), aztán kimentem a konyhába, és összedobtam a kenyér reggeli felét, miközben halkan szólt a rádió. Szuper volt. Pakolásztam, megnéztem az e-mailemet (ilyen korán még nem történik semmi az Interneten – csodálatos!), aztán egy órával később felébresztettem Ádámot is, és a friss kenyérkénket kényelmesen megreggeliztük a kanapén (zöldségekkel, mozzarellával), miközben sorozatot néztünk & teáztunk. Az elmúlt napok hektikussága miatt ezek a nyugalmas reggelik elmaradtak, de nem tudtam, hogy mennyire hiányoztak. Továbbra is a reggeli a kedvenc étkezésem. Mindezek hatására egyébként úgy lelazultam, hogy reggeli után kidőltem a kanapén (derékszögben a sarokban, ahogy voltam), és aludtam egy órát. Nagy áldás, hogy nem kellett rohanni sehova, és megtehettem.

♥ További apróságok: Áfonya ugrabugrája, mikor Ádám hazajött (hiányzott neki is); Vivian Maier fotói (olvassátok el a történetet!); Anne tévéfilmet nézni vasárnaponként és újrafelfedezni a történetet – kettesben! (best. husband. ever.); megvalósítható dolgokról álmodozni; rendet rakni az íróasztalon & újult erővel dolgozni; csípős hideg, de már tavaszillatú levegő; mentás sampon; sok-sok új blogos jó hír (köztük egy nagy blogszülinapi meglepetés – készüljetek!).

Nektek?