Általában mindenhol ez a fő hely, ahol a legtöbb időt töltik a lakók, itt pihennek, lazítanak. Nálunk is a leggyakrabban használt helyiség, és a legnagyobb is a maga 20 négyzetméterével (majdnem fele a lakásnak). Mivel a dolgozórész is a nappaliból van leválasztva (ezt egyébként majd egy későbbi összeállítás során tárgyalom), a nappali szoba nappali-funkciói nagyon fontosak, hogy szépen el legyen különítve a work és a play. Volt egy másfél éves időszak, amíg tévékészülékünk nem volt, és a monitorba volt bevezetve a kábel, azon tévéztünk. A kanapé pedig a monitor felé nézett. Vagyis munka közben a székből néztem a monitort, “pihenésnek” pedig hátrébb ültem két métert, és szintén a monitort néztem. Nem volt egy nagy környezetváltozás. Aztán egyszer a földön hanyatt feküdve a plafont bámulva megálmodtam az új elrendezést — mindig a plafont bámulva szoktam elképzelni a berendezéseket, mert a plafon alapterülete ugyanaz, mint a padlóé, csak üres, és jól be lehet népesíteni képzeletben mindenfélével.
Így most van rendes pihenős hely kanapéval, tévékészülékkel (közben lett egy), és egy íróasztalos-számítógépes dolgozórész. A kanapét körbeveszik a kedvenc könyvek (nemkedvenc könyv már nem is nagyon van, megszabadultam mindentől, amit nem minimum 90%-ig imádok), inspiráló újságok, illetve az ajtó mögött egy polcon a kártyák, társasok és egyebek, bár a kártyákat szeretném közelebb hozni a kanapéhoz, hogy gyakrabban rájárjunk. :) Az új elrendezéssel (a falnak tolt könyvespolcot élével a falnak állítva térelválasztónak használjuk) tévé előtt jó nagy hely szabadult fel, pompásan lehet jógázni, tornázni, kétszemélyes táncpartit tartani. A kanapén jó ücsörögni, olvasni, sőt, a délutáni alvásaimnak is a kanapé a színhelye, valahogy a hálószobában csak éjjel tudok aludni, a kanapéra pedig szépen süt a nap, és imádok napsütésben aludni fél-egy órát. Persze, erre nem mindig van lehetőség, de ha van, boldogan élek vele. Az otthonmunka előnye. :) Este valahogy egyébként is jobban tudok dolgozni.
A nappali az egyetlen helyiség, amivel nagyon meg vagyok elégedve, nem is igazán kéne nagyobb — ha nem itt lenne a dolgozósarok, akkor a helyére étkező menne, szóval semmiképpen nem a nappalit “tágítanám”. Pont jó így. Na jó, egy kandallót vagy egy cserépkályhát nem utasítanék vissza.
Most pedig jöjjön 40 szimpatikus nappalis kép az inspirációs mappámból. :)
Nektek milyen az ideális nappalitok?
Sziasztok!
Előre elnézést, de nem feltétlenül a cikkhez kapcsolódik a hozzászólásom.
Via, már egy ideje olvaslak, de még sosem írtam. Mivel ilyen profi vagy az otthonteremtésben, és a mostani nappalis cikk is nagyon tetszett, bátorkodom egy kis segítséget kérni. A saját otthonunk (párommal) átmenetileg (de min. 2 évre, a helyhiánytól függően) kb. 44 nm-re zsugorodik, amiből az egyik (fél szobának sem nevezhető) szoba 2 * 3,05 m, a másik pedig 5 * 3,65 m (és nagyból “nyílik” a kicsi). A 180 * 200 cm-es franciaágyunk szuper, soha nem mondanánk le róla, de nem lenne jó a kisebbik szobában. Van egy kinyitható kanapénk is, azon már elgondolkoznánk, hogy mi legyen vele… Próbálok rajzolgatni, hogy mi hol legyen, ill. nagyon érdekelne, hogy hogyan lehet kis helyet optimálisan beosztani. Szekrényt (ruhás + könyves) vennünk kell, de nem tudom mi lehet ideális, hogy sok mindent elnyeljenek, ugyanakkor teret is nyerjünk.
Tudsz segíteni, esetleg ajánlani valami témába vágó olvasnivalót, esetleg képeket, forrást, jótanácsot, bármit :)?
Nagyon köszönöm előre is, és nagyon jó Téged olvasni!!! Csak így tovább :).
Szia!
A rajzolgatást nekem is elküldenéd? Vizuális típus vagyok. :) A mailcímemet megtalálod jobb oldalon az Info részen!
Az én nappalim is nagyon világos összhatású, köszönhetően a vanília falnak és a világosbézs ülőgarnitúrának. Ja, és persze annak, hogy a nappalink falán elől 2 nagy ablak van, mindkét oldalán pedig két kisebb (nem nyitható) bevilágító ablak. Szerencsésen választottuk meg az ülőgarnitúra anyagát, mert annak ellenére, hogy világos, piszkolódik ugyan, de nagyon jól tisztítható (2 gyerek tesztelése alatt áll).
Az összeállításodból a 32-eske fogott meg leginkább, annak a hangulata nagyon tetszik.
A nappalim egyik sarkában egy óriás sarokülő- fekvő- heverős családtag, szemben TV+ állvány, köztük a nagypasim által gyártott egyedi kis(nekem nagy) asztalka és ennyi! Az ablakban MOST MÁR virág ,ami nem hal szomjan, be van zónázva!:)) ….nem mellesleg az egész lakás kész, áprilisban csak ezt a tüzet kell megtartanom, hogy szinten tudjam tartani a dolgokat, ……….ezért tehát sokadszor is: !!! köszi Via!!!!:))))
Az én nappalom sokkal sötétebb összhatásában, mint bármelyik a képeken. A bútorok főleg gesztenyefából készült, antik hatásúak, amihez a falon több sötét keretű kép is van, ehhez társul egy mély, barna bőrkanapé és fotel. Ezek viszont nem nyomják össze a szobát, hála a nagy belmagasságnak, a krémszínű falaknak, illetve azok felső egynegyedén a díszszegélynek, ami fölött fehérre vannak festve a falak – ez is nyújtja a teret. Kárpitokban, textilekben is a meleg színek dominálnak. Pedig nagyon szeretem a fehéret, a szobákat mégis mindig meleg és sötét tónusúnak képzelem. Számomra nem nehézkes az összhang, én ezt szeretem. :)
Igen, mert ez az én ízlésem szerint lett összeválogatva, de nem unverzális dogma, hogy ami nem így néz ki, az nem is nappali. :)) Az a lényeg, hogy Te jól érezd magad otthon!
Napsütötte, világos, mint a mostani. :)
Nagyon aktuális a “nappali inspiráció”, ugyanis cserélni szeretnénk a kanapét, fotelokat, szőnyeget (a bútor-csere a múlt évben már sikerült:)), csak még nem találtam meg az ideális kanapét, azt ami minden kívánságomnak megfelel (és nem arany árban adják).
A fehéret nagyon szeretem mindenben (ágynemű, törölköző, ruhák), ha levehető és mosható a kanapé fehér huzata, akkor miért ne lehetne akár fehér is?! Vagy akár több garnitúra huzat, több színben, így az évszaknak és a hangulatunknak megfelelő színbe lehetne öltöztetni a nappalit is.
Szépségben a 40es nagyon tetszik, de ha realistán nézem a dolgokat, akkor nem választanék fehéret egy olyan nappaliba ahol “élni” is akarunk, esetleg később többen is:)