Nem az operettről fogok írni, hanem egy süteményről. A Süteményről – ez a kedvenc süteményem, minden túlzás nélkül. Ha csak egyfélét ehetnék életem végéig, ez lenne az. Eredetileg mágnás pitének hívják, de a nagymamám az operett miatt átkeresztelte, és azóta csak “Miska” néven fut a családban. Éveken át jött Debrecenből Szombathelyre kis, fém dobozokban, és amikor a nagymamámnál nyaraltam, akkor is mindig megsütötte. Citromos-vajas omlós tészta, savanykás házi baracklekvár, diós habréteg… tökéletes. Az eredeti receptnek nem csak a neve volt más, hanem máshogy is készült: a tészta ketté lett osztva, és a másik feléből rácsot kellett sodorni a hab tetejére, de én úgy soha nem ettem, egyszerűbb ez a készítési módszer, úgyhogy a mami is mindig így csinálta. Ez tehát a mi Miskánk. A nagymamámmal napra pontosan tegnap hat éve találkoztam utoljára, akkor is szombat volt. Csütörtökön lesz hat éve, hogy elment. A sütit azóta csak anyu sütötte nekem – dobozban hozta fel Szombathelyről Budapestre; ez már csak ilyen utazós süti. Én most sütöttem életemben először — azt hiszem, ehhez is fel kellett nőnöm, hogy magamnak süssem a Miskát. Ha kipróbáljátok, írjátok meg, hogy hogy ízlett! Az enyém pont olyan lett, amilyennek lennie kell, mintha nem is én csináltam volna. :’)
Hozzávalók egy nagy tepsihez
- A tésztához: 10 dkg porcukor, 20 dkg puha vaj, 1 egész tojás, 1 citrom héja & leve, 35 dkg finomliszt, 1 zacskó sütőpor
- 4-5 evőkanál baracklekvár
- A krémhez: 20 dkg porcukor, 3 tojás sárgája, 3 tojás fehérje habbá verve, 20 dkg darált dió
Három tálra lesz szükség, az egyikben készül a tészta – gyerekkoromban is mindig belenyúlkáltam, elképesztően puha, selymes állaga van, öröm dolgozni vele. A másik tálban készül a krém: a tojássárgáját ki kell keverni a cukorral, aztán jöhet bele a hab meg a dió, a harmadikban meg a tojáshabot kell felverni. Tényleg semmi nagy meló nincs vele az alapanyagok méricskélésén kívül. A diót késes robotgépben daráltam le. Egy tepsibe kézzel bele kell tapicskolni a tésztát, meg kell kenni baracklekvárral, aztán rásimítani a krémet. 180°C-ra előmelegített sütőben kb. 20-25 percig kell sütni, amíg szép barnás lesz a teteje.
Erősen hasonlít arra, amit mi “rácsos”-nak hívunk… :D :D:D Igencsak rájárós, anyukám sütötte egy időben rendszeresen.
Naná! ;-) Pedig alapból a diós sütik nem annyira a kedvenceim, hanem inkább a csokisak.. :-))) De ez kellemes meglepetés volt! Könnyed, omlós, pikánsan citromos.. :-))
:))
Köszönöm a tepsiméretet és a receptet is! Elkészítettem a hétvégén és rengeteg dicséretet zsebeltem be! :-)
Nagyon örülök neki! :) Neked is ízlett? :)
Kedves Via!
Megkérdezhetném, hogy mekkora tepsit használtál?
Köszi!
Gica
38×23 centis, sima téglalap alakú zománctepsi. Először a kisebbe raktam a tésztát, de láttam, hogy abba túl sok lesz, úgyhogy el se kezdtem egyengetni, elővettem a nagyobbat.
Via, ezt el lehet készíteni rizslisztből is? Az én drága férjem gluténmentesen táplálkozik, és a lisztes sütiknek lőttek ;-)
Fogalmam sincs, még sosem használtam rizslisztet semmihez. Szoktál más vajas receptben is helyettesíteni vele finomlisztet? Nem tudom, hogy viselkedik a rizsliszt, de szerintem nem ronthatja el nagyon.
A Mamám unokatestvérétől is kaptam ilyen receptet, és ő pont Szombathelyen lakik:) de Mama is sokat sütötte itt Békésben:) Nagyon szeretjük mi is, és én szoktam rá sodorni rácsot:)
jaj duplán írtam… kicsit fáradt vagyok bocsi
Semmi gond. Nyomatékosítottad. :))
Nekem is ez a kedvenc sütim. Én rácsosan szeretem:-). Ja, és én is borsodi vagyok és mi mágnás diósnak hívjuk. Mi mágnás diósnak hívjuk.
Az én nagymamám Fejér megyei, és mágnás pite néven sütötte, amíg sütött egyáltalán, most már leszokott róla (85 éves múlt). Mondtam is neki, hogy miféle nagymama az ilyen, majd jól visszaviszem az ügyfélszolgálatra, és reklamálok, hogy elromlott a nagyim, nem süt rendesen :-D
Borsodban is Londoni szelet. Amíg anyósom nem csinált, addig nem ismertem :-)
Én is borsodi vagyok, szóval lehet, hogy errefelé hívják így.
Londoni szelet: :) ezeregy variációja van :)
A rácsos változatot ismertem én is,de most így fogom kipróbálni.
Debrecen mellől való vagyok,így lehet,hogy ottani süti.
Az én apukám is csütörtökön lesz 6 éve,hogy elment.
:( Majd gondolok rá is!
lehet hogy hülyeséget kérdezek (nem lehet, hanem inkább biztos), szóval a tésztát gyúrni kell vagy csak robotgéppel összekeverni azt a sok hozzávalót???
Nem kell gyúrni, össze kell keverni, és kézzel, robotgép se szükséges. :) Szépen össze fog állni.
Nálunk mindig dupla adag készül…. :D Így is hamar elfogy…
Én nem merem, ketten vagyunk rá, így is őrült nagy ez a tepsi… :))
:) Nekem is ez a kedvenc sütim. Mi se szoktunk a rácsozással bajlódni. Pont múlt héten jutottam el oda hogy megsüssem életemben először magamnak… direkt dupla adagot csináltam, hogy sokáig elég legyen… 1,5 napig tartott ki. Mert a család erősen rájárt. :)
Nagyon rájárós! Én azt imádom benne, hogy nem fojtósan édes, hanem pont jó, és omlós és… :))
Épp két hete sütöttem ilyet, nálunk is nagy kedvenc, a nagynénémtől tanultam a receptet. Én még kínlódok a ráccsal, lehet hogy nem kellene?! :) A tésztáját is nyújtani szoktam, de pont a mostani sütésnél gondolkodtam el, hogy elég lágy a tészta így legközelebb valami egyszerűbb módszerhez fogok folyamodni. (pl. hengerré formálás, felkarikázás, tepsi kibélelés) És én is elneveztem Mágnás Miskának… :D
Teljesen jó a tepsibe püföléses módszer is. És néhány mosnivalóval kevesebb. :) Én úgy, ahogy van, a tálból beleborítottam a tepsibe, és tök jól el lehet egyengetni.
Én nem ismertem még ezt a sütit, de nagyon jól hangzik, tuti kipróbálom.
Óóóóó, még sehol máshol nem láttam, csak Nagymamánál – aki Debreceni eredetileg ;) Ő szerencsére még sütögeti a 88 évével…
Süsse még jó sokáig! ♥
Lehet, hogy ez valami környékbeli süti? A szombathelyi nagymamám nem ismerte, sose sütötte, pedig amúgy sütős.
A mi családunkban is gyakran sütött, népszerű süti ez, csak nálunk “Londonista” a neve.
Nem is állítottam, hogy mi találtuk fel. :)
Hát, én sem állítottam ilyen.