Martha Stewart a 80-as években az Entertaining c. könyvével robbant be a köztudatba. Férje üzletfeleinek olyan sokszor rendezett gyönyörűen dekorált és tökéletes fogásokkal teli fogadásokat, hogy elkezdték kérdezgetni a trükkjeit, receptjeit, egy jó szemű üzletember pedig meglátta a lehetőséget a tehetséges rendezvényszervező asszonyban, és felkérte egy könyv megírására. 30 évvel az Entertaining sikere után itt a modern verzió, a Martha’s Entertaining, ami 430 oldalon nyújt betekintést a stílusos vendéglátás rejtelmeibe. A könyv gyönyörű, igényes – nagy mérete, súlya, és kivitelezése miatt mindig öröm kézbe venni. Összesen 28 esemény leírása szerepel benne, évek kitartó munkájának eredménye – ezek a rendezvények nem a könyv kedvéért lettek improvizálva, hanem létező ünnepek, amiket a legapróbb részletekig dokumentáltak. A tartalomjegyzék praktikus módon nem események, hanem napszakok szerint rendszerezett: reggelek, délutánok és esték között válogathatunk – van itt húsvéti reggeli, július 4-i grillezés, hálaadás, svédasztal, karácsonyi vacsora… Mindegyik más stílusban, szebbnél-szebb képekkel illusztrálva. A könyv végén az összes receptet és kreatív ötletet részletesen leírják, hogy mi is elkészíthessük őket.
Leendő rendezvényszervezőknek igazi kincsesbánya a könyv, azonban azt gondolom, a mezei háziasszony nem tudja teljesen kihasználni. Inspirációnak tökéletes, és a receptek is nagyon jók – többet kinéztem már -, de sokszor az az érzésem, hogy nagyon más univerzumban élünk Marthával. Az én realizmusomnak nem része a jachtos parti és a főkertészemnek se szoktam köszöntő ünnepélyt tartani (nem azért, mert bunkó vagyok, hanem mert nincs főkertészem :]). A könyvben szereplő események egytől-egyig pazarak, kifinomultak, és egészen más büdzsét igényelnek, mint amivel az átlagolvasó rendelkezik. Persze nagyon szép és jó dolog álmodozni, és örülök, hogy amihez lehet, szerepel használati utasítás, de nekem hiányzik a könyvből valami féle leereszkedés, ami egy kicsit közelebb hozza Martha világát az enyémhez. Túl szép, túl összerakott, túl tökéletes, és nekem nem elég kézzel fogható a tartalma, nem gyakorlatias. Inkább egy szép album, mint egy kreatív ötlettár, szakácskönyvnek pedig túl kevés. Imádom nézegetni, és abszolút nem bánom, hogy a könyvtáram része, mert valóban egy gyönyörű kiadvány — amit tudok, hasznosítani fogok belőle, de azt kell mondjam, ez nem egy „veddmegmostazonnal” könyv. Ha nagyon Martha-könyvre vágysz, de csak egyet vehetsz, ne ezt válaszd!
Vedd meg, ha…
- a családi zsúrokon túl is érdekel a rendezvényszervezés
- kíváncsi vagy, hogy lehet elegáns és mégis emberközeli partikat rendezni
- szeretnéd ellesni a kifinomult vendéglátás titkait
- szükséged van praktikus, vendég-lenyűgöző receptekre
- nem riadsz el a szokásosnál drágább, extravagánsabb, időigényesebb fogásoktól
- a vendéglátás során nagy hangsúlyt fektetsz a tálalásra és a dekorációra
- … és minderre van fölös 47 euród (karácsonykor akciós volt – itt megrendelhető)
Nem olvastam (még), de nekem úgy tűnik, mintha ő lenne Bree a Szülifeliből :))) Lehet, h róla mintázták? ;)
Amit fentebb is írtak, sztem is gazdag amerikai háziasszonyoknak szól ez a könyv, aki szívesen elmolyolgatnak ilyesmivel. És mint ilyen, pont ezért nincs meg benne a leereszkedés, mert nem szól mindenkinek—->ügyesen pozícionál ;) (micsoda marketing-szakszöveg, whááá :D )
A stílusos vendégvárást én is láttam, be is szerzem sztem. Főzni nem tudok, nem szeretek, nem akarok, de a „körítésben” tobzódom :)
Bree kicsit enerváltabb, inkább szerintem ő az a karakter, aki már meghülyült az efféle elvárásoktól. :)
Az a sejtésem, hogy nincs annyi gazdag amerikai háziasszony, mint mi innen a tócsa túloldaláról elképzeljük, valami hasonló lehet, mint az angolokkal meg a főzős műsorokkal. Nézik őket, de nem főznek, csak néznek egy kis Gordont, miközben a melegített mikrós kajájukat majszolják – ezt nemrég hozta ki egy kutatás a főzőműsorok célközönségének valódi életéről. Marthát is mindenki nézi, sóhajtozik, hogy majd neki is élére lesz vasalva a lepedőcsücsök, és millefeulle-t kap a házicseléd kimenőnapra, aztán bilibe lóg a kezük. :)
Istenem de röhögök a főkertészes részen….
Képzeld, és azóta sincs főkertészem! Micsoda világ. Nem is leszek Martha. :))
szerintem nálunk a többség még az esküvőjét sem hangolja össze igazán, valamilyen meghívó, valamiylen dekor, valamilyen uha, smink…. engem kb. ufónak néztek, hogy a meghívón ugyanaz a türkiz volt, mint amilyen a cipőm volt, meg a boleróm, meg a szalag a ruhámon, meg a székszoknya masnija, meg a kis ajándékok doboza (képes voltam kikeverni az adott színt). és mivel a textilből volt maradék, a csokron, és a gomblyuk-díszeken is ott volt a türkizem.
és ha rendeznék karácsonyi bulit, vagy gyerekzsúrt, vagy bármit, azt is összehangolnám így. mert ez végső soron nem plusz költség volt, „csak” utánajárás
Igen, egy kicsit jó rákészülni, ehhez jó inspiráció ez a könyv, nem is az a célja, hogy betűről-betűre betartsuk. :)
Tényleg nagyon jó, ha az ember könyvtárában szerepelnek ilyen jellegű könyvek, vagyis nekem jó lenne :D De az árát megnézve megállapítottam, hogy inkább egy party dekorálására költenék ennyit :DDDD és inspirációnak pedig tökéletes a Praktika gyűjteményem, és az internet. Ha meg ez sem elég, akkor el lehet nézni egy könyvtárba, vagy be lehet ülni egy könyvesboltba, ahol kényelmes fotelbe ülve bele lehet lapozni a könyvekbe. (ciki, nem ciki, telefonnal akár egy két ötletet le is lehet fotózni belőle) Mondjuk még nem csináltam, de megtenném, ha találnék valami épp témába vágó dekor képet.
Tavaly nagyon belelkesültem és megrendeltem Marthatól a How to decorate-et, a Decorating detailst és a Good things for organizingot. Hááát… Mondjuk azt, hogy volt fölös 50 euróm, mert épp hogy csak ad valami inspirációt. Talán túl régi kiadványokat választottam, ezt belátom, de a „más univerzum” -érzet minden könyvére igaz lehet. Túl mesebeli, és ha ilyenre vágyom pihenésképp, inkább a honlapját nézegetem gratis. Bárcsak a Veg every day-re költöttem volna azt az 50 eurót! :)
Nekem ezekből csak a Good Things for Organizing van meg, de azt szeretem, jó kis ötletek vannak benne. A kreatívos könyvei sokkal közelebb állnak hozzám, mint a dekorációsak, mert utóbbi feltételezi, hogy van nyolc vendégházam meg lovardám meg effélék. :D
A főkertésznél annyira nagyot röhögtem. :-)))
Szintén nagyon szép, inspiráló album a Stílusos vendégvárás. Itt nem a kivitelezésen van hangsúly, receptek sincsenek benne, hanem inkább áttekintést ad a különböző alkalmakról, hozzájuk tartozó szokásokról, illemszabályokról, sok-sok gyönyörű képpel illusztrálva. Nagyon szeretem lapozgatni, ráadásul magyarul van. :)
Érdekes azon elgondolkodni, hogy vajon ki is ennek a könyvenek a célközönsége. Hiszen, szerintem, aki ilyen partikat rendez, és ennyi pénze van rá, az nyilván megbíz valakit a szervezéssel, éppen azért, hogy tökéletes és lenyűgöző legyen, és nemigen a könyből nézegeti, hogy jaj, hogyan is kell? Aki meg nem ez a réteg, annak meg nem kell, mert efféle partikat sosem ad. Tehát célközönségnek maradnak a stílusinspirációs gyönyörködők (mint pl. te) meg az ilyen upper-class élet után vágyakozók.
Gazdag amerikai háziasszonyok a célközönség szerintem. Akiknem van idejük és pénzük is ilyesmire (pl. ők nem dolgoznak, a férjük meg sikeres üzletember), az ismerősi körük el is várja az ilyen szintű reprezentációt, és azért nem adják ki a melót rendezvényszervező cégnek, mert élvezik csinálni.
Szerintem az átlag magyar háziasszonytól nemcsak anyagiakban áll távol ez a világ, hanem felsogásban és életmódban is. Mifelénk leginkább csak az esküvőre teniktünk rendezvényszervezői szemmel, nem a gyerek szülinapjára vagy a karácsonyi ebédre.
Akiknem = akiknek