Ha lakna egy mindent vizslató manó a konyhámban, aki nem ismerné a naptárat, ő is meg tudná mondani, hogy beköszöntött az ősz, mert ipari mennyiségű levesfőzésbe kezdtem. Ez a bableves még nem volt fenn a blogon, úgyhogy itt a helye, már csak azért is, hogy ha később levesre kívánok, és rákeresek a leves tagre (igen, használom a saját blogomat), akkor szerepeljen rajta. :)
Levest érzésből főzök, szóval nem tudok mennyiséget mondani, mert csak szórom bele az üstbe lábasba a dolgokat, mint egy banya. Kevés olívaolajon megfuttatok egy fél fej apróra vágott vöröshagymát, ráborítok egy konzerv átmosott-leszűrt babot (természetesen lehet előre beáztatott, leszűrt-átmostott száraz babbal is), felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje, sózom, borsozom, teszek bele szárított zöldségeket (mindenbe teszek), és puhára főzöm a babot. Ha megfőtt (konzervvel piszok gyorsan megy), egy kis pohár tejfölben elkeverek egy evőkanál lisztet, ezzel behabarom, a végén cukorral és ecettel ízesítem.
Nekem az olivaolajos dolog azért furcsa kissé, én azt leginkább csirkés dolgokhoz, salátákhoz használom. Figyelek én is az egészségesebb ételek elkészítésére, de van néhány, ami marad a „hagyományos”.
A leveseket én is szárított zöldséggel készítem, már csak azért is, mert azokat magam „gyártom”..
és most egészen ráéheztem erre a leveskére, este be is áztatom a babot :-)
Csináld olyan olajjal, amivel akarod – én mindenbe olivát teszek. :) Konkrétan ezt. Szeretem az ízét. :)
Nálunk hagyomány a karácsonyi bableves. Minél több babot eszel, annyira gazdagabb lesz a következő éved. (tudom van a lencsés sztori is szilveszterkor, de kiskoromban jobban szerettem a babot, és a nagyi bablevese -többféle babbal vitte a prímet :-))
En a babfozeleket csinalom hasonloan, csak kicsit surubbre habarom.
A bablevesbe nalam sarga- feherrepa, csipetke, petrezselyem, baberlevel, so, bors, ha van akkor fustolt kolbi, szalonna, vagy barmi kerul.
O igen, a babos sterc! Imadom, ezer eve nem ettem. Meg is kerem anyukamat, hogy csinaljon, mert az ove tenyleg finom.:-)
Es Via tenyleg gondolatolvaso. Ma babfozelek lesz ebedre.
ha azt mondod bableves, én azt mondom Mami (dédnagymamám) :) az egész család egyetért abban, hogy ő főzte a világ legjobb bablevesét. természetesen a recept nem volt hadititok senki előtt, viszont ha szigorúan betartjuk a lépéseket, akkor sem tudjuk ugyan azt az ízt visszahozni, amit ő alkotott. lehet, hogy mindegyikünknek a gyerekkor köszönt vissza az ő bableveséből, amikor minden finomabb és különlegesebb tud lenni, nem tudom… minden esetre az ő verziójában krumpli, sárgarépa és fehérrépa és petrezselyem, lestyán és foghagymás habarás is szerepel, meg persze egy kis szalonna bőröstől. és egy egész délelőttnyi hosszú-hosszú, lassú főzés…
Ezt jól megirtad. Nálunk is az egész család egyetért, hogy mama főzte a világ legjobb bablevesét ( paszulyleves néven). És mindig azt mondtuk, hogy amit mi főzünk, az azért nem olyan jó, mert nincs benne a mama kisujja. :)
Egyébként én is szoktam főzni, általában teszek bele egy kis füstölt csülköt is.
jaj, de jópofa ez a „mert nincs benne a mama kisujja” :)
Az én kedvenc bablevesem ennél sokkal prolibb: sós vízben, fokhagymával felfőzött babkonzerv, behabarva, kész, puszi. Imádom. ♥ Nagymamám mindig sterccel készítette nekünk (gyakorlatilag pirított liszt), a legolcsóbb paraszti étel, mi meg ölni tudtunk volna érte. ♥
Ehh, de régen ígérgetem magamnak, hogy főzök stercet bablevessel! Talán itt az ideje?…