November végén gasztrós és lakberendezős újságírókkal, bloggerekkel együtt részt vettem egy rendkívül kreatív IKEÁs sajtóvacsorán (a finom falatokat az Essencia Főzőiskola biztosította), ahol a svéd karácsonyi szokásokkal mini-workshopok keretében ismerkedtünk meg. IKEÁtól függetlenül is hasznosíthatók ezek az ötletek, remélem, találtok köztük inspirálót!
Az asztalt mi terítettük meg, nagyon tetszett, hogy milyen kevés odafigyeléssel mennyire hangulatos lett a teríték! A tányérok alá csomagolópapírból kivágott lapok kerültek (egyik sarkuk 45°-ban le volt vágva, hogy ne legyen olyan szabályos), az evőeszközöket szalaggal kötöttük kis kupacba, és szintén szalag illetve apró karácsonyfadísz került a pohártalpra. Az asztalközép néhány gyertya volt, faágak, és eredetileg karácsonyfára való gyöngysor. A csomagolópapír megvédi a terítőt, és mivel nagy eséllyel amúgy is van otthon, akárcsak ajándék kötöző szalag, nem kell hozzá külön bevásárolni. Svédországban egyébként a család közösen terít, mindenből kiveszik a részüket – határozottan szimpatikus, hogy nem egy ember gürizik a többiért.
A fát minimalista stílusban dekorálják, gyorsnak gyors, de én ennél több díszt szeretek azért. :) Vászonból tépett szalagokat kötöttünk masnira az ágak végére – nagyon édesek, és évről évre felhasználhatók, mint a gömbök. A svédek fát nem hagyják az utolsó napra, még Szenteste előtt díszítik, és körtánccal ünneplik, valamint azután is körbetáncolják, hogy leszedték. Utána pedig kihajítják az ablakon – tavaly mi is így jártunk el (természetesen felügyeltük az utcát, hogy ne dobjuk senkire), nem is lett tiszta fenyőtű a lakás.
Az est végén ajándékot is csomagoltunk, méghozzá az IKEA papírtáskát vágtuk fel, ebbe került az ajándék. Masni helyett régi csipkefüggönyből vágott szalagot tettünk rá – ez is a minimalista dekort erősíti. A kecskefigura Thor isten kecskefogatára utal, szalmából emeletnyi magasságúak is vannak a városokban, amiket Szilveszterkor elégetnek. Nekem a kedvenc szokásom az, hogy minden évben leadnak egy 60-as évekből származó Donald kacsa karácsonyi különkiadást, és azt testületileg az egész ország megnézi 24-én délután háromkor. Annyira random. :))
tavaly én is rizspapírral (nagyon jó puha, nem pöndörödik, és látszanak rajta a dekoratív rostok) terítettem, talán bordó-zöld-sötétkék volt az alap, rá kvázi asztalközépként egy egeres karácsonyi mintás, fehér színű. fehér terítékkel tök jól nézett ki.
és ebből azért fogok rendszert csinálni, mert nem tervezek minden évre más karácsonyi asztalterítőbe beruházni (úgyis kimegy a divatból vagy nekem nem tetszik már, vagy nem tudom hol tárolni stb.), és utána a nem foltos részéből ki lehet vagdosni a mintákat, az egyszínűbe meg később lehet ajándékot csomagolni. ha esetleg nagyon leennénk, nem kell ki mosni sem :)
Meglepően jól mutat a csomagolópapír az asztalon! :)
Ömm, nálunk sincs szaloncukor a fán, mióta egy mohó kislány, bizonyos Timike magára nem rántotta a karácsonyfát egy magasan elhelyezett zselés szaloncukor miatt… Ömmmm… Tizenhat éves voltam. :D
mi minden évben szalagokat kötözünk a fára és mézeskalácsot. van persze szaloncukor is, de azt inkább alá tesszük egy tálba, mert úgyis megesszük :-)
Anyukám régebben “gyorsmasnit” tett a fára, nagy pirosakat az ágak végére, nagyon szerettem. A szaloncukor nekünk is tálban van, kézműveset veszünk kis mennyiségben, véletlenszerű csomagolásban, de úgyis az íze a lényeg.