Az elmúlt 24 óra körülötte forgott, és szerintem ez a következő ~10 évben sem lesz máshogy. ♥ Amit tudni lehet róla, hogy a Hunny-Bunny tenyészetben született november 6-án, a színe sötét nyest (ez azt jelenti, hogy színváltós, vagyis szabad szemmel leginkább sötétszürke porcicának tűnik, fotón vakuzva meg sötétbarna), fiú, kosorrú (csak még nem engedett le a füle), és elég nagy eséllyel oroszlánfejű (ez heteken belül eldől, nagyon hajasnak néz ki, szóval tuti). Jelenleg 52 dekát nyom, a felnőtt súlya ennek kb. háromszorosa lesz majd, mert mini kosorrú nyuszi. :)
Egyelőre nagyban ismerkedünk, tanuljuk egymást, így neve sincs még, megvárjuk, amíg nem az ismeretlentől való félelem a fő meghatározója, hanem valóban meg tudja mutatni, hogy milyen is valójában. Gyorsan tanul, a kezdeti “minden zajtól megijedek”-státusz pár óra alatt elmúlt, már most szobatiszta, és ketrecen belül már teljesen belazulva fetreng. A következő 2 hétben fontos, hogy sokkal többet legyen otthon, mint kinn, hogy megtanulja, hogy az az ő helye. Eddig 3×15 percig futtattuk, iszonyú gyors, pattog, élvezi a helyet, és látszik, ahogy szisztematikusan fedezi fel a szobát, tanulja, hogy mi merre van.
Még fura, hogy nincs meg az a kapocs, ami Áfonyával — hajlamosak voltunk magától értetődőnek venni azt a bizalmat, szeretetet, ami volt köztünk, hogy igényelte a mi társaságunkat, kereste, hogy velünk lehessen. Remélem, a kicsivel is mihamarabb kialakul ez a barátság. Naponta több alkalommal kivesszük ölbe és simogatjuk, azt nagyon szereti, bújik, nem ficánkol, ezt jó jelnek veszem. :)
Most 6 hetes, 2 hét múlva megkapja az oltásokat (kombinált Pestorin Mormyx), enni szénát kap (mindig van előtte), és napi kétszer, reggel és este kevés speciális nyúltápot (Cuni Fit). 8 hetes kortól majd lassan, kis adagban jöhetnek a permetmentes, tiszta zöldek is.
A fejlődési fotók a tenyészet honlapjáról vannak, Barbi fotózta őket. ♥ Szépen látszik, hogy a kissrác mennyire színváltós, gyakorlatilag ahány kép van róla, annyi nyúlnak néz ki. :) Minden vedlés után is más lesz (nyest-jellegzetesség), igazi meglepetés-gombóc. :)
Nagyon érdekes volt követni a fejlődését, gyakorlatilag szeptember óta várunk rá. Kipécéztünk egy anyukát, aki sajna többször álterhes lett. Novemberben aznap, amikorra “ki volt írva”, már tűkön ültünk, hogy mikor szül, végül nem lett semmi, ám egy másik nyuszimama is akkor szült, két kicsi lett. Az egyiket már első héten kiszúrtuk magunknak, 2. héten pedig véglegesedett, hogy beleszerettünk, fülig. Az, hogy fiú, utána derült csak ki, az oroszlánfej meg tegnap. :D A tenyészetben 4 hetes korában meglátogattuk, hogy személyesen is kiderüljön: kompatibilisek vagyunk. Találkoztunk a szüleivel, nagyszüleivel, dédszüleivel is. Az ükmamája nemrég halt meg. Apai ágon egyébként német felmenői vannak, anyai nagyanyját Puschelhasen Olympiának hívják, csak miheztartás végett mondom, ez egy úri pamacs. :)
Most tehát még barátkozunk, szokjuk egymást, de határozottan jó, hogy megint van, aki zörög, motoszkál, és nagyon-nagyon puha. ♥
Mivel többen érdeklődtek, hogy hogyan kell nyuszit tartani, mire lehet megtanítani őket, stb., időről időre majd írok róla, hogy hol tartunk, mit hogyan csinálunk, hogyan viselkedik. Kíváncsi leszek, hogy Áfonyához képest milyen különbségek lesznek a személyiségében, de remélem, hogy a barátság ugyanannyira meglesz!
A Pest Megyei Könyvtár Szentendrén. Itt lakunk ugyanis. (Igaz, egyébként is könyvtárban töltöm a napjaimat, csak másikban. Könyvtáros vagyok.:)
Az új könyvek közé volt kitéve a polcra. Mindig azzal kezdem, hogy azokat végignézem. Felkaptam, szimpi volt, a legjobbkor talált rám, úgyhogy máris kikölcsönöztem.
Gomez nagymamáját említve bennem is felmerült, hogy rokonok lehetnek a nyuszik: a mi kis Snuffink apja Makk’s Camino, anyukája Hunny’s Raplifüles. Apai nagyanyja Puschelhasen Olympia. Nektek meg anyai nagyanyja. Akkor Gomez és Snuffi unokatesók talán. Belebonyolódtam.:)))
Egyszerűbb: féltesók apai oldalon! ;)
Szia!:)
Most kezdem olvasni a blogodat, mivel a könyvtárban véletlenül (már emennyiben vannak véletlenek…) szembejött velem a könyved. Kíváncsivá tett a blogoddal kapcsolatban is. Szisztematikusan végig fogok rajta menni, mert így ránézésre máris szimpatikus.
De ami végképp meggyőzött róla, hogy kicsi a Világ, és jó helyen járok: a nyuszitok! Nekünk is van, volt is:(, ahogy Nektek is. És a mi kis disznócskánk:) is Barbi tenyészetéből van.
Szóval örülök, hogy “megismerkedtünk”, olvaslak is tovább.:)
Andi
Szia! De jó!! :)) Melyik könyvtár? És melyik Barbi-alom, kik a szülők? Hátha rokonok Gomezzel!! :)
Jó olvasást, BÚÉK, remélem, a jövő évet már teljesen “együtt” töltjük! :)
Olyan édes, amit írsz. :-) Olyan ideális és megvalósíthatónak tűnő! Soha nem fenyítünk, és imádjuk. Ahova pisil, tisztítjuk, és parfümmel semlegesítjük. Akkor keres új helyet… DE SOHA NEM a kuckóját! Nem könnyű vele, de mindegy is. Ő már felnőtt, így nehéz nevelni, de igyekszem. Imádom, és inkább takarítok, semmint folyton bezárjam. megszállott simogatás függő (és én is).
Köszönöm a tanácsokat!
Nem kell folyton bezárni, csak egy időre konzekvensen töltsön több időt a házában, mint kinn, hogy vegye az adást, aztán ha vette, utána megint lehet már kinn többször. Nem haláláig szól a szobafogság! Ez nem büntetés, csak területjelölés a részedről. Körbe is pisilhetnéd a nappalit, csak az nem biztos, hogy annyira mókás… :DD
A parfüm nem tudom, mennyire jó, lehet, hogy túl erős neki, és zavarja a szag. Tisztítószerrel kéne kitiszítani, tehát megszűntetni kéne a pisiszagot, nem egy másik szaggal elnyomni. Jó ám az orruk, ha ott van a szag, akkor ott van, akkor is, ha leöntöd Chanellel.
Hja, és a bogyó hagyján. Én a mérhetetlen mennyiségű vizeletről beszélek főképpen.
Elvileg ő határozza meg, méghozzá úgy, hogy ahol a legtöbbet van, ott kijelöl magának egy területet, és onnantól oda fog járni. Ehhez az kell, hogy az első minimum 2 hétben, amíg nálatok van (amennyiben kicsi), sokkal többet legyen a ketrecbe zárva, mint szabadon eresztve, illetve ha szabadon van, akkor is 15-20 percenként haza kell tenni, mert kb. ennyi idő alatt kell újra kakilnia, pisilnie, így mire kéne, már otthon is van, és rutin lesz neki, hogy magától is hazajárjon.
Ha túl korán túl hosszú időre ki van engedve, teljesen jogosan azt hiszi, hogy az egész terület az övé, és oda pisil, ahova kedve szottyan.
Mi az első napokban 3×20 percre engedtük ki futkosni, most, hogy már tíz napja itt van, felemeltük 3×1 órára, és gyönyörűen hazajár az egy óra kintlevés alatt is pisilni, kakilni az alomtálcára. Ha észreveszem, hogy elejt egy-egy bogyót (kétszer előfordult), akkor azonnal hazateszem és jó pár óra múlva engedem csak ki újra, továbbra is erősítve azt, hogy ahol a legtöbbet van, az az ő birodalma, ez pedig legyen a háza.
A végcél nyilván az, hogy amikor itthon vagyunk, ő is folyamatosan kinn lesz (kivéve éjjelre, mert akkor nem tudjuk felügyelni), de szerintem még hónapok kellenek, mire eljutunk idáig. Áfonyával több, mint 4 év után jutottunk arra a szintre, hogy folyamatosan, éjjel-nappal kinn volt, akkor is, ha mi nem voltunk itthon. Addigra tökéletesen bíztunk egymásban, ő is ismerte a lakást, mi is tudtuk, hogy nem fog kárt okozni semmiben.
Büntetés, fenyítés semmilyen formában nincs. Egy nyusziról van szó, aki se a bosszú, se a játszma fogalmát nem ismeri, nem ezért “rosszalkodik”. Minden, amit tesz (legyen az “rossz helyre” pisilés, vagy tárgyak megrágása), a természetes nyúlságából fakad. Egy mezőn, egy üregben nincs mobiltöltő, és ágynemű sem, fogalma sincs, hogy ezek mit jelentenek. Nekünk kell okosabbnak lenni, és megérteni, hogy ő hogyan működik, milyen jeleket ismer, milyen szituációkból tanul (pl. ahol a legtöbbet vagyok, az az enyém). Ezt kihasználva tudjuk irányítani a szokásait.
Ahova pisilt, azt rendkívül alaposan tisztítsd ki, hogy ne érezze rajta többet a saját szagát, ami motiválhatja arra, hogy megint oda pisiljen. A széthullajtott kakikat pedig gyűjtsd össze és tedd az alomtálcájába, hogy vegye az adást (a szag által), hogy ennek ott a helye, tessék legközelebb is oda alkotni.
A SZOBATISZTASÁGRÓL!!!!
Merhogy a miénk szobatiszta. Nem sz*rik, csak a kanapéra. Meg a hajtogatott ruhákra. Nagyjából bárhova, ami nem a helye. Ez rendben is van, de hogyan tudnám én meghatározni, hogy mi legyen az a hely, ahová végezheti a dolgát?
Éééédes! :) Amikor elvesztettük Szamarat (a kopasz tengeri malacot) sokáig nem akartunk semmiféle kisállatot. Aztán úgy kb. 1 éve kezdett megfogalmazódni a dolog, hogy jó lenne újra egy kis manó. Nézelődtünk, sorra vettük hogy milyen kisállatot tudnánk elképzelni magunknak. Hogy-hogy nem, egyre többször jött velünk szembe a nyuszi téma…. :) Sokat olvasunk róluk, nézelődünk, és ha sikerül majd saját lakásba költöznünk, konkrétabban is elkezdünk keresni. Nagyon fogom/fogjuk várni a posztokat!!!!! :)
Óóóó Via…annyira édes ez a nyuszkó ! :) Én is nagyon szeretnék egyet…de még puhítanom kell a párom! :)
A bogyózást egyébként úgy értettem, hogy akkor ha kiengedve van akkor is vissza megy-e. De ezek szerint igen!
Várom a többi nyuszis posztodat is!! :)
Kellemes ünnepeket Via!
Igen, visszamegy! :) Aranyos volt Áfonya is, amikor a lakás legtávolabbi pontján elaludt, arra ébredt, hogy pisilni kell, és rohant haza, mint egy őrült. Szinte látszott a fején a megkönnyebbülés, mikor végre a vécén ült és elengedhette. :))
milyen manó lehetett :)
A nyuszibogyó egyébként jó találmány, semmi szaga, teljesen száraz, és simán fel lehet seperni. Ha büdös és puha, akkor nem ette meg a reggeli lágybélsarat, vagy hasmenése van.
A nyuszitól nem lesz büdös a ház? A szobatisztaság azt jelenti, hogy sehova nem bogyózik?
Nagyon cuki!
Nem lesz büdös. :) Akkor lesz büdös, ha hagyod, hogy a saját pisijében aszalódjon, és nem takarítod az alomtálcát. A szobatisztaság azt jelenti, hogy a házában van egy vécé, és oda jár intézni a dolgát, akkor is, ha ki van engedve, hazamegy — a takarítás a gazdi feladata, nyilván magad után is lehúzod a klotyót, és nem hagyod levegőn a termést. Heti néhány alkalommal kell cserélni, tisztítani az almot. A nyusziknak hihetetlen finom illatú szőre van, balzsamos-parfümös, mindegyiké más. :) Nagyon igényesek a tisztaságra, és ha megadod a feltételeket, akkor élnek is a lehetőséggel.
Nagyon édi! Sajnos Áfonya híréről anno lemaradtam, de át tudom érezni a fájdalmatokat. Amikor az első kutyánkat el kellett altatni (rákos volt, áttétekkel, és már nem hatottak a gyógyszerek sem), megfogadtuk, hogy kutyát többet soha! De ha lesz is, akkor is fiú lesz (nem kap méhrákot), most már fajtatiszta és labrador, mert a világos szőr kevésbé látszik a szőnyegen, és legalább egy évet még várunk a kereséssel.
Három hónap (napra pontosan!) múltán a szomszéd lány becsengetett hozzánk, hogy utána jött egy kiskutya, és kóbornak látszik, befogadnánk-e egy pár napra? Merthogy náluk már négy kutya van, többet nem vihet haza. Jól van, legyen. De csak pár napra.
Maci pedig jött, látott, mi meg nem győztünk csodálkozni. A nyakán még alig hegedt be a fojtóhurok nyoma, teli volt bolhával, eszméletlen bolhairtásokat kellett csinálni, felásta a fél kertet, és mindent rágott! De három nap múlva kijelentette, hogy marad, és itt ő a házőrző. Egyetértettünk. Azóta eltelt kilenc év, és az alig három hónapos szőrmókból egy hatvanöt kilós tekintélyes kutya lett, de még mindig imádja, ha dögönyözzük.
Egyébként csak hogy az univerzumnak milyen humora van: lány, és kibogozhatatlan keverék. Alulról eléggé labradoros, mert homokszínű a szőre, és úszóhártyás a lába. Fölülről olyan németjuhászos, elölről inkább kuvasz. A bundája viszont! Alul rövidszőrű, felül hosszú, de kétrétegű, és inkább a németjuhászra hajaz. Szóval vedléskor van rövid és hosszú szőr is a lakásban, és a szín is a homokszíntől a feketéig változik. :)
De így szép az élet, nem?
Jók az ilyen történetek, amikor az élet így átírja az ember terveit :-)
Egy tipp – nem kifejezetten neked, hanem úgy általában a témával kapcsolatban: Ha a szuka kutyát ivartalaníttatja a gazdi, akkor az a kutya nem kap méhrákot (ami valóban a vezető halálokok között szerepel a gazdis ebek között), és menteni való kiskutyákat sem potyogtat a világra feleslegesen. És persze a kanok rákra való esélyét is csökkenti az ivartalanítás.
ó, ez igazán jó hír! gratula Viáék a nyuszihoz, gratula Nyuszi a Viáékhoz ;)
Istenem de édes <3 Nálunk a nyuszi kint él, de nagyon szereti :) Sajnos nem jöhet be a házba, anya nem engedi… De ha kiköltözöm, biztos, hogy Bori is jön <3
Gratulálok a kis maszatkához, olyan helyes. :) Sok örömet, boldog pillanatot nektek együtt! ♥
Szia Via,
Gratulálok a kicsikéhez :) Sok sok kalandot és nyuszibújást kívánok nektek.
Mint nyuszitartó, kérdeznék tőled. Valahogy a képeken nem látok forgácsot, meg olyan jó anyagúnak tűnik a ketrec. Hogy csináljátok ? Én az elmúlt 6 hónapban embertelen sok forgácsot takaritottam… Durcázásnál ugyanis ez az első amit kikapar, illetve a fém tálját a ketrechez vágja.. :))) Iszonyatos jófejek a törpe nyuszik :) Orsi
Úgy csináljuk, hogy nincs faforgács. :) Fapellet van a vécében, és ennyi.
Tündéri egy jószág. ♥
Milyen ijesztően születnek!… O.o És hogy kiszőrösödött egy hét alatt, nagyon menő. :P
A színváltósságot én is ismerem, a mi kiskutyánk is félelmetes. Fekete volt, egy fehér kis zoknival, amikor hoztuk. Majd elkezdett barnulni a füle és világosodni a szőre alja. Az első kutyakozmetika sokkoló hatású volt, alig lehetett megismerni, úgy kivilágosodott, és a folyamat azóta is tart. Most már világos szürke, fehér lábakkal, három kis fekete zoknival, és a füle újra fekete. Rejtély. :)
De aranyos! Pont a napokban mondtam a férjemnek, hogy ugye, nekünk sose lesz semmilyen házi állatunk, de egy ilyet el tudnék képzelni. :) És hogy már szobatiszta!
Nagyon jó helyről jött, megtanította mindenre a mamája meg a tenyésztő. :) Ő nálunk abszolút szőrös gyerek kategória, és ha majd lesz nemszőrös gyerek is, akkor is megmarad ebben a státuszban. Nyúlbátyja lesz a kölyköknek és kész. :D Áfonya is nagyon türelmes volt azzal a néhány kisbabával, akivel találkozott. ♥
Az állat-nagytesó minden szempontból jót tesz a gyereknek. Persze kizárólag a megfelelő természetű állat, de ha ez a nyussz is olyan béketűrő lesz, mint Áfonya, akkor nem lesz gond. :-)
Az intelligensebb szőrös kisállatok (kutya, macska, nyúl…) többsége érti, hogy az embergyerek is kölyök, és úgy is bánik vele: türelmesebb, vigyáz rá, stb. Persze vannak “szingli-lelkű” példányok, akikben sehogy nem támasztható fel az anyai/apai ösztön, és inkább megtámadják a gyereket, de szerencsére ez a ritkább.
Na neki már van tapasztalata tesó-ügyben, a hugica ugyanis egy széptevő hercegnő, ő udvaroltatott magának, a srácocskát meg “elnyomta”. Nem bánom, tanult egy kis türelmet, és ahogy elnézem, vagányságban most bepótolja. :) Kíváncsi, okos, nagyon gyorsan tanul, alkalmazkodik, és egyre jobban bízik bennünk, ami csodálatos. ♥
Nagyon cukik vagytok! Gratulálok! Legyetek nagyon boldogok!:-) Imádom, én is szeretnék kisnyuszit, de van egy harci máltai selyem cukim<3
A lényeg, hogy legyen valaki szőrös, akit ölelgethetsz. :)
nagyon kis édes ♥ ilyen szerető környezetben biztos hamar kialakul az a bizonyos kapocs :) neve van már? :)
Nem, nincs, ismerkedünk. :)
Jujjj, nagyon édes, igazi kis szeretetgombóc! :)) Nagyon szurkolok, hogy hamar alakuljon ki az összhang Köztetek!
Jaj, aaannyira aranyos! Még így képről is. Sok boldogságot hármasban! :-)
(Tetszik ez a színváltósság, nem tudtam, hogy ilyen is létezik nyúléknál, de jópofa. Gyöngyház fényezésű nyuszi :-) )
Köszönjük! Varázsnyúl. Annyi különleges nyuszi van egyébként, a szatén az még valami csoda, úgy csillog a fotókon…!
Az első képen ahol nyammog *.* zabálni való, örülök, hogy új barátra leltetek, sok örömet hozzon nektek :)))
Kedves Via!
Nemrég csatlakoztam a rajongói táborodhoz. :) Te vagy a Próféta számomra (főleg a háztartás terén)! :)
Nagyon hamar felfedeztem, hogy van egy cuki nyuszikád, Áfonya, akit azonnal a szívembe zártam! Ilyen aranyos nyuszit még nem láttam. Olyan jó volt olvasni a bejegyzéseidet róla, annyi szeretet árad belőle(d)!
Sokként ért, amikor a gyászjelentést láttam a honlapon. Nagyon szomorú lettem, mert én is veszítettem már el kiskedvencet, aki azelőtt egy életen át velem volt. Szóval tudom, mit érezhettél. :( Nagyon sajnálom!
Azonban olyan jó látni az új kis jövevényt! :) Nagyon édes! Biztos vagyok benne, hogy hamar egymásra hangolódtok! Az állatok érzik a jó, gondoskodó, szerető embereket, és rólatok sugárzik a boldogság, a kiegyensúlyozottság, és a harmónia!
Gratulálok a nyuszikához és a honlaphoz!
További hasonlóan szép sikereket és kellemes ünnepeket kívánok! :)
Azóta már bújtunk egy nagyot, szóval alakul a dolog…! ♥
Gratulálok a babához! :) Szerintem nekünk is ilyen ketrecünk van, csak piros az alja.
Mikor mi elhoztuk Hopp-ot, már tudtuk, hogy ez lesz a neve, bár egy idő után én javasoltam, hogy legyen inkább Potty, mert mindenhova oda pottyantott, erről sajna azóta sem szokott le. Annak ellenére, hogy fiú szerencsére semmi probléma nincs vele, nem is agresszív. Lehet ez is nevelés kérdése. :)
De aranyos kis gombóc, nagyon édes, legyen sok örömötök egymásban!
:)
De jó! Eszembe juttatta az első napokat a nyuszimmal. Napokig csak figyelgettük, beszéltünk neki… aztán eltelt közel 2 év és még mindig ez megy, csak most már jóval lazább a kapcsolat. :)
Áfonyát igencsak megsiratam magamban, mert átéreztem a fájdalmatokat. Remélem a kis gombócnak sikerül enyhíteni a fájdalmatokat.
Kitartást hozzá… bár ezekkel a kis tündérekkel nagyon könnyű. Csak rádnéz és bármi rosszat tett, a harag azonnal elszáll! :)
Áfonyával mázlink volt, soha nem tett semmi rosszat, vagy csak az én felfogásom túl megengedő. :) Azt sosem tekintettem rossznak, ami a nyúlságából fakad (megrág valamit, miközben próbálja arrébb tenni, stb.), és azt sem, hogy az utolsó évében már egyre kevésbé talált el az alomtálcáig. Az öreg emberek meg a kisbabák is bepisilnek, semmi baj ezzel. :) Direkt soha nem rombolt.
Nálunk néha van a rosszalkodásban szándékosság, de már tudom, hogy akkor le kell ülnöm hozzá a földre és megdögönyözni és már nyugi is van akár több napig is. :) Gondolom minden nyuszi teljesen más karakter. A miénk tipikus kos. :D
Nem tudom, mennyire hat rájuk az emberi horoszkóp, Áfonya Oroszlán volt, de az ego hiányzott belőle. ♥
…biztos aszcendenstől is függ. XD
Egyébként ahogy nézegetem a kis jövevényeteket, eléggé csibész tekintete van, tutira igazi egyéniség. :) Nem csoda, hogy beleszerettetek. :)
Nálunk is anno így volt szerelem első látásra.
Jaj, nagyon örülök hogy már így beilleszkedett a nyuszi.
Hétfőn mikor elhoztuk a tesót még nagyon bátortalan volt, de láttam, azóta egy bátor nagyfiú aki már a lakást is felfedezte :)
Sok boldog együtt töltött közös időt kívánok nektek…
Még mindig inkább bátortalan, mint kíváncsi, de lassan győz a kíváncsi…! :)
Drága Vía, boldog életet az aprósággal. Nagyon helyes, mint egy igazi sziámi cicus színben, csak bolyhosabb :)
Tündéri kis pamacs, remélem sok örömöt fogtok lelni benne/vele.
Mit jelent az, hogy oroszlánfejű?
Hogy hajas. :) Sörénye lesz, mint Áfonyának (meg szakállkája meg kis gatyója).
Sok boldogságot az úrfihoz! És egy idevágó kérdés: akkor most újra átrendezitek a szobát? :-)
Nem! :) Kijjebb húztuk az asztalomat, és pont befért a ketrece.
Pedig már vártam a lakberendezős posztot. Na sebaj. :-)
Nagyon szeretjük most így a szobát, nem akartuk átrendezni. :)
Gratulálok az új jövevényhez, végtelenül cuki:-) Remélem sok öröm lesz Benne! Amikor Áfonya elvesztéséről írtál szétbőgtem a szemem, szóval remélem ez a nyuszkó begyógyítja a sebeket :-)
Sokat fog oldani, az biztos. Még mindig minden nap sírunk miatta. ♥ Nagyon furcsa, hogy ez a kicsi még nem szeret úgy minket, amitől még jobban hiányzik Áfonya… egy csoda volt. Remélem, hologramként mentorálja majd éjjelente a kicsi padawant. ♥
Az erő legyen veletek! :-)
Nagyon helyes nyuszkó! Sok-sok közös vidámságot kívánok! <3