Gyönyörű tavasz volt ma! Sétáltam is egy nagyot, vettem porcsinrózsa magokat, hónap végén elültetem őket az ablakba. A hétvégén egy hét szünet után sokadjára visszapofátlankodott a mocsok, akivel öt hete küzdök, de már csak röhögött a teára, fokhagymára, gyömbérre, vitaminokra, köptetőre orrcseppre és asztmás spray-re, úgyhogy délután ismét meglátogattam a drága doktor urat (miatta volt a séta), és kaptam antibiotikumot. Van, amire elég a méz meg a pihenés, de nem vagyok én strucc, hogy még hetekig kínozzam magam és kockáztassam a szövődményeket (tüdőszanatóriumos múlttal pláne; majd egyszer azt is elmesélem). A takarításban is így van, nem? Nem kell mindenre a fertőtlenítő, de el kell fogadni, ha valamire nem elég az ecet. Ahogy a nagymamám mondta, és idézem is gyakran, minden túlzás idegbaj. Ha már idézgetek, jöjjön még egy, nem a nagymamámtól (majdnem), hanem Vivienne Westwood divattervezőtől, akinek ma van a születésnapja.
“If you ask me what I think people should be getting next season. I’ll tell you what I’d like them to buy – nothing. I’d like people to stop buying and buying and buying. There’s this idea that somehow you’ve got to keep changing things, and as often as possible. Maybe if people just decided not to buy anything for a while, they’d get a chance to think about what they wanted; what they really liked.”
„Ha engem kérdeznek, hogy mit muszáj megvenni a következő szezonban, mindig azt mondom, hogy semmit. Azt szeretném, ha az emberek leállnának a folyamatos vásárlással. Valamiért azt hiszik, hogy mindent folyamatosan változtatni és cserélni kell, minél gyakrabban, annál jobb. De talán ha az emberek egy ideig felhagynának a vásárlással, lenne esélyük elgondolkodni azon, hogy mi az, amit akarnak, mi az, ami valóban tetszik nekik.”
– Vivienne Westwood, divattervező
Egy másik hölgyre is emlékeznék ma, Margaret Thatcher tegnap hunyt el. Bárki bármit gondolhat a politikájáról, kétségtelenül erős és meghatározó személyiség volt, ez az idézet pedig remek tőle:
„Erősnek lenni olyan, mint úrinőnek lenni. Ha bizonygatnunk kell, hogy azok vagyunk, akkor már nem vagyunk azok.”
– Margaret Thatcher
Én nem is akarom bizonygatni, hogy erős vagyok. Most fáradt és gyenge vagyok, nem tudok rendes megint hétfő montázst készíteni, úgyhogy csak simán írtam nektek. Le a maximalizmussal, inkább így, mint sehogy! :) Már a hétvégén is sokat pihentem, most is mindjárt megyek aludni, mert fontos hetek állnak előttem, és szükségem lesz az erőmre. Köszönöm, hogy vagytok és olvastok és kommenteltek és küldtök e-maileket, mindent elolvasok és igyekszem a jövőben is viszonozni mindazt, amit kapok tőletek. Tankolok egy nagyot (hajmosás, alvás, gyógyulás, zene, satöbbi), aztán remélhetőleg mihamarabb a megszokott gőzerővel nyomhatom tovább a blogot, tele vagyok tervekkel. :)
Azt hiszem, nekem ez a kedvencem a „megint hétfők” közül. Persze kellenek a szép ruhák, de nekem ez a kicsit komolyabb darab nagyon jól esett most.
Remélem, a tél utolsó morzsáival a nyavalyáid is elmúltak, de ha nem, jobbulást kívánok!
Köszönöm, most azt hiszem, már elmúlt, a kérdés az, hogy vissza is jön-e, de remélem, nem. Ha egy hét múlva is „tiszta” vagyok, akkor ennyi volt. :)
Via, gyógyulj meg minél előbb!
Én is mielőbbi gyógyulást kívánok!
Gyógyulj meg mielőbb!!
Nekem a porcsinrózsa tavaly nem kelt ki cserépben a balkonon. Pedig nagyon szeretem.
Via, jobbulást!
Remek ez a két idézet, el is teszem őket, hogyha kell, fel tudjam használni őket.;)
Köszi!
Először is jobbulást, gyógyulást kívánok. Hosszú ideig nem szabad próbálkozni az öngyógyítással, mert tényleg szövődmény lehet a vége, meg nem is jó sokáig kínlódni, ha az orvos segítségével hamarabb is túllehetünk rajta.
Nagyon jó amit mondott a divattervező Westwood. Én teljesen így gondolkodok, sőt már-már túlzásba is viszem, mert utálok vásárolni. Ha már be kell mennem valamiért egy üzletbe, mert már nagyon muszáj, az is idegesít.
A Margaret Thatcher idézet is remek. Mindig csodálkozom azon – most pl. rajtad – hogy aki ilyen fiatal mint Te, és aki még a világon sem volt amikor Thatcher miniszterelnök lett 1979-ben – és amikor lemondatták 11 év után, és belátta, hogy már nincs meg a kellő támogatottsága 1990-ben – Te még akkor is csak 4-5 éves lehettél, és most 2013-ban is érdekel és idézel tőle. Tudom, hogy szereted az angolokat, a nyelvüket stb. Persze most erre mondhatnád, hogy rengeteg író, költő, politikus, művész, tudós stb. van aki meg 100-150 meg 500 vagy 1000 éve született és róluk is tudsz ezt-azt. Ez így van és jól is van így. Én is értékelem nagyon azokat az embereket, akármelyik században éltek, akik valamiben kiemelkedőt alkottak, még ha van is mellette hibájuk is, mert hiszen tökéletes ember nincs.
Thatcher sem volt az. A politikusokat nem szeretem, úgy látszik az angolok között sem mindenki, mert a halála napján sokan örömtáncot jártak, ugyanis sokat ártott sok polgárának.
Gyógyulj meg minél előbb!! :)
Igaz ez, időnként kikerülhetetlen az orvos. Nekem kb. 10 évig sikerült elkerülnöm az orvost (na jó, kivéve a nőgyógyászt, bár oda főleg csak szűrés miatt mentem), aztán egyik télen sikerült felfáznom. Pár napig próbálkoztunk, de irdatlanul fájt, minden bajom volt, úgyhogy akkor elbattyogtam a dokihoz és beszedtem rendesen a felírt antibiotikumot. Ez a 2011-2012-es télen volt, azóta szerencsére nem kellett visszamenjek. Pár hete engem is kerülget valami, de mindig csak minimális szintig jut el, és egy nap alatt sikerül visszanyomnom mézzel, teával, sállal és citrommal. Elkezdtünk futni hétfőn, az picit besegít a bacinak (vagy vírusnak vagy nem tudom), de küzdök ellene, úgy örülök, hogy végre elkezdtünk mozogni. Úgyhogy most csipkebogyó tea, pléd, sál, pihi. Majd jön a forró fürdő is és persze korán fekvés. :)
Gyógyulj meg Te is!
Gyógyulj meg!!!! :)
Köszönöm. ♥
Nagyon tetszik ez a VW idézet.
Jobbulást!
Jobbulást, Via! <3 :) :)
Jobbulást! :)
Jobbulást!
A Margaret Thatcher idézetet elteszem, nagyon bölcs.
Jobbulást Via! Azt hiszem mindannyiunk nevében mondhatom, hogy mi is köszönjük, hogy vagy nekünk! ;)
Jobbulast!!! :)))