A múltkori kiadás-vezetéssel kapcsolatos kihívásra nagyon lelkes kommenteket kaptam. Kiderült, hogy már sokan vezetitek a kiadásaitokat, ezért gondoltam, utánajárok a témának, és lépjünk eggyel komolyabb szintre, hátha kaptok új ötleteket. "Dugi pénzre" több esetben is szükség lehet: ha van egy váratlan kiadásod (bedöglik a mosógép), kiesik egy fizetés (hosszabb betegség vagy állásvesztés miatt), de az is lehet, hogy van egy konkrét terved, amihez gyűjtöd a pénzt (utazás, bicikli, lakásfelújítás, költözés, gyerek...). Bárhogy is van, megvalósítható, reális tervre van szükség, az ugyanis maximum alacsony vérnyomásra ellenszer, amikor olyanokat olvasok, hogy "a nyugodt öregkorhoz csupáncsak havi ötvenezer forintot kell félretenni". Haha! Nem mondod! :) De mint sok más esetben, a spórolásnál is kár a végletekben gondolkodni, és attól, hogy nem tudsz ötvenezret félretenni egy hónapban, valamennyit még félretehetsz. Kérdés az, hogy mennyi legyen az a valamennyi, meg egyáltalán: MIBŐL?! Úgyhogy először kezdjük is ezzel. Épphogy kijövök a pénzemből, hogyan tudnék még félretenni? A havi fix összeges spórolás jó megoldás, ha stabil jövedelemmel rendelkezel: ez esetben megállapíthatsz egy bizonyos összeget, amit minden hónapban állandó kiadásként van kezelve, és nem elköltöd, hanem félreteszed -- nem is számolsz vele, nem is létezik, mintha egy plusz számla lenne. Ez lehet 5000 Ft vagy 10 000 Ft, vagy amennyit a fizetésedből jónak látsz félre tenni, és belefér neked. Ez a képlet bonyolódik, ha szabadúszó vagy, alkalmi munkákból élsz, és a pénz soha nem fix, inkább olyan, mint a mesében: hol volt, hol nem volt. Ez esetben sem lehetetlen félretenni, csak más szemszögből kell megközelíteni. Itt jön képbe a relatív spórolás, amikor nem fix összeget, hanem fix százalékot teszel félre. Bevétel X%-a: Eldöntöd, hogy az adott havi bevétel 5 vagy 10 vagy akárhány százalékát félreteszed. Ha pocsék hónapod volt, akkor a félretett összeg is kevés lesz, ezért nem fogod akkora érvágásnak érezni, mint a fix összegű megtakarítást. Példa: Havi 10 000 Ft-ot teszel félre, vagy havi 5%-ot? Egy rosszabb hónapban ha keresel 60 000 Ft-ot, akkor abból az 10 000 Ft rengeteg, az 5% viszont 3 000 Ft, ami már nem akkora lemondás. Sok kicsi sokra megy, havi néhány ezer vagy néhány száz forintnak is van értelme -- amikor nehéz időszak van, minden jól jön majd! Kiadás X%-a: Ehhez pontosan kell vezetni, hogy mikor, mire költesz. Ez egyébként is hasznos, lásd a következő tippet. :) A lényeg ... Olvass tovább
Bejegyzések: április 2013
Inspiráció hétfőre
Jó reggelt! Most már tényleg el lehet pakolni a téli ruhákat, lehet nagyokat sétálni, belélegezni a friss levegőt, nap felé fordítani az arcunkat, kirakatbámulás közben fagyizni -- azért az összecsukható ernyő lapuljon a táskában. A zöldségesnél, piacon tankoljatok fel medvehagymából, újhagymából, spenótból, salátából, gyümölcsökből; színesebbek és ízesebbek lesznek az ételek, mint valaha. Végre! Képek: stílus, reggeli, ebéd, mottó. ... Olvass tovább
Szeretem a munkám! #11 – Segédápoló vagyok.
Dikóca 24 éves, és egy budapesti Onkológiai központban segédápoló az Intenzív osztályon. A történetében az a különleges, hogy a jelenlegi munkája még nem a végcél, csak egy fontos állomás azon az úton, amit jár: marad az egészségügyi területen, de orvosnak készül, szeptembertől folytatja is a tanulmányait. Dikóca jó példa arra, hogy attól, hogy nem sikerült elsőre az álom úgy, ahogy eltervezted, kerülőűton, átmenetileg mást, de az eredetihez hasonló munkát betöltve közel maradhatsz hozzá, kicsit máshogy, de továbbra is foglalkozhatsz azzal, amit szeretsz. Így a kitérőt is lehet szeretni, szenvedéllyel dolgozni rajta, hiszen ez vezet a célhoz, az út része. A plusz tapasztalat, más szemszög pedig később nagyon jól fog jönni, amikor végre eléred a célt. Továbbra is lehet jelentkezni, ha szeretnétek válaszolni a kérdéseimre! Részletek a felhívásban. - Miből áll a munkád? - Havonta 12-14 napot dolgozom, általában 2 nap munka-2 nap szabadnap felosztással, csak nappal, 12 órában. A munkaidőm reggel 7-kor kezdődik, de ¾ 7-re igyekszik mindenki beérni, hogy az osztály és betegátadás az éjszakásoktól a nappalosoknak hamar megtörténjen. A munkaköri leírásomban szerepel a betegek etetése, mosdatása, a szakápolók keze alá besegítés, a kórtermek, eszköztárak, gyorkocsik eszközeinek folyamatos feltöltése, rendezése, az eszközök tisztaságának felügyelete, néha papírokkal futkosás, alkalmasint betegek vizsgálatra kísérete. Ezen kívül természetesen rengeteg mást is csinálok, de erről majd megpróbálok kicsit később írni, mert az én helyzetem egy kicsit speciális. A munkaidőm este 7-ig tart, általában negyed 8-kor már úton vagyok hazafelé, nem nagyon fordult még elő, hogy tovább kellett volna maradnom, legfeljebb ha a lelkiismeretem kérte, vagy az időm megengedte. A legfőbb pozitívumai a munkámnak (többek között): teljesen felújított környezet (az Intézmény új szárnyában kapott helyet az ITO (Intenzív Terápiás Osztály), és gyönyörű az épület). Jó meleg van egész nap, mivel nálunk a betegek kvázi pucéran fekszenek. Biztosra veszem, hogy a mi csapatunk országszerte az egyik legjobb team a gyógyászatban. Nincs rivalizálás, és TÉNYLEG úgy folyik a munka, hogy a beteg az első, és a munkájára mindenki ad, a legjobbat nyújtja, és büszke is rá. A főnővér és az osztályvezető főorvos is nagyon rugalmas, és mivel 12 órában dolgozom, így a szabadidőmet is könnyen tudom zanzásítani. Az orvosok és az ápolók is úgy állnak hozzám, hogy rengeteget tanítanak, hisz tudják, hogy nem ... Olvass tovább
Filmajánló: Zöld kártya
Az ős-HBO-s évek jelenlegi filmműveltségem 60%-át biztosították. Annak idején minden szombat és vasárnap este néztük a "szuperfilmeket", és amelyik megtetszett, azt utána minden ismétléskor mégegyszer. És mégegyszer. Egyik nagy kedvenc a Zöld Kártya volt, ami eredetileg 1990-ben készült (ne számoljuk ki, hogy hány éve volt az), Andie MacDowell és Gerard Depardieu főszereplésével. Szerintem vagy tizenöt éve nem láttam, csak foszlányok maradtak meg, ezért úgy döntöttem, éppen ideje újra nézni -- akár kockáztatva azt is, hogy most már nem tetszik annyira, és elrontom az emlékeimet. Nem sikerült elrontani! Újra beleszerettem ebbe a bűbájos szerelmi történetbe. Brontë és Georges tökéletesen idegenek, két perc ismeretség után érdekházasságot kötnek: a férfi amerikai állampolgárságot szeretne, a lány pedig beleszeretett egy gyönyörűséges new yorki lakásba, amihez fantasztikus tetőkert tartozik, de csak akkor adják ki neki, ha férjnél van. A házasság egyszerű dolognak tűnik, de a bonyolódik a helyzet, amikor a bevándorlóhivatal elkezdi faggatni a párt, és kénytelenek "felkészülni" egymásból, hogy bebizonyítsák, tényleg házasok, és ne kelljen Georges-t deportálni, Brontë-t pedig kilakoltatni és börtönbe zárni. Meglepően kis léptékű a film, tempójában, aprólékosságában szinte európai -- nagyon személyes, emberi, nem csöpögős, humoros, őszinte, és annyira nagyon szerethető! Muszáj Brontë lakásáról is szót említenem, mert a Titkok kertje mellett ez is remek inspiráció lehet a földtúrásra (Bronte egyébként még városi gerillakertész is, amiből szintén lehet ihletet és lelkesedést meríteni!). Tökéletes tavaszi mozi, intelligens romantikával. ... Olvass tovább
Kihívás #67
2013 15. hetének kihívása: Kertészkedj! Összegyűlt 1400 Ft a perselyben, lehet költekezni. :) Vegyél vetőmagot, ültess fűszernövényeket a konyhában, virágokat a balkonládába, csíráztass babot, nevelgess paradicsomot és epret, hagymás virágokat cserépben, palántázz -- beltéren, kültéren, erkélyen, ablakban, teraszon, kertben, faluban, városban, házban, lakásban, földszinten, tetőtéren... Ha nincs kedved kertészkedni, akkor az 1400 Ft-ból vehetsz magadnak egy cserepes virágot vagy egy óriási csokor nárciszt is. De azért próbáld meg, mert kertészkedni jó! :) Egy kis inspiráció, tanácsok & beszerzési helyek: Közösségi Kertek, Lecsóskert, MonJardin!, Hermes szaküzletek, Biokiskert, "hülyebiztos" kezdőcsomagok az IKEÁban, Bálint Gazda honlapja. ... Olvass tovább
Mixtape #12 – Helló, Péntek!
Különböző műfajok és korszakok péntekes-hétvégés nótáit válogattam ebbe a mini mixbe: 6 dal, 24 perc, van köztük hetvenes évek diszkó, angol és ausztrál punk rock és sima rock, kortárs pop és kilencvenes évek pop, ahogy kell -- a péntek mindig téma volt. :) Rebecca Blacket és Katy Perryt azért kihagytam, ha nem gond. :D Jó lazulást, bulizást, kirándulást! ... Olvass tovább
Székelykáposzta
Annyira nagyon szeretem a főzelékeket, és olyan gyakran feledkeznek meg róluk emberek -- például akkor, amikor azon töprengenek, vajon mit is eszik az, aki nem eszik húst. Vagy amikor nem tudják, mit ehetnének, ami olcsó, finom, és egészséges is. Helló! Itt vannak a főzelékek! Igazi hungarikum, mert angolul például még szó sincs rá. :) (Jobb híján a stew-val szoktam elmagyarázni a külföldieknek.) A lisztes-zsíros rántáson lehet spórolni kalóriát, a zöldség legyen benne a lényeg, ne a liszt, és máris minden étrendbe beilleszthető. Szelet rozskenyér opcionális, feltétnek mehet rá sült sajt, zöldségfasírt, vagy -- semmi. Érdemes megismerni őket, egyáltalán nem bonyolultak és hamar el is készülnek -- ízlés szerint pedig lehet rajtuk javítani, hogy ne az unalmas, sőt, gyakran egyáltalán nem finom menzás emlékek törjenek elő. Fotózásra nem mindig a legjobb alanyok, de kit érdekel. :) A székelykáposzta hagyományosan pörkölttel készül, ez vega verzióban kimarad, soha nem is készítettem hússal (vegaság előtt se voltam valami nagy húsevő). Nagyon szeretem a savanyúkáposztát, kötelező kör főzés előtt nassolni belőle, úgyis akkor van még benne a C-vitamin. :) Savanyúkáposzta helyett készülhet friss káposztával is, akkor viszont a végeredmény neve lucskos káposzta -- abba egy picit több kömény kell, és utólag kell sózni (különben nem puhul meg), de a többi ugyanaz. Így készül... A savanyúkáposztát 10-15 percre be kell áztatni vízbe, különben fogmaróan savanyú lesz. Ha esetleg túlázik és elvesztette a finom ízét, az áztatós léből vissza lehet majd önteni egy keveset. Amíg ázik a káposzta (kettőnknek 40 dkg elég egyszerre), egy kis fej vöröshagymát felaprítok, olajon megfuttatom, és leszórom pirospaprikával (szokásos indítás a magyar recepteknél :D). Erre jön a lecsepegtetett savanyúkáposzta (jól ki kell csavarni), aztán só, bors, kevés őrölt kömény. Annyi vízzel öntöm fel, hogy egy kicsit leves legyen, de ne lepje el teljesen (itt lehet felhasználni az áztatólevet, ha nem elég savanyú - tessék kóstolgatni!). Szépen fő, a végén egy kis doboz tejfölt egy kevés liszttel kikeverek, belezuttyintom a káposztába, rottyan még kettőt és kész is. Egyetek főzeléket, mert az jó! (És már nincs óvónéni, akivel dacolni kell.) ... Olvass tovább
Things I Love Thursday #150
♥ százötvenedik tilt, hurrá! ♥ spontán kiduguló orr ♥ reggeli nyusziébresztés az ágyban ♥ mag nélküli szőlő napi kétszer ♥ savanyúkáposztát nassolni ♥ napsütés ♥ friss levegő és egész nap szellőztetni ♥ kínai tésztás leves ♥ áfonyás joghurt (kell a probiotikum, ugye) ♥ medvehagyma ♥ majdnem üres inbox ♥ virágbolt ♥ évforduló estéjén romantikus filmet nézni ♥ gyerekszájat olvasni (Szirkáéknál mindig van betevő csoda, tegnap hülyére röhögtem magam azon, hogy "Találkozni akarok Fekete Isvánttal. Meg akarom nézni, hogy milyen színű." :D) ♥ egyhuzamban száz oldalt olvasni az éppen aktuális könyvemből ♥ És költészet napjára egy kis John Donne: Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól. ... Olvass tovább
(kicsit alternatív) Inspiráció hétfőre
Gyönyörű tavasz volt ma! Sétáltam is egy nagyot, vettem porcsinrózsa magokat, hónap végén elültetem őket az ablakba. A hétvégén egy hét szünet után sokadjára visszapofátlankodott a mocsok, akivel öt hete küzdök, de már csak röhögött a teára, fokhagymára, gyömbérre, vitaminokra, köptetőre orrcseppre és asztmás spray-re, úgyhogy délután ismét meglátogattam a drága doktor urat (miatta volt a séta), és kaptam antibiotikumot. Van, amire elég a méz meg a pihenés, de nem vagyok én strucc, hogy még hetekig kínozzam magam és kockáztassam a szövődményeket (tüdőszanatóriumos múlttal pláne; majd egyszer azt is elmesélem). A takarításban is így van, nem? Nem kell mindenre a fertőtlenítő, de el kell fogadni, ha valamire nem elég az ecet. Ahogy a nagymamám mondta, és idézem is gyakran, minden túlzás idegbaj. Ha már idézgetek, jöjjön még egy, nem a nagymamámtól (majdnem), hanem Vivienne Westwood divattervezőtől, akinek ma van a születésnapja. “If you ask me what I think people should be getting next season. I’ll tell you what I’d like them to buy - nothing. I’d like people to stop buying and buying and buying. There’s this idea that somehow you’ve got to keep changing things, and as often as possible. Maybe if people just decided not to buy anything for a while, they’d get a chance to think about what they wanted; what they really liked.” "Ha engem kérdeznek, hogy mit muszáj megvenni a következő szezonban, mindig azt mondom, hogy semmit. Azt szeretném, ha az emberek leállnának a folyamatos vásárlással. Valamiért azt hiszik, hogy mindent folyamatosan változtatni és cserélni kell, minél gyakrabban, annál jobb. De talán ha az emberek egy ideig felhagynának a vásárlással, lenne esélyük elgondolkodni azon, hogy mi az, amit akarnak, mi az, ami valóban tetszik nekik." - Vivienne Westwood, divattervező Egy másik hölgyre is emlékeznék ma, Margaret Thatcher tegnap hunyt el. Bárki bármit gondolhat a politikájáról, kétségtelenül erős és meghatározó személyiség volt, ez az idézet pedig remek tőle: "Erősnek lenni olyan, mint úrinőnek lenni. Ha bizonygatnunk kell, hogy azok vagyunk, akkor már nem vagyunk azok." - Margaret Thatcher Én nem is akarom bizonygatni, hogy erős vagyok. Most fáradt és gyenge vagyok, nem tudok rendes megint hétfő montázst készíteni, úgyhogy csak simán írtam nektek. Le a maximalizmussal, inkább így, mint sehogy! :) Már a hétvégén is sokat pihentem, most is mindjárt megyek aludni, mert fontos hetek állnak előttem, és szükségem lesz az erőmre. ... Olvass tovább
