Edina 27 éves, és a biostatisztika részleg vezetőjeként dolgozik egy klinikai kutatószervezetnél. Ezt legegyszerűbben úgy lehet elmagyarázni, hogy kísérleti adatokban próbál meg visszatérő motívumokat, releváns különbségeket, tendenciákat felfedezni, és ezekből következtetni, amellyel segíti a gyógyszerfejlesztők munkáját. Edina mellesleg 8 évig az osztálytársam volt, és keresve se tudnék neki illőbb szakmát megálmodni, látszik is rajta, hogy jól érzi magát ezen az úton. :) Továbbra is lehet jelentkezni, ha szeretnétek válaszolni a kérdéseimre! Részletek a felhívásban. - Miből áll a munkád? A munkám elég sokrétű. Statisztikai tervezést végzek – milyen adatokat érdemes gyűjteni, mikor, milyen betegpopuláción, mintaelemszámot számolok, részt veszek az adatbázisépítésben, statisztikai elemzési terveket írok, programozok különböző statisztikákat. Emelett kommunikálok a projektcsapattal és a világ különböző részein dolgozó megrendelőkkel és a csapatomat is irányítom. Egy átlagos napom az e-mailek olvasásával indul. Listát készítek, hogy mit kell feltétlenül aznap megcsinálni, mit kinek tudok kiadni a csapaton belül, megnézem a napirendet, mikor van megbeszélés, telekonferencia. Ha csapaton belül megbeszélést látok szükségesnek, kiküldöm a meghívókat. Nekiállok az éppen legfontosabb feladatnak, majd e-maileket legközelebb ebéd után nézek. Ezután folytatom az aktuális feladatot, válaszolok a csapattagok kérdéseire is. Délután még 2-3 alkalommal ránézek a levelekre. 5-fél 6 körül szoktam a munkát befejezni, kivéve ha valami sürgős dolog van, és túlórázni kell. - Milyen képzés kellett ahhoz, hogy ezzel foglalkozhass? Magyarországon sajnos kifejezetten biostatisztika képzés nincs. A Budapesti Corvinus Egyetemen tanultam, alkalmazott statisztika mellékszakirányt vettem fel, mivel nagyon érdekelt a statisztika. Aztán egy gyógyszercéghez kerültem, ahol elkezdtem klinikai vizsgálatokkal foglalkozni. A kettőt kombnálva kötöttem ki a biostatisztikánál. Mivel a munka elég sokrétű, szükség van kreativitásra, nagyfokú precizitásra, jó elemzőkészségre, informatikai hozzáértésre, illetve monotonitástűrésre is. Mivel csapatban dolgozunk, elengedhetetlen a jó kommunikációs készség, és az, hogy az ember jó csapatjátékos legyen. - Mi a legnagyobb félreértés a munkáddal kapcsolatban? Mindig sokat kell magyarázkodnom, amikor megkérdezik, hogy mit is csinál egy biostatisztikus. A biostatisztikának is több vállfaja van természetesen, egy biostatisztikus dolgozhat növényi ... Olvass tovább
Bejegyzések: június 2013
Inspiráció hétfőre
Megérkezett az igazi kánikula, reggel óta lenn a redőny (de egy darázs még így is képes volt beszökni egy résen, áááá!), a hűtőben egy nagy kancsó víz, és hála az égnek tegnapi maradék az ebéd, ezért nem kell a főzéssel se befűteni a lakást. Néhány óra, és indul a vonatom Tatára, ha arra jártok, ugorjatok be! :) Szép hétfőt! Képek: stílus, ebéd, nass, mottó. ... Olvass tovább
Vasárnapi brunch: sós palacsinta tojással & salátával
-- Jamie palacsintája, sósan. -- Ezt motyogtam valamikor hajnali egy után, már a sötétben. -- Reggelire. Jó lesz? -- Mmm. Jó. -- Tükörtojással. -- Aludjunk, hamarabb reggel lesz. Jamie palacsintája úgy néz ki, hogy egy bögre liszt (amilyet akarsz), egy csipet sütőpor, egy bögre tej, egy egész tojás. Édesen mehet bele mindenféle gyümölcs, de én most tettem bele sót, borsot, apróra vágott vöröshagymát, zúzott fokhagymát és füstölt sajtot. Lehetne bele reszelni cukkinit, gombát, más zöldséget, fűszernövényeket, húsevők tehetnek bele sonkát. Friss salátával és fejenként 1 folyós tükörtojással ettük. Ez a tésztaadag 3 nagyon éhes, vagy 5 kevésbé éhes embernek elég. :) ... Olvass tovább
Sajtózsemle: 2013. június első fele – Duna World, RTL Klub, Klubrádió
Ahogy ígértem, itt vannak egyben az elmúlt tévés-rádiós-online interjúk, időről-időre összefoglalókat hozok majd a megjelenésekről (és igen, direkt zsemle a szemle), hogy ne legyen mindnek külön poszt. :) 2013. június 10., Duna World, Kívánságkosár (élő műsor) 2013. június 12., RTL Klub, 8:08 - Minden reggel (élő műsor) - Nézd meg itt! (az elérés kicsit bonyolult: regisztráció után kattints a 2. pöttyre, és ott a 7. perctől) 2013. június 14., Klubrádió, Bemutató példány, a mikrofonnál: Fon Gabi Két online interjú is készült velem az elmúlt időszakban, ezeket itt olvashatjátok: Lexi.hu interjú Cosmopolitan.hu – interjú ... Olvass tovább
Kihívás #76
2013 24. hetének kihívása: Csinálj valamit először! Életünk első két évtizede tele van elsőkkel: első lépések, első szó, első biciklizés, első nap az iskolában, első pirospont, első szaktanári figyelmeztetés ("a kislány sokat beszél órán" -- igen, a kislány már csak ilyen), első matekverseny, első szerelem, első randevú, első nyaralás a szülők nélkül, első vizsgaidőszak... Van valami beindító abban, ha valamit még soha nem csináltál vagy soha nem történt veled, egészen elevennek érzed magad olyankor. Találj olyat, amit még soha nem csináltál, és próbáld ki! Ülj óriáskerékre, etess elefántot az állatkertben, készülj fel egy futóversenyre, fesd ki a nappalit, vágasd le rövidre a hajad, váltsd valóra régi álmodat egy tetoválásról, ülj robogóra, menj ejtőernyőzni... Kalandra fel! + FELADAT: A perselybe ismét kerüljön egy kétszázas, így 1600 Ft lesz benne. ... Olvass tovább
Mixtape #15 – Seven Days in Sunny June
A nyári zene külön kategória. Egy életre beleivódik, hogy melyik nyáron hallgattad a kocsiban aszalódva Bryan Adamset, hogy mikor szólalt meg a kedvenc dalod a Balatonparton, vagy mire csókolóztatok először. Valahogy máshogy, mélyebbre ivódnak a zenék, ha naptejillattal indítasz reggelente, olvad alattad az aszfalt, és egész nap csak a citromfagyira tudsz gondolni. Utána aztán ahányszor meghallod, előjönnek az emlékek. Tekerd le az ablakot, fel a hangerőt, és hadd lobogjon a haj. Fotó: Fénylabor, készült a tavalyi fotózáson. :) ... Olvass tovább
Things I Love Thursday #159
Hú, de sűrű volt az elmúlt hét! Ki vagyok nyúlva, majdnem nyúlabb vagyok, mint a Gomez. Kezdjük az elején. ♥ Vasárnap könyvhét volt, és lesz majd róla külön képes-színes-szagos beszámoló is részletes köszönömökkel, most csak gyorsan annyit mondanék, hogy iszonyúan hálás vagyok mindenkinek, aki eljött, a családomnak és a barátaimnak, hogy hihetetlenül jófejek és aranyosak, és kitartottak a napon is, és velem voltak, és... ♥♥♥♥ ♥ Már futnak be a könyv első visszajelzései: férjek lenyúlják a feleségeik példányát, szerelmesek és családok együtt olvassák és végzik a gyakorlatokat, meghatódnak, megerősödnek, felismeréseik vannak -- imádom. Ez a legjobb, ami történhet. Ezért írtam. A molyon már fenn is van az első észlelés, remélem, én is mihamarabb látok valakit, aki nyilvánosan olvassa, lesből támadva kapni fog egy ölelést. :D ♥ Hétfőn a Duna World-ön, szerdán reggel az RTL Klubon nyilatkoztam élő adásban, és tegnap délután még Fon Gabi is kifaggatott a Klubrádióban -- ez pénteken délben kerül majd adásba. Nagyon jó volt mindhárom, az élő adás mindig külön izgalmas, de mindenki kedves volt, jó a sminkesekkel-fodrászokkal beszélgetni (mindig megkérem, hogy szurkoljanak, hogy ne essek orra vagy ilyesmi :D). A rádióban meg ugye mindegy, hogy hogy nézek ki, de azért készült egy füleses fotó. :) Köszöntöm azokat, akik a tévé miatt vannak most itt, egyvalaki már jelentkezett is tegnap, hogy az RTL-ben látott és rámkeresett, szia! :)) Azt találtam ki, mivel mostanában a könyv miatt egy csomó ilyen lesz, hogy jobb felül a könyves kép alatt mindig írom, hogy aktuálisan éppen hol lehet látni/hallani/olvasni vagy találkozni velem, és heti egyszer egy bejegyzésben hozom a videólinkeket, hangfelvételeket, scaneket, meg mindenfélét. Ha holnap lemegy a Bemutató példány adása, szerintem szombaton össze is állítom az első sajtózsemlét. A vidéki találkozók egyébként magánszervezésűek, helyi olvasók kérésére hívtak meg. Ha szeretnétek a ti városotokban is, menjetek be egy szimpatikus könyvesboltba, és kérdezzétek meg őket, hogy nyitottak-e ilyenre! Mondjátok nyugodtan, hogy ismeritek az elérhetőségeimet (hiszen ismeritek :D), keressenek meg, és megbeszéljük a többit. ♥ Apróságok: basmati rizs ♥ Arrested Development -- még mindig! ♥ az év első cseresznyéje (isteni) és málnája (még nem isteni) ♥ eper (minden évben kicsit meghalok, mikor közli a zöldséges, hogy ez már lassan az utolsó... kb. így nézek ki) ♥ Gomez pattog ♥ találkoztam a tévémacival az MTVA székházban!!! ♥ PASTA. ... Olvass tovább
Rajzfilm stílusikonok 9. – Nils Holgersson
Selma Lagerlöf 1906-ban abból az indíttatásból írt mesét egy elvarázsolt kisfiúról, aki a vadludakkal utazik, hogy kalandjai során az olvasó gyerekek megismerkedhessenek Svédország tájaival és élővilágával. Selma három évig tanulmányozta a természetet, hogy hiteles képet adhasson az állatok viselkedéséről, és a helyi folklórt is beleszőtte a történeteibe. A könyvből 1980-ban japán animációs sorozat is készült (Mamoru Oshii egyik első rendezése volt), melyet itthon is többször vetítettek a csatornák, és a 90-es években gyerekek tucatjai morfondíroztak azon, hogy mi az a tonlúd ("ott repül már tonlúdon"). Egyébként a rajzfilmsorozat azok közé a japán rajzfilmek közé tartozik, amelyekről nem szokás itthon tudni, hogy ugyanúgy animék, mint a rettegett, ORTT által kiátkozott Dragon Ball (muhaha) -- ilyen még a Múmin, a Kalán néni és a Willy Fogg is. Az eredeti történethez hasonlóan a rajzfilm is rendkívül kedves, barátságos hangvételű, a magyar szinkronhangok is emlékezetesek, szépek a tájak és jó a zene is. Egyik kedvenc részem (és ehhez bizonyára az is hozzájárul, hogy ez az egy volt meg VHS-en, a tévéből felvéve, tehát újra lehetett nézni ezerszer) az, amikor a patkányok betörnek egy búzaraktárba, és Nils furulyaszóval vezeti őket el onnan. Nils: Mellényke helyett egy laza, horgolt kardigánt választottam neki, ha este lehül a levegő, jól fog esni. Klumpa helyett -- bár az is a kilencvenes években volt nagy divat -- egy strapabíró, városnéző szandált kapott. Márton: Laza, sarus nyári ruha, tollas fülbevalóval. Nem is kell több, ha fülledt a levegő, csak naptej és sok víz. A köteles nyaklánc opcionális. :) Akka: A 15 fok alatti, esős napokra választottam a szettet -- állítólag bőven kijut majd ebből idén nyáron. A tarisznyája miatt szabad mindkét keze, akár egy ernyőt is meg tud fogni, vagy nézegetheti a térképet, hogy merre mennek. Ha kisüt a nap és meleg lesz, a harisnyáját begyűrheti a táskába. Szmöre: A rókának suhanós maxiszoknya jár, sunyításra alkalmas napszemüveggel és pimasz pólóval. :) Az illusztrációknak használt ruhadarabok pontos beszerzési helyeit itt találjátok. ... Olvass tovább
Szeretem a munkám #19 – Biológus vagyok
Jolán 30 éves, egy egyetemi tanszéken dolgozik kutatóként, illetve kis részben oktat is. Mesél arról, hogy hogyan zajlanak a továbbképzések (nem meglepő módon koffeinen futnak a résztvevők), mennyire nehezíti a helyzetet a bizonytalanság, és hogy minden nehézség ellenére mégis milyen jó érzés, amikor igazolódik a kutatásuk eredménye. Továbbra is lehet jelentkezni, ha szeretnétek válaszolni a kérdéseimre! Részletek a felhívásban. - Miből áll a munkád? Milyen egy átlagos napod? Milyen típusú feladataid vannak? Ahogy halad az ember a „ranglétrán” egyre jobban távolodik sajnos a labortól. Én még a legalján járok, így kijut mindenből. Nem nagyon van két egyforma nap, van amikor reggeltől késő estig le sem ülök az asztalomhoz csak a kísérleteket rakom össze és csinálom folyamatosan. Máskor egész nap nem megyek be a laborba csak „papírmunkát” végzek. Feladatom a kísérletek részletes megtervezése, kivitelezése, értékelése. E mellett tanítom a laborunkhoz csatlakozó fiatalokat is, segítek nekik, irányítgatom a munkájukat. Feladat még egy kis oktatás is és a szakirodalom olvasása (na, erre a világ minden ideje nem lenne elég), publikációk írása. Ez a munka egyébként teljesen betölti az ember életét, nem lehet a munkanap végén kikapcsolni az agyadat, a legtöbb ötlet otthon, sport közben és a leglehetetlenebb helyeken jut az ember eszébe, hazafelé is általában a kísérleteken gondolkodom. - Milyen képzés kellett ahhoz, hogy ezzel foglalkozhass? Biológus/orvos esetleg egyéb „bio-„ diploma, majd PhD ha az ember komolyan gondolja a kutatást. Tulajdonságokat illetően sokszor monoton tud lenni a munka, van aki ezt nem bírja, de ha szereted, akkor szerintem ezt nem érzed. Másik fontos tulajdonság a kíváncsiság. - Mi a legnagyobb tévedés a munkáddal kapcsolatban? Hogy a konferenciák igazából fizetett nyaralások. Általában ezek fárasztóbbak mint a sima munkanapok, egy konferenciás nap 8-tól este 6-ig folyamatosan tömény tudományos előadás. Az ember persze hamár találkozik a szűk szakmájával igyekszik minden infot beszippantani irgalmatlan mennyiségű kávé és kóla társaságában. :) Utána szociális program, ami eltart minimum éjfélig, majd másnap előlről. ... Olvass tovább