Sándor Erzsi: Szegény anyám, ha látnám
Park Könyvkiadó, 2013 | 212 oldal, 2 900 Ft
Részlet a könyvből.

Nehéz igaz történetnél kinél háborogni, ha nem örülsz annak, ami történik. Hiszen legfeljebb az életnél reklamálhatok, hogy ugyan már, miért így vagy úgy alakult a főszereplő sorsa, vagy miért kellett olyan kegyetlennek lenni, és különben is, nagyon hatásvadász csavarokkal operált a történetvezetés. Ami megtörtént, az megtörtént. Cégünk felelősséget nem vállal azért, ha Ön (továbbiakban: Olvasó) megszereti a nagyon is valódi főhősöket. Pénztártól való távozás után satöbbi.

Sándor Erzsi kisfia lényegében vakon született, és végigküzdötték együtt az egész gyerekkort, a kórházakat, a csodákat ígérő műtéteket, a fájdalmat, és az örömet. Erről szól ez a könyv, Erzsiről és Tomiról, aki néha maga is hozzátesz a történethez: ő hogyan élte meg, ő mire emlékszik. Milyen volt felnőni úgy, hogy egy csomó ember betett téged a “fogyatékos” dobozba, és ezzel elintézettnek tekintette a dolgot, miközben a családod próbálta a lehető legjobban felfogni a helyzetet, megélni a mindennapokat. Humorral, praktikummal, kreativitással, a lehetőségek szerint normálisan. Erzsi és Tomi úgy mesélik a történetet — az ő történetüket –, mintha csak egy kávé mellett ülnénk. Természetesen, merevség nélkül, őszintén, kiszólogatásokkal. Az integrált oktatásról, a beilleszkedésről, a barátkozásról, a vakság mindennapi nehezítő tulajdonságairól — és a végén szóba kerül a csajozás is. :)

A Szegény anyám, ha látnám először egyedül olvasós könyv, de képes arra, hogy megszakítva az olvasást egyre többet menj vele felolvasni a családhoz, az anyukádhoz, a lányodhoz, a kutyádhoz, hogy “figyelj, van itt az a rész, amikor…”, és nevettek — hol kínotokban, hol jóízűen –, meg nyeltek nagyokat, és még jobban egymásba kapaszkodtok.

Nem akarok nagy szavakkal dobálózni, hogy ez a könyv majd milyen sokat segít az elfogadásban, és majd mennyire jól felhívja a figyelmet az integráció fontosságára (nagyon kívánom, hogy így legyen), mert ehhez az kéne, hogy minél több emberhez eljusson, ne csak az forgassa, aki amúgy is nyitott az ilyen témára. Úgyhogy csak azt mondom, hogy minden homo sapiens sapiens profitál belőle, ha elolvassa. Mert egy új látásmódot kap — szó szerint. Mert rájöhet, hogy a baj nem itt kezdődik. Vagy ha igen, azt is túl lehet élni. Hogy a Macskafogó és a zene mindenre gyógyír, és hogy lehet a könnyeken át röhögni.

[icon icon_name=”icon-gift” icon_size=”” icon_style=””] Kinek vedd meg? Szülőknek, különösen anyukáknak, nagymamáknak, akik szeretik az igaz történeteket. Bárkinek, akit inspirálhat, ha karakán, talpraesett, élő emberekről olvas, akik nem rémülnek meg a nehézségektől, hanem makacsul szembeszállnak velük.