szőrtelenítés után egyfolytában a lábszáradat simogatod, hogy milyen sima (igen, az is, ha szólsz a párodnak, hogy „fogd meg, milyen sima!”);- lazább rendszerességgel szőrtelenítesz, ha hosszúgatyás-harisnyás idő van;
- habfürdőzésnél belefújsz a habokba, mint egy hollywoodi díva;
- nem bírod letegezni a régi tanáraidat, hiába ajánlják fel;
- …és a gyerekkorod idős embereinek még mindig Csókolomot köszönsz;
- a késő esti hűtőrablás megelőzéseként fogat mosol;
- reggel köszönsz a háziállatodnak;
- néha azt képzeled, hogy mentális erőd hatására nyílik ki a fotocellás ajtó;
- csak hideg időben tudsz a Karácsonyra gondolni;
- a konfiguráción túl a kinézet is befolyásoló tényező egy új műszaki cucc vásárlásánál;
- furának látod magad a fotókon, mert a tükörképedet szoktad meg;
- minden egyes alkalommal, amikor felvételt hallasz magadról, megkérdezed, hogy „ugye élőben nem ilyen a hangom?”;
- a sötét moziból kijőve meglepődsz, hogy kinn még világos van;
- elalvás előtt néha fiktív szereplők életén gondolkodsz, hogy mi lehet most velük (amíg nem olvasod tovább őket vagy nem folytatódik a sorozatod);
- beszerzel egy új kiegészítőt, és napokig le sem lehet rólad robbantani;
- azokkal az emberekkel álmodsz, akikről elalvás előtt olvastál;
- olyan dolgokat írsz fel a teendőlistádra, amiket már elvégeztél, csak azért, hogy kipipálhasd;
- még mindig megdobban a szíved, ha SMS-t vagy e-mailt kapsz valaki olyantól, akivel már évek óta együtt élsz (akkor is, ha csak annyit ír, hogy „hazafelé vegyek valamit a boltban?”, és a végén van egy puszis smiley);
- a barátaiddal kórtörténeteket és kórházi sztorikat meséltek egymásnak (akkor is, ha négyőtök együttes életkora nem teszi ki a százat);
- nem érted, hogy mi a nagy felhajtás valami körül, ami mindenki szerint zseniális és korszakalkotó (nem, nem te vagy a hülye);
- hülyén néznek rád a barátnőid, amikor elárulod, hogy melyik színész jön be a legjobban (az jön be, aki bejön – na és, nem mindenki a Ryan Goslingra hajt! :D);
- bőgsz egy színdarabon;
- elönt a büszkeség, amikor a tesód/apukád/anyukád csinál valami fantasztikusat;
- hálás vagy a mosógépért;
- a frissen beszerzett új könyvedet olvasás előtt simogatod egy darabig;
- újrahasznosítod a csomagolópapírt és a szép ajándéktasakokat;
- küldesz magadnak egy emlékeztető e-mailt, majd teljesen fellelkesülsz, amikor meglátod, hogy érkezett egy új e-mailed (vajon ki küldhette??).
….. hangosan nevetek egy könyvön bárhol vagyok(ha barátnő van a közelbe esetleg el is kezdem neki magyarázni a viccet vagy a kiakadásomat megmagyarázni)
….. ugrálok vagy közösségbe csak vigyorgok mikor látom a tv-ben vagy plakáton a kedvenc színészemet
….. oda vagyok magamért mikor felfedezem,hogy ez a színész ugyan az aki ebbe, meg abba filmbe is volt
….. sokszor látott kedvenc filmbe/sorozatba elkezdem mondani a szöveget ami mindjárt jön és örülök amikor teljesen ugyan azt mondtam,mint a szereplő
90-95% ami a cikkben van igaz rám és persze a hozzászólásokban is,de azért van ami alól kivétel vagyok :) Jókat nevettem
Teljesen egyet tudok érteni, a Gyűrűk Ura-mozi idején elég hülyén néztek rám, mikor közöltem a sok Aragorn- és Legolas-rajongóval, hogy nekem akkor is Pippin a kedvencem! :D
Ja, és az én „normális” dolgom: akár nyilvános helyen is urgálni örömömben, ha jó hìrt kapok! :)
Ez a poszt a legjobb !!!
Az normális, ha ez az első hozzászólás, amit el is küldök XD?
A mosogatógépért még hálásabb vagyok!
Mosogatni még oké kézzel, na de ruhákat mosni-sikálni egész nap, fúúúúúj. (Mondjuk tényleg hálás lennék a mosogatógépért is, ha lenne!)
Mi már úgy nőttünk fel, hogy volt mosógép, még ha eleinte keverőtárcsás is. Viszont a mosogatógépek nem olyan „régiek”. És mindig utáltam mosogatni :-)
A nagyimnak még nem volt rendes mosógépe, nekünk szerencsére volt. De amikor olvasom a Cilikében, hogy hetekig tartó probram volt, hogy jártak a patakhoz sikálni a cuccokat… hú, de szeretem az én felültöltősömet! :)
Én két főre szeretek mosogatni, ha többen vagyunk, már kívánom, hogy legyen „bigger on the inside” a konyha, hogy elférjen egy mosogatógép. De sajnos kicsi az esélye, majd a következő lakásban.
És az normális ha valaki amúgy amatőrfilmes, de nem állja meg, hogy időnként ne készítsen olyan kis klippeket amit igazából senkinek sem mutathat meg (vagy mert kifigurázza benne a saját szereplői bakijait, vagy mert annyira személyes,ami már ciki)??? :P
Nem vezetek, nem érdekel az autóvezetés, nincs autóm, stb….sokan megkérdőjelezik a nprmálisságomat. De én félek a vezetéstől, na:-)
Egy kicsit én is és nekünk sincs autónk…pedig jogsim van, de olyan vadul vezettem, hogy az első pár hónapban frontális balesetet okoztam :S
Nekem 23 éve van jogsim, mindig rendesen meghosszabbítottam. De a vizsga óta még egy métert sem vezettem :-) És nem is vágyom rá. De sosem késő, a kolléganőm 60 évesen kényszerült rá a férje betegsége miatt, hogy „újra” megtanuljon vezetni. És senki nem találta cikinek. Rendesen eljárt először hivatalos oktatóval, majd barátokkal, ma már az ország másik felébe is elvezet egyedül.
Nekem sincs jogsim, és nem is lesz! :D
Úúúú, a regényhősök utóélete! Ezelőtt 20 évvel, amikor az egyetemre jött egy Dov Landau nevű pasas Izraelből előadni, meg voltam győződve arról, hogy ő az, akiről Leon Uris ír az Exodusban. Annyira akartam látni, de nem tudtam elmenni az előadására. Aztán a racionális agyam megszidott, hogy jajmáár, nem vagy noormális!
Pár éve tudtam meg, hogy a már felnőtt gyermekem 11 éves korában mennyire várta a roxforti baglyot. Még 12, sőt 13 éves korában is (hátha csak kifelejtették…) <3
Én a mai napig várom azt a baglyot, hátha felvesznek levelezősnek vagy távoktatásra :) 25 vagyok.
Tipikus fordulatom, ha valahol épp heverek, és nincs kedvem felkelni a vízért, könyvért, papucsért, akármiért, hogy előbb megpróbálkozom egy invito-val, majd konstatálom, hogy pálca nélkül még mindig nem megy, és egy sóhajjal feltápászkodom ^.^
Lehet, hogy rajtunk már csak a Villám-Varázs segít :D
Hm. Azt hiszem, ez itt az a hely, ahol elmesélhetem, hogy karácsonyra varázspálcát szeretnék, és ezt egyik barátnőm előtt jóóó hangosan hangoztattam is, hátha rendel nekem egy hozzám illőt Ollivander boltjából :) Mindezt 33 évesen. :D
Normális-e, ha utálod a forralt bort és a síelést nem tartod remek sportnak? beférek még én is?:)
Rendkívüli módon megkönnyezel bármit, ami drámai lehet – filmekre gondolok. (de az végképp nem normális, hogy elbőgtem magam a Rambo 4 egyik jelenetén)
plusz egy kiskori: amikor gyerek voltam, az aktuális plüsst/babát, amivel éjjel aludtam, reggel felkelés után gondosan betakargattam.
Beférsz, én is csak egyszer síeltem, nem lettem érte oda. A korcsolyázás jobban bejön! :)
Forralt bor <<<<< tea.
Én se sieltem soha az életben, korizni se koriztam gyerekként, ehhez képest 34 évesen műkorcsolyázni kezdtem :) …azt hiszem ezzel is kiütném többeknél a normalitás határát (legalábbis az akkori edzők hangosan hahotáztak az ötleten, hogy felnőttként kezdjünk műkorizni)…. Igaz, aztán országos mozgalmat csináltunk belőle a barátnőmmel. :)
A lista számomra is 90 % felett igaz, bár megkérdeztem Google Barátomtól ki az a Ryan Gosling, és a hozzászólások….nos azokban is magamra ismerek. De jó ötlet volt ez az „Igen, normális ha…” bejegyzés! Teljesen feldobta a délutánt!!! Köszönöm!
:DDD
Egyébként nem értem a kiakadást az utólagos listázás-pipáláson. Hát nem pont itt olvastam, hogy van leíró lista és előíró. Előbbi lényege pont az, hogy utólag gyönyörködünk termékenységünkben. Vagy félreértettem?
:DD
+1: … ha alvósbabát keresel még vendégségben is magadnak éjszakára (gyerekektől kölcsönbe, majd reggel „méltatlankodva” látják, hogy melyik játékukkal aludtál)
Kiakadás? :) Megerősítettem azt, amit eddig is mondtam. :))
…ha bárhova induláskor felkened a rúzst/szájfényt és csábosan belemosolyogsz a tükörbe, miközben tudod, hogy mire kiérsz a lépcsőházból, már senki sem fogja látni, mert rég lenyaltad
…ha amikor rosszkedved van az irodában, a messze levő tükörbe pofákat vágsz és végül tényleg felvidulsz, mert micsoda idióta néz vissza onnan eltorzulva…
…ha hideg időben azt játszod, hogy sárkány vagy és jóóó nagy füstgomolyagokat lehelsz a levegőbe
…ha erdőben járva azt képzeled, hogy minden odvas fában varázslat lakik és pillanatokon belül kimászik belőle valami nem evilági
…ha sötét helyeken énekelsz, mert a zajtól a veszélyes dolgok nyilvánvalóan elmenekülnek
…ha igazi férj híján esküvős montázson látod magad viszont, ahogy egy híres színésszel (esetemben Gerard Butlerrel) ugrálsz esküvői ruhában, a háttérben pedig kirándulócsoport alakítja a násznépet
…a zebrán időnként úgy mész át, hogy „csak a fehérre lehet lépni”
Ja, meg még az is normális, ha esős-szeles időben az utcán ugrálsz kicsit az esernyővel, hátha felkap a szél, mint Mary Poppinst, és zavartan nevetgélsz, ha egy pillanatra sikerül is :)
„…a zebrán időnként úgy mész át, hogy >>csak a fehérre lehet lépni<<"
Pedig pont, hogy csak a feketére lehet lépni! :D
No meg amikor nem szabad a járdán a repedésekre lépni, mert akkor "megnyílik alattunk a föld, és bezuhanunk". :D Ill. térkőnél, járólapnál se lehet az összeillesztésre lépni, és ezt persze akár nyilvános helyeken (pl. bevásárlóközpont) is. :$ :)
Hűha, akkor mi a föld másik felén élünk, mert épp nemrég magyarázta el a kolléganőm, hogy rá kell lépni a „csíkokra” (repedések, összeillesztések), mert akkor ránk talál a szerelem :))) És meg is tesszük sokszor az ebédlőbe menet. Lehet, hogy most ezzel rontottam az esélyeimen és még mielőtt rámtalálna, bezuhanok a földbe? :D
ezek nagyon jóóók :))))))
Az utolson nagyot kacagtam. Teljesen igaz. :)
Nagyon tetszik ez a cikk! :)
Én amikor megyek az utcán és szembejönnek ismerősök, véletlenül megbotlok, és azt mondom „Bocsi!” :))
Állítólag ezt mások is csinálják. :)))
nem csak állítólag :D
…annyiszor köszönsz a macskádnak,ahányszor meglátod
…embernek nézed a hajléktalanokat és elbeszélgetsz velük, mielőtt zöldre vált a lámpa (nem vagyok Teréz anya, de a lelkemnek nagyon jót tesz)
…nem gyűlölsz idegen embereket az eltérő vallásuk, politikai nézetük, nemi identitásuk és nemzeti hovatartozásuk miatt
…ha a barátaid is azon a becenéven kezdenek el szólítani, ahogy a Kedvesed
…amikor egyedül vagy, akkor rétegenként lebontva eszed a raffaellót / ferrerót
…amikor egyedül vagy, kötelező program a bőr nyomogatása nagyítós tükörnél
…folyton táncoltok és énekeltek otthon, még a reklámok zenéire is
…a saját hatásod alá kerülsz, amikor áriázol a fürdőben, hogy milyen jól szól a hangod (valószínűleg sok tehetségkutatóra jelentkezővel is ez történt)
Második: IGEN IGEN IGEN.
..de azért meglepődtem, amikor egy jóbarátom Nyuszifülnek hívott, annak ellenére, hogy a Kedvesem évek óta úgy hív engem társaságban is :)
..ma reggel, amikor zuhanyzás közben énekeltem, azon filóztam, hogy beírjam-e ide, de megelőztél.
… ha egyszerre három felületen, három különböző témáról párhuzamosan csetelsz ugyanazzal az emberrel.
… ha a 25 éves korodra összeszedett nyelvtudásod mellé a gyönyörű új borítók megadták a végső lökést, hogy megrendeld magadnak karácsonyra a Harry Potter sorozatot eredeti nyelven
… és ha örömujjongásban törsz ki, mikor anyukád telefonon jelenti, hogy megérkezett, majd gyorsan megkéred, hogy dugja el előled karácsonyig
… ha aluljáróban zenélő hittérítőket látva vidáman dudorászni kezded az „Isten a legjobb mosógép” kezdetű opuszt
… egyáltalán, a közlekedési háttérzajt felhasználva bátran dúdolsz és énekelgetsz az utcán sétálva
… ha kiosztottad már magadban a legjóképűbb magyar költő evör díjat, és ugyanúgy fanolod, mint a leghelyesebb színész-díjazottjaidat
… megilletődve ácsorogsz az épület előtt, amelyen tábla hirdeti, hogy egy általad tisztelt művész lakott benne
… sok-sok év „ismeretség” után is úgy bámészkodsz a városodban (sőt, a faludban!), mint egy turista
… adott helyen járva soha nem hagyod ki, hogy üdvözöld a kedvenc szobrodat
Jaj de tetszik ez a cikk! :D
+1:
… ha a szobádba keveredett rovarokat a tőled telhető módon igyekszel élve kijuttatni (igen, szúnyogot is, pohárral befogva, ha sikerül)
… és ha sem elfogni, sem a lelkükre hatni nem sikerült, és zilált idegrendszeredtől vezettetve végül lecsapod valamelyiket.
Igen, ezt én is így csinálom :)
Isten a legjobb mosógép :D igeeen!
Detto, azzal a kitétellel, hogy a szúnyogot kíméletlenül meggyilkolom, mert ő is a véremre pályázik. :)
Ami meg akar csípni, azt legyilkolom, de ami természete szerint nem tervez bántani engem, azt megpróbálom épségben kitessékelni.
A pókoknak én kifejezetten örülök. Egyrészt, az jelzi, hogy száraz a lakás és nem lesz penész. Hurrá! Másrészt szobánként 1-2 bőven jó, mert megeszik a szúnyogokat meg egyéb apróságokat. Csak azt utálom, amikor az ablakpárkányra „morzsáznak” (félig megevett muslincák, lábak, stb.), akkor mindig szólok, hogy legyenek kevésbé disznók, ha már ilyen kölcsönösen előnyös érdekközösségünk van. :D
Akiket nem tessékelek ki humánusan: zsizsikek, lisztkukacok és egyebek. Lefolyóba veletek!
Isten a legjobb mosógép, igggen! :D
Utcán háttérzajjal éneklés <3 Én is szoktam :) Meg néha sötétben táncolni is, ha valami jó zenét hallgatok séta közben :D
Kihalt utcán esőben énekelni!
I’ll build a stairway to paradise-t szoktam általában, az egyik első angol dal volt, aminek betéve megtanultam a szövegét. :)
Jaj, ez a „mindenki néz nagyokat, h melyik pasi jön be neked” pont annyira igaz rám :) bár Ryan Gosling se rossz, de a nagy kedvenceimre mindig érdekes pillantásokat kapok :)
Ha nem is mindegyiket érzem magaménak, azért az elsőn nagyon-nagyon nevettem! :D Köszönet érte! :)
Ez rólam szól! Az emaileshez: ha nincs itthon a férjem, akkor az ő gépéről szoktam skypeolni vele. (Jobb a mikrofonja.) Ez úgy néz ki, hogy a saját gépemnél ülök, és amikor fel akarom hívni, akkor bekapcsolom az övét, de amíg bootol, addig visszaülök a sajátomhoz. Majd: „Jaj de jó, pont bejelentkezett, én is épp most akartam hívni!” (Írok neki, hogy hívhatom-e.) „Na de miért nem válaszol?” „Valaki más is írogat neki, mert kluttyog a gépe, biztos az öccse…” Ez az utolsó a legdurvább szerintem! :-)
Kedves Montana! Ezt elég vicces volt elképzelni! :D
Az e-mailes párja amikor nem találom a telefonom és megkérek valakit, hogy csörgessen meg és fél órával később örvendezek, hogy vajon ki keresett… Plusz pont ha vissza is hívom! :D Egyébként majdnem mindegyik igaz rám, a Ryan Goslingossal pedig ennél jobban nem is tudnék egyetérteni. :)
Óóóó igen. :)) „Csörgess meg, ha itt vagy, és nyitom az ajtót.” Beengedem. „Jé, volt egy nem fogadott hívásom. Ja, te vagy az.”
És ha a bankod sms-t küld a kártyádon lévő pénzmozgásról, és kártyás vásárlás után (akár 2 perccel) a telefonodra pillantva megörülsz, hogy „jé, jött egy sms-em, ki lehet az?”
Az e-maileset ma megint megcsináltam. Egy pillanatig úúúúgy örültem:-(
„olyan dolgokat írsz fel a teendőlistádra, amiket már elvégeztél, csak azért, hogy kipipálhasd” :))))))))))) ezt csináltam ma az irodában..felírtam valamit, amit még a listaírás előtt megcsináltam, olyan jó volt a plusz egy pipa :) és ma este azért mostam korán fogat, h tuti ne nassoljak :)))
Ez a volt tanár tegezése annyira igaz, és jó tudni hogy normális ha képtelen vagyok rá, még mindig, pedig már rééég leérettségiztem… :D
Hú ennek nagy része rám is igaz. :) Egyébként pont a héten mosolyogtak meg egy Csókolom miatt. Hát ez van…
Én 70-80 felett még simán Csókolomozok, sőt, Kezicsókolom. Bekapcsol a néniradarom. :) (És úúúúgy szeretem, amikor ők meg azt mondják nekem, hogy „kedveském”!)
Én is *-*
Az emlékeztető e-mailesen nagyot nevettem, az elmúlt 2 hétben legalább 5x csináltam meg, de azt hittem, csak nekem ennyire rövid a memóriám:)
A Ryan Goslingos soron megakadt a szemem.. vicces, mert jó 10 évvel ezelőtt teljesen „belezúgtam” az általa megformált karakterbe az Álomsuli c. sorozatban. Azóta már elhagytam a tinik legtöbb szokását, ő meg most lett nagyon kelendő :D Viszont 10 évvel be is előztem mindenkit!
Nekem ő nagyon nem! :) Cingár, sápadt, barna haj, kék szem, okos & vicces. Azon belül szinte bárki. :D
Ryan Gosling menyétképű
Majdnem kiköptem a teát. :D
…ha kezeslábasban alszol és minden este örülsz neki, hogy nem fog fázni a derekad akkor sem ha kipörögsz a takaró alól.
…séta közben beszélgetsz a kutyáddal, még akkor is ha hülyének néznek a szembejövők.
…elsírod magad a karácsonyi Coca-cola reklám zenéjén.
…sütsz magadnak sütit.
…akarsz denevért háziállatnak.
Jaj a Coca-cola karácsonyi reklám nekem is annyira meghatározó volt, hogy a mai napig elérzékenyülök a kamionos-vonatos-téli tájas-mikulásos verziótól ^.^
én is mindig beszélek a kutyámmal, ez lehet, hogy valakinek nem normális?
a kezeslábasod viszont irigylem… :)
Denevér háziállatnak, ez milyen jó!!! :D
Ne akarj háziállatnak denevért…tapasztalatból mondom :)
Igen? :)) Pedig olyan jó ötletnek tűnik. :D
Én a macskámmal folytatok párbeszédet és igen igen én is szeretnék denevért. Az előző munkahelyemen az iroda sarkában futott egy szellőztető cső és ott lakott pár denevér, ha még napkeltekor vagy nem sokkal utána beértem, még aktívak voltak. Mindig azt képzeltem, éppen az éjjeli vadászatot beszélik meg. Olyan cuki hangjuk van.
Pocsék estém volt és lesz is de ezt elolvasva jókat kuncogtam :) És 95% igaz is rám. :D
Nem vagyunk tesók? :D
Mosolygósak ezek a sorok, és majdnem minden pont igaz :)
– Én még hozzá tenném, hogy nem ciki a buborékfújó a tatyóban :)
Határozottan nem. A gyerekek imádják. :))
Teljesen megnyugodtam, hogy nem csak én vagyok ilyen! :D Örömmel tölt el, hogy normális lehet a friss, illatos, puha hajtincseimet simogatni, szagolgatni :)
Hajjaj. „Szagold meg a hajam, ugye, milyen finom?!” Erről tudna mesélni az itthon élő férfiember. :))
:D „Simizd meg milyen selymes!!!Érzed levendulás.” mondat is gyakran elhangzik :)
Mentségemre legyen mondva, legalább ilyen gyakran elhangzik a „húúúúdejóillatúahajad” is. :))
Én ezt úgy kérdezem meg mindig hogy ugye milyen selymipuhi?
Ha én ezt kérdezném, először röhögőgörcsöt kapna, aztán elküldene kezelésre ;)
Nagypapám ahányszor frissen mosott hajjal látott, mindig „elszavalta”, hogy
„Haja olyan, mint a selyem,
érinteni alig merem.”
és az normális, ha valaki nem szeret biciklizni?
Én nem is tudok! Megszavazlak normálisnak, punktum.
köszcsi :D
Jejj, végre egy sorstárs! :D
Egyébként a legtöbb dolog rám is igaz a felsorolásodból.
Illetve ehhez kapcsolódóan még egy kis kiegészítés: Monitort nézve hangosan felröhögni vagy csak eszelősen vigyorogni, függetlenül attól, hogy hányan hallják/látják és milyen helyen vagy. :)
Személyes addendum, nem tudom, ki tud azonosulni vele, de biztosítom, hogy normális:
ha minden plázában, ahol megfordulsz, megkeresed a könyvesboltban a könyveidet a polcon. :))
azért ez fantasztikus érzés lehet!! :)
Még nem untam meg. :))
Annyira normális! :)
Hihi, ezek aranyosak és nagyon emberiek. ès az is normális, ha felnött fejjel esös idöben rendszeresen földrehullott gumimacikat mentek? Ha látok, odatoszogatom öket egy fal tövébe, eresz alá, el az útból, hogy meg ne ázzanak és rájuk ne lépjenek. Nem izgat, hányan látnak közben vagy hány embert tartok fel vele egy pillanatra :-)
Ki dobál gumimacikat esőben??? Ilyet még nem is hallottam. Van valami gumimacilobbi, akik szórják őket?
Én csigákat szoktam menteni! :)
Juuujjj azt én iiis :)))) Csigamentő mozgalom :)
Csigát én is! Bár néha elgondolkodom rajta, hogy mi van, ha nem arra akart menni, amerre tettem :)
Én úgy szoktam, hogy megnézem, merre néz a feje, és feltételezem, hogy arra haladt. :D