Amennyire tizenöt éve még azon ujjongtunk, ha kaptunk egy e-mailt, most az megy eseményszámba, ha postán érkezik valami, ami nem szórólap, számla, vagy ingyenes újság. A karácsony jó alkalom feltámasztani a képeslapküldés szokását — akár még olyanok számára is, akikkel amúgy is találkoztok az ünnepek alatt. A meglepetés borítékolható — szó szerint! ;) A lapok írása is legyen esemény: mindenki diktáljon vagy írjon rá egy-egy sort, írja alá az egész család. A képeslapot is közösen válasszátok ki, de saját fotótokból is rögtönözhettek egyet. Készítettem egy 9×13 centis sablont, ha ezt a standard méretű előhívott fotó hátuljára ragasztjátok, fel is lehet adni postán. De ha kartonlapra nyomtatjátok, a túloldalára lehet rajzolni, írni bármit. Gyerekekkel talán ez a legjobb megoldás — igazán egyedi és megismételhetetlen képeslapok születnek majd. :)
Ha tetszik, és szeretnéd megosztani másokkal, kérlek csak a bejegyzésre mutató linket tedd ki a saját honlapodra! Köszönöm szépen! Kereskedelmi forgalomba nem hozható. ©2013-2021 Farkas Lívia. Minden jog fenntartva!
Ez valami szuper! Már ki is nyomtattam a képeslap hátoldalait, köszi Via!!! Fénykép fog rájuk kerülni, és a családtagoknak kapják ezeket a típusú képeslapokat.
Én már évek óta képeslapokat írok barátoknak, családtagoknak karácsony, születésnap és névnap alkalmából. Nagy szeretettel választok mindig lapot és próbálom a címzett személyiségéhez valót elküldeni! Én nagyon szeretnék képeslapot kapni, de soha senki nem küld :(, no talán majd egyszer én is kapok!
Szia Via!
Én már a 2014-es inspirációs naptárt várom. Lesz? :)
Lesz. :)
Szuper!
úúú, ezt a gyerek rajzolja a képeslapot dolgot kösziii, hétvégén meg is csináljuk! :)))
Amióta itt a blogon olvastam róla, azóta Postcrossingozok, szóval a képeslapküldés nekem létforma. De ismeretlennek írni is más és szeretteinknek írni is más érzés. Sőt, ma kitaláltam, hogy a postáskisasszonynak, akinél a heti 2-3 lapomat fel szoktam adni, sütök mézeskalácsból egy képeslapot. Biztos örülni fog!
Via, gondolatolvasó zseni királynő vagy! Pont ilyet kerestem. A ma délutáni beszélgetés után ez most már túl sok a jóból :))) Olyan jó volt megismerni az élő hangod – ugyanolyan kedves, mint az írásaid :)
Köszönöm, hogy eljöttél! ♥