Nagyon-nagyon szeretem a jó feldolgozásokat. Van, hogy alig valamiben változtatnak az eredetihez képest, de hozzáteszi magát az, aki feldolgozza, és attól több lesz. Az esetek nagy részében már az eredetit is imádom, a feldolgozás pedig új szintre emeli a zenét, de olyan is előfordul, hogy az eredetit az életben nem hallgatnám, de a drasztikus újraértelmezés egészen más alapokra helyezi a viszonyunkat. Az alábbi mixben mindegyikre van példa. Közülük sokat felismerne az anyukája/apukája, és vannak olyanok is, amelyeket úgy áthangszereltek, első hallgatáskor fél percig az az érzésem volt, hogy ez valami durva dejá vú lehet, mert ismerős, de a világért meg nem tudnám mondani, hogy mi az. Azért általában legkésőbb a refrénkor rájövök, hogy mit is hallok — a szavak beugranak.

Klasszikus amúgy Alanis Morisette “My Humps” paródiája (eredetije The Black Eyed Peas), és egy csomó műfajváltós nóta népszerű lett mostanában. A “Baby’s Got Back” prüntyögős banjo-s feldolgozását a Glee szépen le is nyúlta (az esetet pedig a Good Wife gyönyörűen feldolgozta a Thicky Trickkel, ami permanensen a fejembe van ragadva azóta). Azért a remix, meg az homage más tészta, mint a direkt nyúlás. Volt már jó pár kedvenc remixem a mixtape-ek között, vegyük kapásból Deodato zseniálisabbnál zseniálisabb feldolgozásait, vagy ugyanitt a Pomplamoose “Telephone”-ját (eredetileg Lady Gaga). A mostani mixbe tettem még jó néhány kedvencet. Lehet játszani: indítsd el olvasás nélkül, és próbáld meg felismerni, hogy mi az! :) A tovább után leírom a megfejtéseket.

 

1. Jakatta – Shout (Eredetileg: Tears For Fears)
2. Angélique Kidjo – Voodoo Child (Eredetileg: Jimi Hendrix)
3. Shawn Colvin – Crazy (Eredetileg: Gnars Barkley)
4. Kylie Minogue – Come Into My World (Eredetileg: Kylie; saját magát gondolta újra)
5. Giant Drag – Wicked Game (Eredetileg: Chris Isaak)
6. Ben Howard – Call Me Maybe (Eredetileg: Carly Rae Jepsen — na ez az az eset, amikor a feldolgozás klasszisokkal jobb az eredetinél)
7. Willie Nelson – The Scientist (Eredetileg: Coldplay)
8. Steve and Eydie – Black Hole Sun (Eredetileg: Soundgarden – gyerekkorom meghatározó videoklipje az olvadó Barbie-val)
9. Hector Zazou – I Feel Love (Eredetileg: Donna Summer diszkóslágere)
10. Jai Uttal – Tomorrow Never Knows (Eredetileg: The Beatles)

Azokat a dalokat most nem is listázom, amelyben a szerzők egy-egy elemet emeltek át az eredetiből, vagy csak az alapot, és új szöveget írtak hozzá. Van belőlük rengeteg! Ha szereted az ilyet, nézz körül a WhoSampled.com oldalon – kincsesbánya! George Michael ennek nagy mestere, és hozzáértéssel, ízlésesen csinálja, Will Smith szerintem kevésbé stílusos. Gyakorlatilag az összes nagy slágere valaminek egy-az-egyben átvett alapjára íródott a Miamitól a Men In Blackig. Komolyan. Send me forget me nots…

Most már tudjátok, hogy én vagyok az a nyomi csaj, aki a táncos bulin mini-disszertációt tart popszámokból. (A VH1-on éltem-haltam a “Pop-Up Video“-ért! DE aztán hülyére táncolja magát a parketten. Ahogy a művelt francia mondja, best of both worlds! :D