Nőnapi kihívás, négy részletben, a hétfői mottó továbbgondolására. Válassz egy kedvencet, amelynél úgy érzed, erősítésre van szükséged, vagy akár vállald be az összeset! :)
2014 10. hetének kihívása: Tartsd magad tiszteletben!
Első napirendi pont: Vedd észre, ha negatívan beszélnél magadról. (“Hogy nézek ki, de hülye vagyok, erre se vagyok képes, buta vagyok. Undorító a combom, hányinger, ahogy kinézek.“) A szidalmazás nagyon ritkán hat motiválólag — próbáld ki egyszer, hogy nem bántod magad, és nézd meg, hogy mi történik az önbizalmaddal. :) Saját magad tiszteletéhez tartozik az is, hogy figyelsz a szükségleteidre, és ellátod magad. A természetes igények teljesítése ne jutalom legyen, hanem “alapszolgáltatás”. Ha éhes vagy, egyél; ha fáradt vagy, pihenj. Feltételek és teljesítmény nélkül. Ez rettentően fontos a normális, egészséges működésedez!
1/A napirendi pont: Ne szégyelld, ha pozitívan, dicsérően kell nyilatkoznod magadról. Igenis ismerd el az érdemeidet, és becsüld meg a képességeidet, tudásodat. Ha megdicsérnek, ne hessegesd el (“Szerencsém volt. Nem érdemeltem meg, jól jött ki. Ugyan, csak összedobtam valamit.”) Nem nagyképűség, ha tisztában vagy az értékeiddel.
Gyakorlat: Things I Love – Rólad! Írj minimum öt dolgot, amit szeretsz magadban, magadon, amire büszke lehetsz. A hozzászólásokban meg is oszthatod! Csinálj belőle rendszert, és alapvető változást vehetsz észre azon, hogy hogyan állsz saját magadhoz. Elsőre lehet, hogy hülyének fogod érezni magad, és furcsa lesz, hogy magadról beszélsz, hiszen el vagyunk szokva tőle (sőt, le vagyunk szoktatva róla), hogy jól bánjunk magunkkal és magabiztosan nyilatkozzunk a saját teljesítményünkről, de az önzés és a beképzeltség messze van az egészséges önértékeléstől. :)
Második napirendi pont: Vedd észre, ha más nőket kritizálnál azért, hogy hogyan néznek ki, milyen döntéseket hoztak, mire képesek vagy nem képesek — szerinted. (“De hülyén öltözik. Milyen buta liba. Biztos kifúrt valakit. Jó volt a szereposztó dívány.”) Jobb lesz nekik attól, hogy beszóltál nekik? Jobb lesz neked attól, hogy beszólsz nekik? Ne mások kárára szerezz önbizalomlöketet. Végeredményben mindkettőtöket lehúzod ezzel, de főleg magadat.
2/A napirendi pont: Add tovább! Dicsérj, bókolj, gratulálj — érdek, irónia és hátsó szándék nélkül! Mert te is örülnél neki. :) Írd le a hozzászólások között, hogy ki mit reagált a kedvességedre!
Kihívás flashback!
A kihívások már több, mint 2 éve futnak. Nem előfeltételei egymásnak, és bármikor lehet csatlakozni, akár össze-vissza is haladni. Nézd meg, hogy eddig mik voltak a 10. heti kihívások!
-Szeretem a szemem, szám, a lábaim, karom, fenekem,:-)
-hogy kedvesnek tartanak, :-)
– hogy jókat sütök, :-)
-szorgalmas vagyok és egyre öntudatosabb…:-)
– és, hogy rátaláltam az urban-eve blogra. :-) ♥
Nagyon aktuális ez most a számomra… Nemrég nagyon pozitív fordulatot vett az életem, nagyot léptem előre – és minő meglepő, rögtön akadt olyan nő az életemben, aki felhívta rá a figyelmemet, mennyire tapintatlan, önző és bántó az a kirobbanó öröm és büszkeség, amivel ezt fogadom…
No de vissza a témához.
Amit szeretek magamban:
♥ A hajam. Mindig hullámos hajat szerettem volna, és kiderült, hogy csak le kellett vágatnom. Egyszerűen király, hogy a hajmosáson kívül nincs vele semmi dolgom, és mégis istenien áll.
♥ A derekam és a vádlim. Nagyon szép formájuk van. Meg a szemem. Mert a nagypapámé, meg anyukámé, meg nagyon szép is. :)
♥ Az éles eszem.
♥ A humorérzékem. Oké, lehet mondani, hogy néha sok, néha túlzás, néha gonosz és néha egyszerűen csak gáz… De én szeretem, plusz találtam magam mellé egy férjet, aki abszolút kompatibilis vele, szóval van egy emberem bizonyítani, hogy nem a humorommal van baj, hanem az értelmezéssel. :)
♥ Azt a képességemet, hogy nyílt, derűs és naiv tudok maradni.
Szeretem az alakomat, fantasztikus, hogy nincs vele semmi problémám, sosem kellett fogyóznom, annyi vagyok, mint szülés előtt és a férjemnek is tetszem! :-)
Szeretem, hogy gyorsan és praktikusan tudok gondolkozni, következetes tudok lenni.
Szeretem a beszéd- és az énekhangomat.
Szeretem az orromat és a számat, tökéletes a formájuk!
Szeretem a magasságomat, a dús hajamat és a lábfejemet is! :)
♥ Szeretem, hogy finomakat tudok főzni.
♥ Szeretem, hogy mindig találok érdekes, nem átlagos szórakozásokat magamnak.
♥ Szeretem, hogy annak ellenére, hogy évekig hittem az ellenkezőjét, tudok barátokat szerezni, és nagyszerű barátaim vannak.
♥ Szeretem, hogy már (legtöbbször) nem érzem, hogy magamra kellene erőltessem azokat a formulákat, amik ‘normálisnak’ minősülnek.
♥ Szeretem, hogy már hónapok óta mindig szép színesre festem a körmeim.
♥ Szeretem, hogy néha a tükörbe nézve annyira szépnek és aranyosnak és helyesnek látom magam.
Érdekes h az első mindenkinek a “Szeretem a hajam”… :D (én is szeretem, de ezek után csakazértse fogom beleírni…) ;)
Amit én magamon és bennem:
– az arcom ♥ mert szép egyenletes a bőröm, hatalmas szemeim vannak, szeplős vagyok (kicsinek utáltam, pedig olyan bájos), van egy vörös foltocskám a jobb oldalon amit a születésemkor szereztem :) ezektől így együtt vagyok szép ♥
– szeretem hogy mások szerint is értelmesebb és okosabb vagyok az átlagnál (az már más kérdés hogy nem használom ki….)
– abbahagytam a nyafogást az alakom és az egészségem miatt és új útra léptem :) azóta a sport és a rendes étkezés a mindenem
– szeretem hogy immár 2 éve pasi/férfi nélkül is jól tudom érezni magam és nem érdekel mások véleménye!!! ;)
– szeretem hogy nem csak egy hazám van, szereztem mellé egy másikat ♥ és imádom! :)
Tegnap óta gondolkodok, de még így se könnyű (persze a “milyen szeretnék lenni”-lista pillanatok alatt menne…)
1. Szeretem a szemem színét, azt, hogy dús és gyorsan nő a hajam, és azt, hogy mostanában többet mosolygok
2. Szeretem, hogy okos vagyok, gyorsan átlátom a helyzeteket, gyorsan tanulok
3. Szeretem, hogy ki tudom magam rángatni a komfortzónámból
4. Kreatív vagyok (még ha nem is mindig), imádok eljátszani a színekkel/formákkal/hangokkal/ízekkel
5. Nem adom fel, próbálkozok újra és újra
Ezt most terápiás jelleggel írom; voltak már jobb napjaim, és ha tíz negatívumot kellene gyűjtenem, biztos gyorsabban menne, de lássuk:
1. Szeretem a mosolyom, a szemeim és összességében az alakom.
2. Szeretem, hogy jó hangulatot tudok teremteni, azt mondják, alapvetően jó társaság vagyok.
3. Jó az ízlésem, sokszor kapok dicséretet is érte.
4. Együtt érző vagyok, és elég jól tudok hallgatni másokat.
5. Rendkívüli helyzetekben jól reagálok. …legalábbis, azt hiszem.:)
nem vagyok büszke ember, és nem szeretem, amikor a ténylegesen hozzámállók dicsérni akarnak. Mindig beléjük fojtom a szót.
De a vadidegenektől (akik nem ismernek, így számomra nem releváns a válaszuk) hallott jókat megpróbálom összeszedni:
– a realitásomat szeretik, hogy minden helyzetben a földön járok, még ha néha ezzel szomorú dolgokat vetítek is előre
– udvariasságom, segítőkészségem
– mosolyomat, és a velejáró gödröcskéket (bár ez géneknek köszönhető, szóval nem kiérdemelt)
– a fogalmazás készségem, amikor valami hosszabbat kell írni (legyen az sima beadandó, vagy magamnak feljegyzett apróság)
– nagyon jól tudok öltözködni állítólag, na jó amikor akarok inkább csak akkor, és ez nem a kih/rívó, nem a szexi, hanem a diszkrét, kellemes, csinos elegáns
+1 vannak akik még a nyersebb és a csípős nyelvem is kedvelik
1. Szeretem, hogy meg mertem lépni a nagy váltást.
2. Szeretem, hogy fejlődök. Foglalkozom úgymond magammal, próbálom kiismerni, hogy milyen is vagyok, mit is akarok, emellett tudatosan figyelek arra, hogy nem kritizálok másokat és nem ítélkezek. (Magamat se kéne, ez még néha nehezebben megy.)
3. Szeretem, hogy alapvetően mindig a jót látom a dolgokban.
4. Szeretem, hogy sokan szeretnek, és sokszor kapok olyanokat, hogy „felnézek rád”, meg hogy „én miért nem tudom olyan jól kezelni a helyzeteket mint te?”, stb. Szeretem, hogy át tudom érezni mások problémáit, és odaadóan tudok törődni másokkal.
5. Szeretem, hogy szeretnek és sokszor rajonganak értem a gyerekek.
+1 Szeretem a kreativitásomat a főzésben. (Néha másban is kibontakozik, de még ritkán.)
Általános iskolában az egyik osztálytársnőm megjegyezte: jé, neked milyen picik a füleid! Ha nem vagyok kibékülve magammal, mindig a füleimhez menekülök, mert azok szép formás kis fülecskék :) És ezt is más mondta, nem magamtól jöttem rá… Jellemző.
Amit még szeretek? Hogy nekivágtam a nagyvilágnak, hogy el tudok magyarázni értelmesen másoknak dolgokat (akár kis lurkóknak is, akik küszködnek egy-egy tárggyal), hogy csippantanak a gyerekek, és a humorérzékem. De még mindig a fülem vezet :)
Hajról jut eszembe: Via, visszanézve a kiskegyedes fotót, jól megnőtt a hajad! Pedig akkor szeretted a rövidet a hosszú után, ha jól emlékszem.
Nagyon szeretem a hajamat, bármekkora is! :) A hosszú meg relatív: combközépig is ért, ahhoz képest most még sehol sincs! :) A Kiskegyedes fotón vedd figyelembe, hogy be volt sütve (ahogy a Könyvhéten és a karácsonyi képeken is), olyankor pedig sok-sok centivel rövidebbnek mutatja magát, mint amekkora ténylegesen.
Mea culpa. Elnézést kérek a hajadtól, ha megbántottam, puszta észrevétel volt.
:)
Nem bántottad meg. :)
Régebben eléggé önbizalomhiányos voltam a médiának köszönhetően, mára pár dolgot lefaragtam belőle. :)
*15-16 éves koromig úgy gondoltam, én egyáltalán nem vagyok szép, 5-6 év eltelt azóta, és megszerettem magam, szerintem csinos vagyok
*szeretem a nagy szemeimet, a szemöldököm, az orrom, a szám, a lassan popsiig érő hajamra egyenesen büszke vagyok :D
*elfogadtam és szeretem a vékony testalkatomat, nem vágyom több kilóra vagy nagyobb mellekre (bár az x lábamat szívesen eltüntetném)
*nekem is orgonasíp lábujjaim vannak! ♥
*szeretem, h kitartó és makacs vagyok
*szeretem, hogy egyre határozottabb vagyok, már nem vagyok olyan nebántsvirág, mint gyerekként
*egyre inkább merem vállalni magamat
*szeretem, hogy optimistán, pozitívan állok az élethez általában.
*és végül szeretem, h képes vagyok szeretni magam és vállalni is :)
Remélem ez még nem egoizmus :D
Az én listám:
– Szeretem a hajam, hogy dús és puha;
– Szeretem a kézírásom;
– Szeretem a szemem formáját és színét;
– Szeretem a kreativitásom;
– Szeretem a hangom.
Szeretem, hogy az emberek első benyomása az rólam, hogy nagyon kedves és segítőkész vagyok és ezt nem is ritkán meg is jegyzik.
Szeretem a hangom, sokszor engem is megnyugtat, ha beszélek és belülről hallgatom.
Szeretem, hogy a problémáktól nem megijedek, hanem feladatként tekintek rájuk és imádom őket megoldani.
Szeretem a különleges arcom, ami mindenkit megoszt (vagy szépnek vagy csúnyának tartják, de átlagosnak sosem), szeretem, hogy vékony vagyok, szeretem a hosszú körmeimet és szépnek tartom a szemem, a dús szemöldökömet pedig különlegesnek.
Szeretem a jó értelemben vett egészséges egyszerűségem, aminek része pl. a rossz tapasztalatok hiányában levő naivságom.
+1
Imádok csinos, sikkes bringás lenni Budapesten.
Hmmmm – jó feladat, mert sokszor a külvilág számára nagyon határozottnak és biztosnak tűnök magamban, de én befelé sokszor nem így élem meg. :)
Tehát:
Things I Love – Rólam
1. Szeretem a saját főztömet és sütijeimet :)
2. Szeretem, hogy tudok sokat mosolyogni – mert ebből vissza is kapok
3. Szeretem, hogy sok minden érdekel
4. Szeretem, hogy kitartó és makacs vagyok, különben most nem lennék ott, ahol.
5. Szeretem, hogy egyre rendszeresebb és rendszeretőbb vagyok.
Jól főző, kitartó, nyitott társaság vagyunk, ahogy elnézem! :)
Tényleg, ezt én el is felejtettem leírni :) Pedig még az Anyukám szerint is jól csinálom…
Az önbizalmam az esetek nagy többségében a béka feneke alatt tartózkodik, és ma a munkahelyemen kaptam egy kis elemzést, hogy nekem ez volna az életfeladatom, hogy mindig csepegtessek magamba egy kis önbizalmat.
Kezdem a listaírással:
1.Szeretem, hogy mindig megnevettetek másokat, állandóan bohóckodok, viccelődök, megjegyzéseimen meg hangosan röhög az épület.:)
2. Szeretem a homokóra alakomat.
3. Büszke vagyok rá, hogy el tudok vezetni egy háztartást fiatalon, a főzéstől kezdve- amit mások szerint jól tudok-, a gyalogosan cipekedésig.:)
4.Szeretnek a gyerekek, és örülök, hogy nem okoz gondot min. 30-cal egyszerre foglalkozni.
5.Igenis szeretem magamban, hogy érzékeny vagyok, mert erősebbek a megérzéseim, és jobban kiismerem az embereket.
(Ha már így belejöttem, még +1-et: büszke vagyok rá, hogy mindennap gyalog járok a munkahelyre, min. 2*40percet)
De jó kihívás, nos akkor lássuk:
Szeretem a szemem, a mosolyom, hogy van egy kis gödröcske az arcomon, amikor mosolygok, a homokóra alakom, hogy elkezdtem rendszeresen sportolni és menütervezni,
(köszi Via:))
szeretem a főztöm, hogy nem félek új dolgokat kipróbálni, a kézírásomat, a kíváncsiságomat, a betűmánságom (imádok olvasni), azt hogy igyekszem minél szélesebb látókörűvé válni, hogy lojális vagyok és a jószívűségemet.
(Mennyi jó tulajdonságot találtam magamról!:))))
Csatlakozom a furák közé! :D Mondjuk kezdem ezzel a listát, szeretem magamban azt, hogy fel merem vállalni a furaságom. :D
Több előttem szólóhoz hasonlóan, imádom a saját főztöm, a sütijeim (sőt, mások is imádják :D). Imádom, hogy olyan kenyeret sütök, amiről azt mondták “ha boltban lehetne kapni, ilyet vennék” .
A rácsodálkozás képességét nem veszítettem el. Tök jó, bár néha fárasztó a gyermeki kíváncsiságom, hogy mindig érdekel a “miért?”, hogy rá tudok csodálkozni bármire, akár a kutyám fülére is, úgy hogy évek óta naponta százszor látom.
:)))
Ez eddig 3, nem is olyan egyszerű ötöt összeszedni…
Szeretem, hogy el merem hagyni a járt utat a járatlanért, hogy széllel szemben….. :D inkább úgy írom, árral szemben úszom. :D
S végül szeretem magamban, hogy egyedül, segítségek nélkül eljutottam idáig, lenne még hova, de amilyen mélyről indultam, elég magasra jutottam.
Sajnos belőlem is igen önértékelési zavaros, önbizalomhiányos embert faragtak, kicsi lányként nem voltam ilyen, és tudom, kik, hogyan, miért csinálták, de még legyőzni nem sikerült igazán. Most viszont igen jól esett kifényezni magam, köszi a lehetőséget! :)
Szép hétvégét minden errejárónak! :)
Fúúú, ez nehéz. És meglepő volt látni, hogy itt is sok embernek nehéz jókat mondania magáról. Hogy lettünk ilyen sokan ilyen önbizalomhiányosok? Na mindegy, megpróbálom:
Szeretem a szemem színét, és a szám formáját. Szeretem, hogy kíváncsi vagyok, és minden érdekel. Szeretem, hogy érzelmes vagyok.
Ha nehezen is, de összejött az 5! :D
Sok oka van, Lena Dunham szerintem rávilágít az egyikre:
Mert nem “illik” beképzeltnek lenni (amit marhára kevernek az egészséges önbizalommal), nem “illik” büszkének lenni, mert az nagyképű. Egy határozott nő a hangos többség szemében még mindig törtető ribanc, egy határozott férfi meg belevaló pasi, aki tudja, hogy mit akar!
Mondhatnám úgy is, hogy ambícióm van, és nem félek használni! :))
https://25.media.tumblr.com/306dfacdd997d4125b6b19e420dfcd06/tumblr_mxkb1tu38O1s8kxvlo1_250.gif
Csak, hogy “lopjak a tumblr-ről. :D
Hűha, ez nehéz lesz (nekem is tankolnom kéne önbizalomból, de még csak a fejlődési folyamat elején vagyok).
Things I Love- Rólam.
1. A szemem. (centrális heterokrómiám van, ami azt jelenti hogy a pupillám körül van egy barna gyűrű, de egyébként kékeszöldesszürkés, és sokszor megdicsérték:))
2. A hajam (mert arra nem mondhatom hogy túl nagy/ túl kicsi, stb…hehe)
3. Nem adom fel, és a +nehézségekkel is képes vagyok együtt élni.
4.Szeretem hogy sokszor énekelek/ fütyülök (néha az utcán is …:-P) és iszonyatosan megragadnak a fejemben a kedvenc dalok+ dalszövegek- bár gondolom ez utóbbival mindenki így van:)
5. Hogy ált.van érzelmes/ érzékeny vagyok. Régebben ezt nem szerettem magamban, mert nem ezt tanították mint érvényesülési technikát a mai világban, de végül beláttam hogy ha felvállalom és elfogadom az érzéseimet is, amiket nem tudok befolyásolni, akkor utána sokkal tudatosabb leszek.
De még mennyire, hogy kellett. Illene a zóna programba reggeli rutinnak. Elhessegetné a negatív gondolatokat, és az önbizalomhiányt…
1. Egyre rendszeresebb vagyok.
2. Pozitívabb vagyok mint valaha
3. Tudatosan alakítom a testem.
4. Büszke vagyok arra, hogy nem dohányzom
5. Arra pedig külön büszke, hogy sokan szeretnek azért amilyen vagyok. :)
Engem anno a középkorban még úgy tanítottak, hogy “az öndícséret büdös” :( micsoda butaság
Köszi Via, ez igazi kihívás az olyan embereknek, mint én, akik sportot űznek önmaguk ledegradálásából, azzal a felkiáltással, hogy egoistának lenni a főbűnök egyike. Az U:E-ben pont azt szeretem a legjobban, hogy ilyen “vállalhatatlan” dolgokra inspirál, mint szeretni magad :)
– csakazértis szeretem a kezemet, a körmeimet, a füleimet, a számat, az anyajegyeimet, a bokámat, a térdemet, és hogy nem látszik rajtam a korom
– szeretem a humoromat, az eszemet, a kedvességemet – ez már igazán feszegeti a komfortzónám határait!
A hagyma is büdös, mégis finomabb vele az étel! :)))
♥
Még sosem hallottam senkitől, hogy szereti az anyajegyeit. Én is számtalannal bővelkedem, de most már komolyan én is kipróbálom, milyen szeretni.:))
Szeretem a hajam, mert jó sok van belőle! :)
Szeretem a határozottságom, mert így soha nem nézhetnek le a társaim.
Szeretem a írási képességeimet.
Szeretem, hogy kitartok azok mellett, akiket szeretek, és ha őket szidják, tigris módjára védelmezem őket.
Szeretem, hogy, habár gazdag pesti családból származó egyke lány vagyok, az erre vonatkozó sztereotípiák közül egyik sem illik rám.
Szeretem, hogy soha, de soha nem adom fel.
Szeretem a véletleneket, hiszen téged is így találtalak meg, Via! <3 :)
Szeretem a hajam, mert dús, szép árnyalatú és gyorsan nő.
Szeretem, hogy gyorsan és többnyire jól tudok dönteni.
Szeretem, hogy gyorsan és jól átlátom a dolgokat és cselekszem.
Szeretem, hogy őszinte vagyok.
Szeretem a kitartásom és a hűségem.
Szeretem, hogy tudok változni, változtatni, ha kell, hogy rugalmas vagyok.
Ó, szuper kihívás.
Nekem sem megy olyan könnyen. Azt hiszem, hogy nagyon magasak magammal szemben az elvárásaim. De igyekszem tenni ellene.
1. Szeretem azt, hogy komolyan elkezdtem sportolni és nem hagytam abba. Nem is fogom, mert látom magamon (és érzem is) a változást.
2. Szeretem, hogy van szemem a széphez. Mindig megdicsérnek, hogy milyen szép holmijaim vannak.
3. Szeretem azt, hogy egyre kitartóbb vagyok azok mellett a dolgok mellett, amiket elhatározok. Ebbe persze beletartozik a sport is, de nemcsak az.
4. Szeretem azt, hogy tájékozott vagyok, sokan tőlem hallanak mindenféle dolgokról. Örülök annak, hogy én lehetek a forrás.
5. Szeretem azt, hogy egyre jobban kijövök a körülöttem lévő emberekkel. Ebben van egy adag tudatosság is, hogy ne izoláljam el magam teljesen, mert hajlamos vagyok rá (sajnos).
Ez jól esett, köszönöm :)
Egészségedre! ♥
Things I Love – Rólam 5 pontban:
* Szeretem a piros színt és nem félek hordani!
* Szeretem, ha megdicsérnek, mint nőt – és élvezem, nem szabadkozom miatta
* Tudom, hogy gyorsan vág az eszem, jól látom át a dolgokat – munkában hasznos és nem érdekel, ha ez másokat zavar
* Szavatartó ember vagyok – nem ígérek meg olyasmit, amit nem tartok be/meg
* Szeretem a kitartásom – munkában, tanulásban, életmódváltásban :)
U.i.: Nagyon jó ez a kihívás, mert így önmagamnak is megfogalmazhattam ezeket. Köszi Via!
Én is írok. :))
Szeretem a hajamat (a mennyiségét és a színét is), a kezemet, a szememet, a szám formáját, a lábujjaimat (hogy a második ujjam kisebb, mint a nagyujjam, így cuki orgonasípos).
Örülök, hogy értek ahhoz, amit csinálok, és ezzel másoknak is tudok segíteni. Szívesen és hatékonyan tanulok olyat, ami érdekel, és jó, hogy ezeket mind bele tudom építeni abba, amit csinálok.
Imádom a főztömet. :) És a kézírásomat. Szeretem, amikor ismert dalok dallamára vicces, új szöveget költök, és el is éneklem. (A nyúl meg hülyén néz.)
Büszke vagyok arra, hogy megyek a fejem után, és nem engedek az elveimből, akkor sem, ha kétkedőkbe, ellenállásokba ütközök és nehéz, mert a végeredmény mindig engem igazol. Megéri.
Hihi, nekem is “orgonasípos” :))
Tényleg, a kézírásom is szeretem! :)
Szeretem magamban:
– a naiv lelkesedésemet a dolgok és emberek iránt
– csomó apróságon pityergésig meghatódok
– a hajamat és a cicimet:)
– az önállóságomat
– a feledékenységemet: azt hiszem, kisebb részt ezért is van ennyi barátom, mert könnyen felejtem a rossz dolgokat. egyszerűen elfelejtek haragudni. végül csak a szeretet marad:)
*direkt kerestem nem annyira triviális dolgokat:)
Többnyire önbizalomhiányban szenvedek, és gyakran vannak önértékelési gondjaim is, amik ellen próbálok küzdeni… úgyhogy ez nekem is jól jön:) az én ötös listám (sorrend nélkül):
– Szeretem a stílusom/stílusérzékem, szerintem jól bánok a színekkel, jól passzintom össze a dolgokat. Emiatt sokszor kapok dicséretet a megjelenésemre, ami eléggé jól szokott esni:) Nem venném külön dolognak, inkább ezzel áll összefüggésben, hogy szeretem a kreativitásom, hogy mindig van igényem a bütykölésre, vagy épp a lakás csinosítgatására.
– Ha külsőségek, akkor: az arcomon a kedvenc részem a szemöldököm, és a szám, h rúzsozásról van szó:) Meg a hajam, hogy már jó hosszú… a színével is elégedett vagyok, nem is festem.
– Szeretem a fejlődésem. Elsősorban az edzésre gondolok, büszkeséggel tölt el, amikor magamra nézek, és látom a változást.
– Szeretem a főztöm :P (de azért ha anya, vagy mama küldenek valamit……)
– Szeretem, hogy néptáncolok. Bár helyénvalóbb lenne, hogy szeretem a néptáncot, de különösen (lázadó) kamasz koromban gyakran meginogtam, de örülök, hogy kitartottam, mert az életem egyik legfontosabb része. Ezért egy nagy vállveregetés magamnak:)
Azt hiszem, ez ma nekem nagyon kellett, meg is látszik, mert nagyon nehezen szedtem össze gondolatban az ötöt… Szeretem a hajam, büszke vagyok arra, hogy: tudok sütni-főzni, rendszeresen sportolok, merek álmodozni és teszek is érte, és hogy fura vagyok. (Ez utóbbi sokszor bánt, de aztán mindig arra jutok, hogy így kell elfogadnom magam, sok dologban nem vagyok átlagos és ez nem feltétlenül rossz dolog, még ha a közvetlen környezetem emiatt nem is mindig ért meg.)
Én is fura vagyok. De aztán átgondoltam: ŐK a furák, csak többen vannak és ezért már az tűnik normálisnak:)
én is fura vagyok. és merek fura lenni, és nagyon büszke vagyok magamra, amiért merek fura lenni:)
Szerintem mindenki fura, csak a többség nem meri felvállalni, ezért inkább szenved. A furák meg hülyének vannak nézve, de legalább boldogok. :))
Hasznos olvasmány a “normális”-ról :)
szeretettel nektek és akkor a 2/A napirendi pontot kipipálom :ppp
https://sorskonyvnelkul.blog.hu/2012/10/23/normalis_437
Ezt már egyszer írtam azt hiszem az egyik megint hétfőre mottónak, de itt is megállja a helyét, sőt! Forgassuk kicsit ki ezt a fura vagyok témát: you are not weird, you are limited edition ;) <3