Réka 29 éves, fiatal kutatóként dolgozik egy kicsi, de hosszú múlttal rendelkező egyetemi karon. Főként gabonafélék stressz-toleranciájával foglalkozik. Ha olyan munkád ami átlagos, különleges, szokatlan, félreismert, népszerű vagy nem túl kedvelt, de függetlenül ettől te imádod és megtaláltad magad benne, és szívesen elmondanád másoknak is, hogy miért, írj! Részletek a felhívásban. - Mi a kutatás célja, miket vizsgáltok a növényeken, milyen eredményeket vártok, hogyan zajlik egy kísérlet? Keresztezitek őket, vagy hatóanyagokat teszteltek rajtuk? Mi nem végzünk keresztezéseket, általában más kutatóhelyekkel dolgozunk együtt, közös pályázatok keretein belül. Ők biztosítják a növényanyagot, mi a kíséreteket megtervezzük és kivitelezzük. Én nem foglalkozom hatóanyag teszteléssel. Nőként nem akarom bevállalni a kockázatot, amit a növényvédőszerekkel végzett munka jelent. A kísérleteket üvegházban (különböző méretű tenyészedényekben) és szabadföldön végezzük. A növényanyag mennyisége korlátozhatja a lehetőségeinket, olyan is előfordul, hogy csak 10-10 növényt tudunk elültetni. Ez főleg a nemesítési folyamat elején fordul elő. Ilyenkor csak azt tudjuk megnézni, milyen tulajdonságokban tér el a szülőktől (virágzás ideje, termékenyülés). Később már parcellákat is elvethetünk. A kutatásaink főbb célja, hogy megnézzük egy-egy új növényanyag mennyire érzékeny betegségre, vagy különböző környezeti eredetű stresszhatásokra (szárazság, magas hőmérséklet), amelyek végső soron a termés csökkenését okozzák. A betegségekre való érzékenységet úgy teszteljük, hogy igyekszünk megteremteni az adott kórokozónak az ideális környezetet (páratartalom, hőmérséklet stb.) és mesterségesen megfertőzzük a növényeket. A vízhiányos környezet szimulálása üvegházban a legegyszerűbb: kevesebb öntözővizet kapnak a növények, de már szabadföldi kísérletekre is sokféle megoldás létezik.  ... Olvass tovább