Van valami pakolászós a levegőben, mert egy csomó ismerősöm szelektál, és mi is nekiestünk a szekrényeknek Ádámmal pár hete. Már akkor gondoltam, hogy kiadom kihívásnak a közös lomtalanítást, de előbb szerettem volna nem csak prédikálni a vizet. :D Úgyhogy miután már több zsák ruha és apróság az adományponton van, eljött az ideje, hogy nektek is kiadjam a Nagy Nyári Lomtalanítás kihívását.
A lomtalanítás igazi win-win, ha olyan helyre kerül a holmi, ahol tovább tudják hasznosítani — plusz neked is lesz felszabadult helyed! :) Tudom, hogy nehéz egyes dolgoktól megválni, és azonnal bekapcsol a bűntudat meg a hörcsögösztön — ezen segít, ha megnyugtatod magad, hogy nem a szemétdombon fog kikötni a cuccod, hanem olyan valakinél, aki szereti, használja.
Ki akarom dobni, de mégse akarom kidobni…
A belső blokkok és “jó” kifogások sokszor megakadályozzák, hogy megválj valamitől. Szíved szerint megszabadulnál tőle, de mégsem tudsz valamilyen okból. És ez az ok nem is mindig az, hogy “egyszer jó lesz valamire!” Lomtalanítani ugyanis nem csak olyan dolgot lehet, ami már nincs fénykorában, javításra szorul, teljesen tönkrement, vagy szemét. Akkor is kaphat valami útilaput, ha
- ingyen volt,
- ajándékba kaptad,
- fizettél érte,
- sosem vagy alig használtad,
- hibátlan állapotú,
- vagy “csak” az a baja, hogy nem tetszik.
Ha valamilyen okból mindezek ellenére inkább úgy döntenél, hogy mennie kell, akkor dönts így nyugodtan! Nem vagy tőle “pazarló” meg “hálátlan” — és pont ezeken a gondolatokon segíthet, ha jó helyre megy.
Az ajándék talán a legneccesebb kategória, de ha nem kötődik hozzá személyes szál, és nem olyan embertől kaptad, aki kiveri a balhét, ha nem látja nálad a tőled kapott akármicsodát, amire nincs szükséged, akkor tegyél magadnak egy szívességet, és válj meg tőle. (De ha annyira nem tetszik, rossz emlékeket idéz, akkor igazából tök mindegy, hogy kitől van és mit szól hozzá, hogy mihez kezdesz vele. A ti lakásotok a ti felségterületetek, és nyugodtan éljetek ott úgy, és azokkal a tárgyakkal, hogy az nektek jó legyen.)
Hova kerüljön, ha nem a szemétbe?
Régi könyveket, magazinokat adhatsz könyvtáraknak (úgyis egyre kevesebb pénzük van állománybővítésre), orvosi rendelőknek (a váróteremben lehet, hogy szívesen fogadnak olvasnivalót). Ha szeretnél cserébe más könyveket, próbáld ki a Rukkolát – ha pedig eladnád, nézz körül a Molyon, de az aukciós oldalakon is kelendőek az olvasnivalók. Nagyon sokan vásárolnak egyébként ruhákat is aukciós oldalon, főleg babaruhákat, pólókat, nadrágokat — egyrészt, mert olcsó, másrészt mert jó. Gyakran lehet jó minőségű holmikat potom áron elcsípni — az előző tulajdonos ajándékba kapta, megunta, nem jó rá, feleslegesen vette meg, stb., ezért sokkal olcsóbban adja el, mint amennyibe eredetileg került. Ha van időd fotózni, feltölteni és postázni, próbáld ki te is! (Éves 600 ezer Ft-os bevételi küszöbig ingóságokat — használt ruha, stb. — adómentesen lehet értékesíteni, de mindenképp nézz utána.) Ugyanitt elmehetnek régi játékok, műszaki cuccok. Ha egy kis zsebpénzhez is tudsz jutni a lomtalanítás által, még motiváltabb lehetsz a szelektálásban! :)
Nem kell azonban messze menni, ha új gazdát keresel a holmiknak — a családban is lehet, hogy épp szüksége van valakinek egy használaton kívüli botmixerre, kenyérsütőre, néhány bögrére, ami neked pont felesleges, vagy lett jobb, de a régi még mindig működik. Gondolj a nemsokára egyetemre kerülő ifjakra, akiknek lehet, hogy az albérletben szüksége lesz néhány dologra az új háztartásban! Az egyszerhasznált körömlakkok, újságokhoz ingyen kapott és sosem használt szájfények sem muszáj, hogy nálad sorvadjanak: a barátnőkkel rendezzetek cserebere partit, és frissítsétek fel nulla pénzből a sminkjeiteket. (Ami lejárt, az viszont kuka, bőrproblémákkal nem szórakozunk!)
Az eladásra, továbbajándékozásra nem alkalmas holmiknál jussanak eszedbe a menhelyek, lakóotthonok. Telefonálj körbe a környékeden található intézményeknél, és kérdezz rá, hogy mire van szükségük, hátha van nálad otthon mondjuk olyan törölköző, ami borzalmas nedvszívó (tehát törölközésre effektíve alkalmatlan), de egy kutyusnak alvósrongynak még teljesen jó lehet.
A mostani kihívás tehát:
Keress minimum 5 dolgot, amire neked már nincs szükséged, de jó állapotúak és használhatóak. Ezután keress hozzájuk olyan ember(eke)t, akinek segíthetnél vele! (Akár ajándékba adod, akár eladod.)
Néhány dolog, amit mi továbbadtunk az elmúlt hónapban:
- Ádám teljesen jó állapotú érettségi öltönyét, amit azóta sem hordott, mert nem jó neki a fazon (akkoriban még nem volt divat slim fit) — kitisztíttattuk, remélem, egy munkakereső fiatalembernek jó szolgálatot tesz, mi pedig végre nem kerülgetjük a szekrényben!
- Sok-sok magazint, ami egy kézműveshez került, aki papírtáskákat készít belőlük (éljen az újrahasznosítás!). Lett egy üres polcom! :)
- A tesómmal elfeleztem egy nagy tégely bőrradírt, mert én sosem használnám el (többféle van megbontva, hehe, guilty as charged), és így mindketten jól jártunk.
- Jó néhány maréknyi reklámtollat lepasszoltam anyunak, akinek a munkahelyén az íróasztalról mindig eltűnnek, szóval oda jó lesz fogyóeszköznek :)
Semmi sem ment a szemetesbe, mindenki happy, és nekem is több a helyem itthon. Hurrá! Lomtalanítani addiktív, főleg, ha még jótékonykodás is lesz belőle. Próbáld ki te is!
Lehet, hogy régi a cikk, viszont nálam aktuális :) Mi tavaly nyár végén válogattunk, előbb a saját ruháinkat, majd szeptember végén a gyerekruhákat. El is ajándékoztam belőle ismerősöknek, de vittem ruhagyűjtőbe is.
Karácsony előtt a játékok között szoktam szelektálni, általában fel se tűnik a kölkeimnek, ha a tavalyelőtti mekis és kindertojásos cuccok elpárolognak a lakásból.
Mivel meg költözés előtt állunk, nekiláttam tegnap a nagyobb bababútorok eladásának; tiszta lustaságból halogatom már fél éve a dolgot.
(idetalálás:
csak a címke után kattintottam tovább, egyébként a második napi rutinkiépítésről jöttem át :D )
Valóban régi cikk. Lehetne folytatni a kihívás sorozatot? Hisz ismét új év van! Tetszettek az eddigi kihívások, kár lenne abbahagyni. Köszi!
Nyár közepi cikk, de most megint idetaláltam :)
Én a babaruhákkal szenvedek egy ideje. A kinőtt darabok nagy részét elraktam, mert nincs kizárva, hogy egypár éven belül lesz második gyerekünk ;) Viszont vannak olyanok, amik valami miatt nem jöttek be (fazon, gombolás stb.) és biztos vagyok benne, hogy később sem használnám. Másnak viszont esetleg jól jöhet. Vadiúj ajándék darabok is vannak köztük. Játékoktól is szabadulnék, különösen a világítós-zenélős izébigyóktól – ha nagyobb lesz a lányzó, úgysem lehet majd a nekünk nem tetsző cuccokat feltűnésmentesen a pincébe száműzni, legalább most hadd szanáljak.
Gondolkodtam bababörzés oldalon, ahol tag vagyok, de aztán arra jutottam, hogy nem akarok pénzt kérni értük. Ami ajándék volt, azért pláne (hiába adhatnék el elég drágán pl. egy zenélő forgót). De azt is akartam, hogy közvetlenül és hamar oda jusson, ahol hasznosítják. És némi netezés után megtaláltam, hogy egy közeli székhelyű szervezet hétköznaponként fogadja az adományokat, és a legközelebbi osztásuk jövő kedden lesz. Megvan a cél végre :))
Ha még tart a lomtalanítási kedv, egy ötlet a már nem használt ruhákhoz: a H&M beveszi (1 nap 1 ember max. 2 bevásárlószatyornyit vihet), és szatyronként egy kupont ad érte, ami 500 Ft, kedvezményt jelent 2500 Ft. feletti vásárlásnál. (akciós cuccokra persze, h nem érvényes, de semmi sem tökéletes :))
Nálam is most aktuális a dolog, egy nagyszabású felújítás miatt minden dobozba kerül, aztán kipakoláskor úgyis sok minden nem kerül majd vissza…
Köszönöm a cikket!
Nálunk is aktuálissá kezd válni a téma, kell is a biztatás.
A hozzászólásokból is gyűjtögetem a hova-küldhetem-a-cuccot tippeket.
Utoljára a karácsonyi doboz-ajándékozást használtam ki, de most komolyabb: költözés lesz esedékes… Kihívás elfogadva!
Ez a cikk nekem is kellett, erőt kaptam a lomtalanításhoz! Köszi!
Még van 2 ötletem, hova lehet eljuttatni a lomtalanított dolgokat: egyesületekhez, főleg gyerekekkel foglalkozó egyesületekhez, ahol mindig kell a játék, ruha, kézműves kellékek.
Illetve most született meg Facebook-on egy csoport, Szociális Csomagküldő Mozgalom, itt segítenek eljuttatni az adományokat mélyszegénységben élő családoknak.
Köszi az ötleteket, Via! Már régóta tologatom egyik sarokból a másikba az adománynak szánt holmikat, most új lendületet kap a projekt :)
Én nemrég juttattam el a gitáromat egy zeneiskolába, a régi biciklimet apukám fogja elpasszolni a napokban, csak még keresi a megfelelő rászorulót, akinek ingyen odaadhatja, amikor pedig a könyvtárban megjelentem két szatyor könyvvel, a könyvtáros kishölgy alig tudta abbahagyni a hálálkodást. :)
Tényleg benne van a levegőben. 10 nap alatt végeztem. 31 táska fölösleg jött össze. Már mások örülnek neki. A sikerek hajtottak előre, alig voltam fáradt. Világosabb, tisztább, tágasabb lett a lakás. Hogy miért nem csináltam meg előbb? S a jutalom: Maguktól oldódnak meg azóta a problémáim. Beindult az energia, működik a feng shui. A családom ezen felbuzdulva nekiállt lomtalanítani. Olyan mintha új lakásba költöztem volna. Több mint 100 könyvtől, 100 ruhától, DVD-től, díszektől… váltam meg. Csak a legkedvesebbnek kegyelmeztem. Ezentúl nagyon meggondolom a vásárlást! Minek annyi kacat. Jobb helye lesz a pénzemnek.
Mindenkinek ajánlom: kezdjen hozzá és aztán már szinte magától megy.
A padláson kezdtem a lomtalanítást, nem is gondoltam mennyi mindent felhordtam ami útban volt de sajnáltam kidobni. Nekem ez nagyon nehéz, egyszerűen nem megy, folyton meggondolom magam. Azt hiszem elnapolom most képtelen vagyok megszabadulni a dolgaimtól.
Budapesten és nálunk is szokott járni a RE-CO Hungary Kft. A használható holmikat adományként rászorulóknak juttatják, a vacakot pedig újrahasznosítják. Januárban tizenvalahány zsák holmitól szabadítottak meg. Néhány szebb darab azóta is eszembe jut, fáj érte a szívem, de tudom, hogy nem a kukába ment, ez nyugtat.
A szobámat két hónapja újítottuk fel és azóta egy csomó cucc nem került vissza. Párom folyton azzal nyaggatott, hogy ha eddig nem kellett akkor ezután sem lesz rá szükségem. Igaza volt, tegnap nekiálltam leselejtezni az egészet és olyan dolgok jöttek elő, amikhez 6 éve senki sem nyúlt és maguk a cuccok kb 10 évesek voltak. Hozzá kell tenni, hogy találtam egy csomó tök jó matricát és sokat nosztalgiáztam. Kb. fele ment a kukába, negyedének nem ott volt a helye, a maradék egy része pedig nem is az enyém volt. Van egy csomó ajándékba kapott porcelánfigura és cicás-kutyás-lovas képek, amiket én nem raknék ki a falra/polcra, de mivel tök jó állapotban vannak, így valószínűleg elajándékozom őket.
Kihívás többszörösen is elfogadva! :)
Egyébként is évente kétszer megteszem: gyerekruhák és a már nem használt, de jó állapotú játékok az oviba-bölcsibe mentek, felnőttruhák a családsegítőben landoltak. A spájz szelektálása során a legtöbb dolog a kukába került sajnos, de ami újrahasznosítható volt (műanyagok, üvegek), az természetesen a szelektívbe.
Hamarosan költözünk, így ezek most is így lesznek!
Az újságokhoz jó tippet adtál, Via, köszi :)
A szükségtelen bútorokat eladjuk, vagy körkérdéssel a családban elajándékozzuk.
Egyedül a könyvekből és a virágaimból nem engedek, azt mind megtartom :D
Arra vonatkozóan viszont kérnék tippeket, hogy a kettőnk, összesen 6 diplomaszerzése során felgyülemlett egyetemi jegyzetekkel mit kezdjünk. Nem mertük még kidobni, mert hát ugye, “abbanvanatudás”, viszont már eléggé zavaró kezd lenni :D Lehet, hogy tényleg sosem lesz rá szükségünk???
Nálam is pont ez a helyzet az egyetemi jegyzetekkel. Két nagy polcnyi mappa, fénymásolt könyv. Hozzá se nyúltam már vagy 3 éve, de kidobni se tudom…
Én odaadtam egy alsóbbévesnek azokat, amik nem kellenek. Ami neki sem kellett, ment a szelektívbe. Csak a szakterületemmel kapcsolatos dolgokat tartottam meg. (Alkalmazott nyelvészet.)
Én szívtelenül kidobtam a szelektívbe minden egyetemi jegyzetemet. A tankönyvek maradtak, meg a gyakorlófüzetek, de a saját jegyzeteim mind a kukában landoltak. Soha nem fogom őket elővenni. Minden fent van az interneten, vagy szakkönyvtárakban, folyóiratokban. Valaha szerinted kelleni fog neked?
Esetleg a nagyon szakmába vágó dolgokat megtarthatod, de minden egyetemre járt ember tudja, hogy a tárgyak nagyrésze nettó felesleges a munkavégzéshez, én pl tuti nem őrizgetnék szabadonválasztható, meg tölteléktárgy jegyzeteket.
A tudás a fejedben van + az interneten. Csak a ritkaságokat tartsd meg, vagy scanneld be, a többi mehet adományba (egyetemi könyvtár), alsóbb éveseknek: ajánld fel a kari fórumon (Neptunon van még olyan? ETR-ben volt).
Hurrá, jogász vagyok! :-) Magyarul minden hatálytalanná vált hipp-hopp, így mehetett a kukába! Na jó, a római jog nem, mert az akkora energiabefektetetés, hogy meghagytam mementónak.
Nekem a pénzügyi jog lett volna a nagy mementó, ha nem lett volna hatálytalan a könyv már akkor, amikor vizsgáztam belőle :)
A római jognál kiszámoltam, hogy mennyi mindenre tudom elkölteni a könyv árát, és lelkiismeretfurdalás nélkül eladtam egy alsóbbévesnek.
Hát igen. Nekem valahogy jó ránézni, hogy milyen rettenetes, mégis sikerült. Meg tele van a jegyzeteimmel, sorkihúzásaimmal. Szóval még így 13 év távlatából is emlék.
Úgy tudok örülni, amikor egy holmi rátalál az igazi gazdájára. A legutóbbi költözködéskor is újból kiválogattam a dolgaimat, amit lehetett, továbbadtam. Hazaköltözve kellett a hely a szekrényekben, úgyhogy a régi, nem hordott ruhákat előbb megmustrálta, kiválogatta a család, a maradék zsákokban ment ki falura, ahol ha másként nem, de dolgozó vagy törlőruhaként hasznosultak. Régebben csíkokra vágták fel őket, és szőnyeget szőttek belőlük, az volt az igazi újrahasznosítás!
Az egész lomtalanítósdi legnehezebb része számomra új gazdát/helyet találni a dolgoknak. Olyan egyszerű lenne egy hatalmas zsákban mindent kivágni a kukába, és többet nem foglalkozni vele, de azért azt mégsem szeretném (persze ami szemét, használhatatlan, stb, azzal így teszek). Úgyhogy az én kihívásom most a lomtalanításra várakozó dolgok végleges kiebrudalása az életteremből. Elfogadva! :) Figyelem az itteni tippeket is. :)
Mi is rengeteget szelektáltunk most a költözés miatt. Mivel a zsákokat anyuék viszik el az adománypontra, ezért rajtuk keresztül megy minden át, és ők meg egyszer át szoktak rajta szaladni, hátha kell belőle valami.
A ruháknál meg szoktam őket kérdezni alapból, de múltkor tök vicces volt, nem voltunk otthon, ők vigyáztak a kutyára, és mire visszajöttünk boldogan mutogatták, hogy mi mindent halásztak ki maguknak az adománypontos zacsiból. Anyának 2 ezer éve nem használt neszeszerem tetszett meg, apa meg halál boldog volt egy mobilra tehető kis madzagfogótól. Sosem gondoltam volna, hogy ezek kellenének nekik. :D
Micsoda megérzés! Ma kezdtem el a lomtalanítást, rendrakást, 30 napos challenge-ben. (apró lépések elve :) A ruhák nálam a munkahelyre mennek a rászoruló gyerekeknek, családoknak, sok-sok egyetemi jegyzetből vágógyakorlat rajzórán, majd együtt kidobjuk a szelektív szemetesbe, merthogy fontos kis kortól tanulni a környezetvédelmet+ökoiskola vagyunk :)
Kihívás elfogadva :) Legalább lesz ösztönző erőm, hogy hozzáfogjak, mert már hónapok óta halogatom :) Köszönöm! :)