Decemberben a hagyományos beosztás szerint zónázni nem biztos, hogy kivitelezhető, tekintve hogy a hónap nagy részében nem igazán akaródzik senkinek sem takarítania (nagyon helyes!). A tavalyihoz hasonlóan idén is a Best Of Zónázást javaslom erre a hónapra: röviden annyi, minden területen összeírod a lehető legszükségesebb tennivalókat, és a Karácsonyhoz felvezető 3 héten keresztül összesen 15 napon haladsz a listákon. Nagy fennforgást csinálni nem kell — legyen tiszta ágynemű, portörlés, porszívózás, felmosás, lomtalaníts/pakolássz egy kicsit, dekorálj, ahol kedved van hozzá, és kész-passz. Jutsz, ameddig jutsz. Aki azért jön hozzád Karácsonyozni, hogy kritizálja a „rendet”, az inkább maradjon kinn a hidegben. :)
A szokásos beosztás így nézne ki:
A lazított verzióra ezt javaslom:
Szilveszter előtt lehet egy Mini-Zóna, ha szilveszteri buli van, vagy szeretnétek egy kicsit rendre pofozni a lakást. :) Amúgy meg nem kell túlzásokba esni, most sem. Egyetek nagyokat, családozzatok, koszoljatok, éljetek a lakásban, azért van. Rend meg bármikor lehet. :)
Ha égető szükséged van egy kis struktúrára és lelki nyugalomra, akkor elkezdheted a 30 napos rutinkiépítést is decemberben (zóna helyett vagy mellett), a következő hetekben jó alapként szolgálhat akkor is, ha nem érsz végig rajta.
Nyugodt, laza készülődést és napi 3×1 lesz@rompirulát kívánok mindenkinek! :)
Miért jó a zónázás? Ne a takarításról szóljon az élet — és nem kell egyedül csinálnod! A zónázás egy fokozatos, fázisokra bontott takarítás-rendszer, ami segíti szinten tartani a rendet és a tisztaságot – nincs többet kiégés, tűzoltás és kapkodás. Felosztod a lakásodat 5 területre, írsz hozzájuk teendőket, mindegyikhez rendelsz egy-egy hetet a hónapban, és aztán minden héten az adott területhez tartozó teendőlistán haladsz, ahogy épp időd engedi. Nem tudsz lemaradni, hiszen körkörösen haladunk — ha kimarad 1-5-10-50 nap, az sem gond, bármikor folytathatod úgy, ahogy neked jó. Nem kell igazodnod semmihez, hiszen ez a te rendszered. :) Minden hónapban szisztematikusan körbemegyünk a lakáson, és kis lépésekben végigtakarítjuk az összes területet attól függően, hogy mikor mennyire van időnk, kedvünk. Mivel egyértelmű feladatokról és könnyen követhető lépésekről van szó, a teendők könnyen delegálhatók: vond be a családot, lakótársakat is!
Az összes zónázós cikket és a teljes menetrendet itt találod, külön már nem fogok szólni róla, hogy mikor hol járunk — felül az Otthon -> Takarítás -> Zónázzunk! menüpont alatt mindig eléred az összes bejegyzést –, de kapcsolódó cikkeket továbbra is írok, ha olyanom van. :)
Nagy szerencsém van, mert nagyon toleráns:) Elején mi is pl. ablakpucolással kezdtünk, meg porszívózás-porolás, aztán apránként beszivárgott más is. Nem én kértem, tök aranyos: zavarja a rendetlenség, mosatlan:)))
Most meg már szerintem akkor is tartanánk a kapcsolatot, ha nem kéne hozzánk jönni:)) Igyekszünk az esetleges feszültségeket mindketten kulturáltan kezelni, és nagyon segít, hogy még sosem kaptam orrhúzást semmire:
Nálunk vegyesen megy, hetente 2X jön, de amolyan joker, mert ha kell, akkor a gyerekekre vigyáz. Kulcsa van, miután elértük azt a bizalmi szintet sokkal egyszerűbb volt így. Nagyon szeretek úgy hazajönni, hogy csak játszanom kell már, nekem pl. rengeteg energiát spórol, ami a családra tudok fordítani.
Bizalmi dolog ez is, mint a kozmetikus, fodrász..legalább annyira szól a személyiségekről mint az aktuális munkáról.
Igen, nekem is nagyon bizalmi pozíció lenne. Szinte még intimebb, hogy a cuccaim között van, mintha az orvosom lenne. Tök jó, hogy megtaláltátok egymást! :)
Közben a fiam az kiabálja, hogy „vámpírpanda nem szíííívhatod ki a véremet!!!!!”
Amúgy 100 nm elég nagy, ami a nagyobb baj, hogy sokkal több cucc fér be. Még ha nincs is túlzsúfolva. Úgyhogy az egy be – egy ki mentalitás itt is kell, ha már megvan a felhalmozott mennyiséged. Én most értem el a lelki keretemet is a második (ideiglenes) kutyával, bejárónéni ide vagy oda. Ha autótok is van, akkor ugye azt is kéne takarítani, ami macerásabb alapból.
Munkaerő-teremtés szintén jó, és nagyon jól jön, hogy valaki rádrúgja az ajtót. Meg lehet tanulni sokat és barátságokat kötni:)) Ha valaki már találkozott veled reggel kávé előtt és nem rohant el, az jó alany:)
Megkaptam már, hogy irigyelnek a problémáimért, meg hogy a takarítónéni az már abszolút túlzás, etc.. Nem értem miért. Kínlódjak egyedül, de segítséget, azt ne kérj. Ha anyukám jönne át, senki a füle botját se mozdítaná, így meg hirtelen egy inkompetens, úrizáló lusta valaki lettem. Szóval ez sem bevallható mindenhol:)
Pont most olvasom Amanda Palmer könyvét (The Art of Asking), ő mondja, hogy a Do It Yourself túl van értékelve, ha az azt jelenti, hogy csakazértis egyedül csinálsz mindent, még ha beledöglesz is. A növekedéssel, gyarapodással szerintem egyre inkább aktuális lesz nálam is, hogy bővítsük a stábot, mert nem csinálhatunk mindent ketten; végesek az óráink egy napban, meg egy idő után súlyozni kell, hogy mi a fontos. Nem tartom kizártnak, hogy öt vagy tíz év múlva már több alkalmazottunk is lesz, de szeretném úgy csinálni, hogy igazi csapat legyünk. :) (Nem a blogot szervezném ki amúgy másnak, hanem az egyéb projekteket csinálnánk többen – ide írni nem gondolom, hogy valaha fog más is. De erre is láttam jó modellt Beautiful Messéknél, szerintem náluk sikerült hitelesen bővíteni a blogíró csapatot: https://www.abeautifulmess.com/about-elsie.html)
ezért szeretek idejárni:) csomó jó forrás:)
Most néztem meg Teden, és bakker, igaza van. Olyan jó tudni, hogy mások is kirakták már a tökéletlenségeiket és nem ették meg őket élve:))
Nagyon jó a hasonlata a fallinggal, hogy másokra bízod magad. Bele kell jönni és tök ijesztő az elején, de mivel minden esetben a másik dönti el, hogy adandó alkalommal a torkodnak ugrik-e, tulajdonképpen annyi a változás, hogy lesz.rod:)
Elnézést megint, hogy ennyit írok, de 3. kávé és no férj, akinek lehet ventillálni:)
Nekem 100 nm, két gyerek, egy férj. És fél éve van takarítónénim:) És most össze kéne szégyellnem magam, mert szeretem, de nem fogom mert áldás:)
Milyen formátumban jár hozzád, miket csinál? Olyat is hallottam, hogy valakihez úgy jár takarítónő, hogy együtt takarítanak ketten, meg olyan is van, aki odaadja a kulcsot, elhúz, és hazajön a tiszta lakásba. :) Meg olyan levelet is kaptam, hogy valaki a zónalistáján halad közösen a takarítónővel. :D
Én most kárpittisztítót keresek, aki ipari géppel idejön és kipuceválja a kanapémat. Aki tud megbízhatót, írjon mailt. :) Köszi.
Csak most láttam, hogy van decemberi zónás bejegyzés. Mar július óta zónázom. Illetve bocsánat, júliusban rutint építettem és augusztus óta zónázom. Nagyon szeretem, a hobbimmá vált. Gyerek és hétközben vidéken dolgozó férj mellett a legjobb stratégia a lakás normális állapotban tartására. Nekem bevált. Mivel az 5. hónapot kezdem, nincsenek már extrém mumus helyek a lakásban, úgyhogy tök nyugodtan tudok készülni az ünnepekre. És eddig is spontán tudtam fogadni bárkit, aki csak úgy fel akart ugrani. Pedig ez korábban nem igy volt. Szóval szeretném megköszönni Via, kidolgoztad a magyar anyák segítségére is ezt a módszert és megosztottad velünk. Én mindenkit csak bátorítani tudok a zónázásra. Nekem segített megváltoztatni a 30 évig kaotikusan szervezett életemet. Most már a kicsi lányunk is egyre többet segít. Olyan büszke vagyok Rá. ♥ Egy éves és tolja a porszívót, port töröl, kis szivaccsal padlót sikál
Szuperek vagytok! :) Nem csak anyáknak és nőknek segít a program, férfiaktól is kapok visszajelzéseket, a takarítás közös ügy, ha már közösen koszolunk… :)
Ja ez nálunk is így van, hogy a férjem jócskán kiveszi a házimunkából a részét. Pl.:a világért sem engedné ki a kezéből a vasalást :D <3 Még jó, mert azt nagyon utálom. De a szemetesek ürítése, pet palackok szelektív kihajítása, dm-ből raklapnyi pelenka, mosószer, kutyakaja és az alapból nehéz dolgok, mint a karton vizek megvásárlása is az ő profilja :D Szóval dolgozik rendesen itthon is :D
Nekem egyébként most azért is volt jó, hogy rugalmas a zónázós program, mert szeptember óta nagyot változott az életünk, elég sokat van távol a férjem munka miatt és költözés előtt is állunk, hogy újra többet legyen együtt a család. Na ebből azt akartam kihozni, hogy a keretrendszer (ahogy Te hívod) hála Istennek nagyon rugalmasan kezelhető, de mégis van egy vezérfonala az embernek és ez nagy biztonságot ad. Alig várom már, hogy az új lakásban, ami nagyobb is sokkal, hogyan fogom tudni újraszabni a rutinjainkat és a zónákat. És ez most nem félelemmel tölt el, hanem nagy a tettrekészség bennem :)
ui.: ablakpucolás: megoldottam, ugyanis a fürdőszobai belső táblát jól összetörtem egy nagyobb svunggal történő kinyitás kapcsán :)
Au, hát az tényleg tartósan megoldja az ablakpucolást… remélem, nem lett baja senkinek.
Az új lakáshoz sok türelmet, kell egy kis idő, amíg beletanulsz! Főleg, ha nagyobb területtel dolgozol, mint eddig. Én is kíváncsian várom, hogy a következő 10-20-30 évben hogyan alkalmazkodom majd az új területekhez, és melyik lesz az a pont (ha eljön), amikor azt mondom, hogy szűk a zónázás, és felveszek valakit besegíteni (pl. a nagy ablakok pucolásához, mert tériszonyos vagyok létrákra mászni, de a fényt meg szeretem). Azért el tudok akkora házat (több szinteset, stb. :)) képzelni, amit már nem lenne kedvem egyedül sikálni. De hát ha akkora házam lesz, valakit alkalmazni is tudni fogok. :D
Majd mindenképp írd meg, mennyi az a nm ami után már személyzetet veszel igénybe! :D ;) Nálunk is elég nagy a ház + ingázunk két hely között, lassan már azt sem tudom, hogy a zónázást hol is hagytam abba… :D De nem érdekel. Miután múlt héten összetörtem a kocsinkat (Hálaadás napján!) úgy gondoltam elég intő jel a rohanás és idegeskedés ellen. Uh. én innét sok lesz*rom pirulát veszek be, és „nem érdekel még a Karácsony se”! Illetve érdekel, csak nem, hogy „habos legyen” csak, hogy lélek emelő! Most olvastam az „Adj időt!” c. írásodnál egy hozzászólást (laniko74-től), amit itt is idéznék: “karácsony a lélek, és nem a gyomor ünnepe”! És pláne nem a gyomoridegé! Hajrá mindenki! :)
Megírom! :)) Most jelentem, 52-vel még elbírok. Szerintem nagyjából amúgy valahol 120 m2 körül van a lélektani határom, de sosem éltem olyan nagy lakásban, úgyhogy ez csak elmélet. Adja az ég, hogy gyakorlat is legyen belőle! :))
Remélem mihamarabb megtudjuk! :D ;)
Legyen úgy, rajtam nem múlik! :D
Amúgy nálam a kardinális pont az, hogy legyen hely. Ha van hely a motyóimnak, akkor már hamarabb rend van, ha rend van, takarítani is könnyebb. És szerintem ez egy nagyobb lakásnál esélyesebben megvalósul – nagyobb gardrób, nagyobb konyha… Most úgy tudom elérni ezt az állapotot, hogy folyamatosan lomtalanítok; ha bejön valami, akkor valaminek ki kell mennie. Vagy veszünk még egy sort a könyvesszekrény tetejére, mint pl. ezen a héten történt, de a plafonig már véges helyünk van… :D
Most már amúgy szinte úgy érzem, hogy van is alkalmazottam, a mosogatógép „személyében”. Iszonyú sokat számít.
Állandó, bentlakásos emberkét nem tudok magam mellé elképzelni, de nem zárom ki a lehetőségét annak, hogy majd amikor (nem „HA” :D) őrült nagy házam lesz, akkor egy-egy szezonális dologra alkalmazzak valakit, akár projektszerűen is. Abszolút tervben van egyébként (nem háztartási szinten, hanem cégesen), hogy munkahelyeket tudjak teremteni. Még nem tudom, hogy pontosan hogyan, de nem rövidtávban gondolkodom, majd menet közben úgyis kialakul. :)
Köszi, hogy adtál még egy tippet, amivel csökkenthető/realizálható a teendők listája! :) És már amúgy is vártam, hogy legyen decemberi zóna-naptár! :)
A legjobb hatékonysági tippem az, hogy húzd ki a teendőlistád felét – főleg azt a felét, ami nem is fontos, csak „kéne” valami idióta indokból, hogy elérj egy mércét, amit eleve magadnak állítottál fel… :))
:) Gyerek mellett hidd el, alig van mérce! :D Uh. nálunk „csak” a látványos elemek lesznek, úgy mint: porszívózás/felmosás, fürdőszoba (nah azt csillogóra) és ablak, amit mindenki elsőre kihízna a listáról, de szerintem az olyan jó, ha kisüt a nap és szépen besüt… :) Én azt nem hagynám ki semmiért! :) A többi meg… :D :D :D ahogy alakul… :*
Mindenkinek más a prioritás! :) Nálam kevés az ablak, hamar végzek velük, én is szeretem, ha csillog. De ha kazettás lenne, meg dupla… hát, nem biztos, hogy ilyen lelkes lennék. :D