A márciusban készült Jazzy Randevú interjúm (egy órás, zenék meg minden egyebek nélkül!) az összes hosszú interjúm közül az egyik legnagyobb kedvencem lett. Bálint Edinával arról beszélgettünk, mitől lesz valaki “igazi”, van-e olyan egyáltalán, és hogy találhatjuk meg a saját “igazinkat”, legyen szó magánéletről, a hivatásunkról, vagy “csak” arról, hogy magunkhoz hűen élünk.
A beszélgetés tökéletesen alkalmas arra, hogy utazás vagy főzés közben hallgasd, így készítettem belőle egy letölthető mp3-at is.
Kattints ide, és máris küldöm, aztán már csak rá kell töltened a telefonodra, és hallgathatod is bármikor. :)
Kedves Via! Meghallgattam, nagyon inspiráló, az a rész, ahol arról beszélsz, hogy valójában a takarítás és a mosogatás milyen jó problémák, mert van hol lakni és van mit enni, és milyen jó, hogy sok van, mert volt kivel megosztani – könnyekig meghatott, úgy érzem hihetetlen lendületet kaptam más szemszögből nézni eddig kellemetlennek hitt dolgokat! KÖSZÖNÖM!
♥ Nagyon szívesen! :) Ez a “jó problémák” mottó egy ideje sok fáradtságon átlendít. Vannak persze rossz problémák is, de nem kell mindent egy kalap alá venni, ha már egyszer különböznek, és máris könnyebb! :)
Miért van az vajon, hogy kicsi gyerekkortól úgy programoznak minket, hogy a dolgoknak mindig a rossz oldalát lássuk? Miért vagyunk örökké elégedetlenek, miért nem vesszük észre a fantasztikus dolgokat, amelyek ott hevernek az orrunk előtt, csak le kell hajolni értük, ott kiabálnak az arcunkba, itt vagyok, vegyél észre? Az emberi természet már csak ilyen? Nem hiszem…Valahogy azt próbálják elhitetni velünk, hogy ha nincs menő autónk, menő házunk, menő állásunk, menő csajunk és pasink, háromegésztizennégyszázad átlag gyerekünk….akkor mi magunk sem vagyunk menők, és aki nem menő, az nem lehet boldog! De ki akar menő lenni? Ki mondja meg, mi az hogy menő? Hát kik ezek az emberek (egyáltalán emberek, vagy gépek, televíziók, reklámok???), akik meg akarják szabni, hogy mitől vagyok ÉN menő? Fel vagyok háborodva!! Elnézést a filozofikus felhangért ezért a kései órán, de ilyen gondolatfolyamok indultak el bennem :D Megyek le is írom ezeket, mert el fogom felejteni :D
Mert ha valakiben kisebbségérzést tudsz kelteni, és elnyomod (pláne valami olyanért, amiről nem tehet – bőrszíne, testalkata, neme, szexuális orientációja, bármilyen mássága; vagy ami fontos neki – identitása, vallása, kultúrája, hobbija miatt – és nyilván nem bűncselekményről van szó hobbi alatt, tehát nem pszichopata gyilkos, hanem urambocsá szereti a képregényeket), akkor tudod befolyásolni is. Ha elhiteted vele, hogy egy szar alak, akkor csöndben marad, és magát is utálni fogja. És ha elfogadtatod vele azt, hogy törődjön bele a helyzetébe, mert a változás felesleges, akkor nem fog akarni semmit csinálni. És sokszor akkor ő sem megoldást keres a problémáira, csak körbesimogatást vár, ha pedig megoldást kínálnak neki, kifogásai lesznek. Csak dolgozni ne kelljen. Az macera. Inkább a pocsolya, tudod… :) És aki dolgozik, vagy jól érzi magát, azt azért jól le kell húzni, mert máris kiakad rajta, hogy mi az, hogy más jól van, amikor ő nem. Pedig ha tudna örülni más sikerének, neki is jobb lenne. Csak vele így bántak, ő így bánik magával, úgyhogy mással is így bánik… :(
Ha elég makacs vagy, és beveszed a napi három leszarompiruládat, akkor ki lehet belőle törni. Széllel szemben mész ugyan, de megéri… :)
A szabásminta úgy néz ki, hogy először hülye vagy, aztán idióta, aztán “ez úgysem fog sikerülni”, meg “de mindenki más nem így csinálja”, meg “hogy képzeled, te szemét állat”, aztán egy idő után “de szerencsés vagy, hogy ilyen az életed!”. :D Csak úgy, magától ilyen lett, pikk-pakk. Csillámflitter meg varázspor kellett hozzá, bizony!
Egyébként az is felemelő tud lenni, ha valaki másnak mondod meg, hogy nem, nem vagy hülye, és szeretetreméltó vagy, és teljesen jó, ahogy élsz, és ne foglalkozz másokkal, és jár neked a tisztelet. Felragyog tőle az arca. Nekem ez a csillámflitter. :)
A változás soha nem felesleges, a változás maga az élet. Nekünk kell átadni a gyermekeinken, hogy merjenek és akarjanak változni, különben egy elbutított, eltompított generáció lesz belőlük. És igen, ehhez először nekünk kell megtanulni változni és változtatni, hogy hitelesen mutathassuk meg, mennyire megéri. És igen, fájni fog. Onnan tudjuk, hogy rajta vagyunk az úton és valóban élünk, nem csak vegetálunk :) Az edzőm azt szokta mondani, fáj a hasizmod? nagyon jó, legalább tudod, hogy van :D
Ez a jó probléma gondolat annyira megtetszett, hogy a zónafeladatok mellé elkezdem felírni, miért is jó probléma az adott feladat. Micsoda inspiráló zónalisták lesznek!
Köszönöm Via mégegyszer, nem ez az első alkalom, hogy löktél rajtam egy nagyot előre az utamon és valahogy mindig a legjobb pillanatban :D Megtaláltam és bevettem a mai leszarompirulát :D
Én azt is szeretem, ha fáj, bármilyen hülyén hangzik is. Amikor a kimerültségtől, fáradtságtól zokogok, mert annyit dolgoztam, akkor is az jár az eszemben, hogy mennyire hálás leszek magamnak, hogy megcsináltam. Most épp ilyen “gumicukor a lábam az alváshiánytól” napokat élek, és most is ezt mantrázom. Meg próbálok aludni, és sokat iszom. ♥
Ja igen, a szabásminta. Ismerős. De szerencsés vagy, hogy ilyen nagy házad van. Hogy ilyen jó állásod van. Hogy ilyen rendes férjed van. Hogy ilyen okos kislányod van. Hogy ennyi pénzed van (sic!) – by the way, honnan tudja mennyi van??? Persze akkor nem toporgott mellettem, amikor hajnaltól éjszakáig dolgoztam, amikor egy évig távkapcsolatban dolgoztunk a párommal azon, hogy együtt maradhassunk, amikor millió órát töltünk azzal, hogy a gyermekünknek értékrendet adjunk (jó probléma!), vagy amikor órákat töltünk azzal, hogy a jövedelmünkkel hogyan gazdálkodjunk. Hisz ahogy írod, ehhez csak csillámflitter és varázspor kellett. Munka nem….egy csepp se…
Nekem az volt a kedvencem, amikor valaki azt mondta, hogy “Nem szorulsz rá arra, hogy X dolgot elvállalj pénzért.” Belelát a bankszámlámra, vagy mi, hogy így tudja, hogy mire “szorulok rá”? :D Egyébként meg azt sem értem, hogy miért ciki, hogy nem az “épphogy nem halok éhen” a maximum életcélom. Nem csak akkor “ér” egy bevétel, ha az anyagi csődtől ment meg…
Egyébként meg mindenki csak a bevételt irigyli, a kiadásokat nem. Ráadásul a bruttó bevételt irigyli. Ha a nettót elmondanám, nevetne. Ha a profitot, sírna. :)
Tegnap takarítás közben hallgattam, és nagyon jó! <3 :)
Köszönöm! ♥
Ma meghallgattam. Nagyon jó volt, nagyon tetszett :)
Letöltöttem, és ma reggel ezzel telt az út munkába menet. Szuper volt, laza, emberközeli, semmi fellengzés, pont mint egy jó kis csajos beszélgetés. Nagyon szerettem :)
♥ Én is nagyon élveztem, Edina jófej, empatikus! :)
Via, ez fantasztikus!!! Tanulnom kell, úgyhogy 10:23-ig “belehallgattam”, kirúzsoztam a számat, és erőnek erejével félreteszem, ez lesz a ma esti jutalmam! :)
Úgy örülök, hogy ennyire szeretitek! ^_^ Hulla fáradt vagyok a mai napon (tanfolyami indítás, ááá), olyan jól esik ez. ♥
Nagyon jó!! :) Ismét nagyon szimpatikus voltál :)
Meglepett, hogy nem tudsz biciklizni, teljesen el tudlak képzelni egy jó kis retró bringán kiskosárral, lobogó hajjal :)
Ha van pótkereke, simán!! :) Amúgy én is el tudom magam képzelni, ha olyan helyen élek majd, ahol ez biztonságos (és kisebb a szmog, hogy az asztmám se szenvedjen!), rá fogok feküdni a megtanulásra. Pesten a belvárosban kicsit halálfélmem lenne szerintem.
Köszi, hogy meghallgattad. ♥
Szuper a szöveg a letöltés után! :) Jól esik azt olvasni, hogy köszönik, hogy én én vagyok <3
Óóó, ez nagyon jól hangzik – mindenképpen meghallgatom ma hazafelé. :) ♥ Ha minden jól megy, hamarosan munkahelyet váltok, kell a motiváció,
Az MP3 letöltés-verzióért külön köszönet!!! :) ♥
Jó szórakozást előre is! :)
Végighallgattam és nagyon tetszett! :) Épp egy mélypontról mászok ki, úgyhogy különösen jó volt közel egy órán át téged hallgatni, köszönöm. ♥
Nagyon örülök! Még nem tudom hogy és mikor fogom megvalósítani, de lehet, hogy még lesznek ilyen hallgatnivalók valamikor a jövőben. Öt éves terv! :D
Szia Via!
Mostanában nagy dilemmákban vagyok pont a karrier meg a nagybetűs ÉLET témában és a legtöbb problémát az okozza, hogy próbálom valahogy megbékíteni egymással az elvárásokat (kívülről jövőket) illetve a saját elképzeléseimet és vágyaimat. Nem megy könnyen. Ez az interjú nagyon jó volt arra, hogy valaki “kívülálló” is rámutasson arra a bizonyos ajtóra, amit én is látok már egy ideje, csak a sok tépelődés miatt nem merek belépni rajta.
Köszönöm! :)
De jó! Örülök, hogy segített, megerősített! ♥
Nagyon tetszett az interjú, Via! Pont ki tudtam takarítani a 3 nyulat és a 2 tengerimalacot alatta fülessel a fejemen :) Biztos vagyok benne, hogy újra meg fogom még hallgatni az üzenete miatt!
Én teregetés közben szoktam hallgatni mindenfélét, nagyon jó kis dolog ez! :) Az állatkák biztos boldogok a tiszta új vackukban. Köszönöm, hogy meghallgattad, és örülök, hogy tetszett!
Szuper volt! :)
Jajj de jó! Nagyon vártam már! Próbáltam hallgatni élőben is, de olyan rosszul ment, egyes részeket sokszor ismételt egymás után, aztán meg egy nagyot ugrott, nem volt élvezhető, így letettem róla.
♥ Remélem, így jobban fog tetszeni.
Nagyon jó! :) Valamelyik cikk alatt írtad, hogy a kifestőzés közben nagyon jól lehet különböző hanganyagokra figyelni, és gondoltam kipróbálom. Az idei vizsgaidőszak-túlélői technikáim egyike, hogy pár hete gyártottam egy csináld-magad színezőt (azt a fajtát, amikor húzol össze-vissza sok-sok vonalat és minden másodikat kifested feketére) és időnként azzal foglalatoskodom, ha már kezd lilulni a fejem.
Hihetetlen, de tényleg működik, hogy nagyon lehet a hallottakra összpontosítani közben. Az egyetlen bökkenő, hogy még csak a 20. percnél járok és a végére értem, kell újat gyártsak. :)
Jó kis vasárnap esti program lehetett a színezés, örülök, hogy jól esett! :)
Az volt, utána pedig spontán pizza-randiztunk a kedvessel, ő is rendelt meg én is, és a kamera előtt megettük. :)) Még sosem csináltunk ilyet, de nagyon jó élmény volt.