Nagy a nyomás a karácsonyi ünnepeken. Minden tekintet ragyogjon a fa alatt, mindenkinek legyen nagy ajándéka, és legyen szépen terített, roskadozó asztal, minden legyen tökéletes és mindenki érezze magát remekül — a sarokban meg egy (kettő, három) agyonhajtott családtag próbál magához térni. De ha lazán kezeled a készülődést (ebben sokat segít, ha összeírod, hogy mi az, ami számodra fontos a karácsonyban, és csak arra koncentrálni!), akkor is meglehet, hogy nem jön az „ihlet”, a hangulat.
Amennyire látom, most sokan ebben a cipőben járnak, és kevés szó esik arról, hogy attól, hogy erőltetjük a jókedvet, még nem fog megjönni, sőt. Inkább frusztrációt és szorongást okoz, hogy miért nem érzed magad úgy, ahogy „kéne”. Azért írtam meg ezt a cikket, mert — mint az közismert :D — nem szeretem az elvárásokat, és én is voltam már úgy, amikor nem úgy jött össze a karácsony, ahogy szerettem volna, ezen pedig nem segítettek az „ilyenkormindigmindencsodálatos” üzenetek, de a világ összes mandarinja, zserbója, gyertyafénye és habfürdője sem. Szóval: ne érezd magad ufónak, ha neked a karácsony per pillanat nem az a csillogó, csodavárós, halivudi mesekönyves ünnep.
Ugyanúgy, ahogy az esküvőnél túlzásnak tartom az „életed legboldogabb napja” kifejezést (miért, onnan már csak lejtmenet…?), a karácsonyra sem mindig igaz a „the most wonderful time of the year„, azaz az év legszebb időszaka. Néha tényleg az, de néha nem. Van, akinek alapból soha nem lehet a legszebb, mert fájó emlékei vannak, vagy szomorú évfordulókat ül, és nem dolgozta fel — vagy nem is lehet feldolgozni. Vagy nem szereti a hideget, utál fázni, és kényelmetlenül érzi magát. Ugyanúgy, ahogy van, akinek meg a nyár nem az év legbulisabb időszaka, mert megkukul a hőségben, és nem élvezi egy kicsit sem.
Lehet, hogy amúgy szereted ezt az ünnepet, de idén valahogy mégse jön össze: nehéz év volt, kiégtél, elfáradtál. És ezzel nincs semmi baj. Attól, hogy a csapból is az folyik, hogy milyen szuper ez az ünnep, „vigyorogj és minden rendben lesz„, még ne érezd magad selejtnek, ha a tiéd most nem szuper, mert valami kívül vagy belül (vagy kívül és belül) most nem stimmel. Nincs veled semmi baj. És attól pláne nem leszel jobban, ha kötelezővé teszik, hogy ilyenkor márpedig nagyonboldognak kell lenni! Sokszor még a kicsit boldog sem jön össze.
A másik ilyen nagy nyomás, hogy juj de jó, ilyenkor lehet kipihenni egy „sikeres, eseménydús” évet, és szépen lezárni. Na és ha nem úgy sikerült ez az év, ahogy tervezted? (És tök mindegy, hogy az kinek a „hibája” volt.) Ez van most. A karácsonyi pihenést, lazítást — és úgy egyáltalán: a pihenést és lazítást mint olyat! — nem csak akkor érdemled meg, ha teljesítetted előfeltételnek az éves bruttó árbevételt vagy te lettél az univerzum királynője. A pihenés szükséges az élethez, nem pedig jutalom. Kérlek, ne hasonlítgasd magad másokhoz, vagy akár a korábbi éveidhez.
Bármilyen is volt ez az év, megtörtént, túlélted, itt vagy, úgyhogy csináld azt, ami jól esik — ítélkezés és méregetés nélkül. Ha egész nap pizsamában akarsz mézeskalácsot majszolni, hajrá. Ha jól beöltözve járnád a hideg erdőket, indulj! Ha reggelig olvasnád a könyvet, amit kaptál (magadtól ;)), egészségedre. Ha mozimaratont tartanál, készítsd a popcornt! Ha a gyerekkori sütemények ízére vágysz, zárkózz a konyhába és állj neki. Ha nem akarsz semmit csinálni, bámuld a plafont, vagy hozd be az alváslemaradásodat. Ha csak azokra van szükséged, akik támogatnak, építenek, akkor nyugodtan redukáld a többiek jelenlétét, amennyire csak tudod, és ne érezz bűntudatot, ha egy percig tovább sem tudsz jópofit vágni a marhaságokhoz. Ha pedig teljesen kivonnád magad az egész karácsonyozásból, mert úgy érzed, ezt igényled most, hát akkor tégy úgy.
Igen, normális, ha…
- rendeled a bejglit
- nem szereted a bejglit
- csak bejglit sütsz
- takarítónőt hívsz
- nem takarítasz a szokásosnál többet
- csak a karácsony lelki részével foglalkozol
- mindent úgy csinálsz, mint szoktál, és mégsem ugyanolyan, mint régen
- iszonyúan élvezed, hogy ajándékozhatsz
- senkinek nem adsz ajándékot
- magadnak veszel ajándékot
- pizsamában vagy 2 napig
- szépen felöltözöl és kisminkeled magad otthonra is
- úgy ünnepelsz, ahogy neked jó (akár úgy, hogy sehogy)
- gondoskodsz magadról, a legjobb tudásod szerint
Boldog / nem boldog és békés / nyugalmas karácsonyt / akármit kívánok! (Megfelelő rész aláhúzandó.)
Szeretnéd írásban megtervezni az ünnepeket? Egy helyre írnád az adventi naptár ötleteket, az ajándéktippeket, a menütervet és a hagyományokat, családi történeteket is? Akkor töltsd le ezt a tervezőt, és máris kezedben tarthatod az idei Karácsonyt. Legyen olyan, amilyennek szeretnéd!
Még több karácsonyi ötletet keresel? Több, mint száz kreatív karácsonyi cikket találsz a karácsonyi ötlettáramban!
Nálunk nem lesz ajándékozás. Nincs gyerek a családban, csak sok felnőtt, és tavaly megbeszéltük, hogy nem a nem szeretés jele, ha kimarad az ajándékvadászat és a tolakodás a plázában és a kételkedés, hogy úezmosttetszikemajd. Senki nem is várja el, másrészt szoktunk adni-vinni-készíteni apróságokat, év közben is, spontán módon is.
Közös családi vacsora viszont lesz. Itthoni, saját lakásban való készülést most úgy tűnik, ki kell hagyni, nem marad rá idő, mert csak sikerült beszaladni a bevásárlásból a munkahelyemre.
Még jó, hogy az utóbbi időben rendetlenséget se volt időm csinálni, így a csütörtöki porszívózás sütés közben elég kell legyen. Remélem, senki nem jön fel ünnep alkalmából port törölni a szekrény tetején.
A közös vacsorában vállalkoztam nagyobbat szerepelni, anyuéknál, náluk készülünk, együtt, mint rég. :) Itthonra plusz alapanyag lesz csak, azért, hogy ha majd 26-27-én addig jutnék, hogy saját terepen is karácsonyi hangulatot szeretnék teremteni, ne érezzem magam a vackomban hontalan, karrierista, antiszociális nőnek, aki ki van szolgáltatva a pizzafutárnak és nincs egy kocka házi sütije sem. :)
Az az egy kicsit fáj, hogy vszeg nem lesz kis karácsonyfám, mert a fa vásárlás a mai napra való feladat lett volna… De hát volt most fontosabb, mint én vagyok. Ilyen ez.
Én idén mindennél jobban vártam a Karácsonyt már októbertől, aztán összejöttek olyan dolgok (autóbaleset, férjnek új, nem túl jó munka), hogy sírni tudnék minden nap és már a Karácsony sem érdekel. Se az ajándékok, se a vacsora… amit várok, az a szűk családdal töltött hosszúhétvége. Jövőre majd jobb lesz.
Sajnálom. :( Pihenjetek, gyógyuljatok (ha még kell a balesetből), és figyeljetek magatokra! Tényleg ráér a többi.
Köszi, megvagyunk, csak a hangulat lett oda… de talán majd holnap este a nagyszüleim ragyogó arcától visszatér. <3
Drága Via!
Te egy tündér vagy. Mindig a legjobbkor jönnek a cikkeid,leveleid,mintha olvasnál az emberek lelkében.
Kimondottan rosszul érintett,amikor nem érkeztek többé a rutinkiépítő tréning napi levelei. Kb. két hete kaptam meg az utolsót,így még nem hevertem ki. :-) Kicsit olyan érzésem volt,mintha megszakadt volna a kapcsolatom egy kedves baráttal. Tudom,hogy azok egy automatizált Viától jöttek,de mégis…
Nagyon boldog karácsonyt kívánok Neked és minden hozzászólónak!
Szia! :)
Aranyos vagy, hogy így szereted a leveleket. A hétfői folytatódik tovább (a jövő heti szünet után), és írok jövőre is mindenféle jót. :) Szép ünnepet!
-igen normális ha pont karácsonyi időszak előtt, alatt, utána édességmentes, cukormentes napokat tartasz, mert az emésztőrendszered kiakad tőle
-ezáltal igen, normális ha nemet mondasz majd az állandóan kínálgatott süteményekre
Támogatom! Tedd azt, ami jól esik! ❤️
Sütikre kompromisszum: „oké, elteszek egyet az útra” — és menet közben odaadod valaki másnak, vagy jól jár a lakótárs. :)
Teljesen igazad van :) de arra is gondoltam, hogy egész egyszerűen megmondom majd, hogy köszi de nem bírja a szervezetem az édeset. És ezután már (reményeim szerint) nem fogják unszolni az édességeket, és nem fognak megsértődni, hogy miért nem kóstolom meg.
Reméljük, ez elég nekik, és nem lesz belőle „ugyan, egy kicsitől nem lesz baj!”-ozás. :)
Idestova tíz éve nem iszom alkoholt, azt hinné az ember, hogy a rokonságom vette lassan az üzenetet, de nem. Még mindig minden összejövetelen nem csak szimplán kínálnak, hanem válogatott módokon traktálnak a különféle alkoholos italokkal, és szó szerint döbbenten konstatálják, hogy még mindig nem adom meg magam. Szóval nem, jó eséllyel nem fogjálk majd fel, hogy neked azt nem lehet és/vagy nem akarod :/
(De ne változtass a döntéseden senki kedvéért! Egyszer ittam forralt bort, hogy jobban „befogadjanak” a munkatársaim. Fél bögre se, rosszul se lettem, semmi, de máig bánom, hogy bárki más kedvéért feladtam valamit, ami mellett addig következetesen kitartottam.)
Igen, normális, ha
– nem akarsz részt venni a ki-süt/főz-jobban-a-családban versenyben
Nem szeretem a halat, sem enni, sem elkészíteni. A 24-i főzésnek már a gondolatától is ráz a hideg, de valamit adnom kell a családnak ebédre, valami húsmenteset ugye. Via, l2njpy milyen saját ünnepi ételekről írtatok? Tud valaki olyan ünnepi menüt, ami megengedi, hogy ne a konyhában töltsem az ünnepeket? :)
Nálunk idén 25-ére quiche lesz, előre el lehet készíteni, aztán melegíteni. (Nem zavar, ha melegítve van a kaja, nem lehet mindent összerendezni, hogy egyszerre legyen kész, ez van.) Salátával tök jó, de mehet mellé rizs is, ha valakinek úgy jobban esik. Előtte meg gombaleves, aminek az adja a különlegességét, hogy friss, anyu által szedett és bevizsgáltatott (!) szegfűgombából készül majd.
Kettőnknek sütünk kecskesajtot fűszeres tepsis krumplival és salátával 24-ére.
Karácsonyi? Nem biztos. De akinek nem elég ünnepi, majd beleszúr egy csillagszórót. :D
Ezt még nézegetheted: https://www.urban-eve.hu/2010/12/17/vegetarianus-menu-karacsonyra/
Nálunk 24-én délben töltött káposzta szokott lenni, este meg kacsasült. Másnap délben húsleves meg szentesti maradék, 26-án meg paprikáscsirke:-)
Nálunk 24-én húsmentes, de a fiúk nem szeretik a halat ezért sajt, saláta, krumpli, sütik…
25-26 egyben sült csirke vagy kacsa, a maradék körettel, salival.
Sütni narancsos gyümölcskenyeret biztos fogok, az gyorsan megvan és igazi karácsonyi illat lesz tőle, mézes megvan, kókuszgolyót a gyerekek miatt kell gyúrni.
Sziasztok, idén nálunk egy nappal korábban van nem-tökéletes-karácsony :-). A cél az volt, hogy ne kelljen az egész napot a konyhában tölteni. A mai ünnepi menü sütőtök krémleves volt márványsajttal (már tegnap kész volt), sült bébipulyka (tegnap pácolódott, ma sült, néha rá kellett nézni) salátával, és mákosguba narancsos-vaníliapudingos öntettel (szintén tegnapi projekt). Mézeskalácsot már vasárnap sütöttünk (majdnem elfogyott :-), anyukám hozott bejglit és így ma még a fát is fel tudtuk állítani és díszíteni. Nincs tökéletes rend, de rájöttem, hogy nem is fontos, inkább a családommal töltöm az időm (éééés az új csodaszép bőrkötésű gyűrűs naptárammal, amit a Jézuska hozott – I love you férj :)
Kicsit bővebben: Igen, normális, ha mézest sütünk a gyerekekkel nagy röhögések közepette (nagy lakli kamasz fiam is beszállt), meg rohangálunk a templomba házimuzsikát hallgatni (a plébániára járó gyerekek előadásában) meg a templomkertbe élő betlehemet nézni (a Szűz Máriát játszó anyukacsajszi szőrén ült meg egy igazi csacsit, amit a férje vezetett madzagon :-O, de volt göndörszőrű birka is), közben a lakás még romokban és karácsonyi nagytakarítás nem is lesz, csak valami alaposabb porszívózás.
Hű, igazi csacsi! Csodás lehetett az egész. Kit érdekel a nagytakarítás, ha van csacsi? :D
Hát azért a lakásba nem hívtam volna be… ;) (A csacsit)
Ő biztos nagyon elvágólagosan megoldotta volna a takarítást! :D
Köszönöm, Via! :)
Én egészen biztosan úgy fogok bezuhanni a karácsonyfa alá idén. :P
A karácsonyi tervezőt nagyon mókás volt kitölteni és igazából teljesen büszke voltam magamra, hogy mennyire nem lihegem túl. Például: „adventi koszorú stílusa – bolti, bevásárlólista hozzá – adventi koszorú”. :D Vagy: „takarítási lista, amit muszáj megcsinálni – helyet csinálni a sarokban a karácsonyfának, lehozni a karácsonyfát a padlásról”. A „mitől lesz igazi a karácsony” listámon egy fontos tétel szerepel: hogy a férjemmel legyek.
Igazából az elmúlt időszakom egy hatalmas hideg zuhannyal zárult, úgyhogy igazából még a tervezettnél is jobban elfogott az a hangulat, hogy idén a karácsony a tervezés időszaka legyen.
Ja, és normális, ha…
– a karácsonyi menüt ételfutártól rendeled
Ez az egyik legjobb cikk a weben így a karácsonyi hajtás előtt :D
Holnap-holnapután dolgozom a T hiper kasszájában, tehát nálunk idén csak alap porszívózás-felmosás-portörlés van; még muffint is csak 24-én délelőtt fogok sütni.
És NEM érdekel a tökéletesség mítosza, elnézem az embereket akik már most vagyonokat költenek a pénztáraknál, nem boldogak, még csak nem is elégedettek, inkább csak hajszoltak :/
nem éri meg az egész…
Ez most jókor jött, mert nem tudom, a terhességgel járó hormonok miatt vagy csak szimplán saját hülyeségből, de valahogy úgy érzem, sose volt még ilyen rossz a karácsonyi készülődésem… és amikor már pont kimásznék a gödörből, valami hülyeségen megint összeveszünk. Nekem mindig öröm volt az ajándékozás, nem nyűg, de most nagyon-nagyon kell kapálóznom, hogy ne ez az örvény rántson be… és a tetejébe még egy sírós bálna is lettem, egy épp a mindentkitalálokhogynekelljenelaludni korszakot élő kétévessel nehezítve. Mindegy, majd ez is elmúlik. :D
Hol tartasz a terhességgel? Én a 27. héten, de a sírós szakasz még nem jött el. Lehet, hogy a karácsony majd meghozza?
Puskáznom kellett a naptárból, de én is pont a 27-et töltöm karácsonykor. Az első gyerekemmel nem emlékszem, hogy ilyen lettem volna, de most a bálnásodással együtt a sírósság is megjelent… talán az lehet a kulcs, hogy akkor még többet tudtam pihenni. Ha kifáradok, a mécses is könnyebben törik minden hülyeségre.
Ez hormonok nélkül is tud kemény lenni, hát még velük! Szerintem nem vagy hülye. Fundáld ki, hogy mire van szükséged, és igyekezz arra figyelni, hogy az meglegyen, ha meg még más is sikerül, akkor az a ráadás. Nekünk tök alap „must have” listánk van, pl. legyen fa (és mivel műfenyő, már megvan évek óta, csak a pincéből kell felhozni! :D), meg fények, gyertya, társasjáték (pipa, pipa, pipa), zserbó (Mami süti mindig), csilingelés az ajándékozás előtt (ami idén nagyon visszafogott lesz, mert mindenki túl van hajtva és nem kínozzuk magunkat ezzel, nem ez a lényeg) és így nagyjából ennyi. A hó nem rajtunk múlik, a közös evészet meg mindig jó móka, úgyhogy mi most ezt fogjuk karácsonyozásnak hívni! :) Jó lesz.
Nagyon minimálban nyomom én, amióta gyerek van megtanultam… de ez jó ötlet, hogy arra figyeljek, amit tényleg szeretnék, különben csak frusztráció van. Az ajándékok nagy része fényképekből (pipa) és aprósütikből (alapanyagok majdnem pipa) fog állni, egyik család-résznek már el is küldve, a maradék 5 db gyereknek (ebből egyik saját :D ) pedig ma délután közös erővel kiválasztunk valamit. Férj ajándéka rég pipa, csak csomagolásra vár. Bejglit anyósom süt mindig, mindenkinek külön egyet-egyet, úgyhogy én nem is töröm magam. Zenehallgatás pipa, fa vagy lesz vagy nem – kitaláltuk hogy nem, de Besenyő Pista bácsival élve már megin-ogok, mert a lány akárhol látunk imádja, szóval talán mégis bepasszírozunk egyet. Holnap-holnapután sütizünk, és jöhet az ünnep, szenteste szigorúan itthon… a tavalyiban is azt szerettem a legjobban, hogy ünnepélyesen lecseréltük a viaszosvásznat a konyhaasztalon (napraforgósra!), és színes szalvétával terítettünk.
Nézd meg ezt (meg mindenki más is): https://www.facebook.com/HealthyHabitsHappyMoms/videos/1662123290704739/
Nincs felirat, de szerintem szépen, érthetően beszélnek.
A viaszosvászon itt is, mi csipkésre cseréltük. Szerintem el is ajándékozom egy kivételével a textileket, minek?
24. hetesen, 3. gyerekkel sem jobb, de leszarom….
Nekem az esküvőm is tegnapelőtt volt, plusz még dolgoztam is végig idáig, így csak bezuhanok a bálna testemmel karácsonyra, de tök mindegy. :-)
Nem a külsőség a lényeg.
Remélem, nem bántódsz meg, de az jutott eszembe, hogy karácsonyi bálna, és hogy az milyen aranyos. Olyan, mint a karácsonyi tatu, csak kedvesebb, és van családja. :) Amúgy emiatt: https://www.mindbodygreen.com/0-3261/Body-Image-Parable-Goes-Viral-Mermaid-or-Whale.html
Hűha,nekem egész gyerekkoromban „igen, normális, ha…” karácsonyom volt! Nem volt halászlé, hal, beigli, mákos guba, mert nálunk ezek nem számítottal ünnepi ételnek. Volt ünnepi étel, csak nem ezek az elvárásosak.
Nem mentünk rokonozni, és hozzánk se jöttek. Mert nálunk a karácsony valahogy családi ünnep, nem rokoni, velük máskor is találkozunk bőven. Nem öltöztünk ki, mert idételnnek tartottuk, hogy a saját fotelünkbe kiskosztümben üljünk le enni. De nyugi, a nem kiöltözés nem egyenlő a csoffadt, zsírpecsétes macinacival!
És „csak” otthon voltunk, olvastunk, társasoztunk, filmet néztünk.
A karácsonyi hangulat meg hívő emberként mást jelent picit.
Nálunk is saját ünnepi ételek voltak, halászlé, mákosguba soha. Előbbit még életemben nem ettem, már nem is fogok. :) A „csak” otthon levés volt a legjobb. Láttam mostanában egy csomó karácsonyi divatanyagot gyönyörű nagy szobában, nagyestélyi, szép ékszerek… és marha szép, egyszer biztos érdekes lehet kipróbálni, de most annyira jó lesz kényelmesben itthon, csendesen lenni! :) Örülök, hogy nem kell menni sehova.
Békés ünneplést nektek!
Jaj ez annyira jól hangzik! :) Én is nagyon szeretnék majd ilyen családi, hangulatos, nem aggódós Karácsonyokat. :)
Hogyan kell nemet mondani és kivonni magam a „nemszeretem” karácsonyozásból? Már hónapok óta ideges vagyok, nem tudok/merek nemet mondani, csak a férjemmel, gyerekeimmel ünnepelnék, és nem szeretném az éves kötelező találkozót a soha máskor nem látott közeli rokonokkal. A gyerekeknek nem kell több ajándék, már úgyis belefulladunk, se jópofizás…Tavaly sikerült kihagyni, de elvárták volna a kéthetes baba társaságát 100 km-rel odébb :). Mit tegyek? Hazudjak? Ha nem megyünk, biztos jönnek, ami könnyebbség, de én egyszerűen elszöknék a helyzet elől. Elutazni nem akarok, csak nyugodtan pihengetve négyesben lenni. De mégiscsak a szüleimről, testvéreimről van szó, mondjam azt, hogy idén nem láttok? (A szülőkkel kb. havonta találkozunk.)
Kompromisszumos megoldás nem jöhet szóba? Csak 2 órára jönnek, vagy nem egyszerre, vagy csak a nagyon fontos családtagok, de más nem, mert inkább pihennétek, és becsszó találkoztok majd januárban…
Lehet egyébként, hogy nekik is sok, csak senki nem mer szólni, és mindenki pókerarccal szenved. Valaki esélyes, hogy megbántódik, ha változtatsz a szokáson. Kérdés az, hogy kinek a megbántódásánál fontosabb, hogy ne érezd magad borzalmasan.
Egyébként ne legyen bűntudatod, ha nem vágysz a szüleid vagy a testvéred társaságára. Sajnos a vérrokonsággal együtt nem jár garancia arra, hogy az illetővel jóban is leszel, és mély kapcsolatotok lesz. Nagyon szerencsés, akinek jó a kapcsolata a családjával, és nem magától értetődő a dolog, hogy ez mindenhol így van és nem kell érte tenni semmit. Nem mindig rajtad múlik.
Én amondó vagyok, hogy nektek négyőtöknek is jogotok van egy boldog, nyugis karácsonyhoz, mert miért kéne az ünnepnek arról szólnia, hogy kényelmetlenül érzitek magatokat? Talán már egy kicsit késő szólni a többieknek erről, de egy próbát megér, még az is lehet, hogy meglepnek azzal, hogy ők is erre vágynak igazából. Próbáld meg kedvesen, nem támadóan elmondani, hogy most erre van szükségetek, és ez lenne nektek a legnagyobb ajándék, ha nem kéne semmilyen nagy készülődés, csak kicsit négyesben vagytok. Szurkolok!
Nagyon köszönöm a választ, jól esett! Végül a gyerekek megoldották nekünk,betegek lettek, ha valaki akar jönni, jöhet, max. elkapja :), de mi sehova se megyünk. (Nagyon bunkónak érzem magam, soha nem örültem még hőemelkedéses gyerekeknek…)
Puszild őket meg, hamar meggyógyulnak, aztán lehet egész napos pizsizést, ágyban társasozást játszani! :) Jó pihenést.
Ö, nem szoktam hazugságra buzdítani, de ilyen esetben nagyon praktikus, ha valamelyik gyerek beteg lesz. Minél fertőzőbb, annál jobb. Aztán jövőre mély levegő és őszinteség, addig meg kishúzod egy kis stiklivel és nem kapsz agyfost.
Ezt más kis mondta már, hogy sokkal egyszerűbb megbántás nélkül nemet mondani, mióta van gyerek, aki hirtelen „hányik-fosik” (igaziból persze nem). :D
:)
Azért az egyetem is jól el tudja szúrni az ember hangulatát… 22-én még be kell mennem és januárban 3 vizsga vár rám. Hiába a család, az éneklés, a szarvaspörkölt, az éjféli mise, így nagyon nehéz rákészülni :-(
Igen, emlékszem rá, nekem is voltak ilyen évek. :( Kitartás, hidd el, ez is elmúlik!
Idén (ha nem lennének a családban kisgyerekek) biztosan a pizsamás verziót választanám mindenféle karácsonyi „dolog” (étel, ital, stb) nélkül. Nincs bajom a karácsonnyal, de nincs semmi ünnepi hangulatom idén és felőlem el is maradhatna -még az ajándékok sem érdekelnek, pedig még névnapom is lesz- szóval jó tudni, hogy más is hasonlóan érez.
A gyerekekkel nem lehet pizsamás napot tartani? Én egyáltalán nem bántam volna annak idején… :) Nagy családi pizsiparti!
De, jó ötlet, csak a nagyikhoz is menni kell és ők nem értékelnék ;) De lehet, hogy a Szentestét majd átformáljuk pizsipartivá, az csak szűk családos ünnepléses lesz :)
Tök jó lenne! A Szenteste nálunk anyuékkal mindig szűk család volt, aki nem lakott a házban, nem vett részt. :D 25-étől lehetett menni rokonozni.
„A pihenés szükséges az élethez, nem pedig jutalom.”
Ez most nagyon megérintett. Három napja valami felső légúti nyavalyával küzdök és közben próbálom teljesíteni a tervet: főzök, sütök, takarítás-foszlányokat csinálgatok. Közben csak mantrázom, hogy majd 25-től már pihenhetek. Aztán amikor lelöktem a tejet és úszott a konyha, elsírtam magam…
De nagyon nehéz elengedni dolgokat…
Kérlek, gyógyulj, legyen most az a terv, hogy nem szedsz össze még szövődményeket! Képzeld, olyan is lehet ám, hogy karácsonyi pizza. Hűűű. :D Akit érdekel, süssön magának valami ünnepibbet!
És még menj el dokihoz, mielőtt már csak az ügyeletre mehetnél. Az nem jó ajándék, ha kicsinálod magad a fa alá…
Köszönöm, tervezem. Legkésőbb kedden. :)
* ha nosztalgiáztok azon, hogyan is volt, amikor még kicsik voltatok, és könnyes lesz a szemed ettől
* ha utálod, hogy mindenhol sokan vannak
* ha immáron hetedik éve süticsomagot adsz mindenkinek karácsonyra – aminek még neki sem álltál :) (és a legnagyobb bók a családtól: Ugye sütsz idén is igazi Nagyi-féle zserbót, mert másé nem olyan finom!)
* ha nem vagy hajlandó fát állítani
* ha végigtanulod az ünnepeket, már megint
Köszönöm, tényleg! Belevágtam így 30 évesen a 3., eddigiektől teljesen eltérő területű diplomába és olyan sokat kell tanulnom, mint eddig soha. Közöltem a családdal, hogy részemről nagy „lelki jelenlétre” ne számítsanak, egyszerűen most a vizsgáim a legfontosabbak és egyáltalán nem égek karácsonyi lázban. Volt olyan év, hogy napokig kerestem a tökéletes csomagolópapírokat is, nemhogy az ajándékokat. De ez nem az az év. Mindenki csinálja úgy ahogy éppen kedve van <3
Lesz is olyan év még. Meg olyan is lesz még, mint az idei. Hullámvasút az élet. Sok sikert a vizsgákhoz! ♥
– ha nem sütsz beiglit ( mert nem szereted)
– ha nem szereted a karácsonyi vásárokat, és a bevásárlóközpontokat így ünnepek előtt
– ha karácsonyi hangulatod van, mégsem spilázod túl az ünnepet
– ha az újévet jobban várod, és a filofaxod megkezdését:)
– ha nem csillog minden, mert már a takarításhoz, ablakpucoláshoz fáradt vagy (jól jött volna egy takarítónő)
– ha nincs kedved a „kötelező” karácsonyi dolgokhoz
Az évkezdős részt megértem, már most olyan jó volt beírni dolgokat a januári naptárrészbe!! :)
Nekem most attól van karácsonyi hangulatom, hogy együtt vagyunk és beszélgetünk, meg anyu hozott sütit, és tervezzük a közös családi mozizást. :)
– ha huszonharmadikáig nincs kedved mosolyogni, és mindenki megjegyzi, mennyire búval bélelt vagy
– ha egyszerűen nem vagy hajlandó tudomást venni arról, hogy nincs karácsonyi hangulatod
– ha nincs kedved kimozdulni otthonról, pedig lenne mit csinálnod
– két marokra tudod enni a szaloncukrot, teát inni teával,
– rühellni a bevásárolóközpontokat
– nem túlpörögni az ajándékozást – most épp nem volt kedvem vásárolni, úgyhogy megsütöttem a Via-féle mézeskalácsot (életem első mézese, és szuperül sikerült, a szomszéd azt mondta, férjhez mehetek), és azt kapnak szépen becsomagolva
Nagyon örülök, hogy jól sikerült a mézeskalács! ♥ Jó kuckózást, teázást kívánok.
Én is Via-féle mézeskalácsot adok idén ajándékba. :)
– ha a Férjedtől kapott ajándékot magad rendeled
Majd lepődj meg!! :)
Éni is, így jártam :)
– Ha nem kapsz a férjedtől ajándékot. :P
(Mi idén megbeszéltük, hogy nem szivatjuk egymást azzal, hogy megpróbálunk az év végi hajtásban egymástól függetlenül titokban elosonni egy valamire való boltba – ami eleve bármelyikünknek jó egy-másfél óra kiesés a menetrendből – egy-egy szelet csokiért, mert többre most úgysem futja, a nagy dolgokkal megleptük egymást és magunkat az elmúlt időszakban – a hétvégén voltunk Cesar Millan előadáson, yaaay ^^ –, úgyhogy a kötelező családi ajándékcsomagok mellé bedobunk magunknak is egy bonbont és majd elmajszoljuk a karácsonyfa alatt, és idén ennyi. :))
Hasonló, csak szülőkkel (én megkerestem és átlinkeltem a pontos típust, ők meg megrendelték otthonra). Majd jól meglepődök karácsonyeste. =)
Hihiiii… Like ;)
Bocs, ez Anise hozzászólására ment…