Ooooolyan rég nem volt mixtape! Éppen itt az ideje egy új válogatásalbumnak a kedvencekkel. Pizsamában táncikálós, kutyával ugrálós, íróasztalnál székben dülöngélős, kávéfőzés közben konyhában jammelős, ágyban vidáman nyújtózós aláfestő muzsika, különösen szürke napokra, amikor nehezen indul a reggel, vagy iszonyú nehéz napod volt.
Magamon azt veszem észre, hogy amikor minden összejött, szívesebben nyúlok a bőgős-befordulós számok után, és egy darabig oké is, amíg kiadom magamből a felgyülemlett feszültséget (pl. így), de egy idő után nem visz előre a cammogós nóta, és sokat dob a hangulatomon, ha valami nagyon jót, vidámat hallgatok. Ezek a számok mind ilyenek, kifejezetten olyanokat válogattam össze, amiknél morci napokon is nagyon sok erőfeszítésbe kerül nem lábdobolni a metrón (na jó, legyünk őszinték, nem állok ellen sokáig). Remélem, hangosan még nem énekeltem, bár azon sem lennék meglepve. And if you come along, I’ll be there!
Old school, new school, indie pop, klasszikusok, stones-os, diszkós, meg ami kell. Szeretem kavarni a műfajokat. :) Indítsd el, és maradj egy helyben, ha tudsz! (Te se állj ellen sokáig.)
Ez most nagyon jól jött! Azért jöttem, hogy keressek egy mixtapet nálad pakoláshoz, rendszerezéshez… nem kellett sokat keresnem, ez köszöntött:D
Köszi Via!
Nekem az árvácskák tetszenek a háttérben. :) Én filmeken sírok inkább, zenét nagyon ritkán hallgatok, általában akkor, ha pörgök, és dob hozzá a zene, legutóbbi ilyen kedvencem One Direction: Perfect :D
Hű, ez most pont jókor, indítom is egyből :) Bármit meg kell ragadnom, hogy megint el ne múljon a nagyjából visszanyert jó hangulat és optimizmus.
Addig is, aki költözött már kétévessel, megoszthatna tapasztalatokat… :D (Plusz még 7-8 hós terhesen, de ez most a mellékszál… neki egyelőre könnyebben biztosítom a jó közérzetet, mint a kétévesnek. Dobozokat emelni meg nyilván nem én fogok.)
Nem tudom segít-e, saját tapasztalataim szerint 2-3 év között minden generálsz.pás, a költözéstől a külföldi nyaralásig. Kitartás! :)
Volt egy ilyen érzésem. :D Mindenesetre a gépezet beindult, és megyünk, amint tudunk. Remélhetőleg akkor, amikor a kicsi még belül van, hogy a nagynak annyival kevésbé legyen szívás. Nekem meg oda kell figyelni, hogy takarékoskodjam az erőmmel, mert napközben nem veszem észre, ha valami túl sok, csak este, amikor egyszerre üt a fizikai meg a lelki fáradtság és még a gyerek pizsamába öltöztetése is mission impossible-nek tűnik.
Még kettőt ajánlanék, bár biztos ismeritek őket:
Andy Grammer: Honey, I’m good (https://www.youtube.com/watch?v=Go7gn6dugu0&list=PLc6GzkmQ1nEscjVMc6OcD1kz-O4JO2FE0&index=9)
Lena: Satellite (https://www.youtube.com/watch?v=8QSgNM9yNjo)