Befektetni jó. És befektetés alatt ne arra gondolj, hogy Leo DiCaprio bedrogozva tőzsdézik, aztán meg szórja a dollárokat a jachtjáról. Befektetésnek számít minden olyan mozzanat, amikor időt, energiát és pénzt áldozol valami olyanért, ami előrelendít az életeden.
Nagyon sokan nem látnak tovább a jelenlegi helyzetnél, és nem gondolnak a hosszútávra. Az lebeg a szemük előtt, hogy ha valamire most kiadnak tízezer forintot, az azt jelenti, hogy tízezer forinttal kevesebbük lesz. A pénzt meg ugye meg kell fogni, ragaszkodni kell hozzá, nem engedni, nehogy kifolyjon a kezünk közül… Az ilyen embereknek minden jellegű kiadás alapvetően rossz, hiszen pénzt költenek, márpedig az a céljuk, hogy a pénzből minél több legyen, akkor meg ugye tilos kiadni. Pedig okos befektetéssel sokkal jobban járnának, és a jelenlegi helyzet görcsös fenntartása helyett tudnának fejlődni, gyarapodni, előrébb jutni.
Ha az ilyen emberek “jaj, nem szabad költeni SEMMIRE, SOHA” helyett azon gondolkodnának, hogy azért a tízezer forintért mit vásárolnak, milyen szolgáltatást vagy tudást szereznek meg, és az mennyivel többet ér annál a konkrét tízezer forintnál, máris más lenne a helyzet, és jobban el tudnák dönteni, hogy valójában miként tudna segíteni az életükön egy kiadás.
A befektetés-alapú gondolkodás nem azt nézi, hogy hol tud spórolni öt forintot vagy fél órát, hanem a megtérülésre fókuszál. A “mennyibe fog nekem ez kerülni” önmagában nem elég kérdés, mert tudni kell azt is, hogy mit kapsz érte cserébe. Előrébb lendíthetnek például ilyen kérdések:
- Ha ennyivel több időt vagy pénzt szánok erre, mit kapok érte cserébe, milyen gyorsan térül ez meg?
- Hogyan járok jól közép vagy hosszútávon, ha most kicsit többet áldozok erre?
- Hányszorosan és mikorra térül meg az a munkám, az a kiadásom, amit most ebbe fektetek?
- Mit fogok tudni gyorsabban, hatékonyabban elvégezni, ha most erre költök
- Mire fogom tudni fordítani a felszabadult időt? Mennyit ér nekem az az idő, amit ezzel felszabadítok?
- Mit tudok csinálni ahelyett, hogy ezzel a feladattal foglalkoznék, ha kiszervezem?
- Milyen képességet fogok tudni további pénzszerzésre használni (tapasztalat, előrelépés a munkahelyemen, új projektek), amivel a befektetésem sokszorosát tudom visszakeresni?
Ezek a kérdések azt is jobban segítik eldönteni, hogy érdemes-e valamibe belevágni, vagy csak idő- és pénzpazarlás. Nézzünk néhány “befektetési” lehetőséget, és megígérem, hogy nem lesz szó sem értékpapírról, sem életbiztosításról. :)
1. Amikor magadba fektetsz – tanulás, önfejlesztés
Mit fektetsz be? Időt és/vagy pénzt, hogy megtanulj egy új képességet, fejleszd a tudásodat.
Mibe fekteted? Magadba és a saját fejlődésedbe. Ide tartozik mindenféle workshop, tanfolyam, kurzus, vizsgaelőkészítő, magántanár, bármilyen oktatás — iskolapadon innen és túl.
Így térülhet meg: megtanulsz gyorsabban, hatásosabban végezni valamit, egy bevált módszert folytatsz, ezzel pedig megspórolod a kísérletezés idejét. Pénzt is nyerhetsz vele, ha olyan tudásra teszel szert, amivel előre tudsz lépni a karrieredben, új kapukat, új lehetőségeket nyithat. De áttételesen a felszabadult idővel önmagában is nyersz pénzt, hiszen azt ezentúl fordíthatod valami másra, ami neked fontos, és akár pénzt is kereshetsz vele. :)
Az is magadba fektetés, ha a pihenésedre, jólétedre költesz. Te vagy a legfontosabb erőforrásod, nélküled nem működik a saját életed, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan érzed magad. ♥
2. Amikor segítséget kérsz
Mit fektetsz be? Pénzt és időt.
Mibe fekteted? Magadba. Ide tartozik a szaktanácsadás, személyes konzultáció, szakértő alkalmazása valamilyen helyzetben. Nem teljesen helyetted dolgozik (az a feladat delegálása, ld. következő pont), de külső támogatással segít neked jobban haladni egy területen, vagy elkerülni a (sokszor drága és időigényes) buktatókat.
Így térülhet meg: Ha olyanra költesz, ami segít neked valamit jobban csinálni, rengeteg időt spórolsz azzal, hogy nem egyedül kell neked kifundálnod a dolgokat, nem magadtól kell összevadásznod az információt innen-onnan. Igen, lehet, hogy az “ingyen” van, de ha negyven munkaóra helyett öt alatt megvagy vele, mert tudod, hogy mit kell csinálni, és valaki fogja a kezed, és végigvezet egy kitaposott úton, segít megtalálni a saját válaszaidat. Nem csak a módszerért fizettél, hanem a felszabadult harmincöt munkaórádért is. Ha így átgondolod, kirajzolódik, hogy egyáltalán nem “ingyen” van a “megoldom okosba'”, hiszen harmincöt órával kell fizetni érte. Ez is segít a döntésben, hogy tényleg megéri-e, hajlandó vagy ennyit áldozni rá. És ha igen, legalább tudatos döntést hoztál. :)
3. Amikor kiszervezel egy feladatot
Mit fektetsz be? Pénzt.
Mibe fekteted? Felbérelsz valakit, aki elvégez helyetted egy bizonyos teendőt, vagy egy olyan feladatot, ami neked túl sok idő, nem szereted, neki pedig ez a szakterülete, és nálad gyorsabban, precízebben is végzi el. Ide tartozhat mindenféle szoftver vagy kisgép (mosogatógép, szárítógép) is, ami “helyetted dolgozik”, az szuperjó verziója ennek a befektetésnek pedig nem csak helyetted végzi a munkát, hanem még extra pénzt is termel vele, mert jobban ért hozzá, mint te, és ezáltal hatékonyabb, ügyesebb.
Így térülhet meg: időt nyersz vele, hiszen többet nem neked kell csinálnod ezt a feladatot. A szolgáltatás annyi mentális terhet is levehet a válladról, hogy még többet is áldoznál érte, mert annyit ér, hogy nem neked kell vele többet foglalkoznod. Ez különösen akkor igaz, ha egy számodra frusztráló feladatot delegáltál, vagy valami olyasmit, amihez nagyon sokat kéne tanulnod, hogy profin menjen, és nem érdekel.
4. Amikor NEM költesz valamire
Befektetés-alapú szemlélet az is, ha mérlegeled a kiadásokat, és önmagában a tény, hogy valami “olcsóbb”, vagy “spórolsz vele”, nem lesz pozitív. Azt is érdemes megnézni, hogy mibe kerül az a spórolás. Ha például megnézed a kiadásod megtérülését, nem állsz be a sorba, amikor féláron vásárolhatsz fagylaltot, hiszen az, hogy négy órát ott állsz, sokkal értékesebb, mint néhány száz forint, amit spórolhatsz pár gombóc fagyin. És az is befektetés-alapú szemlélet, ha nem autózol fél órát a húsz forintért olcsóbb tejfölért, mert a benzin és az időd többet ér, mint húsz forint.
Könnyebb nemet mondani is, ha átgondolod, hogy valójában mit is nyersz azzal, ha elmész/nem mész valahova, elvállalsz/nem vállalsz valamit. Mert lehet, hogy kívülről nagyon vonzó egy lehetőség, de igazából csak az idődet húzod vele, és ha még pénzbe is kerül, de csak látszat-értéke van, akkor még többet veszítenél.
Nem a pénz a lényeg, hanem hogy hogyan térül meg
Ha értékként gondolsz az idődre és a pénzedre, akkor nem csak azt fogod nézni, hogy mit adsz ki, hanem azt is, hogy ezért mit kapsz cserébe, és annak a pénzen túl mi a valódi értéke.
Önmagában tehát pénzt kiadni, feladatot delegálni, vagy időt szánni valamire nem rossz, sőt. Minden attól függ, hogy mire “költöd”, és hogyan térül meg, valamint neked mennyit ér az, amit kapsz cserébe. Nem csak azt kell tehát figyelni, hogy ne költs, mert nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy pontosan mire költesz. Ez is az öngondoskodás egy módja.
Lehet, hogy sokkal többet nyersz azzal, ha befektetsz, mert ha okosan forgatod a pénzt, a megtérülés segít a fejlődésben, megkönnyíti az életedet. Ha pedig ez a gondolkodás abban segít, hogy valamire nemet mondj, és ne legyen automatikus igen minden, ami “akciós” vagy “leértékelt”, akkor azzal is időt és pénzt nyertél. :) Win-win!
Én kicsivel több idővel rendelkezem (ez persze viszonylagos) mivel nyugdijas vagyok. Az on-line vásárlásokkal nem mindig jártam jól, sőt néha kiszámoltam, hogy nem olyan olcsó. Ruhaneműt a bonprix-től veszekés interneten rendelem meg. Gyakran postaköltséget sem kell fizetnem és egy közeli ismerős postára kérem ahová érte megyek, ott fizetek kártyával és hazahozom. Igy pénzt is megspórolok és a napi mozgás normámat is teljesitem. A Filofaxomhoz a szükséges évi pótlást úgy oldom meg, hogy elmegyek az üzletbe (ahol vettem és már többször jártam náluk) és ott veszem meg. Jelenleg fogorvoshoz járok. A villamosról egy megállóval elöbb szállok le és megnézem azt a méteráru boltot, ahol néha szoktam vásárolni. Ha van amire szükségem van, megveszem és gyalog megyek tovább. Szarintem a napi félóra séta mindenkinek szükséges és egészséges. Mikor a gyerekeim önállóan jártak iskolába, reggel korábban indultam dolgozni kb. félóra séta. A séta levegőn sokkal többet ér mint egy studióban szenvedni. Nem beszélve arról, hogy a séta közben elgondolod mit kell csinálnod még stb.
Éppen most iratkoztam be egy pénzügyi tanfolyamra :) Online, úgyhogy még iskolába sem kell bejárni, ami így nyáron nem kis szempont. Meg fele annyiba kerül, mint a tantermi oktatás, ami szintén nem kis szempont. Az idő beosztásáról már meg sem nyikkanok :D
Többen kérdezték, hogy elment-e az eszem, hogy tönkreteszem a nyaramat? Meg hogy nincs annak a pénznek más helye? A nyaram nem lesz tönkretéve, ugyanis online a tanfolyás, azaz végre tudok este is tanulni, amikor nem halok meg a melegtől :) A pénznek meg természetesen van más helye. Mindig van. De most ez a helye.
Igaz, nyaralni nem megyünk idén, ami már egyébként is így volt tervezve, mert nem fér bele a keretbe egy hosszabb üdülés. Egynapos kirándulások lesznek és elviszem a porontyomat a Rockmaratonra (imádom, hogy ide költözött hozzánk :D). Van kertünk, ahol kikapcsolódhatunk és van szabadstrand. Én meg tanulok.
Úgy néz ki lakásfelújításból megmarad egy kis összeg, így a férjemmel vaciláltunk, hogy tartsuk a párna alatt vészhelyzet esetére vagy fektessük be két hasznos dologba, ami időt és pénzt igényel: jogosítvány a férjemnek és nekem egy angol középszintű nyelvvizsga. Még a cikk elolvasása elött ugyanígy gondolkoztunk – hosszútávon megéri? IGEN.
Így a munka végeztével belevágunk a tanulásba – így ajándékozzuk meg magunkat az elején, később az eredmény szintén kiengesztel.
Via, megerősítettél abban, amiről órákon át gondolkoztunk és beszélgettünk. Köszönöm!
Nagyon szívesen, klassz csapat vagytok! ♥ Okosan csináltátok, hogy mérlegeltétek a befektetés eredményét, és hogy az miért lesz jó nektek, és ezzel végigzongoráztátok a lépéseket.
Nekem most az első varrógépem megvétele jelent kiadást,nem olyan drága,de húzom rá a számat.
Szerencsére az alap tudást a kolleganőm egy napfényes délelőttön egy bonbon fejében átadta,mostmár rajtam múlik,hogy mennyi idő alatt tanulom meg annyira,hogy vállaljak javításokat,meg persze amiket eddig másokkal varrattam megvarrom majd magamnak,az is megtérül.Tervezem,hogy akinek lehet karácsonyra varrt ajándékot fogok készíteni.
A varrt ajándék jó motiváció, és a hobbid pihenés is, az önmagában remek megtérülés! :)