2018 az év, amikor már nem kérdés, hogy van-e klímaváltozás vagy nincs. Van.
Tíz-tizenöt éve dőlnek minden évben a melegrekordok nyáron és a hidegrekordok télen, minden országban és kontinensen extrémebbek az időjárásváltozások és a kilengések minden irányba. Idén már az is elég, ha kinézel az ablakon, megnézed a hőmérsékletet, az időjárást, és hogy mit mutat a naptár. Itt, Dél-Angliában például KÉT HÓNAPIG egy csepp eső sem esett. Ott, ahol egyébként a legenda szerint mindig esik. (Nem esik mindig egyébként, de emellett is idén volt a mérések kezdete óta a legszárazabb a nyár.)
Szóval a klímaváltozás a majd egyszeri távoli jövőből megérkezett a jelenünkbe. Ezzel párhuzamosan szerencsére a vita is elmozdult végre arról, hogy van-e vagy nincs-e (kivéve néhányaknál *khm* Trump *khm*), oda, hogy oké, mit kellene csinálni.
Mostanra tudjuk, hogy a klímaváltozást megállítani már nem, de a hatását csökkenteni még nagyon is lehetséges. Ezért nagyon nem mindegy, hogy minden marad-e a régiben, és 20-30 év múlvára feléljük minden erőforrásunkat és vele a mai értelemben vett civilizációt — vagy a társadalom minden szintjén, a törvénykezésben, a termelésben, és a lakossági fogyasztásban is nagyon ránézünk, hogy hogyan éljük az életünket, és mit lehetne változtatni.
Ha már olvasol egy ideje, tudod, hogy nem vagyok híve a lecseszős-bűntudatkeltős környezetvédelemnek. Nekem nem propaganda, hanem életforma az, hogy most már 11 éve nem eszem húst, hogy tudatosan figyelem és csökkentem a hazahozott szemetet, és amit tudok, csomagolásmentesen vásárolok. Közben sosem éreztem igényét annak, hogy másokat térítsek ezügyben, és ez most sem lesz máshogy.
Úgyhogy ebben a cikkben sem az a célom, hogy átessünk az organikus ló túloldalára, és ledorongoljalak, hogy mostantól MINDENT máshogy kell csinálnod. Helyette összeszedtem, hogy mi az, amit tényleg megtehetsz anélkül, hogy egyik napról a másikra kiköltöznél a pusztába, ahol magas bérért dolgozó hörcsögök mókuskerekezik neked az áramot, és cseregazdasággal teremted meg a vacsoráravalót. :)
Végletesség helyett fokozatosság
Ha ki akarod venni a részedet a klímakatasztrófa elhárításából, akkor az egyik leghatékonyabb dolog, amin változtathatsz, az a húsevésed mértéke és módja.
A környezetvédelem témájában a napokban újra előkerült a húsipar, ami a világ egyik legnagyobb környezetszennyezője — ráadásul a világ kalóriabevitelének 18%-áért cserébe a teljes művelhető földterület 83%-át foglalja el. És ahogy jönnek ki az egyre durvább kutatások arról, hogy mennyibe kerül a bolygónak a húsfogyasztás jelenlegi szintje, akik eddig állatvédelmi vagy etikai vagy ízlésbeli indokokból nem álltak lejjebb a húsevéssel, most rengetegen ők is átgondolják az étkezésüket. Úgyhogy a sokáig fura trendként megjelenő környezetbarát, fenntartható, “hippi”-nek csúfolt húsmentes életmóddal kapcsolatos termékek és szokások hirtelen még jobban a fősodorba kerültek — és egy csomó országban már most elkezdték megalapozni a hosszútávú változást.
Minden szokásváltáshoz idő kell. Azok közül, akiknek nem sikerül beemelni egy új szokást az életükbe, a legtöbben ott szúrják el, hogy kapásból tökéletesen akarják csinálni — aztán amikor nem megy, az első buktatónál hagyják a fenébe az egészet. Például nulla testmozgás után kitalálják, hogy MINDEN NAP egy órát tornáznak, aztán a harmadik napon megpusztulnak az izomláztól, és egy pihenőnap után lehúzzák a redőnyt. Pedig sokkal kitartóbbak tudtak volna lenni, ha a heti hét helyett mondjuk csak heti két alkalomra kötelezik el magukat. És ha kimarad egy-két hét, mindig újra lehet kezdeni… Na, hát a fenntartható szokásokkal, és a húsevéssel is pont ugyanez a helyzet!
Magától értetődőnek hangzik, de az extrém interentes vélemények korában fontos megjegyezni, hogy ahhoz, hogy változtass a húsfogyasztási szokásaidon, nem kell kapásból vegánnak lenned. Ismétlem: a húsfogyasztás csökkentésének nem az egyetlen módja az, hogyha soha többet semmilyen húst nem eszel. Pont ez a lényeg: már az is számít, ha heti több húsmentes napot tartasz. Például ha amikor nem otthon eszel, és van húsmentes opció, akkor mindig azt kéred. Vagy ha házon kívül eszel húst, de otthon húsmentesen főzöl. Vagy ha megadott napokon húsmentes ételeket készítesz.
Ha már most vegetáriánus vagy, akkor is csökkentheted a tojás- és tejtermék-fogyasztásodat. Én is ezt csinálom. :) Például tej helyett használhatsz kizárólag zabtejet (kávéba, sütibe, tejbegrízbe), de néha azért eszel sajtot. A vegák úgy tarthatnak vegán napot, mint a nem-vegáknak húsmentes napot. :) Aztán ha idővel belejössz, egyre gyakrabban ehetsz máshogy, és akár végleg el is hagyhatsz bizonyos hozzávalókat.
De a teljes húsmentesség és az állati eredetű termékek teljes elhagyása nem elvárás, és nem is mindenkinek a végcél. Ha csak az a két opció van, hogy 100% növényi alapú, vagy minden nap hús, akkor nagyon sokan nem fognak ezzel szórakozni. Én hiszek abban, hogy kell középutat adni az embereknek. Inkább csökkentsd akár évek alatt 10%-ra a húsevésedet az eddigi 100% helyett, ha attól neked könnyebb lesz hosszú távon betartani. (Amúgy a marhahús-fogyasztásnak pont ennyivel kell csökkennie az elemzések szerint ahhoz, hogy legyen változás.)
Nem a tökéletességen van a hangsúly, hanem azon, hogy tegyél lépéseket és fejlődj. Lehet, hogy most még az is lehetetlen logisztikázásnak tűnik, hogy mindig vászontáskával vásárolj, és ne kérj műanyag szatyrot a boltban, fél év múlva pedig már rutinszerűen rakod a táskába a vászonszatyraidat, főzöl húsmentes menüket, vagy sütsz tej és tojás nélkül.
Használd, amid van!
A környezetvédő szempontú termékvásárlással kapcsolatban az első jótanács, hogy nem érdemes ráparázni azokra a dolgokra, amiket már megvettél. Amit már megvettél, az már le lett gyártva. Nem fogsz vele erőforrást spórolni, ha kihajítod, és még veszel is helyette egy újat (aminek szintén van gyártási anyagköltsége, bármennyire nem környezetszennyező módon készült). Használd a már megvásárolt műanyag ételtárolóidat, autódat, vagy nem Cruelty Free rúzsodat. Fogyjon el nyugodtan, használd el az összes meglévő cuccodat.
A valódi döntéspont akkor jön el, amikor elfogyott, tönkrement valami, és újat vásárolnál. Az első kérdés, amit feltehetsz ilyenkor magadnak, az a “kell-e egyáltalán újat venni?“. Biztos, hogy szükség van erre, pont erre, pont most? Lehet, hogy csak megszokásból vásárolsz valamit, pedig például teljesen jó állapotban van a tavalyelőtti télikabátod is. (Nem, nem kell minden szezon elején gardróbot frissíteni kötelezően.) Az újrahasznosított szemétnél sokkal jobb az a szemét, amit nem termelsz meg.
Mindig van döntési lehetőséged, és minél több döntéspontnál mondasz nemet, vagy választasz fenntarthatót, annál többet tudsz tenni a változásért.
A Zero Waste realitása
A Zero Waste egy szuper ideál – úgy élni, hogy mi magunk nem termelünk magunk után szemetet a vásárlási szokásainkkal, és úgy termelni, hogy a termék minden része újrahasznosítható legyen.
Az igazság az, hogy jelenleg még nagyon kevés a zero waste elveket valló cég, még a szuperprogresszív helyeken is. Ezért jelenleg egyszerűen nem megoldható az, hogy mindannyian és tökéletesen hulladékmentesre álljunk át. Ezt elvárni egymástól és magunktól csak arra jó, hogy befeszüljünk az elvárás súlyától, és neurotikusan várjuk együtt az apokalipszist.
Igen, tök frankó lenne kiköltözni a semmi közepére egy vályogházba, magunknak termelni a zöldséget és nem részt venni a kapitalizmusban, de nagyon sok embernek erre se lehetősége, se igénye, és igen, ez utóbbi is abszolút szempont. Nem kell aszkétának lenni és megutálni az életet, nem ez az ára annak, hogy fenntartható életet élj! Ahogy Shelbi, egy nagyon klassz zöld YouTuber szokta mondani, nem tudsz mindent megtenni, de minden, amit meg tudsz tenni, számít.
És hozzá kell tennem, hogy minél többet nézek amerikai és brit felvilágosító anyagokat a témában, annál inkább rájövök, hogy olyan szintű túlfogyasztásról van szó bizonyos esetekben, amiknek az én ismerőseim és barátaim még alapból a közelében sem járunk. Van egy csomó videó, amikor emberek elmondják, hogy mit nem vesznek már rendszeresen, én meg pislogok, hogy hát, én olyat soha nem vettem. :D (Pl. minden bulira új ruhát vesznek, csak egyszer hordanak egy cuccot, mert ciki megjelenni benne még egyszer… MIVAN?). Meg “bírd ki, hogy nem veszel minden héten új sminkcuccot/ruhát”. Oké, menni fog, ment eddig is. :D
Mindenképpen fontos, hogy mielőtt összeszorongod magad, hogy mi mindent kéne még letenned, nézd meg, hogy mi az, amit már most is fenntarthatóan csinálsz. Nem biztos, hogy minden tanács rád vonatkozik, de az nem jelenti azt, hogy nincs miben fejlődni.
Tud-e AZ EGÉSZ BOLYGÓ csomagolásmentes vegán lenni?
A rövid válasz: nem. De nem is ez a feladat. Az egész fenntartható/zero waste/vegán téma kapcsán fontos tényező a privilégium. Ez egy nagyon nehéz téma, mert egy csomó ember, akinek van privilégiuma, nem szeret ezzel szembesülni, hiszen azt hiszi, hogy le van szidva, mintha rosszat csinált volna. Pedig nagyon nem erről van szó. (A privilégium nem azt jelenti, hogy nem nehéz az életed, csak azt, hogy a nehézségeidnek nem volt okozója a nemed, bőrszíned, társadalmi pozíciód, származásod, nemzetiséged, orientációd, vallásod.)
Nem fog tudni mindenki most azonnal teljesen leállni a húsevésről, a műanyag tárgyak használatáról, a csomagolással járó vásárlásról, 30 km-nél messzebb megtermett növények fogyasztásáról, satöbbi satöbbi. Nem fog menni, ha ott, ahol lakik, kétszer annyiba kerül a csomagolásmentes, fair trade, mint a “sima”. Nem fog menni, ha olyan helyen él, olyan az anyagi helyzete, a körülményei, vagy a fizikai állapota, hogy azok a szempontok nem engedik meg ezt a döntést. És ezt a szempontot muszáj méltányolni.
A műanyag szívószál szép szimbóluma az egész mozgalom mögötti katyvasznak és fogalomzavarnak. Szegény műanyag szívószál egy tárgy, amire rá lehet húzni, hogy ő a gonosz. A betiltása azonban látszatmegoldás, és mindeközben emberek élete lesz nehezebb nélkülük. A műanyag szívószál ugyanis rengeteg mozgáskoordinációs zavarral küzdő embernek segít az étkezésben, számukra veszélyes minden merev, fém és bambusz alternatíva. Bőven elég lenne, ha a műanyag szívószál opció lenne, és lehetne kérni, ha szükséges — nem kell teljesen betiltani. Amiért pedig látszatmegoldás, az az, hogy a tengerben levő, bálna-ölő műanyagszigeteket nem szerencsétlen szívószál teszi ki, hanem 46%-ban halászhálók. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy többet teszel az óceánokért, ha nem eszel tonhalas pizzát, mint ha átállsz fém szívószálra. Persze könnyebb egy bűnbakot keresni, ennyivel letudni a felelősséget, és nem gondolni arra, hogy egy csomó embertársunknak fontos eszköze a műanyag szívószál.
A privilégium akkor is befigyel, amikor valaki kiakad a másikon, aki nem tökéletesen csinálja a fenntarthatóságot: szívószálazik, évente párszor elfelejti magával vinni a vizes palackját, és kénytelen venni egyet, buggyantott tojást eszik reggelire… A fejére olvassák, hogy miért nem 2000%-os fair trade bio vegán zero waste quinoa avokádó chiamagpuding a reggeli MINDEN NAP. Márpedig ezzel nem segítünk senkinek. Én könnyen papolhatnék, hogy mindenki vásároljon csomagolásmentesen, mert nekem itt van két üzlet is, gyalog tizenöt perces távra. De, dobpergés, nem mindenki ott lakik, ahol én! Felismerni a privilégiumodat azt jelenti, hogy kihúzod a fejed a hátsódból, és ahelyett, hogy lehordasz másokat, segítesz nekik is lehetőségekhez jutni.
Az összes ilyen szűklátókörűségtől tűnik egy elitista marhaságnak az egész fenntarthatóság. Sokan az ilyen viselkedés miatt azt hiszik, hogy a húsmentes étkezés vagy a fenntarthatóság kötelezően valami puccos, drága hülyeség, ami kivitelezhetetlen az átlagembernek. Pedig a káposztás tészta is vegán. ;) De amíg nem megfizethető minél több embernek, hogy fenntarthatót tudjon választani, addig ez tényleg úri huncutság marad.
Egyén vs közösség
Minden sokkal többet ér, ha együtt csináljuk. Egyedül nem fog menni, és többen kellünk hozzá. Ha csak én gyűjtök szelektíven, én nem vásárolok bizonyos márkákat, én nem eszem húst, én állok át zabtejre, én járok gyalog és busszal mindenhova, akkor abból nem lesz semmi. Úgyhogy ez most az én kis világítótornyom, hogy csináljuk együtt!
Azt se felejtsük el, hogy a legnagyobb környezetszennyezők mindig a hatalmas nagy cégek, ezért hiába hippiskedünk itt magunkban, ha közben a pénzünkkel olyan cégeket támogatunk, akik telibekakilják a nemzetközi egyezményeket. Ezzel is nyomást kell rájuk gyakorolni — a változás otthon kezdődik, de nem ér véget a bejárati ajtónál. Ugyanez igaz a konkrét szavazatodra is: ha olyan országban élsz, ahol kormányszinten hoznak környezetkárosító döntéseket, akkor lehet telefonálni, írni a képviselődnek, és jelezni, hogy ez részedről nincs rendben. (Tudom, hogy nem mindenkinek ilyen a képviselője, hogy ezügyben motivált legyen, ezért fogalmaztam úgy, hogy HA neked olyan, akkor írj neki. ♥)
Fontos vagy!
A bűntudat és a megszégyenítés nem fog segíteni, ez már régóta ismert, köszi Brené Brown. Empátiával, türelemmel és jó példával sokkal többre megyünk. Én sem akarok ijesztgetni senkit, de azt sem szeretném, hogy homokba dugjuk a fejünket, hogy minket ez nem érint. De érint. Örülök, hogy egyre több proaktív cikk jelenik meg a lehetséges lépésekről, amikor ezeket a sorokat írom, legutóbb a WMN.hu-n.
Szóval: nem vagy rossz ember, és nem azzal teszel magadnak és az emberiségnek jót, ha bántod magad azért, amit eddig (nem) tettél. De ha döntéspontnál vagy, akkor most már tudsz jobban dönteni.
Minél többen kellünk hozzá. ♥
Te mit tervezel változtatni a szokásaidon? Írd meg a kommentek között, adjunk egymásnak jó ötleteket és bátorítást!
Hasznos anyagok, kapcsolódó cikkek
- Az összes receptem a blogon húsmentes, és nagy részük könnyen vegánosítható.
- Fenntarthatóság önmarcangolás nélkül – 7 környezetbarát rutin, amit már ma elkezdhetsz
- 8 dolog, amit egyszerűsíthetsz – Minimalizmus a mindennapokban
- Yamakitchen növényi alapú receptek & magyar nyelvű receptvideók
- Steiner Kristóf minden receptje és könyve egy költemény
- Fenntartható stílus és tudatos ruhavásárlás Eszter blogján (Holy Duck)
- Minimalizmus, tudatos életmód, csomagolásmentesség Andinál (Maison Blog)
Tudom, hogy általában nem ez a szempont válásnál (nálunk sem), de most, hogy a férjem elköltözik, végre lehet olyan háztartásom, ami némileg jobban környezetkímélő.
Márpedig most van lehetőség. Rengeteg dologra már odafigyelek: használt vásárlás, kell-e egyáltalán, vászonszatyor és zacsi, megfelelő mennyiségű ruha és a többi. De még annyi minden esne jól, amit nem lehetett, mert a férjem nem volt hajlandó semmit tenni. Úgyhogy most a sok változás mellett erre is oda fogok figyelni, amikor újra konstruálom az életünket.
A menstruációs és tisztasági betéteket szeretném kipróbálni és ha működik, akkor a nemsokára nagylány kislányomat is már erre szoktatni. Ebben speciel a kényelem vezérel főleg, amit nagyon sok nő leírt már. Persze a környezetvédelem is fontos szempont, mondjuk másodiknak.
Külön szeretném megköszönni azt a hangvételt, ami itt körbezárja ezt a témát. Annyira szélsőségesen elvakult az emberek többsége – egyébként lassan mindenben -, hogy már egyszerűen a normálisabbja fél megosztani a véleményét, mert biztosan olyant zúdít magára, amit nem kéne.
A mosható betét szuperjó! Imádni fogod. Én azt szeretem benne a legjobban, hogy egyrészt látom, hogy nem megy annyi műanyag minden hónapban a kukába (már több, mint 4 éve használom őket, mostanra már tetemes kupacot “termeltem” volna), másrészt meg mindig van itthon betét, soha nem kell azon gondolkodnom, hogy jaj mikor fogyok ki, kell-e venni, stb. Nem is kellett spájzolni belőle a karantén elején, muhaha. :)
A kelyhet is próbáltam, nekem azt még szokni kell (én sosem tamponoztam), de arra tökéletes volt, hogy el tudtam menni úszni az egyik utolsó igazi nyári meleg napon, és nem kellett kihagynom a strandolást. :) Szóval örülök, hogy van opciónak. Neked is jó lehet, ha szimpatikus, a kislányod meg mosható betétezzen csak, tök jó lesz.
Amúgy meg figyi, a szennyezés túlnyomó többségét a multicégek művelik, szóval nem a mi két műanyag szacskónk fogja itt betenni a kaput. Őket kéne rendszabályozni, rendesen megadóztatni, meg minden. Nem lenne annyi műanyag üveg a tengerben, ha egyesek nem műanyag üvegben árulnák a cukros sz@raikat… de persze könnyebb a fogyasztóra áttolni. :(
A komolyabban vehetőség kedvéért a “klímaváltozás ellen” fogalompárosítást javaslom kerülni. A klíma változik, mióta létezik a Föld változott és változni is fog mindaddig, ameddig létezik. Mintha a női ciklus ellen indítanánk harcot.. A valami ellenességnél pedig vonzóbbnak és inspirálóbbnak tűnik a valamiért, bár a harciasság karakteres érzetű és erőt sejtető. Harc legfeljebb saját jól viselhető és békés létezésünkért itt a jövőben, az életformák szimbiotikus együttéléséért, egészségért, épségért, tisztaságért. Tartalmilag nagyon tetszik, értelmesnek, árnyaltnak, érettnek és emészthetőnek találtam, szimpatikus is, nagyon örülök neki. Érdekességek a témában, szerintem elolvasásra érdemesek: http://www.climatedata.info/proxies/ice-cores/?fbclid=IwAR394h1mBysXf09HfzqYSdhHIHasWjiiT2D-W1QGd1gHd8QpQQVm7GU1RYM http://cdn.antarcticglaciers.org/wp-content/uploads/2012/07/Vostok_420ky_4curves_insolation_to_2004.jpg?fbclid=IwAR3ckZGJmuV24gmA5qzQwl2oQ7xtpFrRumCdcptXMp9Rk2dXdP6twUOXPRA https://www.bitesz.hu/wp-content/uploads/2017/01/Energetika-H%C3%A9jjas-2015-nov.pdf https://hvg.hu/instant_tudomany/20160114_globalis_felmelegedes_igazsag.
A köznyelv így fogalmaz, szeretem ezeket a témákat úgy megközelíteni, hogy azokat a kifejezéseket használom, amit a célközönség már amúgy is használ magára vonatkozólag, és így jobban érti, hogy hozzá beszélek. :) És ebbe a csoportba én is beletartozom. Nyilván, ha szőrözünk, akkor a klíma változik, jégkorszak már volt, de azért azzal csak egyet értesz, hogy “az emberi tevékenység által felfokozott klímaváltozás” nem annyira frappáns. :) Tegyünk a saját jövőnkért, ezzel egyet értek.
A bolygónak mindegy, the planet is fine, the people are f*cked, hogy egy klasszikust idézzek. :D (https://www.youtube.com/watch?v=7W33HRc1A6c)
lindus! Igazad van..A gombákról már nem is szólva. Ismerek olyat aki .. “Fúj Gomba..Útálom. ” Érdekes amúgy, hogy az ilyen személyek közül egyik sem undorodik az élesztő használatától, pedig az is egyfajta gomba, rendszertanilag. Pedig egy jól megcsinált gombaleves, vagy gombapörkölt finom tud lenni. Főleg ha vegyes gombából készül(csiperke, fafül..stb). De rántva is jó egy bizonyos ehető gomba.
Nekünk van két jó megoldásunk. Citromfa(pár éve jókora citromokat terem cserépbe, ami karácsony tájára beérik, csak locsolni kell rendszeresen. A másik, meg az avokádómagok kicsíráztatása, ami ha sikeres, ledugható. https://hobbikert.hu/magazin/neveljunk-szobanovenyt-az-avokado-magjabol.html. Nekünk kettő már összejött nagyjából… A kert végében meg komposzt van a földön halomban…..Az állatok(kutya, macska, halak, keletkezik műanyag hulladék, ahogy a gyógyszeres fiolák miatt is(allergia, meg nekem a porcvédő, meg a szemvitamin(orvos által felírva\ajánlva mindkettő , ami recept nélkül kapható..a zöldségek és gyümölcsök mellett) doboza-az a műanyag hengeres. Az enyémek ha kiürülnek, kimosom őket, aztán jók apróságoknak, mint gyöngyök, gemkapcsok, meg olyan ami szanaszét tud hullani, ha kupacolva van. Mint a tű is, ha a papírtokja, ha olyan, szétszakad..Meg festésnél is jól jön, kiáztatni az ecsetet..Sajnos az állatok tápjait(kivéve a kimérőset, de azt rendszerint egyenlőre reklámzacskóban adják), meg a bolhaírtót és a növényvédőszereket amiket a dísznövényekre árulnak, sem csomagolásmentesen árulják. Meg a tömegközlekedés sem teljesen zöld(lásd a metánnnal működő buszok)..és még lehetne sorolni sokmindent. Amúgy meg az országban egy felmérés szerint több egy bizonyos népcsoport száma- és ők akik sokszor a lakást, házat, illetőleg parkot teleszemetelik, és a szelektívbe csikket, meg csupa oda nem való dolgot, ideértve a koszos pelenkát is, pakolnak.,- mint a nem odatartozókét(őnáluk kéne visszafogjanak a népesedésből). Köztük csak egy-két extrém kivétel akad.
Ha valaki ki akarja próbálni a vega életmódot, kölcsön tudom adni a macskám. Napok óta következetesen elkunyerál minden húsfélét a tányéromról, nekem csak a köret jut. :)
Sziasztok!
Ezt most találtam, nekem ez régóta probléma, de most megvan a megoldás:
https://hulladekvadasz.hu/2018/11/02/hasznalt-olaj-leadas-hogyan-hova/?fbclid=IwAR3vo6VT-wWsjdX073hgUkXmXolDcbRyn_A04VuT3Nf9vCZ7X26K1nROMoo
Jó gyüjtögetést! :)
Viki
Szuper Cikk!
A vegán vs. kevesebb-és-lokális-hús vonalhoz szólnék hozzá a fentebb, egy hozzászólásban linkelt Guardian cikk apropóján.
““People tend to think that consuming locally will be the solution to climate change, but it turns out that the type of product we eat is much more important for the overall impact,””
A “the type of product”, vagyis a termék típusa kategóriába az is beleszámít, hogy _hogyan_ áll elő az a hús (például). Ha az a kérdés, hogy kisebb-e a vegán ember lábnyoma, mint annak, aki helyi forrásokból eszi az IPARI húst, akkor világos, hogy a vegán nyer.
De amennyiben a vegánnak szüksége van távoli/energiaigényes kiegészítőkre (pl. avokádó, banán stb.), míg a kevés húst fogyasztó OLYAN helyi húst fogyaszt, amely A) természetközeli legeltetéssel, B) holisztikus gazdaságban, C) háztájilag, részben konyhai hulladékon nevelve, D) vadvilág részeként, E) vadvízi ökoszisztáma részeként állt elő, akkor szerintem mindenképpen a nemvegán, de CSAK ILYEN ÉS KEVÉS húst fogyasztó fog nyerni.
Az így előállított hús ugyanis nem foglalja a helyet az ökológiai rendszerek elől (mint a monokultúrás takarmányon nevelt állat), hanem alkotja és fenntartja az ökológiai rendszert!
A permakultúra és egyéb, biomimikrin alapuló termelésmódok esetében pedig világos, hogy a mesterséges, diverz (és az embert is eltartó) ilyen fajta ökológiai rendszerek nem lehetnek meg az állati szereplők nélkül. Ezek szükséges részei egy ökorendszernek. Létszámkorlátozásukat azonban nekünk kell megoldanunk, amennyiben nem akarjuk nagyragadozókra bízni. (Márpedig a medvék és farkasok nehezen bírhatók megbízható együttműködésre.) A létszámszabályozás során “kivett” állati biomasszának pedig ilyen esetben a legfelelősebb felhasználási módja az emberi elfogyasztás, amely ilyen módon nem képezett ökológiai lábnyomot, állatvédelmi szempontoknak megfelel*, a teljes értékű táplálkozást pedig alighanem jobban és főleg könnyebben megoldja, mint egy vegán vagy vegánságra törekvő étrend.
imho
adalék: http://viridis.hu/blog/273/741/a-vegyes-taplalkozastol-a-vegetarianizmusig-es-vissza-(de-nem-ugyanoda)
Amúgy még egyszer respect és köszönet a kiváló szemléletű cikkért!
* az állat puszta leölése nem sért épeszű állatvédelmi elveket véleményem szerint, de erről igény szerint máshol.
Jó cikk, még jobb gondolatok… ötletnek: évek óta kiteszem a facebookra pl, ha befőttes üvegre van szükségem, hiszen sokan kidobn(j)ák, de így újrahasznosítom… igaz ez pl ruhákra, bútorokra.. szinte minden megúnt tárgyra ami vagy újrhasznosítható, vagy másnál szebb életet is élhet mint nálunk… a sok csecsebecse itt tombolatárgyként lndol.. a könyvek amit nem őrzünk meg továbbjándékozósak, az újságok tankönyvk papírgyűjtésbe mennek, a legkisbb dobozos üdítő csomagolás, a nem jó üveg, a műanyag szelektívbe. Most ennyi jutott eszembe.. :-D ♥
Szia Via! Nagyon jó írás. Megfontolt, és mértéktartó számomra. A hozzászólások is nagyon érdekesek, például a gyermekvállalás kérdése, kifejezetten elgondolkodtató. Rengeteg aspektusból meg lehet közelíteni a témát, az a nagyszerű, és egyben ijesztő, hogy mind el fog vezetni az alap problémához, mert szerintem egész egyszerűen nincs olyan terület az életünkben, ami ne lenne érintett, szóval gáz van, nem is kicsi. Mi is elkezdtünk változtatni, ami abban nyilvánul meg egyenlőre, hogy feleztük a húsfogyasztást, és a műanyagok száműzése is folyamatban van, legfőképp a bevásárló szatyrokat tekintve, illetve nagyban moderáltuk az áram, és víz pazarlást, harmadoltuk a gépjármű használatot. A többi éppen kidolgozás alatt áll. Ez egy olyan helyzet, mint amikor megpattan egy szál a kötött pulóverben. Elkezded húzni a szálat, és bomlik az egész, de a végén a gombolyagból létrehozhatsz valami mást. Izgalmas folyamat, és az írásod nagyon inspiráló, gratulálok! Üdv
Szia Ákos! :)
Örülök, hogy tetszett a cikk.
Igen, nagyon bele lehet ebbe pörögni, és szerintem van egy pont, ami után már nem egészséges ezen kattogni állandóan. A bolygónak nyilván az lenne a legfenntarthatóbb, ha rituális harakiritkövetnénk el mindannyian (a testünk legalább komposztálható, haha), de azért meg kell találni az élhető és a fenntartható között a kompromisszumot. Nem lehet MINDENRŐL lemondani, és nem lehet olyan áron csinálni a fenntarthatóságot, hogy beledögöljünk és megutáljuk az életünket. Egy csomó embernek pl. nem realitás a hulladékmentesség, ha mondjuk folyamatos gyógyszeres kezelés alatt áll. Egy mezei cukorbeteg élete végéig folyamatosan “gyárt” használt tűket, fecskendőket, inzulinos fiolákat, satöbbi satöbbi satöbbi. Neki nyilván nem olyan áron kell hulladékmentesnek lennie, hogy haljon meg.
Pont az ilyenek miatt szerintem sokkal hatásosabb lenne, ha az ilyen kutatások hatására elsősorban azok erőltetnék meg magukat, akik eddig 10-20%-ot (se) csináltak, hogy feltornásszák magukat 30-40, urambocsá 50-60%-ra. Az sokkal többet ér, mint hogy ők továbbra is tengnek-lengnek 10-20%-on, aztán akik mondjuk 70% fenntarthatók, minden erejükkel és erőfeszítésükkel güriznek a 90%-ért.
A kommunális komposztálás téma izgat most nagyon, a mi városunkban a szeméttelepre kerülő cucc 15%-a komposztálható lenne. Azért az nem mindegy. A termelődő, jó minőségű földet meg lehetne közösségi kertekben használni… :) Nem kell hozzá semmi körülményes dolog, csak meg kell tanulni, hogy amit reflexből a kukába dobnánk, az egy másik tárolóba megy ugyanazzal a mozdulattal. Aztán azt heti egyszer ki lehet üríteni a kommunális bödönbe.
A városlakó ember komposztálása. :) :) :)
Meg is ehetjük az idiótákat, az emberfogyasztás fenntarthatóságáról nem szólnak a kutatások. :]
Érdekes a cikk, és a hozzászólások is. Én kezdő vagyok a témában (bár sose voltam pazarló), de egy újításunkat megosztom: itthon készítjük a natúr joghurtot bébiételes üvegekben. Így legalább az üvegeknek is van felhasználási módja. Eddig (amióta a gyerek csak joghurttal eszi meg a zöldséget) rengeteg joghurtos poharat kidobtunk.
Problémám, hogy a boltban nem adják a felvágottat saját dobozba; van valakinek ötlete az ilyen felvágottas nylonok kiküszöbölésére (azon kívül, hogy ne együnk húst)?
Illetve kíváncsiságból kérdezem: a haladó zero waste-esek mibe gyűjtik a mégis termelődő szemetet? Mibe lehet a nylonzacskón kívül?
Köszönöm!
Bea Johnson egy befőttesüvegbe gyűjti. :) https://zerowastehome.com/
A kukaba, amit ki lehet mosni, ha ki Kell… Vagy lebomlo muanyag kukazsakba.
A lebomló kukazsák sem tökéletes, mert körberakják a szeméttelepen a nem lebomlókkal, aztán ott fog rohadni az egész. :( Igen, akkor már inkább a kuka “csupaszon”. Ha van külön komposzt, és megy a szelektívbe, ami csak tud, akkor nem is kell állandóan mosni.
Nagyon tetszik a cikk, főleg a lépésről-lépésre hozzáállás. Mert mindig van valami, amivel tehetek még többet.
Mindemellett azt gondolom, nem biztos, hogy egy vega étrenddel teszünk a legjobbat. Én inkább a VÁSÁROLJ HELYIT! választanám mottónak a “ne egyél húst” helyett. Olvassátok el ezt, nagyon hasznos: https://divany.hu/offline/2016/11/13/hipszter_kajatrendek_amik_artanak_a_kornyezetnek_es_a_gazdasagnak/
Nem csak mandulás quinoával lehet ám vegának lenni ;) Soha nem főztem még quinoát. Az ilyen cikkek csak arra jók, hogy az átlagember megnyugtathassa magát, hogy neki semmiben nem kell változtatni, és minden vega buta hippi. (Miért ciki és nevetség tárgya az, hogy emberek nem akarják, hogy kihaljon az emberiség, és ezért lépéseket is tesznek? Egyeseket ez annyira nem érdekel, mintha rájuk nem lenne érvényes a klímaváltozás, az élelmiszerhiány, a felmelegedés vagy a szárazság. Vagy lemaradtam, és ők helikopterek, szóval nekik mindegy?)
Olvasd el Anna kommentjét is. https://www.urban-eve.hu/2018/10/29/klimavaltozas-ellen/#comment-104940
Azzal egyetértek, hogy a vega/vegán étrend nem jelentené azt, hogy ilyen trendi kajákat eszünk inkább, de mostanában valamiért azt tapasztalom, hogy sokan mégis ezt értik alatta, ezért fontos ezt tisztázni. (Emiatt tetszett pl. a cikkben kiemelt káposztás tészta példa is).
Köszi Via a linkelést ;)
Nagyon rossz, hogy az a kép terjedt el a vegánokról és a veganizmusról, hogy avokádó és quinoa zabáló, gazdag és jógázó fehér nők idegesítő bagázsa. Szerintem itthon kevésbé jellemző ez az instagram-kompatibilis vegán kaják mániája, és szerencsére azért vannak jó sokan, akik igyekeznek ennek az egésznek a social justice részét hangsúlyozni, a kaja helyett az állatokra fókuszálva. Emellett persze törekedni kell arra, hogy könnyen és olcsón tudja a lehető legtöbb ember megoldani az egészséges, növényi alapú táplálkozást, ami elég nagy falat (pun intended)
A helyi állattenyésztés se sokkal fenntarthatóbb, mint amikor a húst messziről importálják, hiszen nem a szállítás okozza a legnagyobb szennyezést, hanem maga az előállítás ( az állatok felnevelésétől és a feldolgozásáig). Gondoljunk bele, hogy ahhoz hogy állatokat neveljünk, nekik is meg kell termeszteni az élelmiszert (szója, gabona, kukorica, zöld takarmány), és egy egységi növényi kalóriából kevesebb mint egy egységnyi emberi fogyasztásra alkalmas hús lesz. A helyi termelőket növényi étrenddel is lehet támogatni, ami emellett számos előnnyel jár az állatokra, környezetre és az egészségre nézve, ami az állati eredetű termékek fogyasztásáról kevésbé mondható el.
Csak tegyünk egymás mellé egy tehenet, meg azt a kupac takarmányt, amit élete során elfogyaszt, azért látható lesz a különbség. :) I’ll have what she’s having. :D
Sziasztok!
Nagyon szuper cikk, én is hasonló elvek szerint igyekszem megreformálni az életem. Eleve nem vagyok pazarló fogyasztó, szerencsére a szüleimtől is azt tanultam, hogy amire nincs feltétlen szükség, ne vegyük meg, komposztáltunk otthon és nagy kert van zöldségekkel. A legnagyobb kihívást jelenleg a férjem jelenti, aki imádja az üdítőket, én meg nem bírom nézni a rengeteg csomagolást, amit ugyan szelektíven gyűjtünk, de mégis megelőzhető lenne. Pár hete elkészítettem az első saját mosószeremet, és imádom, soha többet nem fogok flakonos mosószert venni. Jó ideje szappannal fürdök, viszont a solid shampoo egyelőre nem vált be nekem sajnos. A húsról sajnos lemondani nem tudok, de igyekszem minél kevesebbet enni, zöldség-gyümölcs egyértelműen az idény áru kerül a kosaramba. Viszont ami borzasztóan idegesítő tud lenni, hogy a helyi boltban kicsi a választék, és ha kocsiba ülök a nagy boltba, akkor ismét szennyezem a környezetet. A másik, amit észrevettem, hogy sok bio termék feleslegesen műanyagba van csomagolva, pl a zabpehely. Sokszor vadászni kell, hogy ne ilyen dolgokat vegyen meg az ember.
Pedig a zabpehely pont annyira adja magát a kimérős vásárláshoz… több boltba kéne csomagolásmentes szekció, ahol grammra veszel annyit, amennyit akarsz. Sampont, tusfürdőt is árulnak így. Viszed a kis flakonodat vagy üvegedet vagy amid van, aztán leméred és kész. Én a mosogatószert, mosószert, öblítőt is így veszem (és eleve bio, lebomló, stb. mindegyik amellett, hogy még szemetet sem gyártok vele). Nyilván nem 1000% csomagolásmentes, mert a boltnak valahol tárolnia kell a cuccokat, de azért marhára nem mindegy, hogy van 1 darab ötliteres flakon (amit még újra is lehet tölteni), vagy 20 db 250 ml-s…
Szia! Hol vásárolod kimerve a mosó ill. Mosogatiszert? A választ előre is köszi.
A helyi piacon van egy csomagolásnélküli bolt, de Angliában élek, szóval ez neked nem fog segíteni, ha nem itt laksz a szomszédban. :) Keress csomagolásmentes üzletekre a lakóhelyeden!
Szia Via.
Nagyon tetszett a cikk. Elolvastam a Zero Waste otthon c.könyvet is Bea Johnson-tól. Érdekes könyv volt rengeteg ötlettel, bár vannak túlzások is benne.
A saját szatyor megoldást már régóta alkalmazom én is,és mivel ez egy kisváros ahol lakom már meg is jegyezték az eladók és nem akarnak mindenféle műanyagot rám tukmálni. Kiakadtam amikor a piacon az egy darab citromot be akarta csomagolni külön. Van már egy kis kertem is, például paradicsomot soha nem vásárolok. Elég sok terem, ételben az eltettet használjuk,télen meg nem eszünk, amúgy is íztelen.
A teljes húsmentes étkezést nem tudom megoldani, de például marhahúst csak egyszer -kétszer veszünk egy évben.
Tényleg igaz hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos termékek egyre drágábbak lesznek. Gondolom a kereskedők is rá jöttek,hogy egyre többen ilyenek vesznek.
Érdekes,hogy kelet- magyarországon ahol élek alig találtam alapítványt ahol a rászorulóknak oda lehetett adni az összegyűjtött ruhákat.
Abban is bízom, hogy minél többen veszik ezeket a dolgokat, annál kisebb lesz az előállítási költség is, és még több ember tudja megvenni… A laktózmentes dolgokkal ez abszolút megtörtént, és a laktózérzékenyek is tobzódnak a normális termékekben. Tizenöt-húsz éve teljes kuriózum volt minden olyasmi, ami ma már a piacon van. Gluténmentes, szójamentes stb. ugyanez a történet.
De igen, létezik “greenwashing”, azaz amikor zöldnek adnak el dolgokat a magasabb profit érdekében. Nekem az a kedvencem, mikor ásványvízre írják rá, hogy nem génmódosított és gluténmentes. A H2O? Komolyan? Mik vannak! :D Mi lesz a következő, a vegán jégkocka? Azért nem kell hülyének sem nézni az embereket.
Azért itt elmondanám, hogy sajnos ezt nem véletlenül írják rá :( Nem kell hülyének nézni az embereket, egy része anélkül is az. Félreértés ne essék, engem is bosszantanak az ilyen dolgok, de azt meg ugye tudjuk, hogy a marketingesek nem véletlenül íratnak rá a címkére bármit is :(
De aki gluténérzékeny, az valószínűleg tudja, hogy a vízben nincs glutén, nem kell neki szólni. Én úgy gondolom, ez kifejezetten az a kategória már, hogy át akarják verni azt, aki azt hiszi, hogy a gluténmentességtől kapásból egészségesebb valami. Pedig a légyölő galóca is gluténmentes, permetezés nélkül termett, teljesen vegán és természetes. Igaz, nem cruelty free, mert a legyeket megölte… :D
Annyira jó egy ilyen nem bűntudatkeltő cikket olvasni! ♥️
Nálam ami nagy lépés az utóbbi időben, az a mosható betét és intimkehely használata. Ráadásul ez egy olyan váltás volt az életemben, amit nemhogy megalkuvásnak és lemondásnak élek meg, hanem óriási minőségi ugrásnak. Lányok-asszonyok! Ha tehetitek, próbáljátok ki – nagy segítség ez is a Földnek! :)
Hatalmas! Csak 1 évnyi menstruáció több kiló műanyagot spórol meg. És tényleg sokkal jobb. Meg olcsóbb is. Win-win-win. :))
Ha egy dolgot tehettek az az legyen, hogy kevesebb (vagy nulla) gyereket vállaltok. Miért nem említi meg ezt senki? :( Ehhez képest még az sem számít szinte semmit, ha nincs kocsija valakinek, nemhogy egy uzsis zacsi vagy a húsmentesség. Szomorú, de ez az igazság. Értem én, hogy az emberek jól érzik magukat attól, hogy jaj én is tettem ma valamit. Igazából csak elvonjuk a figyelmet arról, ami a tényleges megoldás lehetne. Tudom, hogy elég drasztikusnak tűnik, de úgyis eljön majd az a pont, amikor túl sokan leszünk (már most túl sokan vagyunk). Via kérlek ne értsd félre, értem a cikk lényegét (bár nem minden ponttal értek egyet) és tök jó, hogy próbálod erre felhívni a figyelmet. De amikor itt is azt olvasom, hogy valaki mindent elkövet, hogy környezettudatos legyen és 3 gyereke van, akkor egy kicsit elszomorodom.
Teljesen jogos, és ez egy “szültél ma már?” hangulatú környezetben nehezen is jön elő egy beszélgetésben. A tudatosan gyermekteleneknek is folyton nekimennek, hogy jujdemegfogodbánniamikoragyerekedaszemedbenemnéz. Nekem is rendszeresen turkálnak a méhemben, hogy miért nincs már gyerek, és biztos azért nincs, mert baj van velem (agyilag vagy szervileg, vagy nyilván mindkettő :D). Elképesztő központi téma, pedig sem magánügyileg, sem máshogy senkinek semmi köze hozzá, és a gyermektelenség egy csomó ember szemében feltétlenül negatív előjellel jár, akkor is, ha soha nem lesz, akkor is, ha nem rögtön lesz, akkor is, ha csak egy, mert miért nincs neki tesója, hát gyűlölöd te a gyerekedet??
Mindenki felnőtt, és el tudja dönteni, hogy mikor és hogyan lesz vagy nem lesz új tagja a családjának. Én nagyon támogatom az örökbefogadást is, nem hiszem, hogy vérkapcsolat kell ahhoz, hogy szeretetteljes kötődés legyen. ♥ Nem kell szülni ahhoz, hogy valakinek gyereke legyen. ♥ És nem kell ahhoz gyerek, hogy ne magányosan élje le valaki az életét. Szokták mondani, hogy “hát ki fogja rádnyitni az ajtót öregségedre!”. Ha olyan bunkó sz@r alak vagy, hogy nem nyitják rád az ajtót, a gyereked se fogja. :D (Vagy max. kötelességből, akkor meg minek.)
Ezek mind opciók, és igen, ezekről is fontos beszélni.
Teljesen egyetértek, Via. Köszi a hosszú választ. Úgy érzem fontos felhívni erre is a figyelmet, mert sokaknak minden oldalról tolják a társadalmi elvárást (politika, szomszéd néni, család). Felnőtt vagy és nő, netán férjnél és még nem szültél? Hát szégyen rád. Pedig mindenki maga eldöntheti mit akar és mit nem. Ez például azoknak lehet igazán fontos még, akik mérlegelnek hogy legyen egy második vagy harmadik. Ha megteheted, ne legyen! Ezzel teszed a legtöbbet a Földért. Bármit is tol a politika, hogy elfogyunk (akkor sem fogytunk el, amikor alig pár tízezren voltunk), jaj a magyarságnak, jaj Európának, ez a te döntésed. És a Földet nem érdekli éppen melyik országban vagy kontinensen vannak többen vagy kevesebben.
Plusz szerintem ez az “elfogyunk” egy nagyon káros narratíva, mert “ők vs mi” lesz belőle, belőlünk legyen több, ne a “másokból”. Felesleges verseny és ellenségeskedés. A gondolataim, értékteremtő munkám akkor is tovább tud élni, ha a konkrét vérvonalam nem. (Mert mondjuk lesz egy gyerekem, de ő majd nem akar gyereket. Nem fogom érte leszidni, és zokogógörcsben sem fogok kitörni, gondoljon szegény anyjára. Ne gondoljon, az ő élete, ő legyen boldog. Nem nekem szül.)
Mindenki fel tud sorolni kapásból öt olyan embert, akinek tud a munkásságáról, pedig nem volt gyereke. :D Még ilyen vallásféléket is szoktak alapítani. :P
Igen, épp úgy, mint ahogy ahhoz sincs köze senkinek, hogy én meg hány gyereket vállaltam. Kötelességből, ideológia mentén gyereket nem-vállalni épp olyan szörnyű, mint ugyanezen okokból gyereket vállalni.
Szerintem is. Mindenki szedje ki az orrát a másik méhéből. :D (Jó kis képzavar.)
Amúgy amennyi élelmiszerhulladékot termelünk, simán meg lehetne etetni mindenkit, és fenntartható energiaforrásokkal is el lehetne látni az egész bolygót, és még az alanyi jogon járó minimumfizetés is egy halom mindent megoldana (tesztelve van, csakúgy, mint az ingyenes lakhatás), de ez már megint a felülről jövő változás része, amin nem az fog változtatni rendszerszinten és globálisan, hogy telerakom hajléktalannal a nappalimat, hanem hogy hova ikszelek. És van-e hova ikszelnem, és szabad-e ikszelnem egyáltalán.
Félreérthető voltam: a kötelesség alatt azt értettem, ha az adott dolog – pl. gyerek vállalás vagy nem-vállalás a jelen esetben – nem belülről fakadó döntés eredménye.
Senkit se kényszerítsünk a testével kapcsolatban semmire, azt hiszem, ez a legtágabban megfogalmazható verzió, ami eszembe jutott. :)
Szerintem nagyon nem oké a gyerekvállalást behozni a környezetvédelem témába, bármennyire is óriási benne a szerepe.
Egy teljesen más döntés, mint bármelyik fogyasztási szokásunkat megváltoztatni.
Zero waste csopikban is ebből alakul ki mindig a legnagyobb vita, pedig eléggé biztos vagyok benne, hogy nincs olyan nő vagy férfi, aki bár szívből vágyik egy utódra, minden álma hogy szülő lehessen, de a környezetterhelés miatt lemond erről a tervéről. Így valójában azok vitáznak akik alapból sem akarnak gyereket (magánügy miért, én sem akarok), azokkal akik akarnak gyereket vagy már van is nekik, így rohadt sértő nekik ez a bűntudatkeltés. Innentől kezdve hülyeség az egész, a cél az lenne hogy tudatosan élj, nem az hogy ne élj.
De olyan szemszögből rá lehetne nézni a témára, hogy ne legyen ennyire kötelezően nyomva a gyerekvállalás, hiszen amellett, hogy túlnépesedés is van, nem is mindenki akar gyereket. Lehessen így is, úgy is dönteni. Szerintem a fenntarthatósághoz bőven elegen döntenének úgy, hogy nekik nem a szülőség az útjuk, ha nem ez lenne az egyetlen elvárható opció, ha nem folyna a csapból is, hogy húmicsodakalandésdeszarvagyhanemcsinálod, ha nem büntetnék adókkal, hülye szabályokkal a gyerektelen felnőtteket. (Ami külön genyaság, ha akar, csak nem lehet neki…)
Szerintem ha csak az vállalna gyereket, aki akarna (és nem kényszerítik bele pl. azzal, hogy kötelező megtartani egy terhességet, vagy nem jut fogamzásgátlóhoz – olcsón vagy urambocsá, ingyen -, vagy azt sem tudja, hogy hogyan kell), nem cseszegetnék azt, aki nem akar, hogy de miért nem, akkor már tettünk valamit a fenntarthatóságért. És, nem mellékes szempont: a gyerekek olyan családokban nőnek fel, ahol várják őket. Minden oldalt támogatni kellene: azt is, aki szülő akar lenni, hogy ezt megtehesse — például a gazdasági szempontból sem elhanyagolható előnyökkel járó részmunkaidővel, több óvodahellyel, családbarát, gyerekbarát munkahelyekkel, vállalkozó-támogatással, több home office-szal, az örökbefogadási procedúra egyszerűsítésével, béregyenlőséggel, apuka-gyessel. Satöbbi satöbbi satöbbi.
Szerintem meg igenis fontos megemlíteni. Sokan nem tudják milyen hatása van egy gyereknek, ez az igazság. Ne magadból indulj ki, aki járatos a témában. Azt látják, hogy a pet palack amit eldobok káros, oké. De valahogy nem veszik észre, hogy egy plusz gyerek kb. százszoros-ezerszeres (leszármazottak számától függően) energia termelést, szennyezést, CO2-kibocsátást, stb. okoz hosszú távon. Ha annyit elérnénk, hogy három gyerek helyett kettőt vállal valaki emiatt, mert mondjuk csak vacilált a harmadikon, és ez az utolsó löket akkor már megérte beszélni róla. Nekem ez a véleményem. Nem szabad ennyire a szőnyeg alá söpörni dolgokat, mert pont emiatt el sem jut az információ senkihez. Még a közvetlen környezetem sem érti, hogy miért lenne rossz egy gyerek ilyen szempontból. A másik oldal pedig amit Via kihangsúlyoz: adók, lenézés, kirekesztés. Mintha valaki nem lenne attól teljesen a társadalom tagja, hogy nem vállal gyereket. Pedig ezzel többet teszünk, mint bárki más ha csak az ökológiai lábnyomot vesszük figyelembe. Egyetlen másik környezetkímélő módszer sem ér még csak a közelébe sem. Eggyel kevesebb gyerek egyenlő azzal, hogy az ember 60 tonnával kevesebb CO2t termel egy év alatt. Ez rengeteg, óriási szám. Szóval szerintem igenis van ennek is létjogosultsága.
Szia Via,
Köszi a cikket! Én a legtöbb dologgal már képben voltam, amiről írtál, de csak mert sokat olvasok a témában. Viszont a kevésbé tájékozott, de nyitott ismerőseimnek mostantól ezt a linket fogom elküldeni, szerintem ez az egyik legfontosabb teendőnk az üggyel kapcsolatban. :)
Amiket én bevezettem az elmúlt két évben (miután elköltöztem a szüleimtől és realizáltam, hogy ketten mennyi szemetet termelünk): kb. 95%-ban CF cuccokat használunk, kivétel pl. a fogkrém, mert abból nem találtam megfelelőt az érzékeny fogamra, pedig rengeteget kipróbáltam. A műanyag (és ha már itt tartunk a papír) szatyrok teljes kiiktatása. Tusfürdő helyett papír csomagolású szappant és szilárd sampont használunk. A használt sütőolajat leadjuk a MOL-nál, ahol bioüzemanyag készül belőle. A mosó- és mosogatógépet mindig eco üzemmódban használjuk. Sosincs bekapcsolva a fűtés, mert a társasházban körbe vagyunk fűtve. Odafigyelünk, hogy természetes macskaalmot és hozzá lebomló kakiszatyrot vegyünk.
Amikre nem vagyok büszke, de egyelőre nem is ostorozom magam érte: fertőtlenítő kendő-függő vagyok, de mára már csak a wc-t takarítom vele, arról még nem tudtam lemondani és nem tudom rávenni magam a textil vattára, még a klasszikus vattakorongot használom sminklemosásra.
A szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban pedig nem értem, hogy ez miért kell még egyáltalán téma legyen, miért nem teljesen természetes mindenhol? (költői kérdés:))
A cruelty free életmódra egyébként ez a videó vett rá (iszonyú megrázó, de pontosan annyira hatásos is): https://www.youtube.com/watch?v=rYATRV6W4iA
Szia Zsu!
Csak a sminklemosáshoz szólnék hozzá: én vettem egy mikroszálas pihe-puha kendőt, feldaraboltam, beszegtem, és ezt használom sminklemosáshoz, meg az arcápolási rutinom minden olyan részéhez, amihez korábban vattakorongot. Kb. 2000 Ft-os beruházás volt, de így van belőle annyi, hogy hetente 1x mosom ki a pakkot és elég :)
Sminklemosásra (vízhatlan sminkre is!) elképesztő jó a Body Shop kamillás lemosóvaja. Kézzel kell az arcodba masszírozni, mindent leolvaszt, utána langyos vizes frottírral vagy valami kendővel leszed mindent, és arcradíroz is. A tégelye fém. :)
Szia! Hol vetted a mikroszálas kendőt? :)
Via, pont azt használom. :) Egy időben próbálkoztam azzal, hogy finoman ledörzsöltem vele a sminket, aztán beálltam a zuhany alá és ott leöblítettem az arcomról. Viszont a szemsminkkel volt a gondom. A sminkkel keveredő vaj belekerült a szemembe (hiába zártam be :D), amitől percekig homályosan láttam. Szóval visszatértem a törlőkendőre. Megpróbálkozom a pamut kendővel, bár attól tartok, hogy hogy fog kijönni utána. Köszi!
Mennyire fontos, hogy vízálló legyen a szemsminked? Gyakran sírsz vagy ömlik rád az eső? Mert ha nem létkérdés, akkor nem kell atombiztosnak lennie, és lemosni is könnyebb. Nekem az volt a rendkívül
lesz@rósnincsnekemerreidegzetemminimalista megoldásom, hogy nem használok szempillaspirált minden egyes nap, csak havi párszor, amikor tényleg azt akarom, hogy hú ki legyek sminkelve, és akkor sem vízállót. :) Így simán lejön minden, aminek le kell jönnie, ami egy átlag hétköznapon általában BB-krém, pirosító és rúzs. A szemeimet nem csesztetem.Nagyon jó, és nagyon aktuális cikk. Pár hónapja kezdtem el jobban átállni a környezettudatos életformára, és meg kell mondjam, nagyon tetszik. Sőt, sikerül lassacskán a barátaimat is megfertőzni vele :)
Amiket alkalmazok:
– second hand ruhák (mázli, hogy anyós jelöltem varrónő, így a szűkítéseket, kis alakításokat simán megcsinálja)
– vászonszatyor, saját kis szütyőket varrtam maradék függönyanyagból. Abba kérem a pékárut, illetve zöldségnek, gyümölcsnek is tökéletes)
– házi mosószert használok (sokkal olcsóbb is, és nincs tele vegyszerrel)
– házi takarítószerek (saját wc tisztító tabletták, fürdőtisztító, bio padlótisztító)
– szappan, samponszappan
– az otthon meglévő szatyorrengetegből a kisebb méretűekbe gyűjtjük a macskaalmot. Belefér 2-3 napnyi is
– vega lettem pár hónapja (eü. kockázat is volt benne, de ahogy egyre többet olvastam a húsfogyasztásról, húsiparról, illetve hogy mennyire nem környezetbarát, még könnyebb volt kiiktatni a húst az életemből)
– menstruációs kelyhet vettem, miután már fogyóban voltak a tamponok, betétek. Még 2 hét, hogy kipróbálhassam :)
– komposztálunk
– a nem használt dolgainkat eladjuk, elajándékozzuk
– veszünk használt dolgokat is
– sajnos csomagolásmentes bolt nincs a közelben, de ha lehet, nagy kiszerelésben vásárolunk
– nem veszünk PET palackos üdítőket, sem vizet. Szódagépet használunk, szörpöt vagy limonádét, teát iszunk. Ha nagyon durvulunk, még a csapvizet is megisszuk :D
– ünnepekre leginkább élményeket veszünk egymásnak, nem gyűjtjük a felesleges tárgyakat
– szülinapomra biológiailag lebomló lufikat kaptam, aminek külön örültem :) <3
Azt hiszem, így hirtelen ennyi, de ha belekezdünk a változtatásba, egy idő után addiktív lesz, és sorra jönnek az újabbnál újabb ötletek, amiket kipróbálunk azért, hogy közösen tegyünk a környezetünkért és bolygónkért.
És egy csomó pénzt is lehet vele spórolni. :D Win-win-win.
Szelektív szemétgyűjtés, azám. Tegnap olvastam, hogy már vagy 116 településen szünetel a szelektív szemétgyűjtés (M.o.). Bp-en is jónéhány kerületben khm.. akadozik, van, hogy teljesen random, h elviszik-e a szokott időpontban vagy nem. És mi még jók vagyunk Újpesten, van egy hulladékudvar kb. 2 km-nyire tőlünk, oda még vihetjük (de meddig???), ha felszívom magam, gyalog se nagy távolság, bár időben azért nem olyan kevés. Mmint ha elsétálok odáig. No meg a fair trade cuccok. Zöldséges, piaci árus banánjáról pl. honnan szerzek be ilyen infokat? Zabtej, kókusztej ára több mint kétszerese az általunk használt tehéntejnek, és elég sok tejet iszunk. (Spar sajátmárkás friss tej, nagyon finom aludtejjé alszik meg, emiatt vélelmezem, hogy nem rossz annyira). Egyébként annak, aki bírja a tejet (tehát nem tejfehérje-allergiás és nem laktóz-intoleráns) táplálkozástudományi szempontból a tej nem egy lassan ölő méreg, persze legjobb lenne, ha bio lenne. Annak az ára… hát már nincs messze a növényi tejekétől. Egyébként tegnap olvastam épp, hogy 2011 és 2016 között a haszonállat-tartásban felhasznált antibiotikumok mennyisége vagy 20%-al csökkent az EU-ban:
https://www.ema.europa.eu/en/news/sales-antibiotics-use-food-producing-animals-drop-across-eu
Még egy kérdés: péksütit, kenyeret milyen környezetbarát módon tudom csomagolni, hogy puha maradjon (nagyjából)? Mondjuk ha megszikkad, akkor lesz belőle zsemlemorzsa, vagy bundás kenyér (hú de az tojásos… a francba na mindegy…), de azért ha lehet, inkább megennénk eredeti formájában. ;)
Nagyon jó kis cikk, gratulálok Via!
A szelektív szemétgyűjtés a legtöbb helyen egy vicc, egy csomó helyen még ha el is viszik, ugyanúgy megy a szemétégetőbe, mert mocsok drága újrahasznosítani (főleg a gyengébb minőségű műanyagokat). Ezeknél tényleg az a legjobb, ha amit tudsz, megszüntetsz. De egy csomó embernek ez nem opció, és akkor ugye itt jön megint szembe a privilégium, mert az nem kóser, hogy aközött kell választani, hogy szemetet termelsz vagy éhenhalsz.
Én a kenyeret konyharuhába tekerem és beleteszem a kenyértartómba. :) Pár napig teljesen jó, aztán lehet pirítósnak enni, a zsemlemorzsa-kort nem szokta megérni. :D Mondjuk ehhez olyan kenyér is kell, ami kibírja ezt. A szupermarketesek közül több szép teniszlabdazöld lett napokon belül. Bloeh.
No majd az új házunkban a naagy konyhában talán lesz elég hely a konyhapulton kenyértartónak is… A mostaniban sajna nincs. A jó minőségű kenyér szintén durva áron lelhető fel. Amióta dolgozom nekem (hangsúlyozom: nekem) az otthoni sütés nem opció, amíg otthon voltam a gyerekekkel, addig sokszor sütöttem.
Szerintem sem megoldás, hogy mindenki süssön otthon kenyeret, meg ültessen minden növényt magának, meg főzze otthon az utolsó cseppig a tisztítószereit. Nem várhatjuk el, hogy mindenki full-time átálljon önellátóvá, egyrészt nem is lenne fenntartható a közösségek szempontjából, másrészt nem is mindenki vágyik erre, és nem szabad ezt erőltetni. Inkább legyen elérhető áron és jó minőségben a fenntartható tisztítószer, zöldségek, minőségi kenyér, stb. Ezért szerintem sokkal fontosabb lobbizni, mint hogy mindenkit bezavarjunk a konyhába csíráztatni. Aki minden ilyesmit maga csinál, mert élvezi, az tök jó! De nem lehet kötelezővé tenni és lelkifurkát kelteni azokban, akik készen veszik a fogkrémet meg a dezodort (ami egyébként szemétmentes és CF adott esetben), mert nincs ingerenciájuk otthon kotyvasztani “csak öt perc”-et sem.
Épp ma dühöngtem ki magam, hogy most trendi is lett zerowaste-nek lenni, és ennek megfelelően árazzák ám azokat a termékeket, amelyek tényleg megoldást jelenthetnének. Egy fél literes sörösüveg 25 Ft-os betétdíjat ér, de egy fél literes kulacs 4500 Ft. WTF?!
Szóval akarnám én, és előbb-utóbb meg is fogom találni a módját jó pár dolognak, de a kereskedelmi viszonyok ezt nagyon nem könnyítik meg azok számára, akiknek a pénz nem áll rendelkezésre korlátlan mennyiségben.
A másik, hogy én pl. próbáltam az otthon főzött mosószert, de mivel abban nem volt optikai fehérítő (amit sem a mosószóda, sem a Na-perkarbonát nem pótol), ezért egy csomó ruhám beszürkült-sárgult egy tél alatt. Tavasszal kiteregettem anya ruhái mellé a kertbe, és mint a reklámban, ahogy megláttam a különbséget, már szedtem is be szégyenemben :(
Magaddal vihető étkészlet: 5000 Ft.
Kiszeded az evőeszközfiókból a villádat és berakod a táskádba: ingyér.
Minden másra ott a stb. :)))
Én se főzök mosószert, megveszem kimérve a biót, mindig ugyanabba a flakonba, nem gyártok vele szemetet. :)
“bundás kenyér (hú, de az tojásos…a francba, na mindegy)” :DD XD
Szerintem nem a húsevéssel van a gond, hanem az állandó színhús evéssel. Nem esznek az emberek zsírt,szalonnát, mert pfúj, nem egészséges és hiznak tőle ( mondja a mainstream táplálkozásttudomány, különösen angol nyelvterületen), nem esznek belsőségeket, mert undorondnak tőle, nem esznek háztáji csirkét, mert jaj de rágós….és milyen erős ize van….És egy levágott szárnyasnak csak a mellehúsát eszik meg, a többiről lehetőségük van tudomást se venni.
A másik gond pedig a gyorsétterem láncok, a hozzájuk tartozó standardok és a túlfogyasztásuk. Lehet, ha valaki mindennap a McDonalds-ban eszik, akkor egy évben megeszik 7-8 marhát, mig otthon, felelős húsevőként megenne az egész család egy marhát egy évben. És max 2 disznót, valamivel több szárnyast és halat.
Merthogy a föld szempontjából a legjobb az állatok legeltetése és a nem monokultúraban termesztett növények termesztése.
https://www.pbs.org/wgbh/nova/article/going-vegan-isnt-actually-th/?linkid=57353689&utm_source=FBPAGE&utm_medium=social&utm_term=20181014&utm_content=1828247223&utm_campaign=NOVA+Next&linkId=58112063
https://www.chelseagreen.com/product/cows-save-the-planet/
Igen, ezzel is lehetne csökkenteni a húsevést, de a radikális csökkentéshez mindenképpen a húsos ételek fogyasztásának számát kell csökkenteni, színhús vagy nem színhús. A 7-8 marha helyett családonként évi 1 marha máris jobb arány.
Az állatoknak monokultúrában termelik a szóját, szóval nem zárja ki a két rossz módszer egymást sajna. :) De ezért is írtam, hogy nem az a cél, hogy mindenki vegán legyen.
A húsipar által okozott károkat a húsevés csökkentésével lehet csökkenteni, én pedig a nullánál kevesebbet már nem tudok enni, úgyhogy ti jöttök. :D
“Merthogy a föld szempontjából a legjobb az állatok legeltetése és a nem monokultúraban termesztett növények termesztése.”
A Föld szempontjából az egyik lehető legrosszabb a legeltetés, főleg ilyen mennyiségű állatnál, hiszen sokkal nagyobb az erőforrás igénye, mint az ipari állattartás esetén.
http://www.futureoffood.ox.ac.uk/grazed-and-confused
https://www.theguardian.com/environment/georgemonbiot/2014/aug/04/eat-more-meat-and-save-the-world-the-latest-implausible-farming-miracle
Ha több nem-színhúst ennének az emberek, az nem segítene az égvilágon semmit, mert ugyanúgy fel kell nevelni hozzá az állatot, és ne legyenek kétségeink, a húsipar az állat annyi részéből húz hasznot, amennyiből se lehet. Szóval az állatok mennyisége ezzel csak nőne.
Én az idei évben kezdtem el figyelni jobban a környezettudatosságra, de pl. a legtöbb ruhámat addig hordom, míg ki nem lyukad/le nem szakad rólam, nem veszek minden héten új cipőt amúgy sem.
Nálam már természetes, hogy mindig van vászonszatyor és visszautasítom a műanyag és papírtáskákat. Nemrég szereztem be vászonyzacsikat is gyümölcs-zöldség-péksütinek, amit néha még elfelejtek vinni, de igyekszem. Félelmem volt ezzel kapcsolatban, hogy majd a boltban hülyének néznek, vagy nem engedik használni, de semmi ilyet nem tapasztaltam még sehol.
Amit még beszereztem, azok a mosható szövetkorongok vattakorong helyett, és bár nem tudok a fültisztító pálcikáról lemondani, de olyat vettem, ami papírból készült, nem műanyagból.
Emellett igyekszem mindenből a CF-et választani, még nem mindig sikerül, de tudatosan törekszem rá.
A cikk pedig jó, szeretem, mikor valaki nem akarja lenyomni ezt az egészet az ember torkán.
Sziasztok!
Én most váltottam vattakorongokról, pamutból varrott, mostható korongokra (a hulladékmentes.hu-n láttam, és megvarrtam magamnak babapelenkából, így egyáltalán nem került sokba). Kiszámoltam hetente olyan 30-35 db korongot használok el, a mosás nem macerás, belerakom egy mosózacskóba, így nem tűnnek el. Mindenkinek ajánlom, akár karácsonyi ajándéknak is csajoknak, sokat szépítkőzöknek. 😊
Igen, nagyon szuperek, én is venni fogok. :) Arctonikra, sminklemosásra is használod?
Sziasztok!
Jó kis cikk volt es több dologban is hallottam újat. :)
Igyekszem én is átállni, par dologban mar változtattunk. Nem vásárolunk pet palackokat, szódavizet iszunk es cseréljük a szifonokat, gyerkőcök uzsonnásdobozban viszik a suliba a tízórait és szerencsére büfére nincs is igényük. :)
Aminek még nagyon örülök, hogy sok ruhát öröklünk, vagy másodkézből veszünk, ritkán megyünk ruhaboltba, bár azért előfordul. A kozmetikumaim szintén a minimális szintet ütik, nem sminkelek, csak alkalmakkor, karácsony, esküvő. Krémeket nem használok, egyszerűen nem hiszek bennük. Jó lenne átállni a házi készítésű samponokra, szappanokra, fogkrémre, de az nálunk már válóok lenne, így nem is erőltetem. :)))
Számtalan dolog van, ami még megoldásra vár, de igyekszem.
Nagyon Örülök ennek a cikknek.
Vásárláshoz én is vászon szatyrokkal megyek, igyekszek minél kevesebb műanyag zacsit használni. A gyereknek varrtam uzsonnás kendőket impregnált vászonból, ezekbe csomagolom a szendvicseket és IKEÁs uzsonnás szatyorban viszi az elemózsiát. Mostanában a húsevéssel hadilábon állok, valahogy nem kívánom, úgyhogy egyre több húsmentes ételt főzök.
Műanyag zacsi helyett nekem kiselejtezett hálós függönyből varrt zsákjaim vannak. Alig van súlya, szerintem vásárlásonként ha 10 Forintot “bukok”.
A vidék szélére elvonult élet sok előnye mellett hátrány, hogy három gyerekkel nem egy, hanem kétautós életforma. Az e-kocsik egyelőre megfizethetetlenek nekünk, és az akksikérdés sem fenntartható még sajnos.
Az e-könyvek és olvasók ökológiai lábnyomáról a papírhoz képest nincs infótok? Sajnos az icipici könyvtárunk kevés újdonságot tud beszerezni, és amúgy sem az én könyvízlésem az ő prioritásuk.
Szia!
Bár nem ma kérdezted, de ezt a cikket találtam a témában:
https://www.origo.hu/kornyezet/20120515-nehezen-tud-zoldebb-lenni-a-papirnal-az-ebook-olvasok-es.html
260 könyv van az e-book olvasómon, ha még 1-2 évig használom, akkor zöldebb lesz, mint a könyvek :)
Ez egy tök jó cikk, köszi! :) Pár év alatt valóban behozza az árát, ha ilyen tempóban olvas valaki. :)
Úúú, nagyon örülök a cikknek! A hozzászólásoknak meg még jobban :)) Jó olvasni, hogy egyre többen figyelnek és érzik felelősnek magukat!
Kicsi, 3 tagú családom van és még így is elképedek mennyi felesleges holmi jön haza akaratlanul is. Kezdem nagggyon utálni a műanyagot. Tudom, hogy nem lehet mindig kikerülni, de tényleg agybajt kapok, hogy lépten-nyomon zacsit tukmálnak rám. Ha elutasítom még mindig hülyének néznek, pedig évek óta járok saját szatyorral. Most már zöldségnek, gyüminek sem veszek el hiper-szupermarketben, hanem viszem a régit és abba pakolok újra. Ha van, ami nem szóródik szét, akkor annak semmilyen csomagolás nem kell. Amit lehet second-hand módon szerzek be: ruhák, kozmetikumok is, igen, játék a gyereknek, bútor, elektronikus vackok és ami még fontosabb, kezdek ráállni a szigorúbb mérlegelésre. Megkérdezem magamtól, ha vásárolni indulok, hogy szükség van-e rá és ha még többe kerülne, akkor is megvenném-e azt a valamit. Ennek még csak az elején vagyok, de asszem jól haladok, mert már utálok bemenni a plázákba, ha valamiért mégis muszáj. Ha valamit venni kell, akkor a természetesebb, tartósabb, lebomló, újra használható, esetleg, ha belefér a fair trade jöhet.
Sajnos vannak kategóriák, amiknek nehezen állok ellen, de már nem halmozok. Igyekszem egyszerűsíteni a ingóságaimat/ban-ez nem tudom hogyan helyes. Elajándékozom, ami nekem felesleges, nem pedig kidobom. Ha lesz kertem, szeretnék termeszteni saját felhasználásra ezt-azt és komposztálni. Utóbbi még a jövő zenéje, de tervben van.
Vajon hogy vehetném rá az embereket, hogy lássák, amit mi látunk? Felfogják, hogy mi történik és rajtuk is múlik?
Szerintem a jó példa ragadós, az elején lehet, hogy még hülyének néznek dolgokért, pl. ha saját kis vászonzsákokba szeded a zöldséget a piacon vagy a boltban, de ugyanúgy le tudod mérni, ugyanúgy rárakod a matricát, ugyanúgy ki tudod fizetni, szóval forgassák csak a szemüket! :)
A UK-ben elképesztő sokat számított, hogy bevezették a zacskódíjat, milliárdokkal csökkent a használatuk (pedig 5 pennybe került, ami lófütty). Van, akinek a tények nem elegek, meg a mindenféle szomorú képek teknősökről sem hatják meg, de a pénztárcáját jobban félti. Ez a része az, ami a politikai nyomás kategória már, az ilyen típusú motiváció könnyebben jön felülről.
Hát, el tudod mondani az embereknek és példát tudsz mutatni, de ha ő magától nem akar tenni vagy nem érdekli, akkor sajnos hiába beszélsz. Mindenben így van: aki nem akarja, az úgysem hallja meg, amit mondasz. Ha meghallja, nem hiszi el. Ha elhiszi, akkor meg azt mondja, hogy jaj, hát neki nem áll módjában. És itt ennyi lesz.
Pont így. Döbbenetes látni, amikor kérdeznek valamit, elmondod a választ, és jön megint a kérdés, hogy “de még mindig nem értem, hogy miért…” Most mondtam el. :D Ha nem akarja meghallani, mert könnyebb neki a struccpolitika, akkor azon nem a jó érvek fognak segíteni.
Hát ez a cikk szuper lett, köszönet érte!
Én a magam részéről pár éve eljutottam már a majdnem teljesen vegán, öko-bio háztartásig, de egy “kis anyagi probléma” miatt vissza kellett állnom: mindenből a pillanatnyilag legolcsóbbat véve. Ebből a helyzetből mostanság kezdünk kimászni. Ám ekkor is vettem a fáradtságot a válogatásra: azonos áru tisztítószerekből a fenntarthatósági címkével jelöltet vettem. Ezen kívül a piacon külön kérem, hogy ne adjanak nylion zacsit – bolondnak is néznek érte. Tervezem, hogy maradék fonalakból kis hálós szűtyőket horgolok a nylon-ok kiváltására. Mindig van nálam szatyor vagy kosár, ha vásárolni megyek. A nagy átlaghoz képest kevés húst eszünk. Kukoricatejet iszom. Szelektíven gyűjtöm és gyűjtetem a gyerekeimmel a hulladékot és már az irodában is bevezettem a szelektív hulladékkezelést. Selejtezéskor a még használható holmik nem a kukában végzik, hanem valamelyik karitatív szervezetnél. Egyenlőre kb. ennyi.
Hát ez kábé ezerszer több, mint amit az átlag fogyasztó megcsinál. ♥
És igen, sajnos amíg az anyagi helyzet beleszól a dologba, addig egyszerűen nem lehet ráordítani az emberekre, hogy mit vegyenek.
A hálós szütyők piacra nagyon jó alternatívák! Egy csomó piacon és boltban nálunk eleve csak papírtasak van, de nagyon sokan érkeznek vászontáskával. De rengeteg mindent halál felesleges zacskóba tenni, van neki saját csomagolása. :D (Pl. banán, alma, citrom, stb.) Azok kapásból mennek a szatyorba, és csókolom.
A kukoricatej milyen? Főzni is tudsz vele? Mi zabosak vagyunk. #nyihaha
Sziasztok!
Annyira király! Pont most határoztam el, hogy veszek gilisztákat háziállatnak! Nahát nagyon muris, hogy pont most jött ez a cikk!!
Szuper! :)
Nevezd el őket, és kérünk majd fotót! :) Csinálj nekik insta hashtaget. ♥
Nagyon jó írás ismét Via!! :)
Én már jó ideje összehajtható szatyrot viszek mindig magammal, ritkán használok műanyag zacskót (főként kaja csomagolásra), de a Dm-ben vett lebomló zacsira tértem át. Ritkán eszem húst, a mosószerből és öblítőből Frosch-t veszek és utántöltőset, mint folyékony szappanból is. Kozmetikumoknál állatkísérketmenteset és minél ‘bio-bbat veszek, a Krémmánián nézek utána az összetevőinek. Szelektív gyűjtés, villany-leoltás, csapelzárás, Bkv-val és telekocsival járok, stb. És, szerencsére a munkám révén az állat- és természetvédelmet, felelős állattartást tudom terjeszteni, tanítani. :) (hirtelen ezek jutottak eszembe)
Kaja csomagolásra próbáltad már a méhviaszos csomagolólapokat? Újrahasznosíthatóak, tisztíthatóak, és ha megpukkannak, komposztálhatóak. Folpack és alufólia helyett használják őket. Nekem is van, fél hagymát meg efféléket rakok bele, hogy a hűtőben ne száradjanak ki, de szendvicseket is lehet bele csomagolni. :)
Nagyon sokan csinálják, ők egy helyi kisvállalkozás: https://www.instagram.com/yellowbearuk/
Mi szendvics/uzsonna csomagoláshoz használunk Kivibag-et. Ez egy magyar cég, nagyon jópofa vízálló tasakokat készítenek, én nagyon szeretem használni. :)
Akár otthon is elkészíthető, igy joval olcsóbb:
https://m.youtube.com/watch?v=GWAp4kbCj7Y
Szuper írás! 😊🙆
Köszönöm. ♥
Imadom! A zero waste az egyik alap eletelvem es nagyon durva miket latni amerikai es brit blogokon (pl ne vegyel csomagolt kockazott almat hanem ragjad el a friss gyumolcsot – soha nem vettem kockazott gyumolcsot :D ).
Annyit szeretnek hozzatenni, hogy sajnos onmagaban a husmentesseg nem mindig a legkornyezetkimelobb ut. Errol volt egy baromi jo cikk a guardienben de persze nem talalom. A legjobb pelda erre europa banan/avokado/kave importja. A banan es avokado elkepeszto energiaforrasok veganoknak ertheto modon es rengeteg recept keszul veluk, holott ezek nagyon “dragak” eroforras tekinteteben es sokszor egyaltalan nem cruelty free (ehberert dolgoztatott emberek, hatalmas biodiverzitas szempontjabol halott ultetvenyek, tengeren valo szallitas). En szerintem sem kell mindenrol lemondani. A tudatossag a kornyezetvedelem bolcsoje es ha vasarlaskor nehanapjan ujra es ujra atgondoljuk honnan jon, amit epp a kezunkben fogunk, mekkora utat jart be a polcig es vajon tenyleg erre van e szuksegunk akkor mar megtettuk a legfontosabb lepest a jovo fele <3 nagyon orulok a cikknek, mar regota hianyoltam ezt a fajta tartalmat es orulok, hogy eljutott ide a blog!
Linkelj Guardiant nyugodtan!
Én is linkelek:
https://www.theguardian.com/environment/2018/oct/10/huge-reduction-in-meat-eating-essential-to-avoid-climate-breakdown
https://www.theguardian.com/environment/2018/sep/15/europe-meat-dairy-production-2050-expert-warns
Imádom, hogy itt Brightonban fel sem merül, hogy a kávé ne legyen fair trade, egyszerűen már az a minimum szint a helyi kávézóknál. Személyesen járnak ki a farmokra, ismerik az ott dolgozókat, és rendesen meg is fizetik őket. Én az itthon őrölt babomat is olyan helyről veszem, aminél konkrétan megvan, hogy melyik farmon kicsoda csinálja, és milyen családot támogatok a vásárlásommal. :)
Banánból is tudok fair trade-et venni, és nem drágább, mint a nem fair trade. Erre utaltam, hogy ha van opció és könnyű jót választani, akkor sokkal egyszerűbb lesz több embernek a jót választani. De ez nem magától értetődő mindenhol. Itt is vannak “food desert”-ek, ami azt jelenti, hogy nincs bejárható közelségben olyan bolt, ahol az emberek megvehetnének friss zöldséget-gyümölcsöt. Brutális. Rajtuk nem az segít, ha felemeljük a chipsadót (nem fognak attól kevesebbet venni, ha nincs más lehetőségük), hanem ha nyitunk egy zöldségest a környékükön. https://www.theguardian.com/society/2018/oct/12/more-than-a-million-uk-residents-live-in-food-deserts-says-study
Egy helyi kezdeményezés, ami baromi szimpatkus, és kéne belőle még sok a világ minden tájára, megosztom inspirációnak, hátha valaki ihletet kap, hogy alapítson hasonlót ott, ahol ő él: https://hisbe.co.uk/
Ilyen boltokról álmodom, mint a HISBE! *.*
Gugliztam, van hasonló Budapesten (már azután nyílt, hogy én onnan elköltöztem, szóval előre is bocsi, az aktuális magyar kínálattal nem vagyok képben, de ti vagytok a helyi kémeim, linkeljetek bátran!).
http://csomagolasmentes.hu/
Na megtalaltam! https://www.theguardian.com/commentisfree/2018/aug/25/veganism-intensively-farmed-meat-dairy-soya-maize?CMP=share_btn_fb&fbclid=IwAR2PuToAyAgmz-gGMpWecU1890-Qj6cSKU1sKoocKzg9GKVTupp3bPDXk6M
Szoval a dilemma nem kicsi de en ugy vagyok vele, hogy ha mindenki beletesz a kozosbe a kornyezetrol valo gondoskodasban es uodate probal maradni az a legjobb <3 hat igen amugy Brightont nekem tok jol eladtad mar az elejetol fogva. Itt nottinghaben ilyen pop up plastic free event van havi egyszer es hat utanakerdeztem, hogy ok hogyan szerzik a cuccot es csomagoltat kapnak sajnos de legalabb hatalmas kiszerelesekben. Plusz itt rengeteg az indiai es pakisztani es nagyon sok boltjuk csomagolasmentes zoldsegeket es gyumolcsoket arul szoval csak keresni kell :)
Hja es meg egy szuperjo kezdemenyezes, ami egybol belopta magat a szivembe: https://www.foodclubs.co/?utm_source=Facebook&utm_medium=cpc&utm_campaign=BCMAds&utm_content=Influencers
Lenyegeben tobben osszealltok rendelni kornyezetbatat termekeket nagykiszerelesben, egyszerre kozossegepito es hatekony :) mindenesetre tovabbra is lelkendezem a kontenten!
A növényi étrendhez egyáltalán nem fontos a banán vagy az avokádó fogyasztása, meg lehet oldani helyi és szezonális terményekből is. Meg hát ezeket nyilván nem csak a vegánok eszik, fura csak rajtuk számon kérni.
Egyébként számos kutatás bizonyítja, hogy az élelmiszer előállításánál keletkezik a legtöbb károsanyag-kibocsátás, nem a szállítmányoz során. Egy friss európai kutatás pedig arra mutat rá, hogy sokkal hatékonyabb módszer az ökolábnyomunk csökkentésére a húsevés elhagyása, mint ha helyi terményeket, helyi húst eszünk.
https://www.technologynetworks.com/applied-sciences/news/vegetarian-diet-beats-keeping-it-local-to-reduce-carbon-footprint-310973?fbclid=IwAR2K5fDlfCczqXUypy45zuJGs4RbQkTir85JKvWwrb9qi3iFUlS8PcVUJg8
A linkelt Guardian cikket elég sok kritika érte, többek között azért is, mert aki írta, a húsiparban dolgozik, így számára pénzügyileg előnyös pozitív fényben beállítani azt. Olvasd el George Monbiot kommentjét a cikk alatt: https://www.theguardian.com/commentisfree/2018/aug/25/veganism-intensively-farmed-meat-dairy-soya-maize#comment-119748600
Köszi a linkelt kommentet, ez egy tök jó stat: “a vegan diet could feed all the UK’s people on just 3m hectares of land. Alternatively, all the productive farmland in the UK could be used to support 200m people.” Ezt be lehetne nyomni a bevándorlásellenesek orra alá is, akik nyávognak, hogy jaj, nincs elég hely meg kaja az embereknek. (A UK 1,4%-a beépített, ha csak Angliát nézzük, akkor is csak 2%. KETTŐ. Forrás: https://www.bbc.co.uk/news/uk-41901297)
Én is kinn élek Angliában és nagyon sokan esznek chipset, mármint, amit mi magyarok hívunk zacskós chipsnek.
A munkahelyemen szinta csak én ettem zöldséget és gyümölcsöt.
Az áruházakban pedig tele van minden a készkajákkal. Azért ez otthon még nincs így, szerencsére.
Igen, a ready meal-ek külön szint, de azért a magyarok is vesznek egy kis gyorsfagyasztott ezt-azt, házhoz szállíttatnak dobozban mindenfélét, és van chips is, meg sós földimogyoró, ropi, perec, meg mindenféle. :)