Talán ez a kihívás nem mindenkire vonatkozik – akinek nincs mit “letennie”, az gyakorolja az elmúlt 18 kihívás valamelyikét. Akinek viszont van, az próbáljon meg csatlakozni! :)
A 19. hét kihívása: Csak természetesen!
A fenti kép csalóka, a jobb oldali csajszi ugyanis nem csak abban különbözik a többitől, hogy nincs rajta semmi smink, hanem hogy faramuci képet vág. Persze, hogy betegesen néz ki! :) Egy kis vigyor biztos jót tenne neki… Meg egy olyan kihívás, hogy megpróbálja smink nélkül is jól érezni magát. Megpróbáljuk együtt? Szerintem ez egy nagyon találó képsor, azt ábrázolja, hogy a lányok milyennek látják magukat smink nélkül, holott igazából abszolút nem vállalhatatlanul néznek ki. De valamiért úgy érezzük, hogy az összes szembejövő a kipirosodott állunkat, a mitesszeres orrunkat és a karikás szemünket fogja észre venni. Tudod mit? Vegyék! Legalább egyszer próbálj meg smink nélkül közösségbe menni – nem buliba, nem rendezvényre, nem ünnepélyre, csak keress egy teljesen hétköznapi szituációt, amire amúgy próbálnál “vállalható arcot rajzolni” magadnak, és most – ó, nagy ég! – ezt a lépést hagyd ki. Nincs korrektor, nincs pirosító, nincs szempillaspirál. Naptej és arckrém engedélyezett, de nem színezett, ajakápolóból pedig szintén csak a natúr, ami se nem csillog, se nem selyemfényű, se semmi.
A hipotéziseim az alábbiak:
- gyorsabban el fogsz készülni, felszabadul egy csomó időd
- pihen a bőröd, van alkalma regenerálódni, gyógyulni
- rohadtul senki nem azzal fogja indítani a párbeszédet, hogy pattanás van a homlokodon/nem elég göndör a szempillád, és tojással se fog senki megdobálni (amennyiben mégis, gyakorold a “magasról teszek rá” zen technikát, és fuss gyorsan! :)).
Sminkelni jó. Sminkelni kreatív feladat, és az önkifejezés nagyon jó kis módja. De ha smink nélkül nem vagy magabiztos, azon a legjobb alapozó sem fog segíteni. Szóval egyenes hát, állat fel, széles mosoly, és irány az utca! ♥
+ FELADAT: 200 Ft a perselybe, most már 800 Ft-unk van.
Hát ez nem nehéz, hiszen szinte sosem sminkelek. :-)
Én kb. havonta-két havonta tartok smink szünetet, ehhez pinteresten csináltam is egy “no makeup” inspirációs mappát:) igaz, sajnos nem olyan szép az arcbőröm, mint a képen látható lányoknak… Ez a kis szünet két okból jó: egyrészt pihi a bőrömnek (állítólag a körmöknél is kéne lakk-szünetet tartani, de lakk nélkül gyengék, és sajnos rágom), másrészt pedig jó, ha az emberek nem csak kisminkelve látnak. Igaz, ilyenkor sokszor belefutok a “jaj, beteg vagy?” és “olyan sápadt vagy, minden oké?!” mondatokba :D de nem gond, csak visszaköpöm, hogy Nyugi, csak nem sminkeltem… :D Múltkor még anyukám is beégett picit, mert jött a betegvagy-szöveggel, pedig a szüleim alapvetően nem hívei a sminkeknek (anyukám kb. 40 évesen a hatásomra kezdett el sminkelni, de az még az én legalapabb sminkemhez képest is semmi), apukám is inkább a természetesség híve, ezt nem is győzték hangsúlyozni középsikolás koromban – pedig sosem voltam az az agyonsminkelős-típus… A harmadik előnye pedig az, hogy ha lemondok a sminkről, akkor 10 perccel tovább alhatok, 10 perc szundiért pedig bármit, ugye… :D
Korábban azt olvastam, hogy edzés során sem tesz jót, ha smink van az ember arcán, mert nem tudnak úgy távozni az izzadsággal kijövő méreganyagok. Fene tudja, ez mennyire igaz, mindenesetre hihetőnek hangzik. Heti 2x edzek + heti 2x táncolok, és általában rögtön munka után, így sajnos nem szoktam lemosni… illetve tarthatnék magamnál arclemosót, de ennyire sajnos nem vagyok elszánt. Mától viszont újra bicajjal járok dolgozni, és hát az a helyzet, hogy a pécsi terep nem épp nekem kedvez, szóval rendesen leizzadok, mire beérek. Az már alap, hogy T-shirtben és bicajosnaciban tekerek, 8-kor pedig az irodában átváltozok csinos nővé… de megfigyeltem, hogy ha reggel púderezek, akkor az izzadságcseppek bár látszanak (meg jól ki is pirulok), de inkább csak kis gyöngyök formájában, és sokkal vállalhatóbban nézek ki:) úgyhogy nehezebb lesz beiktatom a tiszta arcbőrt az elkövetkezendő hónapokban.
Az is gondot jelent, hogy reggel 1-2 óráig még élvezem a friss, tiszta, hidratált arcbőröm, aztán a nap végére karikás, foltos, megviselt, zsíros lesz a bőröm… de valószínűleg így még mindig egészségesebb, mint ha van rajta egy réteg festék, ami délutánra ugyanúgy elhalványul…
Egyébként amikor kicsi voltam, mamám mesélt egy sztorit a munkahelyéről: volt egy kollégája, aki rendszeresen sminkelte magát, nem is túl szolidan… egyik reggel elaludt, és elmaradt a smink. Mamám pedig nem ismerte fel, és a tanáriba érve megkérdezte tőle, hogy “kit tetszik keresni?” :D Szerencsére azért a hétköznapi sminkem elég diszkrét: vékony alapozó réteg, kevés pirosító, szemöldök, és egy kis szempillaspirál. Néha ha bevadítok, egy kis rúzs, amit negyed9-kor az első teámmal már le is eszek magamról:)
Hú, de hosszú lett :D pedig közben még eszembe jutott pár dolog:
Az egyik (egy fenti kommentről ugrott be), hogy az én barátom is jobban szereti, ha nem vagyok kisminkelve. HOgy mi tetszik benne, azt nem tudom… viszont az tény, hogy mivel otthon nem sminkelek, jobb, ha ő sem lát akkora kontrasztot a sminkes és smink nélküli énem között.
A másik pedig, hogy másnak is feltűnt, a pasik mekkora mázlisták? Nekem max akkor lenne olyan szép dús és hosszú szempillám, mint a barátomnak, ha műszempillát rakatnék. Még szempillaspirállal sincs esélyem ebben a “versenyben” :D arról már nem is beszélek, amikor kb félévente/évente megszólal, hogy “jaj de kemény, száraz a sarkam” – ami nekem 2 hét elteltével 3× rosszabb. IGAZSÁGTALANSÁG!!! :D
Remek cikk Via, köszönöm! Nekem személy szerint inkább többet kellene sminkelnem, erre próbálom magam rávenni – egy csik a szemceruzával inkább vicc, mint igazi smink. Azonban a 14 éves nagylányomnak is meg fogom mutatni, csak a miheztartás végett… :O)
Nekem egyébként megvolt ez a sminkelengedő próba: ősszel megműttettem a szemem, és nem használhattam 2 hétig semmit. Kemény volt :)
Van egy barátnőm, aki egyszerűen nem képes sminkelni magát, pedig nagyon kéne neki (tud sminkelni, csak nem szán rá időt). Gyönyörű nagy szeme van, de ha nincs legalább kicsit kihúzva a szemöldöke + kiemelve a szeme, olyan, mintha nem is lenne szeme egyáltalán :) Döbbenetes különbség van a sminkelt és a nemsminkelt arca között. Észrevehetetlen szürke egér vs. igéző tekintetű gyönyörűség, senkinél nem láttam még ekkora kontrasztot. :o
Na ma megvolt a sminkeletlen fellépés bővebb családi körben. Jelentem, egy gondolattal sem foglalkoztatott a dolog, amíg meg nem láttam magam egy tükörben…khm… Sajnos alapból rendkívül sápadt vagyok, szép nagy karikákkal a szemem alatt, ez örökség, apukám is ilyen. Ilyenkor kemény versenyben vagyok egy háromnapos vízi-hulla megjelenésével. Szóval jó az az alapozó a szemem alá, meg egy kis pirosság az orcákra. Így nem hívja ki rám senki a mentőket. :-)))))
Hasonlóképpen. :) Amikor néztem az Alkonyatot, nem furcsállottam a vámpírok külsejét, mert olyasmi színük van, mint nekem. :)))
A minimális alapozót-pirosítót ezért megtartottam, meg a tusvonalat spirállal, de egyébként részt veszek a játékban. :)
Hasznos kihívás:) Egy időben nem léptem volna ki az utcára erős smink nélkül (ez nálam a szememet jelentette, mert szerencsés a bőrtípusom). Aztán összejöttem a párommal, aki elkezdett győzködni, hogy smink nélkül jobban tetszek neki, persze én nem akartam hinni neki ,mert az erős sminkelés miatt már fura volt az arcom nélküle. Aztán szép lassan elkezdtem barátkozni a dologgal,muszáj is volt, mert összeköltözés után nehéz rejtegetni az arcomat :) Most megtaláltam az arany középutat, nappalra természetes smink, ha itthon vagyok festetlen arc, alkalmakra pedig jöhet a kreatívkodás:)
Mármint merj sz.ni. ♥
Köszi, aranyos vagy:) hát, az emberek kegyetlenek tudnak lenni, már megszoktam, szóval megvan a lesz*rás, de ha az ember épp amúgy sincs rózsás hangulatban, nehéz csak úgy elsiklani felette:) de a smink azért marad, kicsit magabiztosabb vagyok tőle:)
Jó, hát nyilván ilyenek, engem is bálnáztak már le…:D
Két embernek kell tetszened.
1. magadnak – ehhez az kell, hogy elfogadd magad, és őszintén kihozd magadból a legjobbat – szeretettől és nem szorongástól vezérelve
2. a szerelmednek – ehhez meg találni kell valakit, aki úgy szeret, ahogy vagy :)
Innentől kezdve pedig a kutyát se érdekli, hogy a bekiabáló építőmunkások szerint túl kicsi vagy pont tökéletes a melled, akarnának-e melletted ébredni vagy sem, milyen az arcbőröd, a hajad, a szemszíned vagy a ruhád. Nem kell az engedélyük ahhoz, hogy utcára lépj, és a véleményük sem ahhoz, hogy jól érezd magad. Gyanítom, én sem kellenék elég sok férfinak és nőnek. Ezért is nem az ő feleségük vagyok. :)))
esélytelen:) még így is előfordul, hogy beszólogatnak az utcán, hogy ‘de ronda’, inkább nem képzelem el, mi lenne, ha még csak nem is sminkelnék:)
Komolyan beszólnak? Pfff…:/
Szerinted aki beszól, annak számít, hogy sminkelve vagy-e?
Épp ezért ez a kihívás, mert sz*rni az emberekre ilyen szempontból! ;)
Én egyszer gyerekkoromban nagymamámnál valami fehér szemfestékkel(?) akartam eltüntetni a pírt az arcomról. Nem arattam vele túl nagy sikert.;)
Hát ez nekem is kihívás :) Még a ház alatti boltba is teszek fel alapozót és spirált legalább :D szerintem ez a “speciális” helyzetemből adódik, mármint hogy közösségbe nem akarok smink nélkül menni… az arcom nagyon szeplős és egy jól fedő alapozó/BB krém valamelyest egységesíti az arcom, kevésbé feltűnőek. Itthon sosem viselek, mert zavar, a családom szerint így se sokkal feltűnőbbek, de én annyira utálom őket, sokkal magabiztosabb vagyok alapozóval és szemfestékkel.
de már nem sokáig kell elviselnem őket, hamarosan megkapom a depigmentáló kezelést :D éljen:D fura lesz 22 év után szeplőtlenül:D
Én is eléggé szeplős vagyok. Gyerekkoromban a családból volt, aki mindenáron el akarta őket tűntetni, de édesanyám elérte, hogy fogadjam el magam olyannak, amilyen vagyok. Én egyáltalán nem bántam meg. Nincsenek különlegesen szép arcvonásaim, így az átlagból éppen a szeplőim különböztetnek meg. Volt olyan pasim is, aki különösen szerette őket. Talán szeplő nélkül észre sem vesz… Szóval én szeretem őket. Persze nyáron nem bánnám, ha picit szolidabbak lennének, de ezt is meg lehet szokni. Én konkrétan sosem használok alapozót vagy púdert. Általában egyáltalán nem sminkelek. Ha mégis, akkor szemfestés, szemceruza és spirál, esetleg egy kis halvány ajakszínezés és rá a carmex.
Kellenek az ilyen napot, hogy pihenjen a pofikánk bőre!:)
A pasik meg különben sem szeretik a csillogó szájfényt lecsókolni, én olyankor max. egy puszit kapok, de ha még alapozó is van a puszi alá, akkor jön a fintorgás:)
Vállalom a futás utáni kipirosodott fejem, izzadt hajam, végigsétáltam a belvárost így plusz macinaciban…és?:) Jól éreztem magam, ez a lényeg:)
Úgyhogy, pause, lányok:)
Ez menni fog:)
Én sosem sminkelek:)
Nálunk az első tinis sminkelés utána apa feltette a kérdést anyámnak, hogy “ennek a gyereknek miért van tégla színű arca?” :-( Ezért sokáig nem is nagyon használtam az alapozót, és most is néha max. színezett krém.
Meglepődtem, mert kihívások között volt a “rúzsozz!” most pedig natural look. :-)
Nekem a szempillaspirál az alap, de valóban nem veszi észre a környezet (vagy nem tesz szóvá) a változást.
Azért tégla színű a gyermek arca, mert nem jó színű/állagú alapozót választott. Ettől nem az alapozó mint olyan a rossz, hanem a gyermeknek kell megtanulnia sminkelni. :))
És igen, utálom a konvenciókat. Aki azt mondja, hogy nem sminkelhetek, annak kirúzsozom magam, erősen. Nappalra. Aki azt mondja, hogy csak sminkben vagyok nő, az megkapja a csupasz pofámat. Szerintem csak sminkben járni (otthon is!), illetve megtagadni minden sminket a ló két oldala. Jobb középen. :)
Tervezek amúgy egy sminkes sorozatot, még dolgozom rajta, sok előkészületet igényel, de marhára fontos, hogy nem alapfeltétel a smink, hanem játék. Ahogy az öltözködés is az. Ezért most ez a kihívás. Aztán megtanuljuk kihozni magunkból a legjobbat. Szépek mindig vagyunk, de néha lehetünk csinosak is. ;)
A 80-as évek végén kevés sminkcucc volt, és anya kaphatta valahonnan a tégla színű púdert, de mivel ő sosem sminkelte magát (max. szemceruza), elmaradt a “felvilágosítás”, és én otthon próbálkoztam azzal, ami volt.
Később vettem jó minőségű púdert. attól allergiás lettem, minél jobban kijött pati, annál jobban kentem rá, aztán rájöttem, hogy hagyjuk. Aztán évekkel később jött az info, hogy talán alapozót kellett volna alá tennem ;-)
Szóval egy sminkes sorozatot szívesen veszek, mert kezdőnek érzem magam ebben. (Szempillaspirál, szemceruza, rúzs, minden oké, csak az alapozós történet mumus kicsit – még)
Meg az utcán annyi rémes nagyon világos alapozós nőt láttam, és a nyaka meg barna (nem találta el a megfelelő színt), az elválasztós csík az állnál (jaj), hogy nekem a sminkelés a szem kifestése, nagyon ritkán egy színezett krém (mint alapozó, és ebből kenek a nyakamra is, bár a színt egy sminkes választotta ki, natural look) + pirosító.
Alapozó színének kiválasztásáért én az Ó utcában lévő sminkesboltba jártam. Nagyon profik, remélem megvan még, én mióta már szép a bőröm nemigazán használok alapozót, ezer éve nem jártam arra.
A Facebookos képeim közül az egyik legnagyobb sikert egy olyan képem váltotta ki, amin nincs rajtam smink. Persze, hozzá kell tenni, hogy a kép egy nyaralós kép, több napnyi sok alvás, napozás, pihenés, természetben evés után. És persze stressz nélkül. Olyankor nem kell a smink. Egy nehezebb nap reggelén viszont még én se ismerek magamra a tükröt bámulva… De a kezdeményezés nagyon jó! Megpróbálok csatlakozni hozzátok! :-)))
Azt hiszem én már félig teljesítettem a kihívást, ugyanis elhagytam az alapozót. Az elején fura volt, de a bőröm egész hálás érte. Én meg a hipochondirámnak :D Ugyanis azt hittem, allergiás vagyok az alapozómra. Jártam is vele bőrgyógyásznál, akit azt mondta, hogy ez nem allergia. Azért a biztonság kedvéért próbálok leszokni róla :] Ha rendezvényre megyek, akkor teszek fel, de az havi egy alkalom kb. :]
Viszont ha nincs semmi a szememen: legalább spirál, akkor nekem nem jó. Sőt, néha a tusvonalam nélkül is meztelennek érzem magam, mert az olyan “Nusis” :]
Pont most amikor minden nap újra és újra beleszeretek a BB krémmel “feltunningolt” fejembe? :)) Neeem. Letudom a kihívást azzal, h itthon soha nincs rajtam semmi, amint hazaérek lemosok mindent + lát a család smink nélkül eleget (néha a pasi is), de h én legalább minimál nélkül emberek közé menjek?? Ki van csukva.
Igaz, hogy aki smink nélkül nem elégedett magával, az azzal sem lesz/lehet az, de én vállalom, hogy csak így érzem magam embernek. :) Leültem, 1es. :D
Ja és a fenti kép teljesen és egy az egyben igaz rám. :D Van ember aki minimál sminkben szebb, mint nélküle. :))
Hát, a pasi szokja csak a smink nélküli pofidat, mert ha összeköltöztök, nem futkoshatsz minden reggel sminkelni, hogy prezentálható legyél, mire felébred. :))
Az én párom jobban szereti, ha nincs rajtam smink :) Az többieknek ott a maszkos, sminkes arcom, neki meg natúr :)))
Az enyém meg mindkettőt szereti, mert úgy sminkelek, hogy az is én vagyok, nem egy idegen. :)
Kár, hogy itt nincs lájk gomb, Via.:)
Szerintem aligha van olyan ember, aki ne lenne elég szép a hétköznapokhoz smink nélkül is. Persze ha valaki a kutyasétáltatáshoz vagy a késő esti kocogáshoz is erősen kifesti magát, az ne csodálkozzon, hogy smink nélkül furcsának találják az ismerősei.
Csak akkor van baj, ha a smink hiánya ápolatlansággal párosul – na az tényleg ijesztő arcot eredményezhet. :-)
Hát én ezt jónéhány éve gyakorlom:) Hétköznapokra szempillaspirál, néhanapján szemceruza, és ünnepekre fekete/sötétkék szemfesték. Az alapozótól félek, valahogy az az érzésem, egy maszk, ami mögé elbújok…
Sokat sminkelni egyrészt mindig lusta voltam, másrészt féltem, hogy akkor sokkal csúnyábbnak fogok tűnni “alapállapotomban” – így legalább nem sokkoltam a barátomat, amikor először mellettem ébredt, mert annyira nem volt durva a különbség:D
Én nem sminkelek, mert szeplős vagyok, foltos, és ahhoz, hogy jó legyen a smink, sokat kéne feltenni, múmiaarcot pedig nem akarok, ezért elég gyakran anélkül vagyok, pedig állítólag jót tesz, ápoltabbnak tűnik az ember.
Egyáltalán nem kell múmia!! A szeplőket nem kell eltüntetni, azok az arcod részei, piros foltokra kis korrektor, mini alapozó, púder (szelektíven, by Via), a szemed/szádra meg tetszőleges.
Nálam inkább akkor mondják a barátaim, hogy valami furcsa rajtam, ha ki vagyok sminkelve. :) Amúgy most kezdek rászokni a sminkelésre, és a legdurvább amit eddig alkalmaztam az a púder + szempillaspirál + szemceruza + rúzs.
(Egyszer voltam egy átváltoztatós délutánon, ahol profi sminkelt ki és utána az ismerőseim nem ismertek fel a fotókról.)
Bocs, de akkor az egy rossz smink volt! A smink nem azt jelenti, hogy maszkszerű az alapozód és felismerhetetlen vagy, hanem hogy az amúgy is meglevő, gyönyörű arcvonásaidat kiemeli, még szebbé teszi. Önmagad vagy, egy másik szinten. Nekem ez a smink, én erről beszélek, amikor sminket mondok.
Szerintem jó volt az a smink és szép voltam vele, csak annyira másmilyen a megszokott csupasz képemhez viszonyítva, hogy nem akarták elhinni, hogy tényleg én vagyok.
De akkor túl másmilyen volt, ami meg nem jó… :) Érted, technikailag lehet, hogy profi volt, meg jól néztél ki, de funkcióját tekintve nem működött, mert nem Te voltál, tehát “rossz” smink volt. :)
nálam a smink a színezett arckrém+szájfény+spirál+néha tusvonal, úgyhogy alapból nem változtat a dolog olyan sokat az arcomon, ráadásul ez sem a mindennapi szertartásom része. ámdeviszont sokszor csinálok olyat ha megyek egy kicsit megjelenősebb helyre, hogy csakazértsesminkelek és még egyszer se vettem észre, hogy nagyon néznék az arcomon azt hogy nincs mit nézni rajta :)
úgyhogy hajrá csajok, mindenképpen érdemes kipróbálni, és köszi Via megint a szuper kihívást ;)
Ez most érdekesen jön le nálam. én most kezdek barátkozni a sminkeléssel, azzal, hogy hova mi illik, stb. Szóval nekem nem nehéz a nélkül kimennem a házból. Jól megvagyok smink nélkül is, de mostanában fontosnak tartom, mint nőiesedésem egyik folyamatát, hogy sminkeljek (persze nem non-stop). nem fog ártani egy kis szünet. Amúgy volt egy bejegyzésed, ha jól emlékszem, ahol a leg alapabb dolgokat írtad le ezzel kapcsolatosan…nem találom, s úgy érzem hasznomra lenne, hogy ne csináljak ökörséget. :)
Hasonlóan vagyok én is! Nekem az inkább kihívás, hogy szép sminkben lépjek ki az utcára. :)
Lesz majd alapsminkes bejegyzés, időpontot még nem tudok mondani, de egyszer lesz, és jó lesz! :)
Áááá, ez ki van zárva… Amikor az apám meglátott sok év után először smink nélkül, csak ennyit mondott: “de csúnya vagy!” Később egy ismerős látott meg véletlenül így, ő megijedt, és szánakozva érdeklődött, hogy beteg vagyok-e. Szerintem én meghalni is sminkben megyek majd :)
Egyszóval jó kis kihívás! Van min gondolkodnom :) Köszi!
Apukának köszönjük a tapintatos megjegyzést. (Ide jön egy félig komoly vigyorgó smiley.)
Szerintem egy jó arcradírral és egy tápláló arckrémmel csodát tehetsz, néha a fakó bőr is “betegít”. Próbáltál már ilyesmit? Az egészséges arcon pedig szebben mutat a smink is, szóval dupla előny. :)
Jaj. Ezt a linkelt képet nem kellett volna megnéznem. Vagy legalábbis nem evés közben :-)