Mindenből lehet krémleves, ez is egy jó kis alapszabály, ez most csöves kukoricából készült, bár ha korrekt akarok lenni, kukoricafőzeléknek hívnám, csak az annyira bizarr… :)) Ilyen sűrű kukoricalevest egyébként a levespontban tálalnak, ott kakukkfűvel készítik, és tortilla csipsszel a legjobb.
Olívaolaj és vaj keverékén megfuttatok egy kevés vöröshagymát. Rádobom a csövekről levágott kukoricaszemeket (szezonon kívül konzervből abszolválható, két csövet használtam, lett belőle 2 nagy adag), felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje, sózom, borsozom, teszek bele szárított zöldségeket (gyakorlatilag ételízesítő, csak ebben nincs semmi só), hagyom megpuhulni, a végén felöntöm egy kevés tejszínnel (nem kell sok, szerintem nekem max. egy deci volt már csak a dobozban), felforralom, kész. Zöldfűszerrel lehet bolondítani, a petrezselyem is jól illik hozzá. Ami kicsit macerássá teszi a kukoricát a többi krémleveshez képest, hogy a botmixer nekem konkrétan semmit nem aprított a masszán, úgyhogy végül késes robotgépbe kellett öntenem az egészet, úgy lett rendesen pürés.
Ma este hideg van, esik az eső. Kitaláltam mire a lánykám néptáncról hazaér addigra megcsinálom. Tudtam, h a fagyiban van kukorica, franciasaláta és ebből készítettem el. Gyönyörű sárga színe volt krutonnal a tetején és mellé kókuszos muffin. Hát 5-en vagyunk itthon ebből egyszem lánykámnak nem jött be a vacsi. Mindenki dicsérte. Köszönet érte.:)
Egészségetekre! :)
Nekem is van nagy kedvenc.
2l tej, 0,5 kg fagyasztott kukorica ( a konzervtől mellékíze van). 1 l tejet felteszek melegedni, közben a másik tejet és a kukszát összeturmixolom. Belezutty a forró tejbe. Ételízesítő (ez lehet vegamix+só is), kurkuma, liszttel behabarni, pici cukor vagy méz. Leszűröm és reszelt sajjttal tálalom. Isteni. Egy étteremből kunyiztam el a receptet :-)
Én is kísérleteztem már, de nekem az a bajom, hogy nem lehet simára pürésíteni a héja olyan zavaró.
Úristen, a kukoricafőzelék az egyik kedvencem, de krémlevesnek sem lehet rossz :)
Hmm, ez jól néz ki. Az a baj, hogy imádom a kukoricát, de exem anyukája egy nyáron kísérletezett valami hasonlóval, és azóta feláll a hátamon a szőr a kukoricakrémleves szótól :))
Én még soha nem ettem, de valahogy engem is lever a víz pusztán a szó hallatán is :)
Aztán lehet hogy egyszer meg fogom kóstolni és azt mondom, hogy ilyen finomat még életemben nem ettem. :)
De egyenlőre marad a hagyományos csöves változata nálam :))
Az én verzióm úgy készül, hogy először pórét és egy piros (a többitől fura színe lesz a levesnek :)) kaliforniai paprikát párolok illetve mixelés előtt kiveszek egy merőkanálnyi cuccot, hogy maradjon valami ‘harapnivaló’ is. Imádja az egész család, kb. kéthetente készítem.