Eltelt egy újabb hónap. Gomez 4,5 hónapos, 3 hónapja van velünk, és a legfontosabb hír, hogy végre dumál! Megkapta az első oltást (hónap végén visszük az ismétlésre), ami azt jelenti, hogy most már az egész lakásban szabadon mászkálhat, mert a cipőről behozott cuccok már nem veszélyesek rá. Ennek következtében még jobban átváltott követős kiskutya üzemmódba, szépen elkísér mindenhova — vécére, kezet mosni, aztán vissza… :)) Abszolút falkaként vagyunk kezelve, hiába mehet már bárhová, mindig ott van, ahol mi. Néha elugrál megnézni, hogy minden rendben van-e az ágy alatt a hálóban, aztán jön is vissza. A konyhában “szólt hozzám” először, mikor kimentem teát főzni, hallottam, hogy jön utánam, és dünnyögött kettőt, mikor beért az ajtón, én meg reflexből, hátra se nézve visszaköszöntem neki, mire leesett, hogy basszus, ez a nyúl még sosem köszönt. :D Azóta már udvarlással és körbefutással megspékelt folyamatos dumaparti volt, és ő is úgy csinálja, mint Áfonya anno, hogy ha elmegy a szobából, vagy megérkezik, vagy alvás után ébredve regisztrálja, hogy itt vagyunk, akkor egy “Mmm-mm” keretében üdvözöl. ♥
A kanapéra járás maradt, sőt, ha valamelyikünk ott ül, akkor elkerülhetetlen, hogy csatlakozzon. A laryngitisem miatt (már múlik, kopp-kopp) több napot töltöttem ott takaróba bugyolálva, laptoppal, hát végig asszisztálta az egészet. Ami viszont teljesen új, hogy el is dobja magát a kanapén — Áfonyát hidegen hagyta az egész téma, de Gomez volt, hogy akkor is felment, amikor ott se voltunk, és szunyókált egyet. Ha a feje fölé teszem a kezem, automatikusan lefekszik és vakartatja magát — sokáig elvagyunk így, amíg meg nem unja, vagy el nem zsibbad a kezem. Laptopozni persze nehézkes így, de kit érdekel! A fenti képen láthatjátok, hogy ez a gyakorlatban hogy nézett ki, és azt is, hogy mennyire glamúros az élet. :D
A vedlés nagy részén túl van, a hátán a folyamatosan világosodó szőr már összefüggő lett. Fésülgettem a Furminatorral, és döbbenetes volt, hogy élvezte, sőt, kocogtatta is hozzá a fogát (a nyuszik így doromboltak). Tegnap este valamit hallhatott, felpattant mellőlünk, és elkezdett toppantani a kanapén, hogy elijessze a “betolakodót”. Annyira édes volt, Áfonyát soha, soha nem hallottuk toppantani, teljesen meghatódtam, hogy Gomez teljesen védelmi szerepbe került, leugrott a kanapéról, és megkereste, hogy mi van. Nagyon erős hang egyébként ez a toppantás, először azt hittem, hogy eltörött hirtelen a kanapé rugója, vagy valami, annyira hangos volt — fene gondolná, hogy egy egy kilós gombóc is ennyire erős.
Iszonyúan boldog vagyok, nagyon jól megy a kamaszkor: nem lett agresszív, nem spriccel, és nem kamatyol. Aktív, pörög, de soha nem erőszakos, nem harap (a doktornőbe egy kicsit belecsípett, amikor nagyon nem tetszett neki, hogy le van fogva, de az se volt igazi erős harapás, csak jelezte, hogy “ez nem tetszik”). Nem rombolós nyúl, a drótokat persze el kell előle pakolni, de ez nem újdonság… a nyúl rendre tanít. :)) Nagyon tetszettek neki az újságokat tartó mappák (érdekes módon az újságok nem!), volt néhány, amelyiket elkezdte cincálni, úgyhogy azokat arrébb raktam, illetve apu épített szép fehér válaszfalakat az Expedit kockáiba, szval most teljesen hozzáférhetetlenek (persze csak neki, nekünk nem), és jól is néznek ki — vettünk két Expedites ajtós kiegészítőt is. Egy mappát elölhagytam neki játszani, most néha azt tépi, ha olyanja van, ha majd tönkremegy, akkor megkapja a többi megkezdettet szép sorban. :)
A következő programpont hónap végén az oltás ismétlése, aztán onnantól fél évente kell kapnia élete végéig. A foga rendben van, egészségileg tökéletes, minden rendben van vele. Még 8 hónapos koráig fog nőni, bár már most egészen korrekt mérete van, hiszen mini, nem lesz 2 kilós törpenyúl belőle. Egyre inkább hasonlít a szüleire, főleg az apukájára, amikor pózol. A menü továbbra is ugyanaz, pici speciális törpenyúltáp, és sok-sok-sok-sok-sok széna. Két apró karika fehérrépát kapott eddig, tetszett neki. :)
Nagyon-nagyon szeretjük, boldogok vagyunk, hogy velünk van, és a bújások, udvarlások, követések és dumálások alapján ő is élvezi. :)
Leendő gazdiknak
Tudom, hogy ezek a bejegyzések azt mutatják, hogy mennyire cukimukik meg jófejek ezek a nyulak, és most húsvétkor egy csomó csábító ajánlat is lesz majd az állatkereskedésekben, sőt, virágboltokban (!) és egyéb helyeken összetömörített, bizonytalan eredetű apró nyuszik képében. Nehéz ellenállni, de arra kérek mindenkit, hogy gondoljátok meg! Ha szeretnétek egy nyúlbarátot, az felelős döntés kell, hogy legyen. Csakis megbízható helyről vegyetek nyuszit, mert nagyon-nagyon sok baj származhat abból, ha bizonytalan helyről érkezik, beteges, túl korán lett elválasztva az anyjától, ismeretlenek a felmenői… a nyuszi is szenvedni fog, ti is, és lehet, hogy fillérekért megkapható a kereskedésben, de bőven “behozza az árát”, ha utána a betegségei miatt folyamatosan orvoshoz kell vele rohangálni, ami nem két forint, és nem két perc.
Ha komolyan akartok nyuszit, inkább várjátok meg a húsvét utáni időszakot — a felelős tenyésztők ilyenkor direkt nem is adnak oda kisnyuszikat, hogy biztos jó gazdijaik legyenek, ne csak húsvéti dekorációnak szánják őket. A nyúl nem játék, és más állat sem. Odafigyelés, türelem és sok szeretet kell hozzájuk. A nyuszik nevében is köszönöm!
Kedves Via! Ne haragudj, hogy mindig a korábbi cikkeidhez megy a hozzászólás, de most “végigolvasom a blogot” projektben vagyok :)
Szeretném elmondani a véleményemet a témában főleg az utolsó pontról. :) Én anno kereskedésből vásároltam nyuszit, szerencsére tökéletesen egészséges és egy igazi kis szeretetgombóc. Persze miután hazahoztuk Gyömbért rögtön felkerestük az állatorvost és kivizsgáltattuk. Felvettem a kapcsolatot több tenyésztővel is, de végül mégis úgy döntöttem, kereskedésből vásárolok. A Tesco mellett van egy kisállatkereskedés és ott napi szinten láttam a ketrecekbe a pici nyuszikat. Úgy gondolom, ha mindenki kereskedésből vásárolna nyuszit, mi lenne azokkal a nyulakkal? Ők nem kellenek senkinek, ki lesznek “dobva”? Én ezen a részén botránkoztam meg a dolgonak, mert bele sem merek gondolni mi lesz azokkal a nyuszikkal, akiket nem vásárolnak meg a kereskedésben. Mert ahogy írtad, tenyésztő nem ad állatkereskedésnek kisnyuszit, tehát a kereskedés vissza sem adhatja őket, ha megmaradnak, így elképzelhetetlen mi lesz velük. Esküszöm, úgy gondoltam, inkább legyen egy “hibás” nyuszim, de ha csak egyet is megmenthetek közülük, akkor már tettem valamit annak érdekében, hogy egy nyuszinak jó sorsa legyen közülük.
Igazad van abban, hogy a tenyésztőtől egészséges, ismert felmenőkkel rendelkező nyuszit vehetünk, de én mégis úgy gondoltam, hogy inkább a kereskedés mellett döntök. Szerencsénk volt, Gyömbér tökéletesen egészséges, de ha például genetikai “hibás” lenne, vagy vak, süket, akkor sem bánnám. Igyekszem neki minden szeretetet és törődést megadni, és ezt nagyra értékeli: Követ, bújik, filmet már automatikusan együtt nézünk :)
Nem azt mondom, hogy kereskedésből vegyünk nyuszit, félre ne érts, csak azt mondom, hogy engem szíven ütött, amikor kicsit utána érdeklődtem, mi történik a kereskedésben maradt nyuszikkal és szívügyemnek tekintettem, hogy akár egyet is megmentsek közülök. Persze utána azonnali orvosi vizsgálattal és a megfelelő oltások beadásával.
Annyira helyes volt a doki, amikor Gyömbérnek oltási kiskönyvet adott, és beírta a név rubrikába, hogy Gyömbér. Majdnem elolvadtam, annyira cuki! :)
Vannak megbízható állatkereskedések, akik tenyésztett nyulakat árulnak, felelősen. (Ilyen pl. Szombathelyen a Happy Zoo.) A legtöbben viszont megbízhatatlan forrásból vannak, sok helyen rendes víz sincs az állatok előtt, vagy túl sok zöldség, és semennyi széna… Ezen is látszik, hogy mennyien nem értenek hozzájuk!
Ha be lenne tiltva az állatkereskedéses, bizonytalan származású nyulak árusítása (nem véletlenül nem lehet kutyát meg macskát sem kapni boltban!), akkor most van ott egy-két nyuszi, akinek örökbefogadó gazdit kéne keresni, de a folyamatos nyúlellátás hosszú távon sokkal több nyuszit veszélyeztet – ezreket évente. Ha nem lennének kereskedésben nyuszik, akkor nem lennének szaporítók, akik “gyártják” a kétes hátterű kisnyulakat a boltok számára, hiszen nem lenne kereslet az ő tevékenységükre. Egyébként pedig egy magára valamit is adó tenyésztő mindig visszaveszi az állatát, a vásárlótól is! Mert neki fontosabb, hogy az állat jól legyen, mint hogy megszabaduljon tőle. Nem kommentálom azokat a kereskedéseket, ahol megeszik az állatokat. :/ (Amúgy ezt csak akkor tartom elképzelhetőnek, ha házinyulakat árulnak. Egy törpenyúl felnőttként sincs két kiló… Egy csirkén több hús van.)
Megértem, hogy beleszerettél Gyömbérbe, és tök jó, hogy hazavitted. Ez néha felülírja a racionalitást. :)
De ha pusztán elvi alapon nézzük, én úgy gondolom, hogy ha tudod, és zavar, hogy mi történik a nem felelős kereskedésben maradt nyuszikkal, akkor meg pláne ne adj nekik pénzt, hogy folytathassák ezt a tevékenységet! Ha szempont, hogy mentett nyuszid legyen, akkor sem feltétlenül kell vásárolnod (hiszen azzal fenntartasz egy adott esetben rossz alapokon működő rendszert), nagyon sok örökbefogadási lehetőség van. https://nyulmento.blogspot.hu/
Jaj, szuper az oldal, köszönöm a linket.
Abszolút igazad van és ez egy nagyon kétes dolog. Ha elhozom a kereskedésből a nyuszit, akkor csak pénzt csinálok a kereskedőnek és ezzel motiválom, hogy továbbra is kereskedjen nyuszikkal. De ha nem vásárolok akkor pedig a nyuszikkal akik megmaradnak, ki tudja mi lesz.
Pont anya hívott egyik nap, hogy látott egy nyuszit ismét a kereskedésben, de nagyon bozontos a bundája és nem éppen a legszebb ezért már hetek óta ott van, de senki sem viszi el. Bele se merek gondolni, végül mi lesz a sorsa :(
Ez egy annyira nehéz kérdés, egyszerűen nem lehet jól dönteni, mert se így, se úgy nem teszünk jót a nyuszikkal.
Nevetséges, ahogy te is mondod, hogy kutyát-macskát tilos kereskedésben árulni de nyulat igen? Miért, ők talán kevesebbet érnek mint a többi háziállat? Vagy ők selejtesek?
Érdekes, hiszen nem a nyúl az aki szétkaparja a bútoraidat és letépkedni a függönyt, és az sem, aki szétrág minden cipőt ami az útjába kerül…
Igazából Gyömbér elhozása abszolút nem volt sem átgondolt sem racionális döntés, ez pontosan az a helyzet volt, amikor “képtelen voltam otthagyni”. Nem volt és azóta sincs se logikus magyarázat, se alaposan végiggondolt haditerv, egyszerűen ott a szívem kiütötte az agyamat és egy percig se bánta meg.
Most megyünk lassan oltásra ismét, próbálom megbeszélni vele, hogy ne rúgja szét az orvost (mint legutóbb), de csak morgással felel. :)
Köszönöm a véleményedet! :)
Sajnos nem lehet minden nyuszit, cicát, kutyát megmenteni. Véges számú fér el otthon, véges a pénzed, amivel a menhelyeket tudod támogatni, és sajnos hülye emberből végtelen van… Kidobják, nem etetik, bezárják. Próbáld meg valahogy megacélozni magad, ami nem azt jelenti, hogy érzelemmentes bunkó leszel, de ne vedd magadra a világ összes baját, mert ez egy megoldhatatlan feladat, és csak összeroppanni tudsz alatta. :(
Szerintem a legtöbb, amit tenni tudsz azután, hogy befogadtad, akit be tudtál, és támogatod a menhelyeket, alapítványokat, hogy beszélsz a felelős nyúltartásról mindenkinek, aki kérdez, tájékoztatod az embereket (én is ezért írok Gomezről a blogon), és felemeled a szavad, ha egy kereskedésben mondjuk nincs víz a nyuszi előtt. Igen, nézzenek pofátlannak, legyél te a beszólós vevő, de az nem érdekes, hogy mit gondolnak. :)
Rendszeresen járok kisállatkereskedésbe, mert ott veszem a szénát a nyuszimnak és mindig megnézem az aktuális nyuszi kínálatot. Mindig megsajnálom őket, mert kicsi a helyük és zsúfoltan sok-sok állat van a boltban. A héten is elmentem a szokásos széna-adagért és rákérdeztem a hetek óta árválkodó kis nyuszira és közölték, hogy pár nap múlva még jön hozzájuk 12 (!) nyuszika. A szívem szakad meg, hogy egy ilyen kicsi helyre hogyan fogják őket bezsúfolni.
Én is a nyulakkal vagyok! :) Nagyon is. Nálunk hiába volt a nagy utánaolvasás vásárlás előtt és hiába vettük tenyésztőtől a nyuszit, sajnos nemrég gyomorműtéten kellett átesnünk, mert rengeteg szőrt nyelt be szegényke. Rengeteget szenvedtünk műtét után. Sokat virrasztottam mellette, mert 2 óránként fecskendővel kellett etetni pépes kajával és a kis beteget minden nap vinni kellett antibiotikumos szurira. Nagyon sajnáltam szegénykét. Tényleg sokat szenvedtünk. Szerencsére ma már, a műtét után lassan 2 hónapra, teljesen rendbe jött. Ugyanolyan vidám, mint azelőtt. Egyébként 2 napja volt a 2. szülinapja. :)
Arra mindenképpen ki akartam még térni, hogy egy állat hatalmas, váratlan költségekkel is járhat. A műtétünk utazással, gyógyszerekkel, vizsgálattal és további kezelésekkel súlyos tízezrekbe került. Aki állatot vállal nem mondhatja, hogy nem csináltatok röntgent, mert az 6000 forintba kerül.
Szóval erősen támogatom, hogy nem szabad azt csinálni, hogy elmegyek az állatkereskedés előtt, ránézek, beleszeretek és hazaviszem, lesz, ami lesz! Nem egyszerű nyulat tartani. Engem korábban csak kutyák, macskák és hörcsögök vettek körül és a nyúl a legkevésbé sem hasonlít egyikükhöz sem! Ha nem akarja, nem lehet simogatni és a nem igazán lehet irányítani. Ráadásul, ami számomra meghökkentő volt, nem tud hányni, ami komoly problémát is okozhat, mert egyébként akármit képes (lenne) megrágni.
De egy tünemény! :) Megőrülök érte, mikor hátradobott lábakkal heverészik, vagy mikor váratlanul a földre veti magát és próbál hanyatt feküdni és amikor szándékosan azt csinálja, amit nem szabad és ártatlan szemekkel bámul rám. …stb. :)
Szóval igen, a nyuszikat nagyon lehet szeretni, de komolyabb feladat, mint elsőre gondolná az ember.
Jaj, a szőrnyelés… Képzeld, van olyan nyuszikaja, amiben van szőrcsomósodásgátló. (Na, ezt mondd ki háromszor egymás után! :D) 5 éves kor felett lehet adni nekik, én anyuékkal hozattam mindig Ausztriából, itthon nem lehet kapni.
Én azt szoktam csinálni vedléskor megelőzésnek, hogy nagyon-nagyon gyakran fésülöm, minden nap egyszer minimum. Van egy tök jó kefe, az a neve, hogy Furminator, mindent kiszed. Ezenkívül legyen mindig otthon Fibreplex, ami egy rostos cucc, és ha leáll a bélműködése, lehet neki adni azonnal. Életet menthet. De amúgy sajnos ami szőrt mosakodás közben benyalogatnak, az képes benn maradni, mert nem cicák, hogy kiköpjék (igen, valóban nem tudnak hányni, azért is ideális tesztállatok :(( és könnyezni sem tudnak).
Ez a szőrnyelősdi független attól, hogy milyen “minőségű” a nyúl. :( Lehet egy csomó szerzett baja, mert max. a genetikaiakat bekkelted ki, ha tenyésztőtől vetted, de legalább azokat… Nagyon érzékeny állatok, egy kis huzat is be tud tenni nekik, az állkapcsuk törik, mint az üveg, ezer baj lehet, ami ellen nem is mindig tehetünk (a huzat ellen igen, ha fejjel nekimegy a falnak, mert lökött, az ellen nem). Tényleg nagyon kell rájuk vigyázni. ♥
Jujj! Erre a tesztállatos dologra eddig nem is gondoltam! :(( Épp a napokban olvastam ezt az érdekességet: https://mytourism.blog.hu/2013/02/24/a_nyulak_szigete?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook&utm_campaign=blhshare
Egyébként a doki azt mondta, adjak neki Bezo-Pet-et (macskáknak való szőroldó). Máshol is olvastam, hogy adják nyuszinak és ahogy néztem semmi természetellenes dolgot nem tartalmaz. A tenyésztőnk is “engedélyezte”.
A fésüléssel próbálkoztam többször is a műtét előtt, de annyira nem szerette, hogy végül feladtam. Most már tapasztaltabb vagyok és a nyugis délelőtti óráiban kirángatom a ketrecből és jó alaposan kifésülöm. Eleinte nem örül, de végül belenyugszik a sorsába. :) Sok-sok “kisnyuszitól” szabadultunk így meg (kisnyuszinak hívom a hatalmas kupac kiszedett szőrt). :) A furminátorra én is gondoltam már, mert a kutyás ismerőseim nagyon dicsérik.
Egyébként a műtét után eléggé kiborultam azon, hogy hiába olvastam hónapokig a fórumokat, nyulas oldalakat, mégsem voltam felkészülve erre. Egyszerűen nem tudtam, hogy egy-két vedlésnek ekkora következménye lehet.
Azóta mindenkinek próbálom elvenni a kedvét a nyúlvásárlástól. Ha ezek után mégis akarja, legalább tutira jó helyen lesz a nyuszi. :))
Hát igen, nem kifejezetten aranyhalak, hogy csak úszkálnak, nézed, eteted, pucolod, aztán kész. :D (És a halakkal is tuti több gond van, mint elsőre tűnik.)
Áfonya utálta a Furminátort, Gomez meg dorombol alatta, a franc érti ezeket. ♥
Kedves Stecs!
A napokban nem kizárt, hogy mi is egy műtéten esünk át, u.i. a vakbélben valamilyen oknál fogva felgyülemlik a salakanyag, és nem távozik (székrekedés).
Ha letudnád írni, hogy milyen volt a ti műtétetek, mennyi ideig tartott, milyen volt az utógondozás, egyszóval aggódó gazdiként ilyesmit meg tudnál osztani velünk, annak bizony nagyon örülnénk.
Válaszod előre is köszönöm. mark.fazakas@gmail.com
Kedves Via!
Nem kemény voltál, hanem bántó és sértő! Nem egy olcsó utánzatot vettem és tisztában vagyok vele, hogy élőlények… Nem két fillér volt a két kis nyúl, egy vagyont fizettünk érte. Nagyon komolyan utána jártunk a párommal mielőtt nyuszkókat megvettük mi hogy merre hány lépés mivel élőlények és ez nem játék.
Az utolsó bekezdésed meg egyenesen sértő.. , „olcsó LV”- utánzatnak titulálni azt hogy valaki állatkereskedésben vesz egy nyulat ? Ne haragudj, de kikérem magamnak, nem holmi idióta vagyok aki nem törődik és nem figyel oda a nyulaira, illetve nem veszem élőlény számba és ha baja van, max. veszek másikat hozzáállás jön le abból amit írtál.
Annyit bátorkodtam megjegyezni, nekem nem volt rossz tapasztalatom az állatkereskedéssel, tökéletes életvidám két nyulam van, akik makkegészségesek. Nem azt írtam, hogy akkor gyerünk, mindenki irány vegyen ész nélkül egy nyulat egy állatkereskedésben! Annyit írtam, hogy nekem nem volt rossz tapasztalatom, és hogy aki ott meri megvenni a nyulát nem egy szívtelen, nem törődöm ember
Aivilys, akkor is írtam, hogy ne haragudj, ismét bocsánatot kérek, tudom, hogy ezek komoly dolgok, ezért is kell beszélnünk róla. Az LV-hasonlat is erre utalt, nem azt mondtam, hogy a nyulaid hamisítványok, hanem hogy ez egy sokkal fajsúlyosabb téma, nem szabad elbagatellizálni.
Elhiszem, hogy utánanéztél, elhiszem, hogy felelős gazdi vagy, és hogy szereted a nyuszikat. Egy percig sem ezt kérdőjeleztem meg.
Az egész bejegyzést arra írtam, hogy az állatkereskedés véleményed szerint egyenlő azzal, hogy “nem közvetlenül a tenyésztőtől”. De ez így nem igaz, mert az állatkereskedés azzal egyenlő, hogy egyáltalán nem tenyésztőtől.
Akkor pontokba szedve még egyszer. Ha tudtad ezt, oké, aki nem tudja, az meg most tájékozódhat.
1. Az állatkereskedésekben 99%-ban nem tenyésztőtől származó nyulak vannak.
2. Ha a kereskedő azt mondja, hogy tenyészetből vannak, köteles megmutatni a származási lapjukat (dédszülőig visszamenőleg rajta kell lenni, hogy kik voltak a felmenők), és megmondani, hogy melyik tenyészetből származnak. (Ismerek egyetlen ilyen állatkereskedést, ahol nemcsak származási lappal adja oda a gazdiknak a tulaj, de még oltva is vannak a nyuszik. Ő az 1%.)
3. Ha ezt nem tudja megtenni, mismásol, hebeg-habog, akkor azok a nyulak nem tenyésztettek, hanem szaporítottak.
4. Ha a nyulak szaporítottak, akkor sokkal nagyobb az esélyük genetikai eredetű betegségekre, amik lehet, hogy nem is az első pár évben mutatkoznak meg, hanem később. A szaporított nyulaknál esélyesebb az álló és lógó fülű nyulak keveredése, ami súlyos problémákhoz vezethet.
5. Nem minden szaporított nyúl időzített bomba, de el kell fogadni a nagyobb kockázatot, és érteni kell ahhoz, hogy mi jön, ha jön. Ezért javasoltam, hogy akinek először van életében nyuszija, megbízható helyről (ld. 2. pont) vegye a nyuszit, mert nem tud felkészülni arra, ami esetleg történhet.
6. Egyébként meg mindenki ott vesz, ahol akar, lehet, hogy mázlija van, de vállalja a következményeket, és vigyázzon a nyuszira.
Részemről ennyi, én a nyulakkal vagyok.
Egy ismerősöm örökbefogadott egy hörit, akit egy vödörben tartottak a kereskedésben, valaki leadta, valószínűleg bántották, a fejét nem tudja egyenesen tartani, és valószínűleg süket, kígyónak akarták adni… Pedig nagyon kedves kis jószág, én is megsimizhettem, nagyon jófej, ahogy követeli a kaját a kezedből ^^
Amerikában lehet kereskedésben kutyát is kapni… Általában szaporítóktól szerzik be a kutyákat… Nem is mondom, milyen körülmények közül… Jobban jár a kis lelkem, ha a már megmentett állatkák életképeit nézegetem, mint ha a múltukon kesergek :)
Egy malactenyésztőtől szereztük be az utóbbi időben a megfelelő kellékeket (mert ilyesmivel is foglalkoznak), rögtön elláttak mindenféle tanácsokkal, pedig nem is kérdeztem különösebben semmit, még karomvágás bemutatót is kaptam :) Megmutatta a malackáikat is, még meg is simogathattam őket, nagyon aranyosan jelentkeztek valami falatkáért, látszik, hogy foglalkoznak velük, és jól vannak szocializálva :)
Hát azért a malackáink cáfolnák ezt a gyerek kérdést, minden két hétben megy a sírás, hogy szerelmeskedni akarnak :D De remélem, kibírják/kibírjuk áprilisig, addigra elég nagyok lesznek a fiúk, hogy nyugodt szívvel elvigyük őket kukitlanítani :D Ahogy az általunk kiválasztott dokinő mondta: “meg kell várni, amíg csinos fenekű malackák lesznek, nem szabad, hogy a tudomány a dizájn rovására menjen” :D (Azt hiszem, érthető, miért is őt választottuk ;))
Na várj, az, hogy szexelni akarnak, meg gyereket, az nem ugyanaz. :D Persze, hogy akarnak kamatyolni, az ösztön, de nem lesznek szomorúak, ha nem válnak anya/apamalaccá.
Na ja. Rosszul vagyok, amikor valaki arra hivatkozik, hogy a kutyájától / macskájától / akármilyen állatától “nem szabad megtagadni az anyaság / apaság örömeinek megtapasztalását”. Én is családtagként kezeltem az eddigi kutyáinkat, de azért nem néztem őket embernek… Az “anyaság öröme” emberi fogalom, az állatoknál ez csak ösztön, és nem lesznek depressziósak attól, hogy nem kölykeztettük őket soha életükben.
Persze, minden fajta állatból cuki a kölyökkiadás, de régóta meggyőződésem, hogy hobbiállatot csak tenyésztő szaporítson, ne a gazdi. Olyan lenne az, mintha valaki saját ötletek alapján, különböző modellekből összeszedett bontott alkatrészekből próbálna otthon a garázsban egy saját gyártású autót összerakni. Nem lesz jó…
A tenyésztők egyfajta állat-mérnökök, akik a tapasztalataik és a fajta alapos ismerete alapján képesek az elvárásoknak megfelelő tulajdonságú kölyköket “megtervezni” és “legyártani” a tenyészetben. Mert a kölyök csak pár hétig vagy hónapig olyan cuki, de utána évekig vagy évtizedekig nem ez lesz a fontos, hanem az, hogy egészséges-e, stabil-e az idegrendszere, és hozza-e mindazt a tulajdonságot, amiért a gazdi azt a fajtát választotta. Ezt pedig a szaporítók és az otthoni tenyésztők nem tudják – és többnyire nem is akarják – biztosítani.
Egyet értek. Az “állat-mérnök” kifejezés nagyon tetszik. :)
Mindenképpen kell a felelősségvállalás a gazdi részéről is — vagy fogadjon be menhelyről vagy máshonnan egy állatot, és vigyázzon rá, álljon készen arra, amit az állat ismeretlen múltja jelenthet, vigyázzon rá, gyógyít(tas)sa, ha kell, és szeresse nagyon. De ha már pénzt ad érte, olyan embert támogasson a munkájában, aki felelős döntéseket hoz, és nem a profitot látja a kis szőrmókokban.
Nyilván vicceltem :))) Nem véletlenül vagyok az ivartalanítás híve, bármilyen állatról is legyen szó :) Ha az állat “hozzáférhet” más nemű állathoz, mindenképp ivartalanítás, nekem is jó, neki is jó, nem szenved a vágytól, és én se borulok ki a sírástól :) (no meg a fiúmalacok képesek komoly sérüléseket okozni egymásnak, ha lány van a közelben, és sajna olyan jó a szaglásuk és a hallásuk, hogy nem tudom elég messze eldugni a lányokat ebben a 64 m2-es lakásban)
Eszembe jutott amúgy az első kutyám: lánykutya, és a fiúkat valamiért mindig elzavarta (biztos idegesítették őt :D) Viszont az anyaságot megoldotta magának: volt két cicánk is egymás után, mindkettő kiscicaként került hozzánk, és még igényeltek volna anyai gondoskodást (utcán talált cicák), a kutyánk meg halálosan boldog volt, hogy gondoskodhat valakiről, még a teje is megjött, pedig sosem volt kölyke :)))
Kedves Via! Én két tökéletes törpenyúszi gazdája vagyok lassan egy éve. Az első nyúszit húsvétkor kaptam a második nyúszink húsvét után egy hónappal csatlakozott hozzánk. Az első húsvéti nyúszi volt, állatkereskedésből való és semmi baja se volt az elmúlt egy év során. ( szerencsére :) ) . Valóban nézze meg jól az ember milyen nyúszit választ, de nem történik tragédia ha az ember nem közvetlenül a tenyésztőtől veszi meg :)
Nagyon örülök, hogy mázlid volt, de ezzel nem értek feltétlenül egyet, főleg, hogy egy év még nem mérvadó, és később is lehetnek buktatók. És sajnos a szótalálás (“nem történik tragédia”) sem túl szerencsés, mert igenis van, amikor történik.
Az sem igaz, hogy “nem közvetlenül a tenyésztőtől” veszi meg az ember, ha állatkereskedésben vásárol, a tenyésztő ugyanis nem adja le állatkereskedésbe az állatait! A tenyésztőhöz ki kell menni, és nem viszonteladó révén vásárolsz tőle nyulat. Ha komolyan veszi a hivatását, akkor személyesen fog akarni találkozni a leendő gazdival, és nem adja oda akárkinek, látatlanban. Ha a kereskedő azt mondta, hogy megbízható tenyésztőtől van a nyúl, akkor rá kell kérdezni, hogy kitől, mi az elérhetősége, és hol van a székhelye. Az nem tenyésztő, aki össze tud rakni egy fiú meg egy lány nyulat, aztán várja, hogy kisnyulat csináljanak… az szaporító. Tudni kell, hogy milyen nyulakat rak össze, milyen szempontok alapján, milyen gyakran, és azoknak a nyulaknak mi a története, genetikailag megfelelők-e arra, hogy egészséges utódaik legyenek.
Egy húsnyúltenyésztőnek teljesen más szempontjai vannak a pároztatás során, mint egy hobbinyúltenyésztőnek. Mondjuk kapásból nem szükséges, hogy 8-10 évig egészségesen éljenek, mert alap esetben az első születésnapjukat sem élik meg, hanem a tányéron végzik. Tök mindegy, hogy milyen az idegrendszerük, mert nem az lesz a fontos, hogy kedvesek legyenek, hanem finomak. És ezzel semmi baj nincs, tudom, hogy a nyúl van, akinek finom csemege, csak ha a kereskedő e mögé takarózik, hogy ja, persze, tenyésztő, akkor se mindegy, hogy milyen! Te nem megenni akarod, neked más szempontjaid vannak — mondjuk legyen idegileg stabil, legyen jó a szíve, legyen jó a foga. És vagy mázlid lesz, vagy nem. Ezeket nem lehet ránézésre megmondani, ezt a tenyésztőnek kell tudnia a szülők alapján, ezért ő a tenyésztő.
Nem egy nyulat temettem már el, tudom, miről beszélek, de természetesen a fentiek birtokában mindenki döntsön úgy, ahogy szeretne, én csak azt mondtam, hogy rizikós és nem javaslom, se a gazdi, se a nyúl érdekében, főleg, ha első nyúlról van szó, vagyis nulla a tapasztalat az állattal, és a gazdi nem, vagy csak későn veszi észre, ha baj van.
Ne haragudj, ha kemény voltam, de ez szívügyem. Nem az a kérdés, hogy az olcsó, hamisítvány LV-táska varrás mentén szakad-e, hanem egy élőlényről beszélünk, és ezt nem tudom nem komolyan venni. Szurkolok, hogy továbbra is egészséges és vidám legyen mindkét nyuszid, és ne legyen gond a jövőben sem!
Igazad van, és nem csak nyúl esetében igaz! Nekünk négy tengericocink van, bár kettőt vettünk állatkereskedésből. Fene se gondolta volna, de még a tengericociknál is inkább tenyésztőhöz menjen az ember! Szerencsére egyik malackának sincs semmi baja, de nem voltam teljesen felkészülve arra, hogy a két lány malackából az egyik terhesen fog érkezni!!! Ráadásul a két kölyökmalac fiú, úgyhogy újabb pluszköltség, hogy külön ketrec, és majd ivartalanítani is kell őket, hogy egy fiút tudjunk egy lány mellé rakni, nehogy a két fiú összevesszen, és megharapják egymást… Ha lesz még bármilyen állatkám, vagy mentett állatot fogadok örökbe, vagy tenyésztőhöz megyek, mert ez nem volt vicces… (Tengerimalac mentők is vannak, nem vicc, tenyésztők általában az ideiglenes gazdik, ők pedig nem adják addig oda, amíg nem egészséges az állat ^^) Szeretjük mind a négy malackát, barátságos, szociális (bár a lányok sokkal félősebbek, mint a fiúk, nem vagyok benne biztos, hogy jó volt a soruk ott a kereskedésben…), kíváncsi, bújós, ragaszkodó malackák, úgyhogy már nincs nagy gond, de lehetett volna nagyobb gond is…
Örülök, hogy jól vannak a cocik! Nekem is volt olyan hörcsögöm, aki sikítozni kezdett, ha valaki elment a terráriuma előtt, nem akarom tudni, hogy milyen traumák érték korábban. :((
Egy megbízható menhelyen többet tudnak az állatokról, mint az átlag kereskedés, jobban értenek hozzá, észreveszik, ha baj van, fel tudnak készíteni, hogy ennek a kis izécskének ez meg ez a hajlama, vigyázz rá. A fajtamentők is nagyon értik a dolgukat.
Egy átlag kereskedésben egy emlős esetében elég annyi, hogy négy lába van, szőrös és mozog. Gyakran látom, hogy kis helyen tartják őket (patkányokat, hörcsögöket, egereket, degukat, mókusokat!!), nincs itatójuk, tiszta kaki minden, még az etetőtál is… A kereskedők általában nem megbízató tenyészetből szerzik az állataikat (hiszen, mint írtam, oda se adnák nekik!), sőt, olyat is láttam már kiírva, hogy “kishörcsögöket beveszünk”. Aztán lehet, hogy nem is eladta őket, hanem a kígyóban végezték…
Nem minden állatkereskedés ilyen, de nagyon-nagyon-nagyon utána kell nézni a dolognak. Ha tulaj szereti az állatokat, az látszani fog rajta. Fog tudni válaszolni a kérdésekre, az állatok származási helyére, a tartási tudnivalókra, potenciális betegségekre. És ez akár egy hörcsög esetében is iszonyú fontos, főleg, ha olyan veszi az állatot, akinek még sosem volt. De ennél “nagyobb” állatnál fokozott szakértelemre, hivatástudatra és felelősségre van szükség a tenyésztésnél, nem véletlen, hogy kutyát, macskát sem lehet boltban venni.
Nem azért kell “pedigré” az állatoknak, mert azzal lehet menőzni, hanem mert ez biztosítja, hogy egészséges, és addig sem támogattad a felelőtlen szaporítókat azzal, hogy tőlük vettél állatot. (Szaporító: felelősségtudat nélkül, az állat szempontjait, jólétét, egészségét, az utódok kimenetelét figyelmen kívül hagyva, pusztán profitorientált céllal “gyárt” állatokat – ld a bejegyzésem végén a linket.) Gomez sem törzskönyves, nem akarom versenyekre vinni, letojom, de az ükszüleit is vissza tudom keresni, ha akarom, épp tegnap nézegettem róluk képeket. :) Fajtisztának fajtiszta, hiszen nyúl volt minden rokona. :D De fajtatiszta is, mert kosorrúak és törpék/minik a felmenői. És ha lenne nem kosorrú is, az nagyon durva koponyai deformitásokat okozhatna. Persze, cukik a fele-fülű nyulak, de amikor a foga gyökere belenő a szemébe, az már annyira nem.
Keverni hobbiból maximum a temperát érdemes, az állat nem játék. És egy nyúl/kutya/cica nem ember, tehát nem lesz “szomorú”, ha sosem lesznek kisbabái.
Ajánlott irodalom: Dee Pócza – Mikor nem tenyésztő a tenyésztő?
https://www.facebook.com/notes/izabella-g%C3%A1bor/dee-p%C3%B3cza-mikor-nem-teny%C3%A9szt%C5%91-a-teny%C3%A9szt%C5%91/558503754164541
A link nem nyílik meg, mert nincs fércbúk profilom, amivel bejelentkezhetnék.
Tudom, gugli az én barátom, csak gondoltam, szólok.
Nem találtam más forrásból, úgyhogy beidézem.
Köszi! Hasznos írás!
Én azt abszolút sejtem, főleg a FlyLadyből :), csak ezt írtad: “a cipőről behozott cuccok már nem veszélyesek rá”, és gondoltam, erre reagálok :)
Nekem tenyésztő mondta, hogy télen egyébként még kicsi esély van az RHD-re, szóval nem kell ennyire félteni, takarítás, cipők elpakolva, plusz tél és első szuri — így nem fog gondot okozni.
Ettől függetlenül azért az első szuri előtt nem hagyhatta el a nappalit, mert akkor tényleg minimális védelme sem volt, legyen akármilyen mikroméretű az, amit behozunk az utcáról, és túléli a takarítást. Szerencsére nem nyalogat cipőtalpat. :)
Azért vigyázz még azzal a cipők közé eresztéssel, az, hogy megkapott egy oltást, nem jelent azonnali immunizációt. Főleg, ha ismétlő oltás is kell, én azt mondanám, hogy az ismétlő után pár héttel lesz teljesen immunis az RHD-re. Azután már nyugodtan körberohangálhatja a cipőket is :)
Köszönöm, aranyos vagy, hogy aggódsz. Nincsenek elöl a cipők, és takarítani is szoktam, szóval azért nem az utcai mocsokban fetreng. :)
Sziasztok!
Ugyan most Pesten élek, de vidéki leány vagyok, és egész életemben tartottam otthon kisnyulakat, és most nagyon hiányzik. :) Jó olvasni, hogy ilyen szeretettel és felelősséggel tartod az állataidat Via! :) Egyébként ha nem laknék albérletben, hanem a saját lakásom lenne, biztos hogy nekem is lenne egy törpenyulam. Jaj most kicsit irigykedem. :) Sok boldog pillanatot vele! ;) Ripley
Köszönjük! :) Én nem látom máshogy értelmét, élőlényt, ha nem haszonállatként, hanem “hobbiként” funkcionál, akkor nem tulajdonnak, hanem családtagnak érdemes csak tartani. :) Bár én ha valaha tartanék csirkéket a tojásaikért, a pipiket is tuti elnevezném meg büngyürgetném. :DD
Jajj, de kis szeretgetnivaló gombóc :) Tényleg látszik rajta, hogy nagyon jó kis helye van és értékeli is! :) Meg tudom érteni a lelkesedésedet a dumálással kapcsolatban: nekem cicám van, de ő is mindig köszön és beszélget velem ♥
Sziasztok! Elvileg lassan nekem is lesz! :) MÁR ANNYIRA VÁROM !!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :):):) Mindenem megvan már, csak még várni kell az elválasztással, kb. 8 hetes lesz mikor elhozom. :)
Igen, a Rádayba, csak az előbb nem akartam beírni :) Kapd el ha látod, mert én ritkán járok arrafele. Tavaly rossz volt nézni, ahogy mondod, napon, autók mellett, kutyák ugatása, ahányszor elmentek mellette, minden “jóképességű” ember megfogdosta szegényeket… éjjelre meg bezárta az üzletbe ahol meg légkondit járatott és párásítót a virágoknak… Csodálkozom, hogy senki nem jelentette fel…
Félek, hogy nem lett volna belőle súlyos következmény. :( Most nem néhány nyuszi sorsa a legrosszabb az országban, de azért mi tegyük meg, amit meg tudunk tenni, és persze nem csak a nyuszikért, és nem csak az állatokért.
Szia Vis! Már eddig is sejtettem hogy a közelemben vagy valahol,de havas üvegpavilonos képből és hamburgerezőből már kezdtem biztos lenni benne :) És sajnos, azt kell hogy mondjam, még egy dolog megerősített!! IGEN, VALÓBAN, a környéken lévő virágos tavaly tombolán sorsolt ki egy halom kisnyuszit akik ki voltak téve az utcára, a forgalom mellé, és aki bizonyos összeg fölött vásárolt rész vehetett rajta!! Legszivesebben felképeltem volna a nagyon “kreatív” eladót…….
Ha ugyanarra gondolunk, akkor már megszűnt az a virágbolt. Remélem, nem bukkant fel máshol azóta. :(
Szerintem ugyanarra, most egy írószerbolt van a helyén, de úgy tudom csak átköltöztek a híd másik oldalára a sétálóutcába :( Szörnyű emberek vannak :(
A Rádayba? Arra is gyakran járok, majd figyelni fogom, hátha nem tanult… kap megint szórólapot…
Ezek a bolti nyuszik egyébként gyakran házinyulak, korán elválasztva az anyjuktól azért, hogy cuki kicsik legyenek. Hazaviszik, pár héten/napon belül meghal… :((( Vagy elengedik, és elcsapja egy autó, elkapja egy kutya. Vagy megeszik maguk a gazdák. Ha cicákkal, kutyákkal bánnának így emberek, már rég hiszti lenne, hogy szegénykék. Így meg a többség vonogatja vállát, a tisztességes nyúltartók kapják továbbra is a vadasos, pörköltös poénokat, a felelőtlen kereskedők (akik NEM tenyésztők!) meg szaporítják a nyulakat gyors profitért. :(
“Ha alszik, lehet rá pakolni.” :D Tényleg nagyon cukinak hangzik. Toppantás?! Az ember tényleg nem hinné, hogy… igazából, hogy ennek a puhaságnak van egyáltalán olyan kemény része, amiveI bármekkorát tud toppantani, nem hogy nagyot. :P
Jó, hogy írsz róla. :)
Viszont… Virágboltban nyuszit?! Ez most komoly?! Szent ég, én még ilyennel nem is találkoztam! O.O
Nekünk voltak gyerekkorunkban húsvéti nyuszijaink, de őket mindig kölcsönkaptuk a nagymamám testvérétől faluról, egy ideig nálunk laktak a kertben egy jó nagy elkerített részen, aztán hazautaztak. :)
Én sajnos láttam, tavaly is több helyen… napra kitéve, árnyékos helyük nem volt, vizük nem volt, széna nem volt, csak forgács…
Most már bekészítettem a táskámba ebből a prospektusból 20 nyomtatott példányt, hogy ha látok valahol, akkor oda tudom adni, hogy legalább aki megveszi, tudja, hogy mi van.
A sarkukkal toppantanak, a földhöz verik hirtelen és erősen, így:
https://www.youtube.com/watch?v=rlp1e_ZBuoo
https://www.youtube.com/watch?v=Wxb-hjxgAfo
Ezt elég szörnyű hallani… A nyulak nevében köszi, hogy szórólapozol…
Viszont ez a toppantás hihetetlen! Mutattam a kedvesnek is, meg meséltem a bejegyzésedből, és azt mondta: “Viának tényleg nagyon-nagyon okos nyula van!”
Ja, megvéd minket a láthatatlan valamitől! :)) ♥
Épp az előbb kísért el hajat mosni, megvárta, amíg végzek, aztán visszakísért. Mondom, hogy falka vagyunk! :)
Hű, a mi Bubszikánk hatalmasakat tudott toppantani….elriasztotta a “gonoszt”, riasztotta a többi nyulat és a stresszes helyzeteket is így jelezte. Mondjuk ö 7 kilós óriás volt, nagyot “jelzett”.
Na, az aztán szólhatott! :) Jól leírtad, tényleg ezekre használják a toppantást: elijesztés, vészjelzés a többieknek, vagy ő maga stresszes. A videók közül a másodikon a nyuszi a behozott gurulós bőröndöt akarta “elijeszteni”. :)