Ágnes “hivatásos kerítő”, Ámor földi helytartója… ;) — na jó, ez csak a romantikus része, nagyon sok logisztika és szervezés is van amögött, hogy valakiből Randiangyal legyen, és meghonosítsa a hét perces randikat.

Ha olyan munkád ami átlagos, különleges, szokatlan, félreismert, népszerű vagy nem túl kedvelt, de függetlenül ettől te imádod és megtaláltad magad benne, és szívesen elmondanád másoknak is, hogy miért, írj! Részletek a felhívásban.

– Hol és mit dolgozol?

2003 óta rapidrandikat szervezek Budapesten. Nyugat-Európa nagyvárosaiban már több, mint tíz éve zajlanak hét perces társkereső rendezvények, ahol egy hangulatos kávézóban hét ellenkező nemű hús-vér vagyis valódi emberrel beszélgethet a társkereső hét percig. Ennyi idő alatt kell eldönteni, hogy szimpatikus a vele szemben ülő vagy sem, ráadásul ezt diszkréten, egy lapra lejegyezve teheti meg.

2002-ben friss házasként éppen Párizsban éltem férjemmel és ott a vízcsapból is az ilyen típusú ismerkedős estekről szóló riportok folytak. Akkoriban készültünk hazaköltözni, de a hét perces társkeresőkről hallottak, látottak folyamatosan a fejemben motoszkáltak, hiszen annyi okos, helyes, sikeres, kedves barátnőm panaszkodott arról, hogy képtelen normális férfival megismerkedni, hogy elhittem, ez a vállalkozás otthon is jól működne, lenne rá kereslet.

– Milyen egy átlagos napod?

Nincs szigorúan vett munkaidő, az időmet én osztom be. Lényeg, hogy a rendezvény idejére teltházas rapidrandik legyenek és ha lehet egyenlő számban legyenek jelen mindkét nem képviselői. Fontos, hogy a résztvevők a lehető legjobban érezzék magukat, csak kicsit izguljanak, a kérdésekre választ kapjanak és persze sok kölcsönös találat szülessen. A honlapunkon Randiangyal néven futok. Igyekszem a sok-sok levélre válaszolni, vagyis ügyfélkapcsolatot ápolok. Bár a rendezvényekre online lehet jelentkezni, ezeket rendszereznem kell.
A rendezvény után a begyűjtött szimpátialapokat ki kell értékelni, sokszor egymás után leellenőrizni, hiszen csak abban az esetben kapja meg egy társkereső a másik adatait, ha kölcsönösen szimpatikusnak találták egymást. Itt nem lehet tévedni! Ahogy a párok a legtöbbször fogalmaznak: Segítek a kezdő lépésben. A többi úgyis rajtuk múlik.

– Milyen képzés kellett ahhoz, hogy ezzel foglalkozhass?

Bár a kezdetekkor férjemnek és nekem is volt állása, mégis belevágtunk a RapidRandiba, igaz először csak saját szingli barátainknak. Akkora sikere volt, hogy kidolgoztuk a részleteket. Azóta is folyamatosan fejlesztjük és igyekszünk minden évben valami új rendezvénnyel előrukkolni. Itt kiélhetem a kreativitásomat. Ebben a munkában az a legcsodálatosabb, hogy emberekkel találkozhatok. A tárgyak, számok, paragrafusok engem halálosan untatnak. Kicsit pszichológus-, kicsit rendezvényszervező -, kicsit barátnő vagyok, aki segít a gátlások feloldásában, akitől megerősítést várnak. Kell hozzá, empátia, türelem és humorérzék.

– Mi a legnagyobb félreértés a munkáddal kapcsolatban?

Sokan azt hiszik, pofon egyszerű, hogy ez nem fáradtság, pedig rengeteg munkám van abban, hogy mára olajozottan működik minden, hogy egy remek, megbízható csapattal dolgozom. Hol van az már, amikor én bonyolítottam le egy-egy rapidrandit? Volt, hogy éppen első gyermekemet vártam és nagy pocakkal ráztam a 7 perc leteltét jelző csengőt. Valljuk be, nem túl autentikus és talán szürreális lehet egy kismama randimester szerepben, így ez volt az utolsó löket ahhoz, hogy elengedjem a vállalkozás kezét és rábízzam egy megbízható emberre a munkám ezen részét. Ez volt a legnehezebb. Átengedni a feladatokat másnak, bízni benne, hogy ő is ugyanolyan jól és teljes erőbedobással csinálja.

– Mikor érezted úgy először, hogy „igen, ez az, ezt kerestem, itt a helyem”?

Az első sikersztorit megkönnyeztem és nincs ez másképp ma sem, pedig rengeteg pár számol be arról, hogy valamelyik társkereső rendezvényünkön találkoztak, később eljegyezték egymást, most pedig az esküvőjükre készülnek és ezúton köszönik nekünk, hogy segítettünk az első lépésben, mert nélkülünk nem találtak volna egymásra. Máskor babafotót kapok és tudom, hogy ez azt jelenti újabb RapidRandi baba született. Te jó ég! Emberi sorsok vannak a kezemben.

– Minek készültél gyerekkorodban?

Légi utaskísérőnek készültem gyerekkoromban, de valahogy sosem jött össze. Ehelyett most a rendezvényeken kínálom meg a résztvevőket kávéval, teával, frissítővel, az idegesebbeket megnyugtathatom, kedves vagyok és mosolygós is — csak éppen a földön.

– Mi eddig a legnagyobb eredményed, amire nagyon büszke vagy?

Minden évben igyekszem valamilyen különleges rendezvénnyel előrukkolni. Volt már vidámparkban, kalandparkban is rapidrandi. Van, amelyik egyszerűen megmagyarázhatatlan okokból nem működött. Ahogyan sajnos nem tudunk a 40+ korosztálynak ilyen rendezvénnyel szolgálni. Sovány vigasz, hogy nem magyar tendencia, más országokban is ugyanez a helyzet. Én azonban nem nyugszom bele, biztos, hogy meg fogom találni a módját, hogy hogyan szólítsam meg a negyven évesnél idősebb urakat (merthogy hölgy lenne bőven..)

A vállalkozás neve született meg leghamarabb. A jól csengő RapidRandi nevet választottuk, amelyet gyorsan le is védettünk. Büszke vagyok rá, hogy azóta ez a szó beépült a magyar köznyelvbe, más területeken is használják.

– Van olyan ember, aki sokat segített, támogatott téged az utadon? 

Férjem segít a legtöbbet. Ő a számok embere, hiszen nem árt ha egy vállalkozás pénzt is hoz a konyhára. Én a kreatív vonalat vezetem, szabadon szárnyalhat a fantáziám. Vele egyébként teljesen hétköznapi, már-már unalmasnak mondható munkahelyi kapcsolatban ismerkedtem meg.

– Milyen kihívások vannak a munkádban? 

Mivel a most futó társkereső rendezvényeink mindegyike mind szombatra esik, a programjaink, nyaralásaink időpontját is ehhez kell igazítanunk. Ez három gyerekes anyukaként időnként bosszantó tud lenni.

– Mivel kapcsolódsz ki munkaidőn kívül?

Szeretek színházba járni és a mostanában oly divatos szabadulószobák valamelyikének rejtélyét megoldani. Nyughatatlan vagyok, a gyerekekkel és a férjemmel sokat jövünk-megyünk és ha mégis otthon ülünk, akkor rengeteget társasjátékozunk vagy éppen elvonulok és a rapidrandival egyidős családi blogomat írom.

– Milyen tanácsod lenne a hozzád forduló ügyfeleknek?

A társkeresés ezen módját játékosan kell felfogni, nem szabad görcsölni. Aki szeret és tud beszélgetni, csacsogni emberekkel, azoknak nem lesz nehéz dolguk. Hét percet az ördöggel is kibír az ember ha pedig kevés ennyi idő az csak azt mutatja, hogy a rapidrandin kívül is érdemes lesz találkozniuk. Szóval csak könnyedén, lazán, játékosan. Aztán várom persze a sikertörténetekről szóló e-maileket…