praktikus módszerek egy életért, amit szeretsz élni
Még sosem mondtam el senkinek (vagy nyilvánosan), de…Mi ez? Szerda délelőtti traccsparti, hogy feltöltődjünk erővel a hét hátralevő részére, együtt nevessünk, egymást inspiráljuk. Írd meg, hogy hogy fejeznéd be a mondatot! Nyugodtan lehet utána beszélgetni a felmerült témáról.
Ha új hozzászóló vagy, az első hozzászólásod moderálás alá kerül, és az elfogadásig nem publikus. A visszatérő hozzászólók bejegyzései automatikusan megjelennek.
A kedvesség és a tolerancia alapvető errefelé. Ha úgy érzed, hogy a hozzászólásod nem olyan hangvételben íródott, ami ennek megfelel, inkább ne küldd el. Fenntartom a jogot a személyeskedő, rasszista, bunkó, stb. hozzászólások moderálására. Köszi a megértést. :)
…mostanában egyre bizonytalanabb vagyok a kapcsolatunkat illetően. Egyszer fent, kétszer lent…Néha elgondolkozom, hogy itt kellene abbahagyni.
18 voltam amikor rájöttem, hogy a vasúti sínek alatt nem szén van… Pedig addig, noha sose került szóba, meg voltam győződve róla, hogy az a barnaszén. :D
… évekig azt hittem, hogy a HS7 krézi sráca Krézen lakik, és nem értettem, a google miért nem ad találatot erre a településre.
… szintén évekig azt hittem, hogy a ‘Süsü, te ittál? Lehelj rám!’ utolsó mondat a sárkány alkoholos lehelete miatt vicces.
.. kiskoromban sokszor féltem elaludni, mert meg voltam győződve, hogy a szomszéd fura néni atombombát fog tenni az ablakom alá.
Hát a krézi srác a Krézi Jenő rokona, tudod. :P
Jó kapcsolati hálója lehet a néninek, ha hozzáfér az atomhoz! :D
A szüzességem elvesztését nagyon megbántam, évekig nem heverte ki a szexuális életem az esetet…
♥
Ja és (ma nem vagyok bevállalós hangulatban, úgyhogy csak ilyeneket mondok el :) ) a Kacsameséket úgy énekeltük, hogy “félned nem kell, esztan-sészten” (ezt tartsd észben lett volna). Én úgy gondoltam, hogy ez olyan jól hangzó hülyeség lehet, mint a sálálá meg a subidubi.
:D Ez is teljesen jó vallomás, köszönjük. :)
Én is, én is! Azt hittem rajtam kívül nincs még aki ezt így hallotta! <3
Kicsi koromban azt hittem, hogy az életbiztosítás arra való, hogy az ember ne haljon meg. :) Teljesen ledöbbentem, amikor kiderült, hogy nálunk csak apának van, anyának és gyerekeknek nincs. Gyakorlatilag megsértődtem rajta.
De cukiii! :)) ♥
Hogy a bölömbika egy madár :-)
… egyszer volt egy nős pasim. Én szabad voltam, mint a madár, és az eltelt kb. 1 év a “mindenkinekjó” alapon működött, semmilyen rossz érzést nem hagyva maga után. Én nem követelőztem, ő nem ígérgetett. Sosem bántam meg, része volt az életemnek. Úgy is mondhatnám: egészségügyi kapcsolat, kellemes lelki extrákkal – hihi… :)
(azért elárulom: azóta is együtt van a feleségével!)
(és azt is elárulom: azért mertem leírni, mert az a tapasztalatom, hogy ez itt nem egy ítélkezős társaság ♥)
Azon vagyunk. :) ♥ Aki nem ilyen, az egy idő után lekopik. Vagy asszimiláljuk! :]
…mostanában olyan bizonytalan vagyok, hogy azon is csodálkozom, hogy a talaj még szilárd alattam
…néha az Északi sarkra kívánom a páromat – egy szál gatyában, gyufa nélkül
Ne haragudj, de a másodikon hangosan felröhögtem:D
… de az első “fiúm” nem is volt a fiúm, mert volt barátnője, én meg a második csaj voltam neki. Szerinte, mivel nem volt belém szerelmes, és ezut tisztázta is velem, ez nem volt megcsalás.
Akkoriban teljesen elvakított a szerelem (? vagy mi… mentségemre szóljon, 14-15 éves voltam, a srác meg öt évvel idősebb nálam), de pár évvel később borzasztóan szégyelltem magam, amiért ezt csináltam (és amiért a fiúra máig sem tudok haragudni, pedig még az én jelenlétemben is kikezdett másokkal, pl egy akkori barátnőmmel), és szerintem életem végéig nem fogom megbocsátani magamnak ezt a hülyeséget.
Bár ez leginkább csak a szüleim előtt titok, ők azt hitték tök normális (táv)kapcsolatom van, a velem egykorú ismerőseim tudták a sztorit (és sajna nem állítottak le). :S
De ettől az egésztől még most leírva is égek. :( Asszem, soha nem fogom magam teljesen túltenni az akkori önmagamon.
Az akkor volt, most meg most van. Bocsáss meg magadnak, semmi értelme büntetned még mindig a mostani Menát. A múlton nem változtat. Tanulj belőle, vond le a következtetéseket, és ne bántsd magad többet! Nyilván akkori tudásod legjava alapján döntöttél. Ami azóta gyarapodott, szerencsére. :) ♥
A srác egy pöcsfej, “szépen” kimagyarázta, hogy miért nem megcsalás. :D
Én is vallok: még nem mondtam senkinek, de baromira izgulok az egyik barátnőm elkövetkező esküvője miatt, főleg amiatt, hogy remélem, jól fogom magam érezni, mert nem tartom magam egyszerű esetnek, noha már rengeteget dolgoztam rajta, de számomra idegenekkel nem tudom mennyire jönnék ki… Ennek ellenére a legjobbakat képzelem magam elé (főleg ha az időpont is csak annyiban biztos, hogy idei nyár vége).
Huhh, kimondtam.
Keress egy emberkét, akivel jól kijöttök (valószínűleg lesz még valaki, aki senkit nem ismer, mint te!), és bandázzatok! Én mindig ezt csinálom. :)
Meg azzal hessentem el ezt a riadalmat, hogy gimis osztálytársak voltunk, ebből adódóan lesz ott jónéhány ismerős. Hogy velük kijöttem-e valaha, nos, az más kérdés, egy napot mindegyikükkel ki lehet bírni – meg megbízok a menyasszonyban, hogy ismer annyira, hogy tudja, kikkel rakjon össze. :))
Tádámm, előpara feloldva, csak ki kellett beszélni.
Hehhe…. Most találtam ide (khmm kutatásmódszertan helyett, khmm….). Jöjjön hát egy rövid beszámoló: nagyon szép esküvő volt a nyár utolsó előtti napján :) És végül meghívta a menyasszony egy közös barátnőnket is (koszorúslány is lett :)), és volt olyan jófej, hogy mellé ültetett :)) Szóval minden nagyszerű és csodaszép volt – csak a képeket nem kaptuk még meg sajnos.
Én is vallok, ha már végigkommenteltem a sort.
…hogy az első történet, amit “én most regényt írok”-lendülettel kezdtem el, egy Star Wars fanfic lett volna, amiben Amidala Obi-Wan Kenobival jön össze (akkor jött ki a Baljós árnyak, és nekem tetszett volna Natalie Portman Ewan McGregorral, főleg, hogy ők voltak a két legszimpibb karakter is). Akkor még azt sem tudtam, mi az a fanfiction. De nem jutottam néhány oldalnál tovább, és sajnos már nincs meg, pedig szívesen visszaolvasnám. :D
Ez olyan régen volt, hogy tényleg lehet, hogy nem tud róla senki, vagy aki igen, az már rég elfelejtette. :D
Éljen a fanfic! Én is írtam Sailor Moonost, még nyertem is vele egy versenyen második helyet. ^-^
A bohócok tényleg borzasztóak. Én is félek tőlük.:P Volt egy fantasyszerű sorozat, a Rémvadászok (Special Unit 2) abban volt egy szörny, aki mindig új és új maszkot húzott le mikor elkapták, és a végén ott volt a saját feje – ami pont olyan szörny volt.. na ez jut eszembe róluk.
De jó Via, hogy itt lehet ilyenekről is beszélni:)
Naná, hogy lehet! ♥ Aki cikizi a másikat, azt kihajítom! :D
<3
Még mindig félek a sötétben, meg a bohócoktól is :D
A bohócok borzasztóak. Cirkuszból csak azt vagyok hajlandó megnézni, amiben inkább akrobatika van. Az állatosat se szeretem, sajnálom őket. :(
A nagycirkusz mostani műsorában van ugyan állat (cicáák, naagy cicák – azaz tigrisek :DD), de főleg az akrobatikáról szól, csomószor átrendezik a porondot, nekem nagyon tetszett. :)
Ez nálam is hasonló, már meg is beszéltük, hogyha lesz gyerek, apjával fog cirkuszba járni:) A bohócoktól én is félek, a kígyóktól rettegek, az állatokat sajnálom, állatkínzásnak tartom amit csinálnak velük. Az akrobatákat szívesen nézem, de az a legkevesebb sajnos általában az előadásban.
…néha félek találkozni a nagynénémmel. Évek óta fogyókúrázik és harcol a súlyával, én meg ott parádézok körülötte a 65 kilómmal és a modell alkatommal. Tény h 20 évvel idősebb nálam, és van 2 gyereke, de akkor is el tudom képzelni, hogy én (is) emlékeztetem rá, hogy nem tökéletes az alkata… :(
Az ő kishitűsége az ő ügye. Nem járhatsz lábujjhegyen végig az életeden, nehogy a puszta létezésed sértsen bárkit is. Ha nem dörgölöd bunkó módon az orra alá, és nem mondasz neki olyanokat a szemébe, hogy de rondán néz ki, akkor nem hiszem, hogy ezért neked kéne szégyellned magad. Egyébként meg bókolj neki, biztos, hogy van, ami benne is szép, és hátha jót tenne neki egy kis önbizalomlöket! Tökéletes alkat úgysincs. :)
Erről jut eszembe egy pár évvel ezelőtti sztori. Az én nagynéném is állandóan küzd a súlyával (igazából az egész családja), de kampányszerű 90 napos diétákon kívül úgy látom nem sok egyebet csinál(nak) azért, hogy helyrerugdossa a súlyát. Egyik húsvéti ebéd alkalmával megkérdezte, hogy hogy csinálom én azt, hogy ilyen alakom van, pedig jóízűen eszek és sohasem diétázom. Elmondtam neki a “módszereimet”, amik között az egyik az volt, hogy egy fogásból egyszerre csak keveset szedek, viszont szeretek mindent megkóstolni (de úgy tanítottak otthon hogy kaját tányéron nem hagyunk), és majd ha még éhes vagyok, szedek még abból ami igazán ízlett(általában nem szoktam mert a sokszor picit-étrendre vagyok berendezkedve). Bőszen bólogatott hogy akkor mostantól ő is így, majd 20 perccel később telepakolta másodjára is a főétellel a tányérját, én meg csak hümmögtem magamban, hogy no, nem jutott el a tudatig az infó…
…de, ha meglátnám azt a lányt, akivel megcsalt az exem(5 éves kapcsolat után) 3 éve, és utána még a szemembe is hazudott..(a lány meg álszent volt)..úgy megtépném, hogy az anyja se ismerne rá többé. Ez van. ^.^”
Ez azért teljesen érthető :) Nekem is hasonlók az érzéseim azzal a lánnyal kapcsolatban, akivel ugyan nem lettem megcsalva, de enyhén szólva nem rajta múlt…
Én is ismerem az érzést. :) Sőt, én annak a lánynak is nekiesnék, aki azt hitte, hogy egy egész napos nyomulással “le tudja csapni a kezemről” a páromat, akivel már egy éve együtt voltunk. Merthogy ő régebb óta ismeri, ezért “jogosan őt illeti”… Aha persze. Az azért elmond valamit, hogy kb egy óra ismerettség után összejöttünk, és öt éve együtt vagyunk :) Míg ő hiába próbálkozott évekig, nem kellett. (de gonosz vagyok ^_^’)
A barátnői viszont adják a lány alá a lovat, hogy ne adja fel… Néha már sajnálom szegényt, és biztosan jó baránők lehettünk volna, ha más körülmények között ismerkedünk meg. (bocs, hosszú lett… szeretem túlgondolni a dolgokat)
“A barátnői viszont adják a lány alá a lovat, hogy ne adja fel…” pff, hogy győzködhetsz valakit arról, hogy szedje el valaki más pasiját? Vagy hogy ez bármilyen szempontból is jogos?
Csak abból a nézőpontból lehet jogos, ha a pasit vagyontárgynak tekinti, és nem autonóm személynek, saját igényekkel és érzésekkel. Pff…
…két és fél éve szerelmes vagyok a legjobb barátomba.
Van valakije most?
Nincsen… Mikor megismerkedtünk, egy több éves kapcsolatban voltam benne. Később neki is lett valakije, hónapokkal később azonban pár hét különbséggel az ő és az én kapcsolatomnak is vége lett. Ezt követően sorstársak, lelkitársak is lettünk. És barátok vagyunk még mindig…
Van köztetek kémia, sistergés? Megérné lépni…?
Úgy érzem, hogy van, de mindketten csínján bánunk az érintéssel,hisz elméletileg barátok vagyunk, de az apróbbak során mindig ott a zsizsegés (én így nevezem). Jó kérdés ez a lépés dolog… nagyon félek, hogyha megteszem és egyedül leszek az érzéssel, akkor mi lesz. Így még reménykedhetem, hátha ő lép vagy maradunk továbbra is jó barátok, bennem pedig elmúlik ez az érzés).
Lehet, hogy az érintéssel kéne próbálkoznod, nem? Az jó a legjobb barátságban (is), ha megöleled a másikat.
Olyan jól esett megosztani, köszönöm az érdeklődést és a tanácsokat! Holnap együtt vacsorázunk nála, drukkoljatok! :-)
Juhúúú! Egy kalappal, és majd részletes beszámolót kérünk!! ♥
… de egy másodperc alatt visszamennék a volt-barátomhoz, ha megkérne rá, pedig már 2éve szétmentünk…
Ha veszek a kisfiamnak tejszeletet vagy túrórudit…néha én eszem meg:)
Gyerekkoromban az “Orgona ága” dalban nemtudtam mi az az “ann” ami illatos:):):) illatosannnnn:)
:))) Vannak vicces prozódiájú dalaink. Áldjon vagyver jensors keze.
“három varjúKA száll” :D nekem ez volt oviban
ne szülj rabot, te Szűzanya, ne szoptass csecsemőt:)
:D
és másnak rögtön leesett, hogy a felszólítás maga kinek szó (mármint h. ki öltözzön új ruhába)? Nekem csak akkor, amikor felnőttként leírva, központozással láttam a szövegét.
Én mindig azt hittem, hogy a gyerekeknek kell szépen felöltözni, merthogy az anyáknapi ünnepségre ki kellett. De tényleg a virágoknak szól, hogy nyíljanak ki. Idén már kinn az orgona, lehet, hogy el is virágzik májusra. Ha így folytatódik a klímaváltozás, száz év múlva már nem fogják érteni a gyerekek, hogy ez miért anyáknapi dal. :D
sok ilyen Szárnyati Géza van a kollektív tudatunkban:)
… de sokáig álmodoztam róla és reméltem, hogy mire elvégzem az egyetemet, már bőven megtalálom életem párját. Nem így történt, és nem bánom, hiába kapom egyre gyakrabban meg mindenkitől így közel a harminchoz, hogy “és mikor jön végre párkapcsolat, házasság, meg gyerek?”.
Hasonló nálam is a helyet és egyébként nem tudom megérteni, hogy egyes embereknek miért jó, hogy ilyen megjegyzésekkel zaklatják a másikat. Sokáig engem még azzal is piszkáltak a távoli ismerősök, hogy 23-24 évesen miért járok még egyetemre, lassan dolgozni kéne már, nem?
Mindig lesz, amibe belekötnek. Ha férjnél vagy, mikor lesz már gyerek, ha van gyerek, mikor lesz tesója, ha otthon vagy, mikor mész dolgozni, ha dolgozol, miért nem maradsz a gyerekkel, ha szoptatod, miért nem hagyod abba, ha nem szoptatod, miért nem szoptatod…
És a munkánál is mindig van valami. Miért nem megyek el egy “rendes” munkahelyre, irodába, titkárnőnek, miért “szenvedek” a vállalkozással? Mert ami neki szenvedés, az nekem öröm, azért. És mert eskáhá, ahogy húsz éve mondtuk (semmi közöd hozzá). :D
:) 23-24 évesen a sláger az volt, hogy mikor kezdek végre pénzért dolgozni, mert az egyetem mellett másodévtől kezdve végig önkénteskedtem.
Via, abban meg maximálisan igazad van, hogy mindig van valami, szerencsére az utóbbi fél év hatására egyre kevésbé érdekel, ki mit gondol a döntéseimről. Már csak azért is, mert ha nem így történtek volna mindezek, és nem ezeket a döntéseket hozom meg, ma nem ott lennék ahol. Pedig még soha nem éreztem magam ennyire a helyemen és ennyire jól a bőrömben, mint március eleje óta.
Utólag még a rossz döntésekről is kiderül, hogy jók voltak, mert csak azok révén jutottál el később valahova, ahol most jó… :) Egy párhuzamos univerzumban biztos máshogy történtek a dolgok, ott egy másik Zsuzska máshogy boldog. :)
…de van egy ismerősöm, aki nagyon vonz. Ha szóló lennék, egy percig sem haboznék…. de nem vagyok szóló, így hazáig türtőztetem magam és a párom profitál belőle :-) szoktam mondani, mindegy, hol éhezik meg az ember, ha otthon lakik jól…
“mindegy, hol éhezik meg az ember, ha otthon lakik jól…”
Milyen igaz :-)
Tetszik a mondás. :) Én is ilyen vagyok. ;)
Rettegek attól, hogy éjjel bejön egy majom és leharapja a lábam, ezért a takaró gombolása csak felül lehet. Ha nem magamnak ágyazok, az első dolog, hogy megfordítom, hogy kell.
Általános elsőben hetekig azon gondolkodtam (minden hétfőt a Himnusz éneklésével kezdtünk), hogy milyen balsors tépi szegény Reagan elnököt…:)). aztán több hét tipródás után megkérdeztem apát:))
Várj, nem értem, a gombnak mi köze a majomhoz? Az amúgy bizonyított tény, hogy ha kilóg a lábad a takaró alól, elkapja egy szörny. :))
Ha alul van a gombolás, akkor be tud mászni a majom és ez egy speckó majom, nem a kilógó lábat eszi, hanem a takarón keresztül eszi a lábakat:DDD
Fura egy ízlése van! :D Engem az E.T. traumatizált öt évesen, és utána sokáig rettegtem az ufóktól, még a kedves ufós filmeket se bírtam megnézni (Selyemgubó, Harmadik típusú találkozások). E.T.-t azóta se tudtam megszeretni, pedig Drew Barrymore roppantmód cuki benne. :)
én ezt úgy értelmeztem, hogy régentép=széjjeltép, csak régen így mondták:)
Én a bányász himnuszban hittem azt a “bányász kislányt óhajt szívem” része, hogy “bányász kislányt, ó, hajt szívem”. :P
Jó, hogy nem “bányássz kislányt”. :D
Nyehhheheh.
…hogy ennyi idősen félek a zombiktól és a farkasemberektől.
Racionális emberként győzködöm magam, hogy nem léteznek, baromság, ne aggódjak, satöbbi, de amikor sötét lesz és éjszaka akkor a gyomromat mégis gyakran összerántja a görcs. És ennek ellenére imádom a horrorfilmeket. :D
Via, ez egy nagyon ütős befejezős mondat volt. Nehéz így őszintének lenni.
Az Eleven Testek-et láttad? Hátha tetszene! :)
Ránéztem a trailerre, nem rossz az alapötlet. Megkeresem majd a könyvet. Köszi a tippet!
Én a könyvnek csak a tartalmát olvastam, és szerintem a film okosabb, az alapötletet kevésbé klisésen oldja meg, és jó dolgokat változtattak. :) Nem volt ijesztő, pedig én utálom a horrorokat. :)
Akkor ne olvasd el a Feed-et (Etetés), mert abban megmondják a tutit, hogy 2014 nyarán jelennek meg a zombik!! :) De amúgy meg olvasd el, mert tök jó könyv! :)
örülök neki, hogy sok barátom van:)))
szépnek tartom magam. Valahogy a környezetemben a sopánkodás a menő meg a szabadkozás, főleg, ha megdicsérnek. No, és a másik véglet, amikor valaki agyát eldobja magától. Én valahogy úgy voltam, hogy ha azt mondták szép vagyok, akkor megköszöntem, de gyorsan el is hessegettem a gondolatot, nehogy elbizakodottnak tűnjek, és inkább bebeszéltem magamnak, hogy nagyon kedves volt az illetőtől, de biztos nem igaz. No, most változtatok a gondolatokon, és igenis legyek már szép. Nem idős koromban akarok vinnyogni, hogy jajj, a régi szép idők, mikor még csinos és fiatal voltam…most van ez az idő, és kihasználom.:)
Én is szépnek tartom magam, és nem hinném, hogy ez rossz dolog lenne. Nem élek vissza vele, és nem ez az első amire büszke vagyok, jobban szeretem, ha az eszemért dicsérnek, de igenis meg kell tanulni a bókokat fogadni. Az elmúlt években direkt figyeltem arra, hogy ne az átlag-viselkedésmintával reagáljak, pl. mint amit te is írtál. Mintha valami szégyellnivaló dolog lenne. Miért szégyellnénk? Legyünk rá büszkék, és fogadjuk bájos mosollyal a bókokat. Sokkal szívesebben adják később is azok, akik nem a rinyálást hallgatják egy-egy kedves észrevétel után, hisz látják, hogy jól esik. Nemde?:)
Ja igen, 24 éves vagyok. Ennél szebb úgysem leszek:D
(ismerek olyan embert, aki 40-50 évesen szebb, mint valaha, úgyhogy csak ne írd le gyorsan magad ;) )
“Szép vagyok, de jobb szeretem, ha az eszemért dícsérnek.” Bocsi, de ezen a cuki szerénységen akkorát kacagtam :) Nagyon aranyos és egyáltalán nem nagyarcú, de tényleg. Tök édes :D
Én 29 vagyok, és szebb, mint 24 évesen, és szerintem még leszek szebb is. :) Ne mondj le magadról! ;)
A Tigris-t én is most tudtam meg :O :D
Még soha senkinek nem mondtam meg, hogy mennyit költöttem összesen ékszer alapanyagokra, hogy majd jól eladom, amit készítek, és “meggazdagszom”, persze a nagy része azóta is ott áll a szekrényben egy dobozban… De legalább le van tudva a család minden nőtagjának úgy tíz évre előre az összes névnapi-szülinapi-karácsonyi-anyáknapi-stb. ajándék. :D
Nagyon sokáig, magyar szakos diplomával a zsebemben is ly-nal írtam, hogy muszáj, és meg voltam győződve róla, hogy az a jó. Tudatosan kellett róla leszokni, ma már ne kell javítanom, de emlékszem a megdöbbenésre, amikor rájöttem, hogy én ezt a szót rendszeresen, és következetesen rosszul írom.
Mi a száj (mint testrész… őő, testtáj?) segítségével jegyeztük meg, azóta is melegen tudom ajánlani mindenkinek. :)
…szeretnék királylány lenni. :)
Verne Gyula ügyben csak annyit tennék hozzá, hogy a 19. században, a 20. század első felében volt ez divat/szokás/rendelet és ez a névhasználat benne maradt a köztudatban azóta is ;)
Benne maradt, épp a napokban olvastam egy 2007-ben megjelent szakkönyvben Linné Károly nevét… Egyébként nekem ez egy csalódásféle volt annak idején, hogy ez a sok híres és okos ember mégsem magyar (főleg, hogy tudjuk, hogy pedig az _összes_ híres és okos ember valamilyen szinten magyar :p )
A Washington György szobor és sétány is létező hely Budapesten… :) Mondjuk a Clark Ádám tér is magyarított.
Washington György, nemán… :D Nekem a Rózevelt tér volt a kedvencem, de azt átnevezték, ugye?
Óóóóóó igen, gyerekként én sem értettem, hogy egyszer miért May Károly, máskor meg Karl May…és hát annyira benne maradt a köztudatban, hogy most ugrott be, gyerekként Miskolcon az Engels Frigyes úton laktunk :D
… nem rajongok az esküvőkért, igazából jól meglennék nélküle (vagy valami nagyon minimalista verzióval), de már majdnem 10 éve tartó párkapcsolat után lassan kezdődnek az ‘itt lenne az ideje’-megjegyzések…
Én gyűlölöm az esküvőket! Számomra valahogy annyira lehangolóak. Sőt, a vőfélyektől egyenesen rosszul vagyok, brrr. Nálunk nem téma még egyáltalán, de soha-soha-soha nem akarok lagzit. Inkább anyakönyvvezető két tanúval, utána meg beülünk a Mekibe. :) Vagy valami olyasmit, mint a Fogadom c. filmben.
A vőfélyeket én sem bírom, nem is volt! :) Legyen olyan esküvőtök, amilyet szeretnétek – ebben az is benne van, hogy semmilyen. :)
amikor néha nélkülem utazik el a párom (pl. a szüleihez), egy kicsit élvezem az egyedüllétet. Jól esik csak magamban lenni, egyedül beülni egy cukrászdába és olvasni, romantikus filmeket nézni stb.. Persze aztán a második napon már nagyon kezd hiányozni:) De kell néha egy kis magány.
…volt egy abortuszom…amit azóta sem bántam meg.
♥
… az áram helyett sokáig árom-ot, a lábas helyett sokáig lábos-t hittem… :P
A lábos szerintem abszolút létező variánsa a lábasnak. :)
Igen, igazad van, később – mint néprajzos – megtudtam, hogy nem is tévedtem nagyon :)
Egyszer nálunk is rezgett a léc: azt gondoltam, visszaadom a gyűrűt, és vége. Életem legrosszabb ötlete lett volna. 9 éve vagyunk együtt, 6 éve házasok, 2 nagyszerű kisfiunk van, a férjem pedig a legjobb társ és a legjobb apa (bocs mindenkitől, aki ugyanígy gondolja az övéről;-).
Hogyan sikerült megoldani? Kértétek szakember segítségét is?
Nem kellett hozzá végül szakember, a kedvesem türelmes volt, mindent átbeszéltünk, és amit kellett, újrakezdtünk. Azóta én is beláttam, nem eszik olyan forrón…, és minden megbeszélhető egy szeretetkapcsolatban. Remélem, ezt más is tanúsíthatja :-)
Az első nagy szerelmem egy lány volt. Sosem mondtam senkinek… A párom tudja, hogy nem csak a férfiakhoz vonzódom. Neki sem mondtam, csak rájött, én meg nem tagadtam le. Rajta kívül eddig nem tudta ezt senki más. Nem titok, de nem is reklámozom :)
Amikor azt mesélték, hogy apukám volt külföldön, azt hittem volt már űrhajós. :D Ekkor még nagyon-nagyon pici voltam. :D:D
…….gondolkodom azon, hogy felbontom az eljegyzésem és lefújom a már kiírt esküvőt.
Hoppá. Mi történt?
Szeretném ajánlani Neked a Szerelempróba c. filmet és Gary Chapman Egymásra hangolva c. könyvét! Nagyon jó dolgok vannak bennük, hátha segít.
https://www.libri.hu/konyv/gary_chapman.egymasra-hangolva-1.html
Tényleg jók, nekünk is bejöttek :-)
Gary Chapman egy zseni, nagyon sokat tud a szeretetről és nekem egyedállóként is nagyon hasznos volt, hogy jobban kezeljem az emberi kapcsolataimat. Én is ajánlom mindenképpen!
Igen, az a film nagyszerű (angolos címe: Tűzálló/Fireproof, így is meg lehet találni).
Gary Chapmant és is nagyon ajánlom, alap, nagyon elgondolkodtató és sokat segített bizonyos helyzetekben. Hasonlóan jók a Gyerekekre hangolva és a Kamaszokra hangolva c. könyvei is.
Ugyan nálunk nincs gond, de rendkívüli volt a film. Tényleg érdemes megnézni! A könyvet is el fogom olvasni. Köszönöm az ajánlást!
szeretem a One Directiont. közel 18 évesen lehet ciki, de vállalom!=D
semmi baj nincs azzal:)
Szerintem vagyunk itt páran, akik még ilyen Shy Guys és hasonló csoda dolgok iránt is rajongtak :D
Negyedikes koromban a kedvencem a V.I.P. volt, teljesen szerelmesek voltunk beléjük:)
Negyedikes koromban a kedvencem a V.I.P. volt, teljesen szerelmesek voltunk beléjük:)
Mi a Hip Hop Boyzba voltunk kollektíve szerelmesek, és mindenkinek megvolt a Spice Girls “avatarja” is. :D
Amikor sikerült lemásolni végre a barátnőmtől a Shy Guys kazettát, nagy örömömben ráírtam a dobozára is, hogy halleluja :))
Nekem Bestiák kazim volt!! :)
tök jó ezeket olvasni!=) ennek örömére meg is néztem az új klipjüket!=D
Óóó, a Shy Guys poszterem, még emlékszem rá! :D
Kezdem én, jó? :) Kínosan felnőttként döbbentem rá, hogy a vizigótoknak semmi köze a vízhez, a Tigris folyónak a nagymacskához, és hogy Ashurbanipal nem Szárnyati Géza, azaz Ashurbani Pál :D
Hol voltál a töriórák helyett, drága Via? o.O
Ne tessék engem bántani. :) Ott voltam az órákon, de nem volt ez kommunikálva, hogy ezek a nevek nem magyarul vannak. Csak évekkel később szembesültem vele, hogy ezeket nem magyarul is így mondják. Amikor ezeket az anyagokat tanultuk ötödikes koromban, pont az a tanárnő volt, aki nem volt a helyzet magaslatán, utána meg nem került szóba az egyetemig, érettségiig, addigra meg már elmúltam 18. :)
Amúgy lássuk be, nem vagyunk konzisztensek névadásban, a fele uralkodót, pápát, dekrétumot, csatát lefordítjuk magyarra, a másikat nem. Új-fundland van, de Új York nincs… Egy tízévest ez eléggé össze tud zavarni. :) (És még most is csináljuk ezt a fordítósdit. Ld. Károly herceg, DE Diana (e: dájána) és nem Diána hercegné, Vilmos herceg, DE Harry herceg és nem Henrik/Imre, stb.)
Nem tudom, Nálatok hogyan volt, de pl. a Tigris-t essel és nem esszel ejtette a tanárnő, ami megintcsak egyfajta magyarítás. Ha “Tigrisz”-nek hallod, az egészen más konnotáció annyi idősen, mintha ugyanúgy ejtik, mint a cicust…
De azt már gyereknek se értettem, hogy miért “May Károly” és “Verne Gyula” írta a könyveket, ha nem az a nevük. Persze, tudom, mindenki magyar volt, már a sumérok is! :D És az asszír Pali bá’. :))
Igenigen, Verne Gyula – nagy megdöbbenés volt mikor megtudtam h nem is magyar…
Bocsát, ezt a Pált én nem is ismerem, pedig dícséretes ötös volt a töri érettségim. :D Nagyon kis mértékben függ össze a két dolog. :D
És egyébként a Tigrist se – szerintem simán lehet, hogy az “utólag rádöbbenők” vannak többségben. :)
Szerintem is. :) És meggyőződésem, hogy ez nem minket minősít… A fontos dolgokat fontosabb tudni. Például az I-II. világháború történéseit… nem az évszámokra és csatanevekre gondolok. A történelem akkor nem ismétli meg önmagát, ha tisztában vagyunk vele. Nem attól lesz baj, ha szegény folyót rosszul ejtjük. :)
Juujj, ha már töri: és mi van Kolombusz urasággal? Hát hihetetlen, hogy mennyi magyarítottságot tömtek a fejünkbe :D
Így már én is bevallhatom, hogy kb. gimiben esett le, hogy nem tejhatalom, hanem teljhatalom:)
Hogy Joey-t idézzem, Moo(t) point. :))
Ez új volt, nem nézem angolul (bár évek óta tervben van), de a szinkronosban is volt ilyen, amikor azt hitte, hogy az ádámcsutka a tulajdonosáról kapja a nevét, ezért az övé Joey-csutka:)
Igen, az angolul is működik, Adam’s Apple. :))) Gyerekek még az anyajegyet szokták így átnevezni apajeggyé meg Zsuzsijeggyé vagy ahogy épp őket hívják. :)
Ha már gyerekek…a tesómnak a kokárda volt nagyon sokáig petárda:)
Ujjuj, nem mindegy!! :D
Ajaj, a Tigrist én ebben a pillanatban tudtam meg Tőled, pedig már 30 is elmúltam 2 éve ;) és mindig dicséretes ötös voltam töribôl..
Szerintem ez tipikusan az a dolog, amit vagy explicite megtanítanak, vagy magadtól rájössz, vagy belefutsz, és akkor lecsurog. :) A jegyekhez sincs köze, én is “jó tanuló” voltam (azért idézőjelben, mert ez is csak egy címke).
Bakker, az Tigrisz? :)
Sőt, ánglisul tájgrisz… :) https://en.wikipedia.org/wiki/Tigris
Szeretném hallani az eredetit, mert ugye angolul pig latint beszélnek, azaz mindent jól kiejtenek. Az Eufrátesz is júfrejtíz angolul, de azt nem hiszem el, hogy a helyiek is úgy mondják. :)
De ha legalább már esszel mondta volna bárki az órán, akkor is leesik, hogy nem magyar szó. :)
erről most a kedvenc idei félévi élményem jutott eszembe – német kurzuson “kiderült”, hogy Zeusz németesen “cajsz”:D
Angolul “zjúsz”. :))
Hasonló rádöbbenős eset: Hollandia nem skandináv ország. Hát hogy lehet nem skandináv, amikor szinte mindennel, ami lehet tudni róla, arra emlékeztet?! Iszonyatosan rossz vagyok földrajzból, de ez még tőlem is csúnya volt…