A legemlékezetesebb filmjelenet gyerekkoromból…
Mi ez? Szerdai traccsparti, hogy feltöltődjünk erővel a hét hátralevő részére, együtt nevessünk, egymást inspiráljuk. Írd meg, hogy hogy fejeznéd be a mondatot! Nyugodtan lehet utána beszélgetni a felmerült témáról.
Az első horror, amit láttam, a Cujo volt, volt benne valami áramos kerítés, arra emlékszem. Nem ijesztett meg, inkább csak azt nem értettem, hogy miért jó az, ha valaki ijesztő dolgokat néz, meg igazából sajnáltam a blökit. :D Ami nagy hatással volt rám, az a Jodie Foster-es Kapcsolat, illetve a Men in Black első részének utolsó jelenete az üveggolyókkal. Tizenpár éves voltam, és egyszerre volt megnyugtató és rémisztő a gondolat, hogy jómagam is bolygólakó vagyok egy végtelen, kiismerhetetlen univerzumban. Ha már űrlények, az X-Aktákból csak a gumiemberes részt láttam valahol (talán pont egy szocreál nyaraló közösségi terében), elvette a kedvemet a többi résztől. Hogy vidámat is mondjak, rongyosra néztük az Ace Ventura első részét a tesómmal. Hópihe, hahópihe. (És vicces, hogy manapság a “rongyosra nézzük” már csak szófordulat, hiszen a mai hordozók nem döglenek meg a sok oda-vissza tekeréstől, mint a VHS.) A második rész orrszarvú-szülését viszont már kölyökként is gagyinak tartottam és nem tudtam rajta nevetni. :)
Ezüst nyíl (Ginga nagareboshi gin) minden mennyiségben, nem film, de minden nap megnéztem :) Meghatározta a gyerekkoromat, és a mai napig nagy hatással van rám. Hála az internetnek, pár éve (többek között) azt is sikerült megértenem, hogy mi történt a végén Rikivel, aki egyik pillanatban ép és egészséges, a másikban pedig vértócsában fekszik.
Az örvény c. skandináv minisorozat. Még most is a hideg kiráz tőle: a zene, a lengedező függöny és a babák. Ááááááááááááááááááááááá.
A legelső és azóta is hódító: Bud Spencer-Terence Hill: És megint dühbe jövünk
Szerintem ezt azóta ezerszer láttam és még mindig sírva nevetek a béna poénokon. Mellesleg ez a leghatékonyabb altatóm is, így ha este nézem nagyjából a főcím végén alszom.
Az első női “példakép”: Kim Basinger piros kalapban a Marslakó a mostohámban (de amit már írtatok Óvakodj a törpétől – Goldie Hawn is ott van a topon:)
A legrosszabb: Michael Dougles fehér popója az Elemi ösztönben…évekig utáltam a fickót mert kb. 12 évesen belepillantottam a filmbe pont ennél a résznél…
A film címére nem emlékszek, viszont az történt benne, hogy egy nagyon sok emeletes irodaházban tűz gyulladt ki, valahol középtájt és a tetőn dolgozók nem tudtak kiszabadulni. Nagyon durva volt, nem tudom hogy nézhettem én meg azt a filmet, de egész gyerekkoromat meghatározta. Elalvás előtt mindig arra gondoltam, hogy remélem nem lesz tűz éjszaka. Mi is legfelső emeleten laktunk.. igaz csak négy emeletes házban.
Hú, hasonló filmet én is láttam alsós koromban, egy durva erdőtűzről – hát hosszú évekig rettegtem a bármiféle lángoktól, amióta kandallónk van azóta sikerült kicsit megbarátkoznom a tűzzel, azt jó látni az üveg mögött…
A Holló című film Brandon Lee-vel a főszerepben. 11 éves lehettem mikor egy kis fekete-fehér. 6 csatornás tévén láttam. Nagyon sokáig meghatározta a stílusom, a személyiségem alakulását. Azóta már százszor újra néztem :) Egyszer még egy ismerős mozigépészt is megkértem, hogy szerezze meg és vetítse le a moziban (akkor még voltak magán mozik), de aztán nem jött össze sajnos.
A legtöbb főzésről szóló film is hozzám tett valamit, főleg a Bella Martha című német-olasz koprodukcióban készült alkotás. Aztán jöttek az animék és a japán/korai sorozatok :)
Egy meghatározó jelenet a Beverly Hills-ből: mikor Dylan és Brenda szakítanak a kocsiban a kilátónál, és közben az REM: Losing my religion megy…
Ja és ha már sorozat: Beverly Hills 90210 és Baywatch meghatározó szereplői voltak a gyermek/kiskamaszkoromnak :) ó, Dylan még mai szemmel is milyen jó pasi… :D
Bár korosztályom nagy kultuszfilmjei, de én sose tudtam mit kezdeni se a Csillagok háborújával, se a Vissza a jövőben-nel…kimaradt, valószínűleg azért, mert ilyen “lányos család” vagyunk és nem ez volt terítéken…a férjem imádja őket, ezeken nőtt fel, vele néztem csak meg, de felnőtt fejjel először látni ezeket már nem olyan nagy élmény…
A Grease és a Dirty Dancing szinte összes jelenetét idesorolhatnám…szinte minden párbeszédét kívülről fújtuk a tesómmal németül (németül volt meg VHS-en, Németo-ban laktunk) és szinte azt is hallom lelki füleimmel, milyen hangosan tekerte a kazettát a lejátszó :) És persze ehhez hozzátartozik, h szerelmes voltam Patrick Swayze-be és John Travolta-ba :)
Ja és talán még a Kék Lagúnából (azt is imádtuk, az eredeti 1 részt Brooke Shields-el), mikor a csajszi fürdik valami kis tóban és véres lesz a víz, és a pasi segíteni akar neki, mert azt hitte, h megsérült, de a csaj elhajtja…én sem értettem, h mitől lett véres a víz, annyira kicsi voltam, de a 3 évvel idősebb nővérem felvilágosított… :D
Én gyerekként leginkább Disney meséket néztem: Mulán, Mackótestvér, Tarzan, Kishableány, Hamupipőke és Hófehérke, Micimackó. Ezek még mind kedvencek a mai napig. Ami viszont nagyon megrázott horror film az Átok. Általános iskolás barátnőimmel néztük, az 1 személyes ágyon elfértünk 6-an 7-en annyira féltünk. A mai napig nem néztem újra, de jobb is. Nem vagyok öreg, de a horror filmekből kiöregedtem. Az ijesztős, átkos, szörnyes filmeket nem tudom megnézni, mert annyira félek . :(
A legelső emlékem egy ifjúsági minisorozat, amiben a két főszereplőt úgy hívják, hogy Francesco és Mirella. És a lánynak hosszú fekete haja volt. Semmi másra nem emlékszem. Nyáron néztük a tesómmal és az unokatesókkal a nagymamámnál.
Hetedikben véletlenül láttam a Psychot (Hitchcock), a pincében megfordulós jelenettől évekig alvásproblémáim voltak. Nem is értem, hogy a mai gyerekek hogy bírnak megnézni annyi rémes jelenetet..??
Én már olyan idős vagyok, hogy az Onedin család is megvolt, bár nem szabadott nézni, titokban az ajtó réséből lestük a tesómmal. Néztük a Messziről jött embert is , meg egy másikat, ami a brit gyarmati Indiáról szólt és egy fehér nő megerőszakolásával kezdődik. Az őrült nő festményeire is emlékszem, valami gyereket akart, aki nem született meg, vagy meghalt, vagy ilyesmi, de a címére nem emlékszem már.
Ebihal és a bálnák :) Amikor Elvár a delfin megmenti Daphne-t! :D Úgy vigyáztam a VHS kazettára, hogy a mai napig le lehet játszani :D
Persze, mert Airport volt a címe valójában, csak a paródiája sikeresebb lett, annyira, hogy én is összekevertem…
A Mulan összes jelenete, imádom a mai napig azt a mesét, anno minden nap megnéztem.
Az első horrort is gyerekkoromban láttam, elég kicsi voltam, és a cseppet kattant szomszéd lánnyal megnéztük a Más világ c. Nicole Kidman-filmet, érdekes módon, mikor 6-7 év múlva újra megnéztem, jobban megviselt, mint gyerekként. Elég creepy szellemes film, de úgy emlékszem, tetszett, és vaníliás gofrit ettünk alatta. Ez nagyon megmaradt.=D
A régi Büszkeség és balítélet (a BBC-s verzió) is nagy élmény, ahogy a régebbi Miss Marple-krimik is, mindig nosztalgikus érzés fog el, ha meghallom az intróját.
Mi a barátnőmmel egyszerre voltunk betegek ötödikben, és ahelyett, hogy otthon pihentünk volna, matinévetítésen a kamarateremben megnéztük a Hatodik érzéket. A filmtől nem paráztunk annyira, mint azon, hogy hazafelé meglát minket egy tanár, és számon kér, hogy nem is vagyunk betegek. (Pedig azok voltunk, vittem is zsepit magammal a moziba. :D)
Sziasztok! Ezennel előlépek a Névtelen Rajongók Táborából….
Emlékszik valaki az Airplane filmekre? Amikor a repülőt mutatják kívülről, ahogy száll a naplementében….és tudható, hogy hamarosan katasztrófa történik. Én már ennél a képnél igyekeztem a paplan alá.
Valamint emlékezetes a Miami Vice kezdő képsora és a zenéje. (Horvát adón néztük a nővéremmel – szerencsére feliratos volt- és nem sokat értettünk belőle. Na de az életérzés..! :-) )
Én csak az Airplane!-re emlékszem Leslie Nielsennel. “Láttál-e már falon pókot?”
Még az az igazi sorbanállós moziélmény a Csillagok háborúja….!:)Emlékszem, kígyózó, kétoldali sorban álltunk, őrület! Demi Mooreral a Ghost, imádtam, sírtam rajta…..A muzsika hangja nálam is, a Vissza a jövőbe minden egyes része, a BMX banditák.
E.T-t a gyerektáborban, Csobánkán láttam először egyik mozizós délutánon, a végén nagyon bőgtem…:)
A Messziről jött ember c. sorozatot, amit minden kedden adtak. Most már csak vigyorgok “André szellemén”, meg a folytonos lánccsörgésen, amitől akkor még frászt kaptam és alig mertem elaludni.
Amit imádtam, az a Szombat esti filmkoktél volt a Nagyon különleges ügyosztály hülyeségeivel, a Menő manó, amit nagyon vártam….és a Meghökkentő mesék, amikben azért volt egy-két nagyon horrorisztikusan megdöbbentő jelenet is, de azért félig becsukott szemmel néztem mindig:)))
Az első moziélményem a Pogány Madonna Ötvös Csöpivel a mai napig megvan DVD-n a sorozat összes darabja :) horror filmet gyerekkoromban néztem először és utoljára – Péntek 13 volt a film címe talán, egy őrültről szólt aki kinyír egy komplett ifjúsági tábort-egy életre elég volt ebből a kategóriából!! Sorozatban pedig az Angyalbőrben volt a nagy kedvenc a katonákról! Szerelmes voltam Urbánba :D és a zenéjét kívülről tudom még most is! Meg a Karády őrmester mondásai…
Az első moziélményem a Hercegnő és a kobold volt, nagyon tetszett :-)
A Pearl Harborban amikor meghalt a srác akinek végig drukkoltam iszonyatosan bőgtem.
Pracli falva lakói, Kissyfur, Punky Brewster :-D
sorozat is ér? :) általánosban a Sailor Moon-t imádtam, még játszottunk is olyat a suli udvarán, volt hozzá szép tollam is. Aztán volt a “Drágám, a kölykök összementek” ezt is szerettem, Kacsamesék, és az egész komplett vasárnapi Disney-délután. X-aktákból egy jelenet maradt meg, ott valami bogár mászkált az emberek fülében. Aztán az Olsen-ikrek nagyis filmjét imádtam, meg a Mary Poppins-t, amikor a krétarajzokba ugrottak bele.
Ú, és voltam vagy 5 éves, amikor is MacGyver fan voltam. (És azóta is szeretem az egyszerű, de nagyszerű megoldásokat. :D)
Így belegondolva, gyerekként is inkább sorozatot néztem szerintem, mint filmet. :D
Ó, igen, a kölykök összementek… :)) Megvolt kazettán, de elkeveredett és azóta sem lelem azt a filmet sehol, pedig úúúgy megnézném.
Dirty Dancing, amikor a tóban gyakorolnak :) és a végén a tánc
Németül láttam a Beverly Hills 90210 sorozatot, imádtam!
Jó veletek nosztalgiázni!
Én csak címeket írok, mert ezek mindegyikében több – számomra – emlékezetes jelenet volt: Linda, Szeleburdi család, Dirty Dancing, Grease, Sissi-filmek, Ghost, Ben Hur (kocsiverseny!), Majmok bolygója.
Emlékezetes filmek gyerekkoromból:
Szenvedélyek viharában – tetszett, érdekes volt
A francia kalóz szeretője – lenyűgözött a nő bátorsága
Titanic – “A jelenet”: DiCaprio és Kate Winslet a hajóorrban
A függetlenség napja – érdekes volt
A rettenthetetlen – időnként kicsit féltem közben és nem tetszett a vége, maradandó jelenet volt mikor a végén Sophie Marceau közli a királlyal a halálos ágyán, hogy a fia nem sokáig lesz a trónon és idegen gyermeket hord a szíve alatt
Schindler listája – egyszerűen sokkolt… sok évnek el kellett telnie, mire újra megnéztem
Az utolsó mohikán – (Az 1992-esre gondolok) Alica Munro inkább leugrik a sziklapárkányról, minthogy Magua felé induljon
Jurassic Park – akkoriban nagyon érdekeltek a dinók, lenyűgöztek a számítógépes effektek, még élénken emlékszem mikor elkezd fodrozódni a víz a t-rex lábnyomban :D
A Schindler listáját még nem láttam elejétől végig, sőt, a hasonló filmeket sem – pedig kiemelt érdeklődési területem a holokauszt és kapcsolódó témák, sok könyvet is olvastam róla, de a filmeket valamiért nem bírom.
Az Interjú a vámpírralban, mikor Lestat pohárba facsar Louis-nak egy patkányt, felejthetetlen élmény volt számomra. Anya nem engedte, hogy végignézzem, de ezt még elkaptam :)
És persze egy klasszikus: “- Hallod őket? – Persze, kabócák.” :)
Nálam az egyik abszolút nyerő:
Hányszor mondjam, javulj meg Bendegúz fiam, mert elvisz az ördög! Javulnék én ídesanyám, de nem megy az olyan könnyen faluhelyen.:)))
A Micimackóból az Apacuka szörnyekes dal, mert attól nagyon féltem:D ha valaki nem emlékezne:
https://www.youtube.com/watch?v=BA7zkWi6OlE
Szintén emlékezetes egy anime egyik része, (talán a Candy Candy lehetett?) hogy a szőke lányt adoptálni akarja egy pár, ezért a legjobb barátnője megkéri, hogy tanítsa meg fára mászni, hogy láthassa, amint elmegy, és a szőke nem akarja, hogy a legjobb barátnője egyedül maradjon az árvaházban, ezért szabotálja a saját örökbefogadását, mire a pár elviszi a legjobb barátnőjét.
Vissza a jövőbe… az egész film, két kazettán is megvolt és mindkét felvételt rongyossá néztük mindhárom részét. Különöse az a jelenet marad meg amikor a Dokit lelövik, meg amikor elbúcsúznak a harmadik rész végén… Kb kívülről fújom az egészet, csodálkozom hogy még senki sem írta. Megvan DVD-n is de azon más a szinkron nem ugyanaz mint a régi felvételek…
Emellett: a Süsü is maradandó élményem, meg a Micimackót is rongyosra néztem kazettán, szüleim már nagyon unták… :))
Én is elsőként írtam a felsorolásomban a Vissza a jövőbe trilógiát. :)
Kívülről fújom, még felnőttként is évente megnézem.
Képzeld, első alkalommal alsós koromban láttam kölcsönzött videókazettán, ami nem volt szinkronizálva, hanem az összes szöveget egy unott hangú férfi mondta fel. Visszagondolva élvezhetetlen stílusban, mert minden mondatot, ugyanazon a közönyös fahangon olvasta (!) fel, még a női hangokat is. :D
De ennek ellenére is tátott szájjal néztük, annyira izgalmas és eredeti volt az egész film.
“unott hangú férfihang” – ebből látszik mekkora alkotás, hogy még így is élvezhető volt :D Húgom régen egyszerűen “a vicces film” címet adta neki… :))
Húúúúúú, van pár ilyen :)
A vidámak:
Süsü – Én vagyok a híres egyfejű… Megvan a teljes bábsorozat bakeliten is, rongyosra hallgattuk (konkrétan az egyiknél már akad a tű, annyira…), a mai napig szent műsor, ha van a tévében, és persze kívülről tudtam. A sárkányok iránti vonzalmam kezdete,
Vuk – a mai napig kívülről fújom, Rókabéka vagy békaróka?; ), Paparararararapapararararapapararararararaaaaaaara! Karak és Vuk vadászni megy! Karak és Vuk vadászni megy! :)
Csipkerózsika és 101 kiskutya – szigorúan videóról, kölcsönkazettáról. Imádtam.
Aztán kicsit nagyobb koromban jött A koppányi aga testamentuma (“Fürödik.”), Egyik kopó, másik eb (“Ez nem a te szobád.”, ill. “Nem iszunk a WC csészéből.”), meg a Csillagok háborúja, amiből C3PO mai napig a legnagyobb kedvenc, meg R2D2)
A “kevésbé vidámak”:
Dumbo – nem voltam még 5 éves, amikor ment a moziban. Amikor elszakították az anyukájától, annyira sírtam, hogy ki kellett vinni. A mai napig rendszeres újranézős, minimum egy 10-es csomag zsepi társaságában (az elszakítós és a látogatós jelentek miatt)
Holt Költők Társasága – úgy 10 éves lehettem, amikor először láttam, rendszeres újranézős, mert egyszerűen nem tudok betelni vele, de az utolsó jelent a mai napig konstans lúdbőr és megkönnyezés. Jah, és azon kevés regényadaptáció, ami gyakorlatilag szinte szóról szóra leköveti a könyvet, és mégis zseniálisabb, mint az alapjául szolgáló mű.
Éééés most inkább befejeztem. :D
A Holt költők társasága nem regény alapján készült, csak a film forgatókönyve alapján írták a regényt:-)
…Eger várának ostroma az Egri csillagokban, amikor egy beszélgetés keretében konstatáltam, hogy a színészek nem halnak meg, amikor a filmben megölik őket. (pirul)
Hát, nekem főleg ilyenek ugranak be, hogy Star Wars “Luke, én vagyok az apád” (akkor még apás voltam), és Játék határok nélkül az oviskorból. :D
Ja, és még beugrik hogy a Xénia láz-t is néztem, ami valami fura magyar fantasy sci-fi akart lenni (féltem a szörnyektől minden elalvás előtt, de azért néztem :D), meg a Bolygó Kapitánya is.
Óóó, ezeket én is imádtam!
A Xénia-láz az Űrgammák volt, és egyszer nem nézhettem egy hétig, mert intőt kaptam. :D És még Xénia-láz koncert is volt, felvettük videókazira, és rendszeresen arra buliztunk a nappaliban. ^.^
Tényleg! A Xénia láz-ról teljesen elfeledkeztem, pedig én is néztem anno :D
A sulimmal elmentünk a koncertre, ott “tomboltunk” kb a 4. sorban, még a kazettát is megvettem :-D
A Sissy filmek valamelyikéből az a jelenet, mikor Sissy Ferenc cipőjét pucolja úgy, hogy köpköd rá (asszem mikor lelépnek Bajorországba).
Az Ace Ventura filmek úgy mindenestül (Guanóóóóó!)
A Szépség és a szörnyeteg sárgaruhás-táncolós jelenete, egész kicsi voltam még, mikor láttam, nem is nekünk volt meg, hanem nagybátyáméknak, náluk néztük másolt vhs kaziról az unokatesóimmal (akkor voltak tizenhét-tizennyolc évesek a fiúk, imádtam velük rajzfilmeket nézni).
A harapás c. horror a falusi moziban, tök véletlenül tévedtünk be 4-en gyerekek, más nem is volt rajtunk kívül. ’80-as évek. Soha nem felejtem el, ahogy az egyébként jóképű férfi átváltozik lassan kígyóvá, fejszével vágja le a kezét, síkos kígyókat hány a szélvédőre, aztán kitátja a száját és leszakad a feje felső része (ez már a vége felé). Meg a Támadók a Marsról, ahogy a tanárnő nyakán a szúrt seben lifeg a ragtapasz, onnan derült ki, hogy az idegenek már elkapták. Szintén horrorisztikus (vagy sci-fi), ez utóbbit azóta megszereztem, hogy újranézem. Majd. Akkor féltem. Mindezeket kb. 7 évesen, ááááá :)
Amúgy meg a T.J. Hooker sorozat, nagy Romano rajongó voltam :))) el is játszottuk az unokatesóimmal.
Ja, meg a Szellem a toronyházban, erre emlékszik még valaki? Nekem csak képek villannak be, de még mindig borzongok tőle.
Nekem is tetszett Romano a T. J. Hookerből. :)
Hú, volt egy scifi(szerű), amitől annyira féltem, hogy a mai napig előttem van a teljes szituáció, a képek, hogy kuporogva néztem az ágyon (hogy nem is akartam megnézni), mi történt előtte, és hogy utána éjszaka remegve sírtam. Pedig valami zs-kategóriás dolog lehetett az alapján, ahogy felidézem magamban: volt két hapsi meg egy nő, és az egyik hapsinak volt egy fém fejpántja, amibe bele volt kódolva az emberiség történelme. Elrabolták az űrlények, hogy visszapörgessék a “filmet” a fejében, és így pusztítsák el a földet, a két barátja meg utána ment, hogy kiszabadítsa. És az a jelenet, ahogy le van kötözve a székben, ahol pörgetik vissza az emlékeit, és egyre fogy az idő. Nem tudom, miért féltem ettől, már akkor is biztos gyengék voltak az idegeim. :) Ha valaki rájön, mi lehetett ez a film, ne tartsa magába, terápiás céllal megnézném újra.
Egyébként én elmondás alapján is tudtam rettegni filmektől. Ilyen volt a Kedvencek temetője, az X-akták sokat emlegetett gumiemberes része (egy vérfarkasosat láttam, és egy olyat, amiben valami bogarak beszőttek mindenkit, aki nem a fényben tartózkodott éjszaka), a Majmok bolygója (csak jeleneteket láttam), vagy később a Blair Witch.
Amiket annyira unásig néztünk, hogy a végén már utáltam: Micimackó “Malacka a seriff” c. epizódja, Kipurcant a bébicsősz, Huncutka, Nyüzsgi.
Egyébként pici koromban még Az arany embert szerettem nagyon nézni, emlékszem, mindig vártam, hogy mikor bukkan fel egy aranyszínű ember, mert azon kívül rém unalmasnak találtam az egészet. Aztán később a Star Wars kárpótolt C3PO-val. ^.^
Múltkor egy nagyon ifjú kollégának mutattam a neten hangalámondásos filmeket – egyszerűen nem értette ezeket hogy tudtuk élvezni. :) Pedig jó volt, főleg hogy apum filmmániás és nekünk volt a legtöbb kazettánk az osztálytársaim közül. :)
Nagy kedvencek: VUK (ezt már óvodásként fújtam kívülről, de tényleg, szóról szóra), Szaffi, Ludas Matyi. A mai napig idézek belőle.
Az összes Terence Hill – Bud Spencer film, a Kelly hősei, Die Hard trilógia (mondtam már hogy apu filmmániás?). :)
Hopp, a kedvenc jelenetek lemaradtak:
VUK
“Ha nem szeretsz, hát én szeretlek, s ha én szeretlek jóóóóóóóóóól vigyááááázz!”
“Rokon vagy nem rokon? Rókabéka, vagy békaróka?”
SZAFFI
“Malacot ölnek? – Nem, a kisasszony énekel.”
“Neee cibáld már te dög!” (Hernádi Judit hangján a mai napig kuncogok)
ÉS MEGINT DÜHBE JÖVÜNK
“Bunkó vagy Bugsy!”
KELLY HŐSEI
“És te meg csupa negatív hullám vagy, Moriarty.”
DIE HARD
“Kilenc millió terrorista van a világon, és én PONT azt ölöm meg, amelyiknek kisebb a lába mint a húgomnak…”
Óvakodj a törpétől – Goldie Hawn, Chavey Chase és az “albínó martini” :-)
Gimis éveink folyamán és még utána is sokáig az összes csajos összejövetelen és kiránduláson megnéztük és imádtuk, egy csomó jelenetet simán eljátszom még ma is belőle. Na és a zenéje: Bee Gees, Barry Manilow, meg ahogy a szexmániás karmester (Dudley Moore fergeteges alakítása) ropja a kis kéjlakjában a Saturday Night fever-re :-) Jaj, meg is nézem este újra, rámfér egy jó adag vihogás!
Húúú, az nekem is nagy kedvencem! A scrabble-t játszó nénik is aranyosak! És a komolyzenei részét is nagyon megszerettem! (Gilbert-Sullivan: Mikado)
Nekem a Twin Peaks! Kedd esténként adták és emlékszem, hogy teljesen leizzadtam minden este, mert nyakik be voltam takarózva, annyira féltem utána elaludni – de nagyon imádtam, az összes férfi szereplőbe szerelmes voltam!
Volt még két másik félelmetese emlékem: A messziről jött ember – ebből két dologra emlékszem, hogy valakit megöltek kocsiszerelés közben és egy erdőben egy ‘szellem’ mindig megjelent a tó fölött (André, André :)). A másik címére nem emlékszem, ez is sorozat volt, valami Freja szerepelt benne és egy őrült nő őrült festményeitől még ma is kiráz a hideg.
A Grease – Sandy bombanő lett jelenet nekem is nagyon emlékezetes!
Meg persze Bud Spencer + Terence Hill filmek, Bruce Lee filmek, ninjás filmek! Ez még az a korszak, amikor hangalámondásos filmek is voltak – ugyanaz a monoton férfihang végig! :)))
Twin Peaks!!! :D Nekem csak azért nem jött erről jelenet, mert nem engedték, hogy megnézzem. Felnőtt fejjel pótoltam be az egész sorozatot, és nagyon emlékezetes. :)
Az elfujta a szel cimu filmben Scarlett O’Hara mikor a kezeben tartja a lerombolt Tara a sarga “aranyat” Tara foldjet es mikor a film vegen raborul a lepcsore es zokgni kezd miutan elmegy Rhett, majd konnyes szemmel azt mondja maga ele ” Ma nem gondolok erre, majd holnap gondolok rá.” :D
Es a Sziszi filmbol mikor Sziszi es Ferenc elszoknek a bajor hegyekbe :) ha jol emlkeszem :)
Gyermekkorom szep emlekei alig vartam karacsonyt es szilveszter szinte mindig levetitettek :P
Az egyik a Hercegnő és a koboldnak az éneklős jelenete a végén, amikor az egész királyság ünnepel és a Hercegnőt úgy emelik át a köveken a víz felett, hogy a levegőbe emelik :)
A másik a Sok hűhó semmiértből az a rész, amikor Benedek kihallgatja a herceget és Claudiot és rájön, hogy Beatricét szereti :)
“A földet be kell népesíteni!”
“Amikor azt mondtam, hogy sosem nősülök meg, még nem tudtam, hogy megérem a házasságom óráját”
:D alap
A dalbol:
Nem kell hosnek lenned,
Csak orizd ezt a fenyt,
Hogy dalla valjon benned,
Es uzze el az ejt!
Nekem ez volt az egyik kedvenc mesem, es imadtam benne ezt a dalt, neha meg ma is enekelem:-)
En is szoktam :D imadtam!!! A cicam neve is Selymes volt :)
A hegy gyomrában című ifjúsági sorozat (ami szerintem inkább horror volt), amit végigrettegtem és a mai napig nem értem, hogy a szüleim miért engedték, hogy nézzem.
A muzsika hangja, amikor a nevelőnő függönyből varr ruhát a gyerekeknek.
Kincs, ami nincs: amikor Bud Spencer-től több hawaii nő is csókot kér.
A Magnum című sorozatban T.C és a helikoptere (meg Higgins és a kutyák).
A hegy gyomrában! Azaz!! Hogy én mennyit gondolkodtam ennek a címén, de sosem jutott eszembe…. csak az érzések maradtak meg a filmről /meg egy kép valami nyúlós, ragacsos dologról a filmben/ amit én is gyerekként láttam, és hát elég félelmetes, meg kell hagyni…
Én is néztem minden vasárnap A hegy gyomrábant és izgultam :)))
Szóval az volt a címe, h A hegy gyomrában, köszi :-) Nem rég említettem férjemnek h csak annyi rémlik, h nyúlós, ragacsos gusztustalan valami, meg motorcsónakon mennek valahova.
Macskafogó, amikor Grabovszki (bocs ha rosszul írtam) megmenti az egérlányt de a bácsit otthagyják a tetőn. Meg amikor a patkány azt mondja “Én vezettem? Most mond meg, én vezettem?” Amikor kijött a 2. rész újranéztem az elsőt és rá kellett jönnöm h gyerekként a felét se értettem de valamiért imádtam :-)
Hófehérke zenés film, amikor hófehérke anyukája belenyomja a vérző ujját a hóba.
Vuk, amikor körbe forog a kövön alvás előtt :-)
Bmx banditákból a bicaj verseny.
Meg a Savanna című sorozat.
A Langolierek című Stephen King-feldolgozásból, amikor jönnek az idő vasfogai és megesznek mindent, a Balatonon leskelődtünk a paplan alól, mert nem volt szabad nézni és nagyooon félelmetes volt:) vagy a Támad a Marsból, mikor szétrobban az űrlények feje,a Forrest Gumpból, amikor Dan hadnagy már tolószékben van és szét van csúszva és csúnyán beszél, valami Nyolcadik utas jellegű filmből valami nagyon félelmetes valami…ezek szerintem azért maradtak meg, mert ijesztőek voltak és el kellett takarni a szemünket, vagy nem is nézhettük volna.
Ami viszont azért maradt meg, mert ezerszer megnéztük hugival az a Kastély hercegnője, a Pöttöm Panna, a Kutyám Jerry Lee és hasonlók jelenetei, ma is tudok idézni belőlük:D
A Támad a Mars tényleg félelmetes volt, nem is értem, hát azt írták, hogy vígjáték… Oo :D
A “Seriff az égből” több jelenete nagyon bevésődött, mikor a kisfiú rendet rak a lakásban a távirányítójával és amikor az idegenek beletuszkolják abba koporsószerű gépezetbe. Halálra izgultam magam, pedig várható volt, hogy Bud Spencer mindent megold.
Az egész “E.T.” úgy ahogy van! A mai napig az egyetlen film, amin tudok sírni, mikor E.T. haldoklik. Pontosan ugyanazokat az érzéseket hozza elő belőlem, mint 6 évesen.
Na és persze a Csillagok Háborúja, felejthetetlen élmény volt! Két részben vetítették a Budafok moziban, igazi, valósi szünettel, mint a színházi daraboknál.
Az “Alfa Holdbázis” című tévésorozatban volt egy rész, amikor űrhajósok eltűnnek és a keresésükre indulva egy elhagyott űrhajón találnak egy szörnyet vagy mit, ami szó szerint beszippantja az embereket és kiköpi a leszopogatott, még gőzölgő csontvázukat. Napokig nem aludtam utána.
Lehet, hogy csak sci-fit néztem gyerekkoromban???? Vagy akkor alakult ki a sci-fi-hez való örök kötődésem é csak ezekre emlékszem?
Olvasva a fenti hozzászólásokat, azt hiszem nem ugyanahhoz a generációhoz tartozunk :):):):)
Engem az ET traumatizált, túl fiatalon láttam, a mai napig viszolygok tőle. :( Pedig Drew Barrymore roppant cuki.
Az unokaöcsémmel a Die Hard 3-ra voltunk nagyon rákattanva, kb 1000x megnéztük, és abban volt egy ilyen jelenet, hogy Bruce Willis ki van kötözve, és az ellenségnek odaszól egy ilyet, hogy : “hé, te fa..fej, nincs egy aszpirined? ki…..ttul hasogat a fejem egész nap”
A szüleink azóta is ezen röhögnek, ahogy a kis szőke angyalka meg a kis szőke fiúcska ezt a dumát utánozta.
:DD
Általános iskolás éveim legvégén kb. ezerszer láttam a 10 dolog, amit utálok benned című filmet. A legendás mondat, amit máig néha emlegetünk húgommal a “Te a bénák bolygójáról jöttél?? Te meg a Barbie cicababákéról??” :D
Kisebb gyerekkorunkból pedig valami Looney Tunes mesében volt egy jelenet, amikor a vadász emberke tépkedi a fára tűzött lapokat, hogy “Nyúl szezon, kacsa szezon, nyúl szezon, kacsa szezon… Izééé szezon” és az izéé szezonnál az ő képe van ott. Ez megvan még valakinek? :P
És még egyet kihagytam, a Huncutka című fimet imádtam, amikor a kislány haját mossák a fürdőkádban, vagy amikor pizzaevés után megnyalja mind a tíz ujját… :)
Erre gondolsz?
A videót nem találtam meg.
Igeeen! Pontosan erre. Akkor nem emlékeztem pontosan, mert nem az emberke szedegeti le a lapokat…
Egyébként kicsit furának éreztem leírva ezt az emléket, nem gondoltam, hogy ez bárkinek előjön, és olyan jó tudni, hogy igen!! :D
Nyúúúlszezon, hát persze, hogy megvan! :)
Jajj, a kedvenc filmem volt a 10dolog, amit utálok benned, pedig kb 7-8éves lehettem, mikor először láttam, imádtam, mikor Heath Ledger énekel:) csak utólag jöttem rá, hogy kicsiként a beszólások egy részét nem is értettem….:D
Az X-aktákból én is csak a gumiembert láttam. Épp a mamánál nyaraltunk és tesóimmal és unokatesóimmal néztük meg. Emlékszem, hogy unokatesóm utána sokáig csak úgy mert ráülni a wc-re, hogy előtte lehúzta azt, nehogy feljöjjön a gumi ember. :D
Emlékszem még arra a Demi Moor-os filmre (cím nem rémlik), amiben Vegasban volt a férjével és felfigyelt rá egy milliomos hapsi és meg kellett csókolnia a dobókockákat, hogy nyerjen a hapsi…. ez valamiért megmaradt bennem, illetve a Micsoda nő vásárlós jelenete nálam is örök emlék. :)
És persze ott van a reszkessetek betörőkből NyC-ben a nagy karácsonyfa. És a Goldie Hawn-os jöttem láttam beköltöztem minden jelenete + a párosban a városbanból valamiért a centrál parkos rész ugrik be :)
Tisztességtelen ajánlat a Demi Moore film címe a dobókockákkal :)
A Tisztességtelen ajánlat egyes jelenetei nekem is még mindig megvannak, pl mikor a nő megkapja ajándékba a kis fekete estélyit amit előtte nézegetett a kirakatban vagy mikor a férj megtalálja a gyufásdobozt :D
Vissza a jövőbe filmek bármelyik jelenete,
A Sissi filmek, de a legjobban azt a jelenetet szerettem, mikor Ferenc rájön, hogy Lizi von Possenhofen valójában Erzsébet hercegnő, majd pedig rögtön a következő kedvenc jelenet az, amikor megkéri a kezét. :)
Az X-akták gumiemberes része nekem is emlékezetes, érdekes, hogy az mindenkiben mély nyomot hagyott, olyan félelmetes volt gyerekként.
Az Ahová lépek szörny terem film első része miatt nem mertünk lelépni a kanapéról a padlóra. :D
A Pénznyelő című filmben, mikor Tom Hanks leszakad a káddal együtt a földszintre.
A Pénznyelőt ötödikben osztálykiránduláson néztük a bagázzsal! :D
Az Ahová lépek, szörny terem szerintem még mindig jó film! :))) Már csomószor láttam kiskorom óta és mindig döbbenetes, ahogy a villanypóznán ott az a halott ember, aki nem mert lejönni a szörny miatt.
Tényleg, az Ahová lépek, szörny terem után a tesómmal mi is ugyanígy voltunk a kanapéval :D Így utólag milyen hülyeségnek tűnik :D
A muzsika hangjának az a jelenete, mikor Maria előtt felsorakoznak a gyerekek és a legkisebb, Gréti bemutatkozik. Mikor először láttam a filmet ugyanolyan idős (5 éves) voltam, mint ő, már az első pillanatban azonosultam vele, a filmet pedig szinte hetente megnéztem. :-)
A muzsika hangját én is imádom. Ahányszor játssza valamelyik csatorna, annyiszor nézem meg. :) Nálam a hetente megnézős az Abigél
A Susi és Tekergőből a spagettievő jelenet. “Rendes” filmből pedig a Micsoda nő butikos része.
ami először beugrott, és tesómmal nagyon-nagyon sokszor visszatekertük, az a Grease két jelenete: a sulibulis táncversenyes, meg amikor Sandy a végén atomcsaj lesz… utóbbinál egyszer nem figyeltem, tesóm direkt kihúzta a tv-ből a videokábelt, hiába indítottam el újra, csak hangyákháborúja volt. megijedtem, ő meg jól elhitette velem, hogy ez azért van, mert túl sokszor tekertem vissza, és miattam elromlott a kazetta :( :D