Csalóka, hogy leves a neve, mert ez bizony egy egytálétel, én legalábbis fülig eszem magam vele, és imádom, hogy annyi féle íz és textúra van benne!
Életem első ramenje hirtelen felindulásból készült. Az Ázsia boltban találtunk szárított fafülgombát, aztán “mire lehetne ezt használni?” alapon jött, hogy “ramen!”, “jó, de ahhoz még mi kell?” “fogalmam sincs”, így aztán improvizálva vettem ramen tésztát (nem instantot, hanem főzőset), csökkentett sótartalmú szójaszószt és mungóbabcsírát. Sajnos bordáskel (pak choi/bok choy) nem volt, de megoldottam anélkül. Minden más hozzávaló volt hozzá otthon, utólag rákerestem, hogy elvileg mehet bele gyömbér meg kínai ötfűszer is, nekem ez kimaradt, de nem hiányoltam! :)
Nem biztos, hogy full autentikus, szóval előre is elnézést érte (talán nem akkora faux pas, mint mindent marokkóinak nevezni, amiben mazsola van :D), a rendelkezésre álló dolgokból próbáltam kihozni a legjobbat (ráadásul elsőre csináltam), és nekem ízlett, hátha más is kedvet kap hozzá. :)
A forró lével kezdtem, érjenek össze az ízek: olívaolajon (mondom, hogy nem full autentikus, de ez volt a legjobb olajom :D) 3-4 gerezd nagyobb darabokra aprított fokhagymát dobtam, amíg jó illatos nem lett, aztán zöldségalaplével felöntöttem. Ez nálam egy bio keverékből készül, mondhatnám, hogy leveskocka, de ne arra a glutamátos-ízfokozós izére gondoljatok, ez kulturált variáció. :) Ezután ment még bele 4 evőkanál a szójaszószból, só, bors (ötbors keveréket használok, frissen őrölve), és a nagypapám csípős darált paprikájából egy teáskanálnyi. Egy közepes répát apró csíkokra vágva is beletettem, és belement még a szárított fafülgombából 15 gramm. Ezek elvoltak magukban, hagytam lassan felforrni, hogy jól átmelegedjen (a répa hihetetlenül finom puha lett, isteni volt).
Közben feltettem főni a ramen tésztát is, a csomagolására öt perc volt írva, nálam kellett tíz is, amíg jó ragacsos lett. Ezen kívül fejenként egy-egy tojást is főztem, méghozzá úgy, hogy jó folyós legyen a közepe.
Aprítottam egy kis póréhagymát is a tálaláshoz, ami aztán a következőképpen nézett ki: adag tészta a tányér alján, rá a lé (répával, gombával), aztán jól megraktam mungóbabcsírával és póréhagymával, és ráhelyeztem óvatosan a félbevágott tojást is. Szerintem a lé nagyjából 2 liter lett, ebből repetáztunk mindketten és másnapra maradt is egy kicsi, de azt hiszem, hamar újrafőzöm, mert mesés volt. És levadászom a bordáskelt valahonnan (a Csarnok már sajnos bezárt, mire beütött nálam az ihlet, hogy rament akarok főzni).
Melengető, tele van zöldségekkel, ha nem készítesz hozzá tojást, még vegán is (én az “állatos” szószokat — hal, osztriga — elhagytam, ez a vega verzió), és nagyon büszke vagyok magamra, hogy ilyet improvizáltam. :)
A ramen-mániába egyébként Reni vitt be, nála láttam először, hogy szereti, kedvet kaptam, kipróbáltam én is, aztán jött az ötlet, hogy én is főzhetnék… :) Köszi, Reni!
2020. májusi frissítés
Még mindig rendszeresen csinálom a rament! :) Gyakorlatilag sosem készül kétszer ugyanúgy. Ha szezámolajjal indítod, elképesztő finom lesz. A szójaszószon kívül néha szoktam bele tenni misopasztát és mirint is, ha van ilyesmid otthon. :) A zöldségeket általában az alapján variálom, hogy mi van a hűtőben. Ez egy friss, 2020-as verzió a képen:
View this post on Instagram
Mindig az a legjobb, ha sokféle dologból van benne kevés, úgyhogy én maradékok felhasználására is szeretem ezt főzni. Egy marék borsó, egy darab gomba, egy újhagyma, fél répa, kis spenót, aztán csak lesz belőle valami. Olyan ez, mint a kőleves. :D
Ezeket teszteltem benne az évek során:
- zöldborsó, illetve zsenge hüvelyes borsó
- apróra vágott répa
- édesburgonyakarikák – elképesztően krémes, puha, édes lesz, nagyon jól feldobja a pikáns levest
- fodroskel-levelek
- bordáskel (bok choy) negyedelve vagy levelére szedve
- szeletelt gomba
- szárított shiitake
- tálaláskor algalap-csíkok (amivel a sushit csinálnád)
- friss újhagyma és mikrozöldek a tálaláshoz
- tofu kockák
- van, hogy beledobok spenótleveleket vagy medvehagymát is, ha van
Én egy elég kezdő szakácsnő vagyok, viszont a párom imádja az ilyen keleti ízeket. :) Így első olvasásra nem is tűnik bonyolultnak, csak az alaplé része… Elárulod Via, azt hogy csináltad? (és persze miből) Köszönöm!
Van az Alnaturának teljesen bio, sómentes zöldségalaplé-kockája, abból. :) Nem volt egy nagy művészet! :D Forró vízben oldódik, ha tudsz teát főzni, ez is menni fog, ne aggódj. :)
Én először úgy csináltam “rament” itthon, hogy maradt egy marék spagettitészta és leves. Mivel kidobni sajnáltam, így összemelegítettem őket, bele a szójaszósz, főtt tojás. Nem autentikus, mert a levesbe krumpli is volt, de olyan jót ettem belőle, hogy csak na. :)
luckos, hogy érted azt, hogy nem való bele állatos szósz? Miből készítik akkor? Mert amiket én láttam recepteket, ott a ramen alapjának a hal-alaplét vagy a shiitakéből és kombu algából készült változatot láttam.
Én amúgy most a Just One Cookbook receptjeire vagyok ráállva, onnan főzök :) Nami, a megalkotója Yokohamában nőtt föl, most taiwani a férje, szóval mindenféle ázsiai étel receptjeit osztja meg a látogatókkal. Kedvencem a japán curry, a tamago kake gohan (nyers tojás rizzsel) és a chazuke, a zöldteás rizs. :)
Az igazi ramenbe nem is való “állatos” szósz :) (és ezt most kb 10 év ázsiai éttermi tapasztalat mondatta velem)
Köszi! :) Egy csomó receptet olvastam, bár igaz, nem japánul, képzeld, olyat is láttam, ami azt írta, hogy krumpli kell bele. :o
Hol dolgoztál? Vannak még trükkjeid, amiktől még ramenebb lesz a ramenem legközelebb? (Nagyon csípősre nem akarom.)