Nem lesz olyan naptárrendszer, ami mindenkinek minden igényét kiszolgálja. Sőt, olyan sem lesz, ami neked életed végéig tökéletes lesz. Bármilyen feladataid, fontossági sorrended is van most, az öt-tíz év múlva teljesen más lesz – de már az is lehet, hogy jövőre. Éppen ezért jó, hogy nincsen semmi kőbe vésve. Mindig változtathatsz azon, hogy a következő éves naptár megvásárlásakor milyen naptárt, tervezőt választasz a különböző feladataidhoz. Én a folyton alakulú élethelyzetek miatt a rugalmas rendszereket preferálom, ezért ebben a különböző naptárakat és tervezőtípusokat összehasonlító bejegyzésben azokról lesz szó, amiket te is használhatsz vagy átalakíthatsz úgy, hogy igazán téged szolgáljanak. Ebben a bejegyzésben összeszedtem az összes fő jelenleg kapható naptártípus előnyeit és hátrányait az alábbi kategóriákban: Digitális naptárak Digitális teendőlisták Kézzel írt teendőlista Falinaptár, asztali naptár Gyűrűs naptár, filofax Bullet journal Kötött határidőnapló Hogyan találd meg a te naptárkombinációdat? Nem rövid a lista, vágjunk is bele! Digitális naptár Minden telefonon, számítógépen is elérhető naptár ide tartozik — legjobban kihasználható, ingyenes opció például a Google Calendar. A digitális naptár előnyei: Másokkal megosztható, vagyis ha te beírsz valamit a te naptáradba, az, akivel meg van osztva, látni fogja, hogy akkor ne számítson rád. Vagy épp tudsz neki szólni, hogy ő magának ne szervezzen akkorra mást, mert közösen van dolgotok. Családi naptárra ideális – minden, ami nem csak téged érint, mehet a közösbe. Ami csak a te feladatod, és nem is kell másnak tudni róla, mert nem érinti, az ő terveit nem befolyásolja, az maradhat csak a te naptáradban. (Hogy a “csak te” típusú feladatokat szintén egy digitális naptárban, vagy írásban vezeted, az is abszolút rád van bízva. Ahogy jól esik, ami neked a legjobban logikus.) Automatikusan szinkronizál saját magával, azaz amit a telefonodon beírsz, látszik a gépeden, és fordítva. Így nem kell mindent ötezer helyre felírnod, hogy nehogy pont ott ne lásd, ahol kéne… Beállíthatod, hogy bizonyos események, feladatok előtt küldjön emlékeztetőt – fél órával előtte, két nappal előtte, két héttel előtte… attól függően, hogy mennyi időt szeretnél a felkészüléshez. Ha például az éves rákszűrésed esedékes, beállíthatod, hogy előtte egy hónappal szóljon a telefonod, hogy még időben időpontot tudj foglalni. Hiszen ha csak aznap szól, amikor esedékes, akkor ... Olvass tovább
Papíralapú tervezés: minek tervezzek 2025-ben papíron?
Mit tud egy papírtervező, hogy még a digitális eszközök által dominált világban is van létjogosultsága? Ha valóban annyira praktikus és valóban segítő a sokféle telefonos naptár és teendőszervező, mint a készítőik állítják, akkor hogyan rúghat labdába egy kézbe vehető határidőnapló? Miért foglalkozna épeszű ember tollakkal és kézzel írt jegyzetekkel a felhők, szinkronizálás és beépített emlékeztetők világában? Vagyis: minek 2025-ben papíron tervezni? Ebben a bejegyzésben összeszedtem: Miért felesleges szigorú “vagy-vagy” alapon határt húzni a kettő közé Mik a papírnaptárak abszolút előnyei Miért érdemes körülnézned a papírtervezők adta lehetőségek között akkor is, ha szereted a digitális megoldásaidat Papír és digitális: egymás ellen vagy egymás mellett? Emlékszem, amikor először kaptam egy kiszuperált CASIO menedzserkalkulátort a kilencvenes évek közepén, úgy éreztem, hogy ettől most aztán nagyon összeszedett leszek. Pedig aztán nem volt az több, mint egy kicsicsázott számológép – a naptárfunkciója pedig nem sokat tudott azon kívül, hogy pár karakternyi emlékeztetőt be lehetett írni egy dátum mellé. Kütyünek akkor menő volt, de a funkciói igen sok kívánnivalót hagytak maguk után. Ezért hamar letettem arról, hogy bármi eltántorítson a jó kis papírtervezőmtől, hiszen az: mindig kéznél volt, könnyen visszakereshettem az adatokat, sosem merült le, és remekül lehetett archiválni is. Persze ez az összehasonlítás ma már nem áll meg. Egy modern mobiltelefon fedélzeti számítógépe konkrétan ezerszer okosabb, mint a NASA teljes hetvenes évekbeli apparátusa. És ma már valóban praktikus, hasznos és átgondolt tervező alkalmazásokkal és időbeosztó appokkal segíthetjük a munkánkat. Zörög az emlékeztető, kipipálható az ismétlődő feladat, megosztható másokkal a bevásárlólista. Vitathatatlanok az előnyei, és az én életembe is beépültek ezek a szoftverek. De a dolgoknak nem kell egymást kizárniuk. Én sosem értettem a papír versus digitális világ elvi szembeállítását. Túl praktikusan nézem a dolgokat ahhoz, hogy elvont filozófiai merengést építsek fel magamnak a “rohanó világról” meg “az emberi kapcsolatok leépüléséről”, meg miket szoktak mondani azok, akik szerint addig volt igazán jó, amíg csak kapáltunk, és nagyjából a gőzgépig kellene visszatekerni a technológiai színvonalat. (Persze ha már ott tartunk, a kapa tisztességesebb szerszám mint a traktor, és a folyóparton mosni a ruhát is erkölcsi fölény a mosógép rohanó ... Olvass tovább
Vidd lejjebb a lécet! Így lesz újra kedved papíron tervezni
Amikor nyilvános helyen kinyitom a papírtervezőmet, vagy valaki fotót lát róla a blogomon, szinte minden alkalommal ugyanaz a reakció. “Jaj, de szép! Milyen rendezett! Bárcsak az én tervezőm is így nézne ki. De sajnos…” A “de sajnos” után pedig jön egy indoklás. És ezzel önmagában semmi gond sincs. Mielőtt valami újba vágnánk, valamit megtanulnánk vagy csak felfrissítenénk egy régi kedves tevékenységet, gyakran felmerül bennünk valamilyen belső, lebeszélő gondolat, ami elmagyarázza nekünk, hogy miért nem éri meg energiát feccölni a jó ötletünkbe. Ami viszont ezt a cikket ihlette, az az, hogy nem hallottam még olyan folytatását a papírtervezőkre vonatkozó “de sajnos”-mondatnak, amit ne valamilyen totálisan téves hiedelem táplált. Minden görkorcsolyázásnál és matricázásnál fontosabb hobbi az életemben a téves hiedelmek bontása, akár picike kalapáccsal, akár ütvefúróval - kinek épp mire van szüksége, ugye. :) Szeretném, hogy a papírtervező használatával járó öröm minél több ember életének része legyen, ezért leporoltam megint a kis ütvefúrómat, és elhoztam a házi gyűjtésemből a papírtervezőkkel kapcsolatos 7 legnépszerűbb hiedelmet. Nézd meg, hogy a te “de sajnos”-od köztük van-e, és megmutatom, hogyan oldhatod fel. 1. tévhit: “Annyi minden van az életemben, egyetlen papírtervezőbe sosem fog minden beleférni.” Amikor a papírtervezők használatáról beszélek, sokan megijednek, hogy el akarom tőlük venni a Google Calendart, a Trellot, a Todoistet, meg a többi jó kis telefonos naptárat és teendőlista-appot. Miközben én is imádom a Google Calendaromat. Én is használok digitális projektmenedzser szoftvert. Vannak telefonos emlékeztetőim. ÉS vannak papír jegyzetfüzeteim és határidőnaplóm is. Szóval a papíralapú tervezés nem egy Christoper Lambert Hegylakó-szituáció, amiben “CSAK EGY MARADHAT!!!”. A digitális és papíralapú tervezési módok nem ősellenségei egymásnak, hanem nagyon is jól megférnek egymás mellett. Sőt, jól használva erősítik egymást. Szóval nyugodtan elfelejtheted, hogy az egész életedet bele kell szuszakolnod egyetlen papírtervezőbe. 2. tévhit: “A digitális korban felesleges pluszmunka papírtervezőt is használni.” Sokan, amikor megjelenik a papírtervező iránti vágyuk, azt tapasztalják, hogy a tervezés ideje megnő a sok unalmas, felesleges adatmásolgatástól. De ez egy tünete annak, hogy a tervezők nem lettek összehangolva. Káosz akkor lesz a két-, öt-, nyolcféle tervező segédeszköz ... Olvass tovább
Így lehelj új életet a félbehagyott terveződbe
Mibe, hogy van a lakásodban egy fiók, a fiókban egy félbehagyott tervező, határidőnapló, naptár, vagy kötött füzet, amit az év elején elkezdtél, és március-április környékén eltűnt az életedből? Na, eltaláltam? Ha magadra ismertél, semmi gond: a hiba nem benned van. Valójában számos szempont befolyásolja, hogy neked a mostani életedhez és a mostani igényeidhez passzol-e egy határidőnapló vagy tervező füzet - és ezek gyakran csak használat közben derülnek ki. Valójában számos szempont befolyásolja, hogy neked a mostani életedhez és a mostani igényeidhez passzol-e egy határidőnapló vagy tervező füzet - és ezek gyakran csak használat közben derülnek ki. Egy csomó olyan naptár és tervező van a piacon, ami nem fog passzolni hozzád, mert: nem jó a beosztása, a mérete, a papírja, szép, de nem praktikus - vagy praktikus, de nem szép tele van felesleges oldalakkal és/vagy hülye motiváló szövegekkel (amik megszégyenítéssel vagy erőltetéssel próbálnak motiválni) Ez mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy egyre kevesebb kedved legyen elővenni. Miért jó mégis elővenni a félbehagyott tervezőt? Még a legjobban kézreálló, színes-szagos határidőnaplóról is kiderülhet menet közben, hogy mégsem jó neked. Ez azonban nem jelenti azt, hogy feleslegesen vetted meg, és kidobott pénz volt költeni rá. Könnyen lehet, hogy ha nem is pontosan úgy, ahogy a gyártó szánta, még ki tudod használni. És nem vagy elkésve. Még nyáron sem késő késő új életet lehelni az évközben magára hagyott tervezőbe. Ha van tehát határidőnaplód, terveződ, kötött füzeted, ami januárban még jó ötletnek tűnt, és lelkesen elkezdted használni, néhány hónap után azonban már a fiókban szomorkodik, akkor ebben a bejegyzésben mutatok 5 módszert, amivel új életet lehelhetsz bele. Úgyhogy bátorítalak, hogy vedd is elő azt a füzetet, és nézzük meg, hogy mit tudsz vele kezdeni most. Mi legyen a sorsa az elárvult határidőnaplónak? Bármit is kezdesz az elkezdett, félbehagyott, vagy soha ki sem nyitott tervezővel, minden próbálkozásod biztosan jobb lesz az alternatívánál (ami az, hogy többet felé se nézel, és majd nyolcvan év múlva kiselejtezik a felnőtt unokáid). A jó hír, hogy mivel most sincs használatban az a füzet, nincs vesztenivalód: bátran kísérletezhetsz. Így találhatsz új, kreatív felhasználási lehetőségeket, és még bármi történhet vele az év hátralevő részében! Mielőtt elkezdjük egyet kell megígérned magadnak: ne próbáld meg “pótolgatni” a kimaradt heteket, ... Olvass tovább
Rumi 1 éves!
Hurrá, hurrá, petrezselyem és hasvakarás mindenkinek! Rumcájsz, a nappalink réme, alias Ruminyúl, Bubicsek, Rumzilla és Macifész (nincs is állatod, ha nincs 2355 nemhivatalos neve) április 9-én betöltötte az első életévét, és már 7 hónapja velünk lakik! Túl van az ivartalanításon, és e sorok írásakor rekord 11 napja nem pisilt az alomtálcán kívülre, úgyhogy koppkoppkopp, van javulás! Rumi a harmadik nyuszicsaládtagunk Ádámmal Áfonya és Gomez után, és elképesztően nagy öröm mindig megfigyelni egy új nyuszi személyiségét, és megünnepelni minden kötődős pillanatot. Mindegyik nyúl saját egyéniség, szóval attól, hogy volt már nyuszink, konkrétan vele a nulláról indultunk, már ami az ismerkedést és a kis szokásait illeti. Első naptól az ölünkben eszi a reggelit és a vacsorát, második naptól már magától ugrott érte az ölünkbe, és azt hiszem, ez nagyon sokat segített neki abban, hogy tudja, hogy biztonságban vagyunk. Nagyon hamar elkezdett mellénk feküdni a földre, amíg dolgoztunk, abszolút igényli a társaságot, szuperül lehet vele kergetőzni, kiköveteli magának a dögönyözést, és néhány napja azt is elkezdtem vele gyakoroltatni, hogy felugorjon a vállamra, ha leülök a földre. Úgyhogy most már nem csak rablóbandita lett Rumcájsz, hanem hivatásos papagáj is. Ő az első nyuszink, aki rendszeresen hanyatt alszik néha (próbálunk nem hangosan röhögni, nehogy felébredjen), elképesztően sok hangocskát ad, többek között dudál, amikor nyújtózik vagy lefekszik, sokat makog és dünnyög, álmában szuszog, és ha el akarok tőle venni valamit, amihez ő nagyon ragaszkodik, akkor meg is morog. Sok másik állatkával együtt az a hitvallása, hogy "the floor is lava", úgyhogy leginkább a szőnyegeken szeret közlekedni. Amióta nálunk van (5 hónapos kora óta) teljes szabadságot élvez a nappaliban, és csak éjszakára zárjuk a ketrecbe. De persze mi rutinos nyúltartók vagyunk, úgyhogy a "teljes szabadság" valójában azt jelenti, hogy semmilyen számára veszélyes dolgot nem ér el (drótok, mérgező szobanövények), nincs semmi elől, amiben kárt tehet (távirányító, könyv, ruha), és 100% nyúlbiztos a lakásunk - a nyúl és a lakásunk érdekében is. Mi már évtizedek óta így létezünk, és megszoktuk, hogy nem szabad elöl hagyni semmit, ez pedig kicsi ár azért, hogy a nyuszi családtagként létezik velünk, mivel a nappaliban dolgozunk, eszünk, és pihenünk is, gyakorlatilag az egész napot együtt töltjük vele, ő pedig tud szólni, ha játszani akar, vagy kér egy hasvakarást két Zoom meeting ... Olvass tovább
Görkorcsolya felnőttként: tanulás, felszerelés, tippek
Jó hírem van: a görkorcsolya visszatért - gyerek- és felnőtt hobbisportként, kikapcsolódásként és szubkultúraként egyaránt. Ráadásul az elmúlt évek alapján nem egynyári trend, hanem tartósan velünk marad. Úgyhogy nem véletlen, ha jó az idő, és elsétálsz a napos parkhoz, a piknikező emberek és deszkázó fiatalok mellett néha ott pingvintotyog két felnőtt is színes védőfelszerelésben - azok mi leszünk a férjemmel. Ugyanis 2020 nyarán, közelebb a negyvenhez mint a harminchoz, mi is görkorcsolyázásra adtuk a fejünket. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem az elmúlt évek görkorcsolyás tapasztalatait, mert akárhányszor osztottam meg róla fotót vagy infót, mindig záporoztak a kérdések. :) Úgyhogy elmesélem: mi alapján választottunk görkorcsolyát, miért kétsoros és nem egysoros mellett döntöttünk, mire kell odafigyelni gyakorlásnál, megosztom a kedvenc görkoris YouTube csatornáimat, és a saját görkoris zenelistáimat is átadom. Görkorcsolyára fel! Ciki-e felnőttként a görkorcsolya? Zárjuk is le jó hamar: nem és nem. :) Mindenkinek szüksége van olyan hobbira, amitől szárnyalni kezd a lelke, és ebben semmi ciki nincs. Egy ponton túl eljutsz oda, hogy már nem az érdekel, hogy mi a ciki meg a trendi, hanem az, hogy mit szeretnél és neked mi esik jól. És ehhez nem kell megvárni, hogy 80 éves nénike legyél, akinek az ereiben is lesz@rompirula folyik, eldöntheted már itt és most. Pontosan ilyen meggondolásból döntöttem úgy 35 éves nemnénikeként, hogy nagyon, nagyon szeretnék görkorcsolyázni, és adok egy esélyt magamnak akkor is, ha sokáig leszek kezdő és sosem leszek profi, mert fontosabb, hogy kikapcsolódjak és jól szórakozzak. Milyen előnyei vannak a görkorcsolyázásnak? Jófajta kihívás: nem pofon egyszerű belejönni, de elképesztő nagy sikerélmény, amikor sikerül kigyakorolni valamilyen alap mozdulatot vagy trükköt. Mindig van hova fejlődni, szóval nem az a fajta sport, hogy oké, megtanultam, akkor most már csak azon lehet variálni, hogy milyen messze vagy milyen gyorsan megyek. Kipucolja az agyat: összpontosítást és koncentrációt igényel, hogy ne boruljak fel, emiatt egyszerűen muszáj a jelenben lennem, mert ha elkezd kalandozni az agyam és kattogok a híreken meg a világ dolgain, akkor kétezer százalék, hogy nem veszek észre egy kavicsot. Számomra ez abszolút előny, hiszen ha görkorizok, nem tudok mással foglalkozni, és legalább erre az időre megszűnnek a világ dolgai egy picit, a testemben tudok lenni, és arra figyelek, ... Olvass tovább
Kapaszkodók kiszámíthatatlan időszakokra
"Minden rendben lesz!" “Csak bírd ki és utána majd jó lesz!!” “Ne aggódj, meg tudod csinálni!!!" Nem te vagy az ufó, ha azt veszed észre magadon, hogy mostanában nemhogy nem motiválnak, de egyenesen idegesítenek az erőltető, elkent motivációs alapmondatok. A motiváció a közhiedelemmel ellentétben ugyanis nem egy gomb, amit ha elfelejtesz reggel megnyomni, akkor csak emlékeztetni kell rá, és máris újra van erőd megváltani a világot. Egyáltalán nem személyes döntés kérdése, hogy valaki motivált-e valamire (és bármire), vagy sem. Nem csoda, ha felfordult időkben hamisan csengenek az ilyen mondatok. A “minden rendben lesz” típusú kijelentések egyszerűen lepattannak rólunk, ha épp az ellenkezőjét érezzük. És kevés embert ismerek, aki ha egyébként padlón van, kizárólag attól hirtelen erőre kapott volna, hogy valaki azt mondta neki: meg tudja csinálni. Én nem fogok neked most ilyeneket mondani. Egy kiszámíthatatlan időszakon nem az segít átmenni, ha megtagadjuk a kiszámíthatatlanságát, és szemünket-fülünket befogva próbálunk túljutni rajta – ez általában csak falnak ütközéssel jár. Sokkal hatékonyabb hozzáállás, ha elfogadjuk, hogy éppen egy kiszámíthatatlan időszakban vagyunk, és megnézzük, hogyan és mivel tudunk segíteni magunkon addig, amíg tart. Úgyhogy ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem 5 szempontot, ami segíthet megtalálni a kapaszkodókat akkor, amikor úgy érzed, kevés dologra van ráhatásod, és stresszesnek vagy egyenesen kilátástalannak tűnnek a mindennapok. 1. A kicsi töltekezés is számít – sőt, elengedhetetlen Kiszámíthatatlan időszakokban nem hogy szabad, de muszáj is kapaszkodókat, fényt, reményt keresni. Az apró örömök adják meg azt a lendületet – és értelmet –, amitől tovább tudsz és tovább érdemes menned. Ráadásul a kiszámíthatatlan időszakok jellemzője, hogy nem tudjuk, meddig tartanak, ezért is kulcsfontosságú, hogy rendszeresen töltekezzünk ahelyett, hogy “majd pihenünk, ha minden megoldódott”. Emellett nagyon hasznos figyelemelterelő hatása is van, ha találsz bármit, ami egy pillanatra kikapcsol. Nem lehet tartósan bírni, hogy állandóan aggódsz, pörgeted a híreket, és fojtogat a tehetetlenség. Szükség van arra, hogy vigyázz magadra, és ne csapd szét magad a naprakész szörnyű információkkal, méghozzá azért, hogy amikor tudsz haladni a dolgaiddal vagy segíteni valakinek, akkor képes is legyél rá. Hosszú távon van szükség a mentális épségedre – a magad és mások számára is, úgyhogy vigyázz rá. Az aggodalommal teli gondolatokra sajnos ... Olvass tovább
B. Ú. É. K. 2022!
Még mindig tartom, hogy inkább E. J. Ú. É. K., azaz Elég Jó Új Évet Kívánok, legyen alacsony a léc, és mondjuk azt, hogy 2022 legyen jobb mint 2021. Remélem, ezt tudja tartani. :) Ha neked is nehéz volt ez az év, akkor pedig gondoljunk arra, hogy legyen 2021 kakija 2022 trágyája. Én így az újév elejére hoztam rögtön is egy újdonságot, egy új, tematikus, havi aloldalt, ahova tematikus cikkeket, inspirációt gyűjtöttem, és tartalmaz egy friss-ropogós januári playlistet is. Régi motoros blogolvasók még emlékezhetnek a mixtape-ekre, 2022-re havi hangulatalapozónak fogok mindig készíteni egy-egy újat. A januári aloldalon már fenn is a januári zenemix, lehet főzni mellé egy jóféle teát, miközben böngészel. Januári témánk a célok és a tervezés, ezeknek is a rugalmasabb verziója (ha bármi változik is 2022-ben, az nem fog, hogy utálok erőltetni dolgokat). ... Olvass tovább
Ilyen volt 2021
2020-ról anno azt írtam, hogy akaratunkon kívül mindannyiunkat beneveztek egy futóversenyre, amit senki se kért. Erről a futóversenyről valamikor egy évvel ezelőtt kiderült, hogy triatlon, és mire éppen beleszoktunk volna ebbe a tudatba, minden célegyenes előtt öt perccel kiderült, hogy ja, ez öttusa ám. Azóta szerintem már a tíztusa lett, vagy kitalál valami új sportot, amiben ötven dolgot kell csinálni, lehetőleg egyszerre. :D Nem akarok nagy évértékelést csinálni, mert permanensen nem tudom, hogy milyen nap vagy hónap van (és ezt nem csak a két ünnep közötti limbo állapot idézte elő), miközben párhuzamosan ment el baromi gyorsan ez az év, és volt benne annyi minden, hogy szinte hihetetlen, hogy még az is idén volt. De azért a rend kedvéért, ha már annyi éve mindig van egy ilyen poszt, gondoltam, legyen az idén is, mert miért ne. :) Ilyen volt 2021 - nyuszikkal Nekem az év legnagyobb gyomrosa egyértelműen Gomez elvesztése volt júliusban, valahol ez volt az a pont, amikor rájöttem, hogy a triatlonom öttusa. Borzasztóan hiányzik a mai napig. ♥ Szeptemberben jött huzzánk Rumcájsz, alias Rumi, aki ifjúsága minden hevességével berobbant az életünkbe, és türelmesen, sőt, lelkesen tűri, hogy a bundájába bújjunk, simogassuk, és szeretgessük, amennyire csak szükségünk van rá. Egy bolondgomba nyuszi ő is, most épp nyolc hónapos múlt, neki 2022 egy ivartalanítással fog indulni, addig meg szorgosan mossuk naponta a rongyszőnyegeket, amiket kinti WC-nek használ. :) Ugyanúgy nyest-színű, mint Gomez volt, de sokkal szakállasabb, és egy fokkal szürkeárnyalatosabb a szőre. Ja, és kisebb is, mert felnőtten is maradt 1 kiló körül, Gomez másfél kiló volt (Áfonya meg 2.5), szóval egyre mennek össze a nyulaink, pedig esküszöm, etetjük őket. :D (Ilyen a termete, semmi baja nincs, ő ilyen apróka.) Nagyon jó, hogy van itthon egy ilyen négylábú szöszmösz, mert 2021-et is itthon izolálódva töltöttük, szóval leginkább az volt a program, hogy először hármasban boldogítottuk egymást Gomezzel, aztán kettesben bőgtünk nélküle, aztán most Rumi boldogít minket, újra hármasban. Jól beleszokott a ritmusunkba, első naptól kezdve tudta, hogy az a fő munkaköri leírása, hogy kettőnk íróasztala között alszik a szőnyegen, amíg mi dolgozunk. ♥ Aki kíváncsi a kis bolondságaira, nézzen be hozzám Instagramon, oda szoktam storyba kitenni, ha éppen alkotott valamit. 2021 kedvencei Az itthoni létnek köszönhetően a fő szórakozási módok, úgy is, mint a könyv, film és videójáték, ... Olvass tovább
- 1
- 2
- 3
- …
- 409
- Következő oldal »
