13 év rengeteg egy ember életében, hát még az online térben.
13 évvel ezelőtt, amikor elkezdtem a blogot, még nem létezett Facebook, a mobiltelefonomon nem volt kamera (sőt, örültem, hogy 10 SMS belefér).
Tizenhárom év alatt jöttek-mentek a trendek. Én is változtam, a blog is változott velem együtt, de az alapelv mindig megmaradt, hogy arról írok, ami abban a pillanatban érdekel, ami megérint, amit fontosnak tartok — és amiről az írás pillanatában úgy érzem, hogy talán segíthet másoknak is.
Eddig úgy tűnik, ez a módszer bejött. :)
13 évvel ezelőtt, pontosan 2008. február 3-án indítottam el az urban:eve-et.
Egy pizzarecepttel kezdődött minden (épp most hétfőn sütöttem újra — még mindig finom :) ), aztán az elteltnél jóval rövidebbnek tűnő idő alatt az egykori hobbi ma már vállalkozás lett, a blogbejegyzések mellett előadásokkal, podcasttal, tanfolyamokkal.
Amellé az első pizzarecept mellé készült még 3690 másik cikk, a cikkek alá pedig 68315 hozzászólás az olvasóktól — az első év “két kezemen meg tudom számolni” táborából mára egy közel 40 ezres keménymag olvassa ezeket a leveleket, amiket a nagy bögre teám mellől írok.
És az urban:eve közössége is változik.
Most már több internetes generáció “nőtt fel” a blog körül, és még mindig jóleső érzéssel tölt el, amikor új komment vagy levél érkezik valakitől egy olyan korcsoportból vagy országból, amiről az induláskor remélni sem mertem volna, hogy valaha lesz onnan olvasóm.
Úgyhogy máig az egyik legizgalmasabb kérdés számomra, hogy kik a számok mögötti emberek, akik az urban:eve olvasói táborát alkotják.
Mik azok az álmok, vágyak, kedvencek és kihívások, amik összekötnek minket?
Éppen ezért mostanra már hagyomány, hogy néhány évente egy nagy szülinapi kérdőív keretében kielemezzük, hogy kik is olvassák most az urban:eve-et, és milyen csapat is vagyunk mi.
A blog hivatalos születésnapján, 2021. február 3-án meghirdetett hírleveles felhívásomra válaszolva összesen 1395-en töltötték ki az idei kérdőívet. Köszönöm, ha te is köztük voltál!
Lássuk is, hogy kik vagyunk mi 2021-ben.
Ezek vagyunk mi! 2021
Kezdjük a nyers adatokkal. :)
Nem csak a 20 éveseké a világ
A kérdőívet 98.6%-ban nők töltötték ki, ami szinte hajszálpontosan megegyezik az öt évvel ezelőtti kérdőív 98.7%-es arányával.
Ami változik, de egyáltalán nem meglepő módon, az az életkor-megoszlás.
Amikor 2008-ban elkezdtem a blogot, én is huszonéves voltam, és leginkább húszas, késő tízesek olvastak. Mire elértem a harmincas éveimet, a húszas-kora harmincasok voltak többségben, most pedig velem együtt abszolút a harmincas évek közepén kongregálódik a társaság: a 34-39 évesek vannak leheletnyi többségben 18%-kal, utána a 30-34-es, illetve a 40-44-es korcsoport 17-17%-kal.
De ugyanígy erőteljesen képviseltetik magukat a 45-49-esek (15%), a 25-29-esek (11%), az 50-59-esek (12%), és nem elhanyagolható számban a hatvan fölöttiek (5%) és a 19-24 közöttiek (4%).
De még a tizenévesek és a hetven fölöttiek is 1-1%-kal képviseltetik magukat, úgyhogy továbbra sem érvényes a néha előforduló e-mailes felkiáltás, hogy “biztos csak én olvaslak X évesen” – nem vagy egyedül, bárhány évesen olvasol. :)
Hol és kivel élünk?
Továbbra is abszolút többségben vannak a magyarországi olvasók, ez most 84.3%, de jól látható, hogy évről évre egyre nemzetközibb a csapat, és kérdőívről kérdőívre 2-3%-kal növekszik a mindenféle egyéb országból olvasók tábora. Románia és Németország 3-3%-kal megosztott második helyezett, és innen végtelen a sor, külön üdvözlöm a Máltán, Korfun, Dél-Koreában és Vanuatun élő kedves olvasóimat :)
A válaszadók 75%-a él partnerrel vagy házastárssal, ami tendenciózusan nőtt a korábbi 65%-hoz képest. 7% él a szüleivel, egyedül 15%, lakótársakkal 3%.
Összességében a gyerekesek vannak többségben: 20% egy gyerekes, 31% több gyerekes, 10%-nak van már felnőtt gyereke, és több, mint 6% az unokások aránya (ez megháromszorozódott azóta, hogy a múltkor megkérdeztem).
Korábban annyian jelölték be, hogy van otthon háziállat, hogy erre most külön rákérdeztem, úgyhogy kiderült, hogy rengeteg kis- és nagyobb állat él a kitöltők háztartásában. A cica-kutya kérdés nagyjából kiegyenlített (26% vs. 30%), de abszolút képviseltetik magukat a nyuszik (3.23% – reméltem is, amennyi nyúlnaplót írtam már :) ) és a különböző rágcsálók (3.15%).
Fontosnak tartom kiemelni, hogy 0.07%-ban előfordult a háziállatok között a róka, a komposztgiliszták és az IKEA plüssmalac említése. De a lista itt még mindig nem ér véget, a háziállat-említések között előfordultak mongol futóegerek, achátcsigák, teknősök, lovak, tehenek, minibárányok (!), csincsillák, sünök és cseresznye garnélák.
Végül voltak a válaszok között szívszakasztó történetek a nemrég eltávozott házikedvencekről, és arról is, hogy többeknek nem lehet kisállata albérletben-társbérletben. Ez is mutatja, mennyire fontosak az életünkben ezek a szőrmókok (vagy szőrtelen mókok).
Hol dolgozunk, mit csinálunk?
Engem annak idején az első felmérésnél meglepett, hogy milyen szakmákban dolgoznak a legtöbben az urban:eve olvasói között, így mielőtt elárulom, most is mini-játékra hívlak, és próbáld meg kitalálni, hogy szerinted mi a 3 leggyakoribb foglalkozás.
Addig elmondom, hogy az olvasók 62%-a dolgozik alkalmazottként, 13% van kisgyerekkel otthon és 12% vállalkozik. 1% friss nyugdíjas és 4% van jelenleg munka nélkül.
A szakmák között csodálatos sokszínűség mutatkozik, szemezgettem a kedvenceim közül:
- űripar
- szabadúszó szakfordító és önkéntes közösségi kertvezető
- természetvédelmi területen állatgondozó
- 13. évfolyamos iparművészeti szakgimnazista és mellékállásban műkörmös
- hatósági gyógyszerengedélyeztető
- erdőgazdálkodó
- lakberendező
- piackutató
- hajtástechnikai nagykereskedő
- tréningfacilitátor
- természetvédelmi blogger
- természetvédelmi mérnöknek tanuló vezető jegyvizsgáló
- asztrológiát tanuló bútor-üzletvezető
- szociológus állami kutatóintézetben
- projektmenedzser költségvetési szervnél
- kutyakiképző
- gyermekvédő
- anyakönyvvezető
- állattenyésztő
- diplomata
- minőségbiztosító
- dísznövénytermesztő
- könyvkiadó
- korrektor
- nyomdász
- néprajzos
- ipari vízkezelő
- edző
- pneumatikai alkatrészgyártás-karbantartó
- dúla
- pszichológus
- nevelőszülő
- szabásminta készítő Lectra operátor
- az abszolút multitasking-díjat pedig az az ember kapta az idén, aki kézzel készített termékeket áruló Etsy-boltja köré épít épp válallkozást, aminek a bevételét hajnali irodatakarítással egészíti ki, hogy legyen ideje délutánonként a férjével és a hat éves kislányával minőségi időt tölteni
És ezzel el is érkeztünk a top 10 szakmához, amik pedig az:
- Média (4.03%)
- Ipar (4.26%)
- Kultúra (4.71%)
- IT (5.15%)
- kereskedelem (7.09%)
- egészségügy (7.09%)
- államigazgatás (8.29%)
- pénzügy (9.34%)
- szolgáltatói szektor (15.46%)
- oktatás (17.92%)
Az urban:eve és ti
A legtöbben 2-5 éve olvassák a blogot (összesen 37%). A válaszadók 1%-a már az urban:eve előtt is olvasott :)
14% írta, hogy 1 éven belül kezdett olvasni – sziasztok, és jó, hogy itt vagytok! :)
A “hogyan találtál annak idején a blogra” mindig az egyik kedvenc kérdésem, és idén sem csalódtam az erre beküldött sztorikban. A kedvenceimből választottam:
Próbanapon voltam eladóként egy illatszerboltban kb. 10 éve, és a bolt tulajdonosa mutatta a blogodat. A boltba nem vettek fel eladóként, de a blogodat azóta is olvasom!
Rákerestem az erkély témára, és egy titkos kertre leltem
Podcastokat szeretek hallgatni autózás, házimunka közben. Így bukkantam rád, véletlenül! :-)
Még otthon éltem, és Anyumnak szerettem volna segíteni a takarításban, hogy ne mindent egyszerre kelljen. akkor dobott fel téged, meg a zónázós posztodat a Google.
Imádtam a Bűbájos boszorkákat és te csináltad a legjobb oldalt ezzel kapcsolatban :)
Egy ismerősöm mesélte, hogy van egy nő a neten, aki szuper tanácsokat ad, hogyan kell rendet tenni, időt beosztani :D
Volt egy online előadásod a halogatásról, amit első éves egyetemistaént nagyon meg akartam hallgatni. Aztán az albinkban nem volt még internet, így lemaradtam róla, de feliratkoztam a hírleveledre és azóta is olvasom a blogot, leveleket. Ha végre lesz pénzem is, akkor pedig elmegyek egy tanfolyamodra, annyi szuper van!
Időnként kiirtom a később feleslegesnek vélt feliratkozásokat, de te itt maradtál velem :)
Egy ügynökségnél dolgoztam és fel kellett hívnom téged egy csomag miatt. Nagyon kedves voltál a telefonban, úgyhogy ránéztem a blogodra és nagyon megtetszett, aznapra elvesztettek a munkahelyemen.
Kedvenc témák a blogon
Úgy tűnik, az elmúlt években messze a legnépszerűbb témacsokorrá nőtte ki magát a személyes fejlődés, inspiráció és tippek egy jobb életért (75% említi).
Az időbeosztás/naptárazás, illetve a háztartás-rendszerezés-takarítás témakör dobogós még (65 ill. 69%), és az ingyenes minitréningeket is szeretitek (42%).
A blogon mindig az a téma domborodik ki a legjobban, ami engem foglalkoztat épp (hiszen arról tudok lelkesen írni :)), érdekes, hogy ez is hogyan nőtt velem, ahogy a korcsoport is.
Ezek az arányok, és főleg, hogy miket kértetek a szabadszavas válaszokban, hatással lesznek az idei munkámra – olyan blogposztokat, podcast epizódokat fogok készíteni, amik ott csücsülnek az engem és a titeket érintő témák Venn-diagramjának a közepén. :)
Aktív olvasók és örök rejtőzködők
A legtöbben még mindig csak csendben olvasnak: a válaszadók 56,6%-a jelölte meg ezt az opciót. Nagyon örömteli, hogy e-mailben (28%) és blog kommentben (21%) milyen aktívak vagytok — mindig jó hallani felőletek. ♥
Érdekesség, hogy 17 válaszadó minden lehetséges módon (blog komment, Facebook komment, Instagram üzenet, tanfolyami felület és e-mail) kapcsolatba lépett már velem :)
Ti mit szerettek?
Ez szokott lenni az egyik legnépszerűbb része a kérdőívnek, ugyanis sokan itt kapnak ajánlásokat új könyvek, filmek, tevékenységek kipróbálására.
A klasszikusokon (olvasás, filmezés, internetezés, főzés, zenehallgatás) túl megnőtt a népszerűsége a kertészkedésnek, a jógának, a nyelvtanulásnak, a társasjátékozásnak, a túrázásnak és a kirándulásnak. Fontos új versenyző a hobbik között, hogy 2% görkorcsolyázik — pacsi! Végül minden tiszteletem annak az 1-1%-nak, aki sziklamászással és motorozással tölti a szabadidejét.
Kedvenc hobbiemlítések még: séta, írás, pilates, lovaglás, kínai asztrológia, siklóernyőzés, kettlebell, drámakör. :)
Kedvenc könyvek
Az idei felmérés alapján az urban:eve olvasói között a legnépszerűbb könyvek:
- Edith Eva Egertől A döntés és Az ajándék kötetek,
- második helyen Michelle Obama végzett a Becoming/Így lettem önéletrajzi kötettel,
- a harmadik legnépszerűbb szerző Orvos-Tóth Noémi az Örökölt sorssal.
Az urban:eve olvasók további top szerzői:
- Brené Brown
- Yuval Noah Harari
- Böjte Csaba
- Vekerdy Tamás
- David Allen
- Marie Kondo
- Popper Péter
- Grecsó Krisztián
- Szabó Magda
Top könyvek:
- Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája
- Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem
- Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja
- Náray Tamás: Zarah
- Outlander-sorozat
- Vaják-könyvek
- Clarissa Pinkola Estés: Farkasokkal futó asszonyok
- Yalom: Schopenhauer-terápia
- Fredrik Backman: Az ember, akit Ovenak hívnak
- Nádas Péter: Párhuzamos történetek
- és végül az örök klasszikus Szerb Antal a Pendragon-legendával és az Utas és holdvilággal
Kedvenc filmek és sorozatok
Végül nézzük a jelenlegi film- és sorozatlistát, ami a leginkább foglalkoztatott titeket az elmúlt időszakban, és szintén működik ajánlóként. :) Ezeket említettétek a legtöbben:
- The Crown
- Queen’s Gambit / Vezércsel
- The Durrells
- Sex Education
- The Mandalorian
- Trónok harca
- Witcher
- Bridgerton
- Stranger Things
- Arrival
- Saul fia
- Kisasszonyok
- Big Little Lies / Hatalmas kis hazugságok
- Marie Kondo
- A tanár
- Mi kis falunk
- Grace and Frankie
- Casa del Papel
- még mindig tartja magát a Friends
- és végül, de nem utolsósorban a bárhányszor újranézhető Gilmore Girls
Nagyon köszönöm mindenkinek, aki részt vett a kérdőívezésben! :) Néhány év múlva megismételhetjük megint.
Addig pedig folytatjuk itt a blogon. Köszönöm mindenkinek, aki valaha írt e-mailt, kommentet, vagy csak itt van és olvas. :) A végtelenbe és tovább. ♥
Most te jössz!
Magadra ismertél egy-egy kategóriában? A te kedvenceid is toplistásak? Mi volt a legérdekesebb az eredmények közül? Írd meg a bejegyzés kommentjei között! :)
Szia Via!
Engem a második gyermekemmel a szívem alatt most egy egészen kis részlet fogott meg ebből az összefoglalóból:
a “multitasking-díjat” érdemlő édesanya leírása.
Megríkatott… hisz ki ne vágyna arra, hogy alkotó énjét kibontakoztathassa, abból éljen… és Ő egy olyan ember, aki komolyan is gondolja, és megkeresi a módját, hogy el is jusson ide, és meg is hozza a maga áldozatát a cél érdekében. :-)
Jó látni, hogy a “sikersztorik” sokszor hajnali takarítással, vagy éjszakázással kezdődnek.
Már csak tudni kéne, hogy én mire is vágyom valójában…
Mert látszólag sok mindenre… de semmire se elég erősen :-/
Szia!
Igen, a sikersztorik általában nem mentesek az éjszakázástól meg az áldozathozataltól. Sajna ha nem kaptál egy nagy zsák pénzt útravalóul, amiből mondjuk ki tudod szervezni a feladataid egy részét, vagy megnyugtató védőhálót ad, amíg kísérletezel és próbálkozol, akkor mindenképpen lesz a pakliban egy jó nagy adag rizikó, a kemény munkát meg szinte soha nem lehet megúszni.
Sok dolog haladhat párhuzamosan, az egyik “eltart”, a másik szellemileg feltölt, vagy építed az egyiket, miközben élsz a másikból. (Ezt hívom A-vonat, B-vonatnak az Ennél zöldebb nem lesz! tanfolyamban).
Én is nagyon sok munka mellé csináltam szerelemprojektet is, amiből aztán vagy lett valami, vagy nem, de utóbbi mindig a szabadidőből vett el úgy, hogy azzal is munka volt, elfáradtam benne, és még pénzt se hozott. (Mert igen, abban is el szabad fáradni, amit egyébként szeretsz, és nem, nem elég pénz helyett az, hogy nem gyűlölöd a munkádat, mert az anyagi stabilitás nagyon sokat megad, mentálisan elképesztően sokat számít, és a kreativitást is felszabadítja, ha lehet játszani, kísérletezni, és nem minden kreatív ötletet nyomja agyon az a teher, hogy ebből kell kifizetni a számlákat. Ha bárki azzal izél téged a jövőben, hogy érd be annyival, hogy szereted, amit csinálsz, és ne kérj érte pénzt, vagy ne emelj soha árat, stb., annak ne hidd el.)
A vágyaid kibogozását elkezdheted például ezzel a podcast epizóddal: https://www.urban-eve.hu/2020/07/02/mit-akarok/
Ha nagyobb kézenfogásra van szükséged, azt a fentebb emlegetett Ennél zöldebb adja meg, gyakorlatok tucatjain keresztül nézzük meg, hogy neked mit is jelent egy boldog élet, és mi is kell neked ahhoz. Ha rajta vagy a listámon, szólni fogok, ha indul új kör! ♥
Azt hiszem én vagyok az egyik a 17 közül, aki minden formában felvette veled a kapcsolatot :D Szuper könyv és film ötleteket kaptam, köszönöm! Ja! És épp a Gilmore Girls-t nézzük :D
Anonim volt a kérdőív, úgyhogy őszintén nem tudom, de valószínűleg! :D
Szia Via! :) 11 éve kezdtem követni a blogodat (és valóban, a takarítás/szelektálás témakörrel kezdtem) és azóta együtt érünk (ez jobban hangzik, mint a korosodás… :P ).
És ahogy végignéztem az eredményeket, az egyik legátlagosabb olvasód vagyok, szinte mindenhol a nagytöbbségbe tartozom. :D
Köszönöm a sok írásod, a sok jó ötletet, tanácsot és lelkesítést és remélem, még sokáig olvashatlak!!!
Szia! Rengeteg munkád van a felmérésben és elemzésben. Tetszetős módon jelenítetted meg az eredményeket! Érdekesnek találtam, hogy milyen sokan dolgoznak az oktatásban, hogy milyen sokan fővárosiak, hogy kinek milyenek az olvasási szokásai (ezt döbbenetesnek tartom). További sok sikert kívánok!
Sziasztok, meglepődtem, milyen sokan dolgoztok oktatásban. A férfiak alapból sem olvasnak sokat. Az én fiaim angol szakoldalakat nyomnak, nem fognak jegyzetelni, időbeosztani, szekrényt rendezgetni, ha főzni szottyan kedvük, felhívnak engem. Kb. ennyi jutott eszembe, miért nem olvashatnak a férfiak. :-)
Szia!
Igen, tényleg szembetűnő a sok oktatásban dolgozó, érdekes volt látni.
Szerintem emberfüggő, hogy ki mennyit olvas és mit olvas, habitus meg az érdeklődési kör függvénye. Én rengeteg könyvmoly fickót ismerek. A Bullet Journalt is egy pasi találta fel amúgy (Ryder Carroll), szóval nem annyira férfiatlan dolog jegyzetelni, naplózni, időt beosztani sem. :) Ha valaki helyett nem csinálja meg más a “kötelezőket”, akkor kénytelen megtanulni főzni, takarítani, magáról gondoskodni. Ez egy remek képesség egyébként, mert ha lesz is később társa az illetőnek, akkor nem úgy fog nézni a konyhára, mint valami misztikus helyiségre, ahol magától történnek dolgok, és a mosógép sem lesz valami titokzatos, hieroglifákkal ellátott gépezet.
Én sok férfit is követek azokban a témákban, amik engem érdekelnek, mert azt nézem, hogy mit csinálnak, nem azt, hogy mi van a gatyájukban. :) Akit például “férfias” scrapbook érdekel, nézze meg Tim Holtzot, kalligrafáló férfiért pedig Seb Lestert. Szuper, amit képviselnek. Én nem hiszek a férfias-nőies hobbikban, az ember hadd szeresse, amit szeret. ♥ Örülök, ha van reprezentáció mindenféle emberből mindenféle hobbiban.
Nekem a kedvenc férfi kalligráfusom Stefan Kunz, nagyon szeretem a youtube csatornáját :) Másik kedvenc fickóm az Ace of Clay youtube csatorna, lélegzetelállító süthető gyurma szobrokat készít (igaz, olyan “férfias” tematikával, mint Nightmare Before Christmas és hasonló szörnyikék)! (Tavaly év vége felé kezdtem el süthető gyurmázni.)
Ó, erről jól lemaradtam, pedig láttam a felhívást, kétszer is :)
De jó látni így összesítve mindent! És bizony, együtt “öregszünk” :) Fogalmam sincs már, hogy kerültem ide, annyira régen volt, de ahogy más is írta, Te valahogy mindig itt maradsz velem. És jó néha csak úgy privátban is váltani pár szót :)
Hajráhajrá, még sok évig legyen téma a blogon, jó itt lenni <3
Köszi, hogy itt vagytok, tényleg, meg hogy itt még mindig érdemes kommenteket olvasni. Olyan jó egyben tudni az egészet, látni a bejegyzéseket a kommentekkel együtt, és hogy 13 év munkája nem huszonöt különböző felületen van. Appok jönnek-mennek, a blog az marad. (A Snapchaten, Periscope-on fenn se voltam, a TikTok nem vonz, Clubhouse-ra meg meghívót se kapok, mert nem vagyok almás, de nem is érdekes, van nekem saját felületem. :D)
Ó, én idén lemaradtam a kérdőívről, pedig nagyon szeretek válaszolni ezekre a kérdésekre :D utólag is lehet tölteni? :)
Örömmel láttam, hogy a legnépszerűbb könyveket én is olvastam, és a könyves lista jó kis ajánló idénre (mintha nem roskadozna már amúgyis a kívánságlistám könyvekkel…).
Via, én szívesen olvasnám tőled is a tavalyi év kedvenceit, megosztod kérlek velünk? :)
Szia!
A kérdőív hírlevélben ment ki, & emlékeztető e-mailt is küldtem róla. 10 napig lehetett kitölteni. Most már lezártuk & feldolgoztuk, de lesz még ilyen a jövőben is. Ha nem vagy a listán, akkor érdemes feliratkoznod rá, emiatt is. 😁
A kedvenceimet majd külön megírom, nem akarom mindenkire rázúdítani a listát. A sorozatosat megírtam már a macskás képes posztban, a többi majd jön szépen sorban, tematikusan.
Szia Via!
Én most nem kérdőíveztem, igy abszolút külsösként izgalmas volt végiggörgetni, hogy kik is vagyunk mi?
Szeretném viszont megköszönni minden kedves, bátor, fiúnak, aki be merte vállalni, hogy kitöltse a kérdőívet, és azoknak is akik nem kérdőíveztek csak fel merik vállalni hogy mit olvasnak.
Szuper csapat vagytok/vagyunk!
Huhú, a könyves és filmes listát NAGYON reméltem, hogy mi is láthatjuk majd! :) Grecsót én is írtam. Magyar szakot végeztem, soha nem olvasok el egy könyvet többször, mert annyi olvasnivaló van még, de Grecsónál megváltozott minden.
Majdnem bekerültem a 17 ember közé is, aki minden lehetséges módon felvette már veled a kapcsolatot, de a facebookon én nem írtam még neked (de osztottam már meg FB bejegyzésedet). Nagyon jó kis összefoglaló volt ez, jó volt látni, mennyien és milyen sokfélék vagyunk, de minimum egy közös pont van: mind az olvasóid vagyunk. <3 :) Érdekes egyébként, hogy ha nem most töltöm ki a kérdőívet, mennyivel másabb válaszokat adtam volna. Egy éve költöztünk pl. nagyvárosból tanyára, már nincs kígyónk, se békánk, se gekkónk, se kaméleonunk, de ezekkel mind együtt éltünk egy időben. Most épp tanulok, kutatok és tanítok, de dolgoztam szállodában, étteremben, hűtőházban és műanyaggyárban is. Kíváncsi vagyok, a következő kitöltésig mi minden fog változni velem, velünk.
Sziasztok!
A számomra legizgalmasabb részek egyrészt, hogy hányféle szakmából vagyunk. Már pályaválasztáskor – hú de rég volt – is az volt a gondom, hogy egy csomó szakmáról még csak nem is hallottam, nemhogy lövésem legyen róla, hogy mi az :) A másik, hogy mennyire reprezentíatív mintának számítunk mi itt mind, akik Via blogját olvassuk.
Az jutott eszembe – bizonyára azért, mert egy kivétellel én egyik statisztikában sem tartozom a többségbe – hogy érdemes lehet olyan témákat érinteni, ami hátrébb kullog a sorban. Gondolok itt például a kulturális dolgokra, hiszen ami a legnépszerűbb, én azt látom, hogy arról rengeteg anyag van. Félreértés ne essék, Via vélménye számomra is sokmindenben követendő, illetve sokszor egybevág azzal, amit én gondolok, ha nem így lenne, nem lennék a blog lelkes követője évek óta. Csak sokszor járok én is úgy, hogy valamiről nem is tudok, vagy nem eleget ahhoz, hogy utánanézzek. (A könyvek közül természetesen már mentek is azok a kívánságlistára, amiket még nem olvastam). Szóval én szívesen olvasnék kevésbé ismert szakmákról, könyvekről, alternatív napi rutinokról, kikapcsolódási lehetőségekről.
És köszönöm Viának ezt a rengeteg munkát, amivel szebbé, hatékonyabbá teszi a mindennapjainkat!
Nagyon érdekes, amit mondasz. Kevésbé ismert szakmákról én is olvasnék szívesen. Ehhez lehet jól jönne, ha a blog olvasói közül mesélnének azok, akik ilyenben dolgoznak. :) Alternatív napi rutin is érdekel. Én éjszakai bagoly típus lennék, de a környezet és egyéb tényezők miatt próbálom a többségi napirendet követni. Van egy barátom viszont, aki ugyan cégnél dolgozik, irodában, de nálunk csak a ledolgozott munkaidő számít, az nem, hogy mikor csinálja, ezért éjszaka dolgozik, nappal alszik. :)
A Szeretem a munkám! sorozatban 60+ szakmáról olvashattok. Most szünetel, de így is jó sokáig tart, mire végigolvassa valaki. (Nem mondom, hogy vége, mert ki tudja, hogy mit hoz a következő 13 év, de jelenleg nem prioritásom). Van pszichológus, tetováló, erdőmérnök, HR-es, matematikus, mediátor, illusztrátor… http://www.urban-eve.hu/szeretem-a-munkam
Hűű, a Szeretem a munkám cikksorozat milyen klassz volt, már el is felejtettem! :) Na lehet újraolvasom majd a napokban, köszi az emlékeztetőt.
Oh, most veszem észre, hogy a link nem teljesen helyes, javítsd majd kérlek, Via.
Bár az urban-évem is jól hangzik. :D De “m” nélkül talán többen eltalálnak az adott bejegyzésekhez. ;)
Javítottam, köszi, telefonon írtam, benne maradt az m. :)
Zseniális összefoglaló. Köszönöm hogy a cikk miatt ma megtanulhattam azt, hogy milyen cuki állat a cseresznye garnéla és mit csinál egy dúla.
Szerinted Via miért van az, hogy szinte kizárólag a szebbik nem képviselői olvassák a blogodat?
Őszinte kíváncsiságból kérdezem, szerintem egyáltalán nem érződik a tartalmaidon, hogy kifejezetten nőknek szánod olvasásra és meglepett ez az olvasói arány.
Csak így tovább, még sok-sok évig.!! Jó hogy vagy nekünk :)
Szia!
Szerintem azért, mert az emberek szeretik az azonosulási pontokat, & sok férfi fejébe nem fér bele, hogy egy nővel lehet bennük bármi közös. (Főleg, ha attól a nőtől nem akarnak semmit.) Pedig szerintem is gendersemleges téma a célkitűzés, de még a főzés is. De ha valaki a fejébe vette, hogy “nekem egy kiscsaj ne mondja meg” (13 éve ez a szlogen, nevezett kiscsaj közelebb van az 50-hez, mint a 20-hoz), akkor nem fogja befogadni, amit mondok. Vagy megijed, hogy nő vagyok, biztos hüvelygomba lesz, mint a reklámban, elfut messze, neki biztos nem lesz hasznos. Meg se nézi, mi ez, mert “csajos”. Nem fogok tudni senkit meggyőzni, ha projektál rám dolgokat, menjen mozigépésznek. 😁
Nem pont ugyanez, de az e-maileknél is látszik egy kis elfogultság. Minden hónapban jön legalább 1 levél egy aggódó férjtől, akinek a felesége tanfolyamot akar venni, de a férj nem hiszi el, hogy biztonságos a bankkártyás rendszerünk. (Az.) Ha megírom neki a technikai specifikációkat, SSL, Comodo, kutyafüle – elhessegeti. Utána a válaszlevélben copy-paste ugyanaz a szöveg, de ezúttal Ádám írja alá az e-mailt – akkor rendszerint megnyugszik. 🤷♀️🤣
Sok ilyen hétköznapi szexizmus sztorim van szakmai eseményekről, interjúhelyzetekből. Egyesek reflexből Ádámot dicsérik a designért (én csinálom), őt kérdezik rólam, mikor ott állok mellette, hogyhogy engedi (!!), hogy ezzel foglalkozok, stb.
Nem tudok konkrét okot, én is csak tippelek, mert soha nem volt olyan, hogy valaki megmondta volna, hogy “azért nem olvaslak, mert”. Ha olvasna, lehet, rájönne, hogy nem is olyan szar hely ez itt. 🤣
Szia! Nem régen leltem a blogodra, mikor nyomtatható dolgokat kerestem. Azóta sokat olvastam itt, és imádom. Imádom, ahogy írsz. Hogy úgy írsz, hogy tizenhárom évesen sincs gondom a megértéssel. Köszi.❤
Szia! Nagyon örülök, hogy itt vagy! Igyekszem úgy írni, ahogy beszélek, boldog vagyok, hogy nem pöffeszkedő bölcsészes (bár olyan is tudok lenni, ha a téma olyan… 😁). 💖