Sikerült fél évvel az út után eljutnom az útibeszámoló végére! :D Jobb későn, mint soha. A londoni cikksorozat korábbi részeit itt találjátok, de remélem, az utolsó fejezet önmagában is élvezetes lesz. :) Annak ellenére, hogy sajnos ezek a fotók még a régi, bridge fényképezőnkkel készültek, nagyon jó volt újra átnézni őket, és felidézni az emlékeket. De az tutibiztos, hogy a British Museumba vissza kell menni a Canonnal is, mert muszáj lesz normálisan is megörökítenem mindent. Az utolsó napunk reggele rohanósan indult: Zsuzsiék mentek dolgozni, mi pedig "ki lettünk paterolva" a lakásból, hiszen már nem találkoztunk többet, és este ment a gépünk. Teljes cekkerkészlettel bebumliztunk a városba, és az volt a terv, hogy az én kistáskámon kívül mindent leadunk a King's Cross poggyászmegőrzőjében, mert azért az egész BM-et végigjárni az összes csomaggal nem túl nagy móka. Végül amikor megláttuk az árakat (9 font minden egyes darab táskáért, mérettől függetlenül), úgy döntöttünk, hogy Ádám kézipoggyászát (egy nagy hátizsák) inkább cipeljük ennyiért, és csak a bőröndöt adtuk be. A rend kedvéért megint megnéztük, hogy mekkora a sor a 9 és ¾-es vágánynál, de még mindig rengetegen voltak, úgyhogy a fotó és a roxforti kirándulás megint elmaradt. A pályaudvaron utolsó souvenirnek vettem egy mobiltérkép-mintás Oyster Card tartót a Paperchase-ben, és nehogymárnemhasználom alapon (meg mert még mindig totálisan kész volt a bokám) hiába egy megállóra voltunk csak a British Museumtól, metróval mentünk. Sikerült London leghülyébb megállóján leszállnunk - a Russell Square-ről leszállás után vagy egy közel kétszáz lépcsőfokos csigalépcsőn lehetett a felszínre jutni (thanks, but no thanks - mondta a bokám, és amúgy is ki volt írva, hogy hanyagoljuk, mert vészhelyzet esetére van ott), vagy liften. Kicsi liften. 15 fős turnusokban. Csúcsidőben ez fantörpikusan működött, mindenki tolongott meg morgott, úgyhogy majdnem fél órát álltunk a liftre várva, ami alatt már rég odaértünk volna gyalog, kétszer. De legalább ilyet is láttunk, és használtam helyben a kártyatartómat. :)) (Itthon most a személyim van benne, meg BKV jegy.) A British Museum számomra kultikus épület, főleg, hogy A Foggy Dayben is megénekelték már sokan. :) 1998-ban már voltam egyszer, de ez tipikusan az a hely, amire egy élet se lenne elég. Plusz felnőttem, jócskán bővültek a történelmi ismereteim, és teljesen más háttértudással néztem a tárgyakat. Monumentális és megható az egész, és egy csomó kérdést felvetett ... Olvass tovább
Fejezd be a mondatot!
Ha találkoznék a 3 éves énemmel, elmennénk... Mi ez? Szerda délelőtti traccsparti, hogy feltöltődjünk erővel a hét hátralevő részére, együtt nevessünk, egymást inspiráljuk. Írd meg, hogy hogy fejeznéd be a mondatot! Nyugodtan lehet utána beszélgetni a felmerült témáról. ... Olvass tovább
Inspiráció keddre
Tegnap volt a 14. évfordulónk Ádámmal (tavaly leírtam a sztorinkat, itt elolvashatjátok), úgyhogy kivettem egy kis szabadnapot. De kedd reggelre is jól jön az inspiráció, remélem. ;) [features title="Inspirálj másokat is!" src="icon-twitter" link="https://ctt.ec/h9pqe" target="new"] A heti mottót egy gombnyomással megoszthatod Twitteren is. :) Kattints ide! [/features] Képek: stílus, uzsonna, vacsora, mottó. ... Olvass tovább
Sakura-ünnep a Füvészkertben – GALÉRIA
Olyan vagyok, mint Cheryl a Beépített szépségből -- kedvencem az április, mert nincs még hőség, de már nincs is hideg, plusz tele van színekkel a világ. Kedvenc Füvészkertemben ezen a hétvégén és a jövő héten is a cseresznyevirágzást ünneplik, japán programokkal, de ettől függetlenül is érdemes kimenni, mert csodálatos a kert! Amikor pár hete a Pesti Nőhöz fotóztunk, még csak zöld volt minden, most pedig hófehér, rózsaszín, bordó, lila, narancs, piros, amerre csak néztem! Olyan voltam a fényképezőmmel, mint egy papírboltban elszabadult kislány (a magamfélék nem a cukorkaboltban szabadulnak el). Ez most itt kérem szépen egy terápiás poszt lesz - közel 50 kép, növénykékkel, szirmokon játszó napfénnyel, csobogó patakkal és tömény tavasszal. Ha felmegy a vérnyomásod, tegyél be nyugizenét (pl. ezt), nyiss ablakot, lélegezz nagyokat, lapozd át a galériát, és bújj bele a cakkos tulipánokba, elegáns magnóliákba, fodros csersznyevirágokba, mint ahogy én is tettem az objektívemmel. Ha pedig jövő héten ráérsz, fogj egy pokrócot és irány a Füvészkert. Lehet, hogy én is megint megyek. ♥ ... Olvass tovább
Letölthető cseresznyevirágos háttérkép
Ha tetszik, és szeretnéd megosztani másokkal, kérlek csak a bejegyzésre mutató linket tedd ki a saját honlapodra! Felhasználási feltételek: A képet csak háttérnek, magáncélra használd fel, és ne szúrd be máshova. Ne használd a blogodon illusztrációnak, ne méretezd át, ne vágd le róla a blogcímet, ne módosítsd, ne rakj rá feliratot, stb. Köszönöm! ©2014 Farkas Lívia. Kereskedelmi forgalomba nem hozható. Minden jog fenntartva! A többi ingyenesen letölthető anyagomat itt találod. Az áprilisi eseménynaptárhoz használt fotóm miatt felmerült, hogy szeretnétek a képből hátteret. :) Magamnak amúgy is csináltam volna belőle, mert én is teljesen beleszerettem (Törökbálinton, az olvasótalálkozóm után fotóztam -- én voltam az árokbamászós fotós csaj az út szélén), de így legalább alkalom is adódik, hogy megosszam. Még három fotót választottam az eseménynaptáras verzió mellé, így összesen 4 különböző cseresznyevirágos háttér található a zipben, mindegyikből 4 méret: 1366×768, 1280×1024, 1280×800, 1024×768. ... Olvass tovább
Aki lemarad, kimarad? – Kihívás #113
A FOMO (fear of missing out - félelem attól, hogy kimaradsz valamiből, vagy FOMI - fear of missing information) nagyon könnyen eluralkodhat rajtad, ha beszippant az internet. A folyamatos felugró ablakok (jött 30 olvasatlan Facebook bejegyzés a hírfolyamodra, 100+ új néznivaló van tumblr-ön, 25 új twitet nem olvastál még el, és érkezett öt új leveled is, kihagyhatatlan akciókkal) gyakorlatilag azonnal megjelennek, amint úgy érzed, hogy na most értél a végére. És akkor kezdődik elölről az egész. És ha nincs szép (piros!) számmal jelezve, hogy mi új történt, akkor is rá tudsz kattanni a frissítés gombra, hátha, hátha most jön valami új, amivel lehet halogatni... Ha ismerős az érzés, ez a kihívás neked szól. Mutasd meg magadnak, hogy semmi létfontosságúról nem maradsz le, és még mindig forog a Föld, ha egy kicsit leszakadsz az F5-ről! 2014 14. hetének kihívása: Ne érdekeljen az olvasatlan! 1. lépés: Állíts be szűrőket a gmailedben (tippek itt & itt), hogy tényleg csak a fontos levelek kerüljenek az inboxodba (amit valódi emberek küldenek -- család, munkatársak, barátok). Kapcsold ki a Facebookon, hogy külön értesítőt kapj, ha valamelyik csoportodba ír valaki (csak ott maradjon meg, ahol tényleg fontos, hogy minden bejegyzésről azonnal tudj). Kikapcsolhatod a bejegyzéskövetést is, hogy ne kapj minden utánad írt kommentről emlékeztetőt. A sok szám stresszel, és kipipálandó feladatnak tűnhet -- nem véletlenül jó érzés, amikor végre nullán áll. Csakhogy nagyon kevés ideig marad nullán. Ezért inkább szűrd, hogy mitől megy fel az a szám. Szorgalmi feladat: Szorítsd vissza a kommentvitákat. Már megint hülye volt valaki az interneten? Hadd legyen. Biztos megéri neked rászánnod fél órát arra, hogy úgyse tudd meggyőzni? Mielőtt megírod neki, hogy miért nem úgy van, ahogy gondolja, vegyél öt mély lélegzetet, és zárd le az ablakot. Idővel meg is szüntetheted, hogy tűzfészek oldalakra jársz, ahol a kommentfolyamban csak a hajtépés meg az anyázás megy. Kell ez neked? (Inkább gyere ide, itt rendesek és okosak és kedvesek vagyunk mind! ;)) 2. lépés: Nem az a baj, hogy ezek az oldalak léteznek, hanem az, ha nem te vagy a főnök azt illetően, hogy mikor használod őket. Diktáld te, hogy mikor nézed a közösségi oldalakat! Legyen elkülönített időd arra, hogy mikor böngészel Facebookon, Pinteresten, tumblr-ön. Állítsd be az időzítődet, hogy nehogy órákra ott ragadj, a "jaj, megint van 30 új dolog, amit még nem olvastam"-szindróma mellékhatásaként. Ne akkor foglalkozz ... Olvass tovább
Things I Love Thursday #201
Hurrá, csütörtök! :) Éljenek a kedves emberek ♥ a nagyon habos tejeskávé ♥ a sárga virágok ♥ elalvás előtt rádiójátékot hallgatni ♥ pink & szürke ♥ napsütésben randifagyizni ♥ évfordulós programot szervezni ♥ teendőlistán pipálni ♥ hajat felfrissíteni (nyugi, nem lett rövid :)) ♥ Gomezzel aludni (délután) ♥ tanfolyamot tartani ♥ szempillaspirál a Company mellé ♥ nagyon habos, illatos fürdő ♥ azt csinálni, amit szeretek, és azokkal lenni, akiket szeretek ♥ nagyon sokáig dolgozni, de elégedetten menni aludni ♥ ... Olvass tovább
Ilyen volt a Glamour Women of the Year gála
A Glamour Online-ra is kitettek párszor -- én magamat a királynő kategóriába sorolom, kizárásos alapon, ugyanis se nem tombolok, se nem vagyok modell. :D Miután megmutattam nektek a ruhámat, rohantam is a JOICO szalonba, ahol elkészült a sminkem és a frizurám. Fél-fél óra volt mindkettőre, de persze nem az én hajamhoz számolták azt a fél órát. Kozma Norbi jól megküzdött a tincsekkel, mert a besütés felénél se tartottunk, amikor elvileg már rég a sminkben kellett volna ülnöm Kamillánál... :) De egy kis variálással megoldottuk a helyzetet. Amikor végre kész lettem, full sminkben és hajban hazarohantam átöltözni, aztán Ádámmal együtt visszamentünk a szalonba, ott volt ugyanis a jelöltek & vendégeik gyülekezője, és onnan vittek minket át kocsikkal a Club Playbe. Ott egy hepehupás pinkszőnyeg és rózsaszín fény vártak minket, aki túljutott az akadálypályán (amelyet fotósok és kamerák is nehezítettek), bemehetett a klubba. Benn már szólt a zene, a kivetítőkön folyamatosan ment a kisfilm montázs (itt nézhetitek meg), és mindenki várta, hogy hivatalosan is kezdődjön az este. Számomra az egész estnek az volt a legjobb része, hogy lehetett beszélgetni egy csomó olyan emberrel, akiket rég nem láttam -- általában rohanunk egymás mellett, vagy rendezvényeken futunk össze, amikor nincs idő nevetgélni, bolondozni, úgyhogy nagyon szükség volt már erre. Bajcsai Vikivel (ő tervezte a ruhámat) vazsi lányokként összetartottunk, és egy helyről izgultuk végig a díjátadót. A pink borítékban nem az én nevem volt, de nem jelent semmit. :) Köszönöm mindenkinek a szavazatokat. ♥ Szerintem mi már abszolút nyertünk azzal, hogy megtaláltuk egymást (én titeket, meg ti engem), és folytatjuk azt, amit elkezdtük -- ahogy Facebookon is írtam, egy ilyen díj legfeljebb a torta tetején levő hab tetején egy pici dekorcukor, nem maga a torta. Nincs semmi veszve, sőt. Úgyhogy remélem, nem keseredtetek el, engem becsszó nem kell vígasztalni, a munka eredménye nem azon látszik, hogy ki kap díjat vagy ki nem. Bizonyára közületek is ugyanúgy kikerülhetne teljesen megérdemelten több ezer év nője, és az, hogy nem jelöltek titeket senkik sehova, nem jelenti azt, hogy nem vagytok az év női. Nekem legalábbis azok vagytok. ♥ ... Olvass tovább
Piknikezzünk együtt! :) Olvasótalálkozó a Margitszigeten
Szeretettel meghívlak Titeket egy kötetlen, baráti hangulatú piknikre. Program nincs, csak dumálunk. A blogszülinapi buli már bizonyította, hogy nagyon jó barátságok alakulhatnak ki az olvasók között úgy is, hogy előtte még sosem találkoztak egymással (jó szűrő a blog!). Ha szeretnél hasonló gondolkodású, bolondos, kedves emberekkel beszélgetni, ismerkedni, itt a remek lehetőség! :) És persze én is ott leszek, velem is lehet beszélgetni természetesen. Helyszín: Budapest, Margitsziget Időpont: 2014. április 26., szombat Gyülekező: 15:00-től a Szökőkútnál, aztán majd keresünk valami jó kis helyet. Mit hozz magaddal? Pokrócot -- hogy legyen mire leülni Valami sütit vagy nasit -- bedobjuk a közösbe Innivalót -- magadnak Opcionális: családot, barátokat -- jó lesz a társaság! :) Szintén opcionális: tollas, labda, buborékfújó... :) A programot beesős alapon tervezem, nyugodtan érkezhetsz később is, és mivel nincs fix program, mehetsz is, amikor szeretnél. Ha később érkezel, egy vihogó, hangos társaságot keress, de igyekszünk a Szökőkút környékén maradni, hogy könnyen megtalálj minket. Ha lesz mobilnet, teszek majd ki konkrét infókat a Facebook falra arról, hogy merre vagyunk pontosan. Az #uepiknik hashtaget fogom majd használni a közösségi oldalakon, ezen is tájékozódhattok. Lesz nálam toll is, úgyhogy ha még mindig nem dedikáltam a könyvemet, hozd el a példányodat! ;) Az esemény Facebook oldalát itt találod, ha bejelölöd, hogy jössz, akkor nagyjából tudni fogom, hogy mekkora tömegre számítsak, de végülis mindegy, talán a Margitsziget elég lesz nekünk. :D Ha nem, bevesszük a Hajógyárit. ;) ... Olvass tovább
- « Előző oldal
- 1
- …
- 99
- 100
- 101
- 102
- 103
- …
- 409
- Következő oldal »
