Ha van még, aki nem hallott róla, a Häagen-Dazs egy irtó finom fagyi, ami nem a Carte d'Or árfekvésében mozog, de annál sokkal finomabb. :) Eddig csak speciális helyeken (pl. Culinaris - itt Ben&Jerry's is van) lehetett beszerezni a kincseket rejtő vödröket, de már az Aréna plázában is nyílt fagyizójuk, ahol helyben mért fagyit lehet venni. Kipróbáltuk ezt is, de figyelmeztetnék mindenkit, hogy bár a fagyi ugyanaz és marha finom, anyagilag kicsit kopasztás-szaga van a dolognak. Az Arénában 90 g fagyi (kb. 2 gombóc) kerül 660 Ft-ba. Ugyanezek a fagyik 430 g-os vödörben 1800 Ft-ért kaphatók már nem csak a Culinarisban, hanem például a sima Spar boltokban is - az Arénában kimért fagyi tehát otthoni vödrös variációban 375 Ft-ból kijön, ami nem mindegy, nekem legalábbis. Gondoltam szólok. ;) ... Olvass tovább
Sugar! – második blikk
Pénteken végre kijutottunk a Sugar! design cukrászdába. 40 perc metrózás és egy pici séta után meg is érkeztünk a hihetetlen épülethez, ami tömve volt - jó jel. Az alsó szinten a Horváth Cukrászda üzemel, a Sugar!-hoz egy lépcsőn kell felmenni. Itt fenn már kevesebben voltak, viszont makulátlan tisztaság uralkodott. Körbenézegettük a kínálatot, végül rendeltünk egy karamellás sajttortát csokiöntettel és egy barackos muffint, aminek tojáshab és cukorszívek voltak a tetején. Mindkettőt elfeleztük, a közös verdikt pedig az volt, hogy a sajttorta tésztája nagyon finom volt és a szósz is, de pont a "sajt" része volt ízetlen, nekem még valami nyers íze is volt, furcsára sikeredett mindenesetre. A cukorszívek nem nyerték el a tetszésem (ezt előre gondoltam, hogy így lesz, de soha nem mondd, hogy soha, ezért kipróbáltam), nem szoktam cukrot ilyen mennyiségben enni, valószínűleg ezért - nekem nem valók ezek a szép, díszített édességek, én azt szeretem, amikor van bennük "tartalom", például gyümölcs, finom tejtermékek, omlós tészta... A tömény cukormáz nem okoz semmi örömet. De sajnos a muffintészta is lehetett volna zamatosabb, és barackosabb is. (Közös megegyezés alapján az én csokis-narancsos muffinom még mindig viszi a prímet.) Úgyhogy így jártunk, a hely nagyon szép volt, de képeket a neten is tudok nézni róla, azért nem utazok annyit, a sütik pedig inkább az "ehető" mint a "finom" kategóriába kerültek nálunk, ami ennyi pénzért kicsit kevés. Ami a kínálatot illeti, szerintem nem fér meg egymás mellett ugyanazon a polcon a minőségi csokoládé és a Hello Kitty gagyi E-cukor, ahogy szintén üti a tisztaszínezék muffinokat a "házi jellegű" sütemény - szerintem el kellett volna dönteni, hogy melyik irányba megy a bolt, mert ugyan Johnny Depp mindkettőben van, de a Charlie és a Csokigyár meg a Chocolat két külön fogalom. Viszont megbeszéltük, hogy ha lesz fölös 100 milliónk, nyitunk egy nekünk tökély cukrászdát. :) Az alsó szinten vettünk fagyit, az finom volt, főleg a csoki, a vanília és az áfonyás joghurt - utóbbiból egy hölgy előttünk két gombóccal kért, most már tudjuk, miért. :) Ha közelebb laknánk, a fagyiért megérné odamenni, de mivel nem lakunk közel, így nem megyünk többet. ... Olvass tovább
Sajtószemle retro – Cosmopolitan 1998. december
Legutóbbi összefoglalóm végeredménye az lett, hogy úgy döntöttem: nem hosszabbítom meg sem a Cosmopolitan, sem a Joy előfizetésemet. Ebből már csak egy lépés volt az a döntés, hogy az eddigi készlettől is megszabadulok. A Cosmókat vettem először célkeresztbe, beszereztem egy biztonsági, magátólvisszahúzódós sniccert és egy trendi pink lefűzőmappát (Cosmónak mégis milyen járna?), és fejembe vettem, hogy szétcincálom az újságokat: amelyik cikk érdemes arra, azt archiválom, a többi megy a papírgyűjtőbe. Nem szabok magamnak határt, ha heti fél újságot sikerül "feldolgoznom", az is haladás. Első lépésként elővettem a legkorábbi Cosmo lapszámomat, csak úgy átnézni, egyáltalán mennyi hasznos cikkel is kalkulálhatok. A 2004 előtti Cosmopolitan lapszámaim nem a sajátjaim voltak eredetileg, úgy örököltem őket - 1998-ban még csak zsenge 13 éves voltam, akkoriban kezdtem csak olvasni az IM-et. Ebből kifolyólag teljesen új szemmel néztem a majdnem tíz évvel ezelőtti Cosmóra. Enyhe sokként ért, amit találtam. ... Olvass tovább
Mini-quiche
Ez a kicsit egyszerűbb változata a múltkori műnek, ahol a tésztát is magam alkottam. A legjobb benne, hogy igazából bármiből elkészíthető, variálható a "folyadék" és a "zöldség" rész is. Nagyon jól szállítható kis ételről van szó, és most, hogy már egy hónapja én csomagolom Ádámnak az ebédet a munkahelyére, ez nagyon fontos szempont lett nálunk. :) ... Olvass tovább
Kis utazás: Szentendre
Karikagyűrű-ügyben Szentendrére kellett kiutaznunk, végül az egészből egy szuper kis kirándulás született. A nyaralás az elmúlt öt évben kimerült a "lemegyünk a szüleimhez" illetve "egy napra leugrunk a Velencei tóra" duóban, úgyhogy szemfelnyitó volt most számomra, hogy se sok pénz, se sok idő nem kell ahhoz, hogy az ember kicsit úgy érezze, kiszakad a hétköznapokból. Remélem, a jövőben sikerül még több ilyen helyet felfedezni, és akkor megosztom itt a blogon. :) De akkor most jöjjön Szentendre. ... Olvass tovább
Sajtószemle – 2008. július
Akkor hát itt van az első ilyen glossy-glossza, amiből, remélem, hagyomány lesz. :) Még nem tudom pontosan, hogy milyen szempontok lesznek, vagy milyen struktúra szerint elemzem a lapszámokat, a jövőben még változhat, hiszen még csak most alakulgat ez a rovat. Várom a hozzászólásokat, saját véleményeiteket akár ezekről, akár más újságokról! ... Olvass tovább
Összeesküvés-elmélet
Érdekes dologra lettem figyelmes: ugyanaz a kiválasztott, nyereménnyel jutalmazott levél lett a hónap levele a Glamourban és a Cosmopolitanben is. Erre most kézbe veszem a legújabb Joyt, hát ebben is ott figyel. Csak azért érdekes a dolog, mert mindhárom magazin más kiadónál van (Sanoma, Ringier, Marquard Média), úgyhogy csak azt tudom elképzelni, hogy valaki írt egy frankó kis levelet, megkapta érte az ajándékát, aztán vérszemet kapott, és elküldte egy másiknak (más kiadónál van, úgyse veszik észre alapon), ott is kapott érte ajándékot, hát bezsebelte a harmadikat is. Mindenesetre élelmes emberről van szó. De azért egy kicsit akkor is gáznak érzem... Íme a scanek (klikk az újságnevekre!): Glamour, 2008. április, Marianna néven. Intimissimi fehérneműt nyert Cosmopolitan, 2008. május, Izabella néven. Cango&Rinaldi karkötőt nyert Joy, 2008. július, Izabella néven. Aigner White férfi és női parfümöt nyert UPDATE: dortimcsi talált még egyet... Marie Claire, 2008. június, Izabella néven. Carolina Herrera parfümöt nyert. UPDATE 2: Dorottya is talált még egyet... Éva, 2008. szeptember, Izabella néven, egy éves előfizetést nyert. ... Olvass tovább
Színre lép a kamrapolc
Ha a menüírás már megy, akkor egy idő után könnyű észrevenni a tendenciákat, hogy mi az, ami jobban fogy, miből érdemes "bespájzolni". Jó, ha van egy jól felszerelt kamránk, ugyanis - akármennyire is szeretnénk - nem vagyunk mindig felkészülve a vészhelyzetekre, és hiába tervezünk aznap estére ráérős főzőcskézést, ha jön egy határidős munka vagy barátnői vészhelyzet. Na ilyenkor lehet benyúlni a kamrába, és összeütni valami tápláló és finom ételt anélkül, hogy gondolkodnunk kellett volna rajta. ... Olvass tovább
Online kalóriaszámláló
Na nem akármilyen, hanem a leghasznosabb, amit eddig láttam. :) Mert már számtalan helyen elérhető olyan lista, hogy egy tojásban és 100 g krumpliban külön-külön mennyi kalória van, de a Calorie Count Plus végre teljes recepteket elemez. A recept hozzávalóinak listázása (angol nyelven és mértékegységekkel és SI mértékegységekkel) és az adag megadása után nemcsak az étel teljes kalóriaértékét adja ki, hanem elemezi a tápanyagértékét, és angol módra A-tól F-ig osztályozza. Például a reggeli műzlim sima zsírszegény tejjel csak A- osztályozást kapott, de ha hozzáraktam még 4 szem epret, rögtön A lett. Naná, hogy hozzáadtam. :) Elmenthetjük az aznap elfogyasztott ételeket, így világos képet kapunk a napi kalóriabevitelről és a tápanyagmegoszlásról. A honlapon egyébként regisztrálni lehet az aznap végzett testmozgást is, és meg lehet adni, hogy milyen ütemben akarunk fogyni/hízni, de engem ez a része kevésbé érdekel, ilyen célra ott van nekem a Wii Fit. :) ... Olvass tovább
