Megint feldobtam a nyomozósipkámat és a Poirot-bajszomat. Beszélgettem ugyanis az olvasókkal az elmúlt hetekben, aztán egyszer csak feltűnt valami. Leírom a két tipikus mondatot, amit hallottam. Megtalálod a közös nevezőt? Ez az egyik: "Nem értem, miért nem hozom a csúcsteljesítményemet, hiszen látom, hogy másnak minden megy." Ez meg a másik: "Tudom, hogy mit akarok csinálni, de azt is tudom, hogy most nem fogom tudni tökéletesre csinálni, úgyhogy inkább el se kezdem." Na, megvan? A két tünet látszólag teljesen másról szól. Mégis ugyanaz az álruhás bandita van mögötte. A maximalizmus. Az a helyzet, hogy a húzósabb időszakok szétcsapják a belső barométeredet. Billegősebb időkben könnyebben üti fel a fejét a maximalizmus, és sutyorog hülyeségeket a füledbe. És ettől rögtön máshogy értelmezed azt, amit látsz, és más következtetésekre jutsz azzal kapcsolatban, hogy neked mit kellene csinálnod. Aztán meg nem érted, hogy a látszólagos felszíni problémára talált megoldásodtól miért nem vagy jobban. Ez nagyon sunyi dolog, úgyhogy a legújabb szöveges és hangos bejegyzésemben megmutatom, mi a baj a maximalizmussal, és hogy hogyan oldhatod fel, ha megjelent, és megugorhatatlan magasságba tette a lécet. Olvasd vagy hallgasd a legújabb részt a nagy lejátszás-gombra kattintva! Ha nem tudod hallgatni, akkor tekerj lejjebb, és elolvashatod az epizód majdnem szó szerinti leiratát! :) ... Olvass tovább
Édesburgonyás gnocchi
Ha árválkodik néhány krumplid (vagy édesburgonyád, vagy paszternákod, vagy sárgarépád, vagy ezek vegyesen), és lapul még egy kevés liszt is a spájzban, akkor csinálhatsz például gnocchit. :) Legjobb karanténkaja maradékok felhasználására, és mégis úgy érzed, hogy főztél valami értelmeset. Nem kell bele tojás meg semmi ilyen úri huncutság. :) A recept a tesómtól van, mindig csorgott a nyálam, amikor mutatta, hogy mit esznek, és elirigyeltem a friss gnocchiját. :D (Ejtsd: nyokki. Nem gnoccsi és nyócsi meg ilyenek.) ... Olvass tovább
Hogyan dolgozz otthonról & ne menjetek egymás agyára – Lecsó Podcast #012
Ez itt újra a Lecsó Podcast, én Farkas Lívia vagyok, és itt van velem Dobay Ádám, aki egyébként a férjem, vállalkozótársam, és otthonmunkás partnerom - úgy hangzott, mint hogy ha valami gonosz-űző szupercsapat lennénk (dehát ki tudja, lehet, hogy azok vagyunk, muhaha). Olyan sok kérdést kaptunk a karantén miatt beállt új helyzet miatt, amire az urban:eve keretrendszerén belül érdemesnek tartottunk reagálni és megosztani a tapasztalatainkat, hogy két részre osztottuk a beszélgetésünket, amit az előző epizódban kezdtünk el (és amiben azt vettük át, hogy kell-e világot váltanod a karanténban). Ebben a még inkább praktikus részletekbe menő epizódban áttérünk a második nagy témánkra: mitől lesz élhető az otthonmunka? Ez a téma két részből áll, ezek pedig: Mik a praktikus módszerek az élhető otthonmunkához? Milyen segítő rutinok és technikák vannak arra, hogy ha a pároddal mindketten otthonról dolgoztok? A fókuszunk most is az, hogy hogyan tudod lelkileg a leginkább épen átvészelni a következő időszakot. Megosztjuk az otthonmunka öt alapelvét, hogy miért a kommunikáció a közös munka kulcsa, hogy miért iktassatok be reggeli meetinget és kölcsönös "bejelentkezéseket", és hogy hogyan háríthatjátok el a konfliktusokat a mostani feszültebb időkben. Vágjunk is bele! Olvasd vagy hallgasd a legújabb részt a a nagy lejátszás-gombra kattintva! Ha nem tudod hallgatni az epizódot, akkor tekerj lejjebb, ahol elolvashatod az epizód majdnem szó szerinti leiratát! :) ... Olvass tovább
Kell-e világot váltanod a karanténban? – Lecsó Podcast #011
Helló-halló elektor kalandorok, ez itt a Lecsó karanténos kiadása, mert úgy éreztem, még nem beszél elég ember az összes blog- és közösségi-média felületén a karanténról. De nem, most komolyan. Félreértés ne essék, nem vált témát a podcast, nem fogok beszélni hírekről és nem csaptam fel amatőr epidemiológusnak sem. Ez továbbra is a Lecsó, a fókuszunk a mítoszrombolás és a praktikus megoldások, amik segítik, hogy élhetőbb legyen az életed. És a jelen helyzetben az, hogy élhetőbb legyen az életed, fontosabb, mint valaha. Ezt a podcast-epizódot az ihlette, hogy herótot kapok azoktól a cikkektől, amik feltételezik, hogy most itthon unatkozom, és ez az egész egy rohadt nagy nyaralás, és mást se csinálnak, csak ötleteket adnak, hogy mit nézzek Netflixen meg milyen könyveket olvassak, mintha az lenne a legnagyobb bajom, hogy a plafont bámulom, mert nem tudom eldönteni, hogy melyik nyelven tanuljak meg a virtuális horgolótanfolyam és a tai chi mesterkurzus között. Szerettem volna mítoszpukkasztani a karantént is, mert ugye ahogy a mondás is tartja, ha tű van nálad, minden probléma lufinak fog látszódni. Nincs ilyen mondás, én találtam ki. De őszintén zavar a sok elkenő, empátiaszegény, hatékonyságfetisizáló hozzáállás, úgyhogy jöttem ellenpontnak. Nem is egyedül. Behoztam Ádámot ebbe a részbe, mert lassan 15 éve otthonról dolgozó vállalkozó házaspárként egy csomó olyan rutint és módszert dolgoztunk ki magunknak, ami most hasznos nekünk, és a beszélgetés folytatásában (a következő részben) ezeket meg fogjuk osztani. Ezen kívül az elmúlt hetekben nagyon sok kérdést kaptam a hírleveleseimtől arra a kérdésemre, hogy miben tudnánk konkrétan segíteni, úgyhogy ebben az epizódban a karantén és a kényszerű izoláció lelki oldaláról fogunk beszélni. (A beszélgetés második felében pedig azt beszéljük meg, hogy mitől lesz élhető az otthonmunka és hogyan ne menjetek egymás agyára, ha mindketten otthonról dolgoztok.) Farkas Lívia vagyok, ez itt a Lecsó podcast, és csapjunk is bele. Olvasd vagy hallgasd a legújabb részt a a nagy lejátszás-gombra kattintva! Ha nem tudod hallgatni az epizódot, akkor tekerj lejjebb, ahol elolvashatod az epizód majdnem szó szerinti leiratát! :) ... Olvass tovább
#legjobbotthon Instagram kihívás
Hogy is mondjam? Érdekes időket élünk most. Sok a bizonytalanság, szorongás, van, aki próbálja elkenni, más meg homokba dugja a fejét... Én próbálom a tudatos, optimista, arany középút hozzáállását választani, azaz nem veszem semmibe a dolgot, óvatos vagyok, betartom az intézkedéseket (jobban is, mint előírják), és vigyázok a mentális egészségemre, hogy ne pörögjek be a pániktól. Rutinos otthonról dolgozó vagyok, tíz éve így vezetjük a cégünket Ádámmal (se a cég, se a házasságunk nem sínylette meg, sőt), úgyhogy lesz még erről szó, hogy nekünk mi jött be munka-magánélet leválasztásra, pihenésre, otthoni rutinokra. Az eddig ebben a témában elkészült írásaimat, blogposztokat itt találod. Tettem bele recepteket is, illetve most jól jön egy csomó otthonnyaralós tipp is. #legjobbotthon instagram kihívás Arra gondoltam, hogy ha most úgyis sokan otthon leszünk, csinálhatnánk közösen egy jó kis insta kihívást - megmutatva az otthoni létezést a mi szemünkkel. Nem kell "insta-kompatibilisnek" lennie, lehet rajta mosatlan és száradó ruha. Lehet valódi, lehet vicces, megtalálhatod a szépet a mindennapokban. Nem a pánikkeltés a célom, hanem hogy ebben a közös emberi élményben érezzük, hogy nem vagyunk egyedül. 14 napnyi kihívást írtam, én holnaptól fogok vele haladni a következő 2 hétben, minden nap az aznapi dologról fogok posztolni. A képet eléred az Instagram profilomról, taggelj be engem - @via_urbaneve - és a kihívást - #legjobbotthon -, a kedvenceimet meg fogom osztani. Én hétfőtől csinálom. Segítsük egymást, vigyázzunk egymásra. View this post on Instagram A post shared by Livia Farkas @ urban:eve (@via_urbaneve) A tavaszi két kihívás 28 fotótémája View this post on Instagram A post shared by Livia Farkas @ urban:eve (@via_urbaneve) on Mar 15, 2020 at 5:43am PDT Ha pedig az első tizennégyet végigcsináltad, itt van még 14 fotótéma karantén idejére! :) View this post on Instagram A post shared by Livia Farkas @ urban:eve (@via_urbaneve) on Apr 12, 2020 at 5:06am PDT Jössz? Vagyishogy: maradsz? :) ... Olvass tovább
Nyomtatható 2020-as falinaptár
FRISSÍTVE: Ez a 2020-as nyomtatható falinaptár oldala. A 2021-es nyomtatható falinaptárat keresed? Kattints ide az új változathoz! :) letöltés A 2020-as falinaptárpakkban 12 oldalnyi naptárat találsz az új évtized első évére. :) Mindegyikre más virágkompozíciót raktam, és a naptár táblázatok is színesek, hogy vidámabb legyen a tervezés. A táblázatban jut hely mindenféle eseménynek és emlékeztetőnek, alul pedig tennivalólista is található. Hogy juthatsz a falinaptárhoz? A falinaptár a hírleveleseim újévi ajándéka volt. Ha már rajta vagy a hírlevelemen, a nyomtatható naptárakat és háttereket keresd az e-mail fiókodban (ha nincs ott, nézz körül a Spam és a Promóciók mappákban is! 2020. január elsején küldtem ki őket neked), ha pedig még nem vagy listatag, semmi gond, kattints ide, és máris küldöm a pakkot. :) Mi mehet a falinaptárba? Én a havi tervezőket általában a nagyobb programokhoz szoktam használni, a részletes, heti-napi dolgokhoz kevés a hely. Ami ide jöhet: utazások, szülinapok, évfordulók, munkaszüneti napok, vizsgák, elmenős programok (mozi, kirándulás, múzeum, kiállítás, összejövetelek, koncert, stb.) Ezen kívül például fontos dátumok emlékeztetői is jöhetnek ide: mikor mit kell befizetni, minek mikor van a határideje, és így tovább. Mit írj a teendőkhöz? A tennivalókhoz, emlékeztetőkhöz felírhatsz minden olyasmit, ami a hónapban esedékes, például valaki szülinapjára felkészülni, megjavíttatni valamit, kicserélni, felújítani, klímát/kéményt takarítani. Havi listákra tapasztalatom szerint olyat érdemes írni, ami nem a napi apró-cseprő feladatok közé tartozik (pl. bevásárlólista, menü, takarítólista) mert ahhoz kevés a hely, meg nem is erre való az egész havi nézet. :) Részletesebb heti és napi tervezőt az Inspirációs naplóban találsz. Milyen méretűek a naptárak? A naptárak A4-es méretben vannak, ezeket kinyomtatva rakhatod hűtőszekrényre (mágnessel), falra (dekortapasszal vagy madzagra csipesszel), mehet a konyhába, íróasztalod fölé, szekrényed belsejébe. Ha gyűrűs kalendáriumban használnád, akkor A5-ös méretben nyomtatva belefér az L-es méretű kalendáriumba. A6-os méretben pedig kicsit kilógva ugyan, de be tudod tenni a Personal/M gyűrűs mappádba is. Tipp: Ha van halvány, pasztellszínű papírod otthon, arra is nyomtathatod, így még színesebb lesz a naptárad. :) Sötétre nem érdemes, mert akkor nem fog látszani belőle semmi, de világossárga, világoskék, világoszöld, halványpink és halványlila papírokon nagyon szépen ... Olvass tovább
2019 kedvencei
Ahogy az idő vasfoga kirángat minket a Piedone-Loveactually-Kevin karácsonyi Bermuda-háromszögből, és könyörtelenül felszögelteti az előszobába a 2020-as falinaptárt, épp itt az ideje, hogy elköszönjünk a 2010-es évektől. Megvan, hogy tíz éve minden rádióból Lady Gaga Bad Romance-e ment folyamatosan, minden okostelefonon kötelező volt az Angry Birds, és azon izgultunk, hogy mi lesz a Lost vége (és azóta se értjük)? Ha konkrétan arra gondolsz, hol voltál tíz éve ilyenkor, mit csináltál, és mit gondoltál arról, hol leszel 2019 végén - sikerült bejósolni? Nekem nagyon nem. :) 2019 sok minden volt, unalmas viszont egy cseppet sem! :) Ez az év különösen hullámvasútnak érződött, úgyhogy már napok óta végzem az év végén szokásos visszatekintésemet - ez kreatív tevékenységnek is jó és kikapcsol, közben meg segít megszilárdítani ennek az évnek a történetét a személyes és családi históriában. Azért is szeretek év végén mindig visszanézni, hogy mennyi minden történt, meg mi mindent csináltunk, mert a napok meg a hónapok rohannak, de egyben szépen látni, hogy honnan hova jutottunk! Plusz remekül kijelöli, hogy merre szeretnénk menni, ha megnézzük, hogy miből szeretnénk még többet, és mi az, amit inkább hanyagolnánk a jövőben. :) Úgyhogy ebben a posztban megosztom a blogos és személyes kedvenceimet 2019-ből - és mivel évtizedet zárunk, idén speciális évtized-best ofot is csináltam. Blogos kedvencek, 2019-es mérföldkövek Nagyon szerettétek az új Lecsó podcast epizódokat, különösen az imposztor szindrómásat és a környezetvédőset. Elkezdtem Instagram Gifeket készíteni, amiket előszeretettel használtok. Jó látni! :) Idén is nagyot szólt a Karácsonyi tervező és az Inspirációs napló, de ezt minden évről elmondhatom. :) Köszönöm, hogy így szeretitek! Jókat beszélgettünk a kommentek között az introverzióról, és arról is, hogy mi mindenre jó a sokszor mumusnak beállított okostelefon. Az utolsó hónap közepén történt, de én egész évben dolgoztam rajta: feltámasztottam és háromszorosára bővítettem a 2013-as könyvemet, jó kis kerete ez az évtizednek! :) Szakmai részről 2019-ben is olvashattátok cikkeimet az Éva magazinban, megjelent velem egy interjú a HVG Extra Pszichológiában is. Best of urban:eve 2019 És hogy az olvasóknak mik voltak a kedvenc bejegyzései az idén? Ezek: Fenntartható karácsony: 28 lassító, környezetbarát tipp Igen, normális, ha: introvertált kiadás “Hát magácska meg folyton azt a micsodát nyomkodja?” Így ... Olvass tovább
Miért nincsenek könnyű válaszok az életedre? – Lecsó #010
Észrevetted, hogy mintha idén két év indult volna el párhuzamosan? Arra gondolok, hogy egyfelől van az ablakba kitett felszín... És közben van, ahogyan valóban érezzük magunkat. A kettő között meg a naaaaagy szakadék. Eltelt már három hét a januárból, és sokan évértékeltek publikusan arról, hogy milyen frankó eredményeket értek el tavaly, és hogyan lesznek még szuperebbek az idén. Közben én egy csomó levelet és üzenetet kaptam emberektől arról, hogy ehhez képest őket frusztrálja őket az érzés, hogy ők semmit sem csináltak, félnek, hogy le vannak maradva, nyomasztja őket, hogy másnak (látszólag) mennyire megy fogalmuk sincs, merre tovább ha voltak is fogadalmaik, már most sehol sincsenek vagy már nem is tesznek fogadalmakat. A beérkezett érzésekből egy ilyen logika rajzolódik ki: "Látom, hogy másnak jó, ezért biztos nekem is olyat kéne akarnom, mert akkor nekem is jó lenne -- de tök messze vagyok attól, ezért úgy érzem, hogy le vagyok maradva." És akkor ezt most szedjük szét! Mert hogy ennek az állításnak egyik része sem igaz. Kezdjük ott, hogy az, amit látsz, nem biztos, hogy úgy van. Eleve a közösségi médián a legtöbben csak életük csúcsélményeit teszi ki, ami nem mutatja az életük maradék 99 százalékát. (Sokan meg egyszerűen behazudják, hogy milyen jól érzik magukat.) De ha a példa kedvéért fel is tesszük, hogy minden szipiszuper náluk, akkor sem biztos, hogy te pont ugyanattól lennél boldog. És az is elképesztő tévképzet, hogy bármelyikünk "le van maradva" -- de ez akkora téma, hogy külön fogok vele foglalkozni. Egyelőre kanyarodjunk vissza az alapkérdéshez. Biztos, hogy azt kellene kergetnünk, ami másnak jó? Nemrég az egyik utolsó költözködős doboz mélyéről kezembe került a Cilike-regénygyűjteményem. Ezek a könyvek még a nagymamám kedvencei voltak, és miatta kezdtem el gyűjteni őket. Hogyha nem ismerős, bőven elég annyit tudni, hogy ez egy huszadik század eleji sorozat Tutsek Anna ifjúsági regényírótól. A főszereplő Cilike egy nemesi család lánya, egy hebehurgya kislány, akinek más se tölti ki a napjait, mint hogy várja, hogy valami történjen vele -- vagy valaki bált rendezzen, amire elmehet, hogy beszélgethessen a barátnőivel, és hátha felkéri táncolni a sármos Kőváry Laci -- természetesen ipszilonnal mert nemesi család. Büszkeség és balítélet, csak a vidéki Magyarországon, és szökőkútból kimászó Colin Firth nélkül. Van vagy nyolc Cilike-regény, tele rövid fejezetekkel ... Olvass tovább
Fenntartható karácsony – 28 lassító, környezetbarát tipp
Az ember első karácsonyi fordulópontja az, amikor megtudja, hogyan kerülnek az ajándékok a fa alá. A második valószínűleg az, amikor rájön, hogy nem is az ajándékoktól lesz ünnep az ünnep. Gyerekként tátott szájjal néztem a karácsonyi amerikai filmeket. Az ideális karácsonyfa minimum négy méter magas volt, az ágait látni nem lehetett a több száz dísztől, és annyi játék volt alatta egy gyerekre, amit én tizenöt év alatt nem kaptam összesen. Mindenhol flitterek és glitter, nyolc méter boa csak a fán, de lehetőleg tekeredjen a lépcső korlátján is. Az ajtón koszorú, a ház előkertjében felfújható műanyag Mikulás, és égők, égők mindenhol. Hihetetlenül jól nézett ki és kecsegtető volt látni ezeket a csodás dekorációkat, amikor még a legkisebb sarokban is dekorációk csüngtek, és minden a karácsonyról szólt. Nem szeretném látni McAllisterék villanyszámláját is, amit megkaptak, miután Kevin sikeresen elriasztotta a betörőket. :D Felnőtt, környezettudatosabb fejjel már azt láttam, hogy ez mekkora pazarlás, és felesleges. Mármint nem a karácsony körüli hűhó a baj, hanem ez a fajta egyenlőségjel a költekezés meg a szeretet között. Hogy minél nagyobb a fa, minél több az ajándék, annál jobb a karácsony... Na ne. Mire felnőttem, ki is ábrándultam a "fogyassz minél többet" típusú Amerikai karácsonyból, ami, ha rajtam múlik, megmaradhat a mesékben, mint a repülő rénszarvasok. Ennek a cikknek a rövid verziója a "használd, amid van, ne vásárolj össze minden sz*rt, és légyszi ne rakd műanyagba". :D De azért tudok én ennél szofisztikáltabb is lenni, úgyhogy íme a legjobb tippjeim arra, hogy egy picivel (vagy sokkal) környezettudatosabb legyen az idei Karácsonyod. Kevesebb szemét, több szeretet. Kevesebb pazarlás, több minőségi idő. Fontos: Nem az a cél, hogy teljesen hulladékmentes, fényevő ünneped legyen, és feláldozzuk az aszketizmus oltárán a Karácsonyt, meg az egész életedet. A karácsony nem attól karácsony, hogy túlköltekezel, túlhajtod magad, január hatodikán pedig több zsák szeméttel gyarapítod a bolygót. A meghittség nem ezen múlik. Most tegyük félre a környezetvédelmi szempontot egy pillanatra. Ha leteszed a vásárlás-fogyasztás-mégmégmég-őrületet, az abban is segíteni fog, hogy lelassulj. Kézzel készíteni dolgokat, otthon főzőcskézni, minőségi időt tölteni azokkal, akik fontosak neked -- ezek mind jók a lelkednek, ÉS a környezetednek, ÉS a pénztárcádnak is. Win-win-win. ... Olvass tovább
- « Előző oldal
- 1
- …
- 4
- 5
- 6
- 7
- 8
- …
- 409
- Következő oldal »
