Hellóbelló, itt az Ennél zöldebb könyvklub nyári szünet utáni első ülése! :) És csapjunk is a lecsóba, jöjjön a könyv leghosszabb fejezete, a Nagy Kifogáslista. A könyvklub eddigi alkalmaihoz hasonlóan ez a bejegyzés most sem csak azoknak hasznos és érthető, akik olvasták a könyvemet -- a könyvklubos bejegyzésekben kiegészítő szempontokat, plusz gyakorlatokat, ötleteket adok a kihívásokkal kapcsolatban; ezek önállóan és a könyv kiegészítéseként is működnek. A Nagy Kifogáslista A kifogáslista összeállításának ötlete egy felismerésemből született, amit az olvasóktól kapott számtalan levélből és beszélgetésemből kristályosodott ki. Összeszámolni sem tudom, hány ember keresett meg azzal, hogy elege van a mókuskerékből, de nem tudja, hogy mihez kezdjen, vagy hogyan tegye meg az első lépést, ki a pocsolyájából Mégis a legtöbben azok voltak, akik felbátorodtak ugyan és elindultak a saját útjukon, mégis szinte azonnal beleütköztek valamilyen korlátozó hiedelembe, amit gyerekkorból, szülőktől, rokonoktól, iskolából, vagy valamilyen társadalmi elvárás miatt magukkal cipeltek és most az szólt be nekik, hogy nana, erre nem megyünk, hát hová gondolsz! Amikor elkezdesz ténylegesen azzal foglalkozni, amivel igazán szeretnél, ami igazán te vagy, szinte mindig ez a STOP jelzés kerül elő valamilyen kifogás képében, és tesz próbára: továbbmész, vagy vissza a pocsolyádba? Talán ebből is látszik, hogy a kifogás szót én nem abban az értelemben használom, ahogy sokan mások. Úgyhogy következzen először a saját definícióm, hogy magamat idézzem :) A kifogás olyan, rossz élményből levont, végletes következtetés, téves hiedelem, amelyet alapszabályként használsz. Azért nem vagyok rá képes, mert buta vagyok, csúnya vagyok, gyenge vagyok, a világ nem így működik, ilyet nem szabad csinálni. Lehet, hogy tudatosan mondogatod magadnak, lehet, hogy csak véletlenül kicsúszik a szádon egy beszélgetésben téged is meglepve, de az is lehet, hogy eddig eszedbe sem jutott így megfoglamazni, mégis meghatározza, mit mersz csinálni, és mit nem. -- (Ennél zöldebb nem lesz!, 3. fejezet, 72. oldal) Minden kifogás a félelmen alapszik - félelem attól, hogy nem vagyok elég jó, nem jár ez nekem, nem vagyok képes megtenni. Hiába vágyom arra a valamire, még köztem és az indulás között áll ez a félelem. És még ha nagyon is vágyom arra a valamire, lehet, hogy a félelem erősebb... Mit lehet ezzel kezdeni? A könyves tippeken túl most elárulok még egy technikát, amit alkalmazni szoktam. :) Készülj ... Olvass tovább
Le a pocsolyákkal! – Ennél zöldebb könyvklub 2.
Az előző alkalommal megnéztük, hogyan lehet kifundálni, melyik irány is vezet minket egy olyan élethez, amiben jól érezhetjük magunkat. A második Ennél zöldebb állomás már a status quo borításáról szól -- mert bármennyire is tudjuk már nagyjából, hogy mit szeretnénk, előbb-utóbb eljön az a pillanat, amikor a kósza álmokból valamit csinálni is kéne, ahhoz pedig kell egy nagy levegő, mert sokszor teljesen más jön, mint ami eddig volt... Hogy kinek mitől érkezik el az a pont, amikor fel bírja emelni a hátsóját, és megteszi az első nehéz lépéseket, az teljesen egyedi. Függ a tűréshatártól, a körülményektől (betelik a pohár), vagy történik valami olyan az életében, amitől átértékel mindent, ami addig történt vele. Ennek nem kell nagy tragédiának, veszteségnek, betegségnek lennie, lehet, hogy egy szép, csendes szerda reggel egyszer csak bemegy a munkahelyére, és hirtelen az ötlik az eszébe: Mégis mi a francot keresek én itt?! Ez az a pont, ami után már lehet bármit is kezdeni. De addig el is kell jutni. A fejezetben levő gyakorlatok és szempontok mellé most adok két újat: egy szemléletes történetet egy kutyáról, és a pocsolyaszégyen jelenségét. 1. Mindenki a maga pocsolyájáért felelős Erről a könyvben is írtam, de leírom megint, mert fontos: aki közönyös, azzal nem lehet mit kezdeni kívülről, a változást neki kell akarnia. A pocsolyából (a saját életének a poshadt, sehova sem vezető, "szar, de már megszoktam" verziójából) az egyedüli kivezető út a saját dühe. Amikor már eléggé tele lesz a hócipője azzal, ami van, amikor már eljön egy pont, hogy sokkal rosszabb, ha marad, mint ha változtat (legyen bármilyen nehéz vagy ijesztő is az új helyzet!), akkor ki tud lépni. Amíg ijesztőbb kinn, mint benn, addig bizony ott fog ülni a langymeleg vízben. ... Olvass tovább
Mihez kezdjek? – Ennél Zöldebb Könyvklub 1.
Üdv az Ennél Zöldebb Könyvklub első ülésén! A könyvklubot egy hónappal ezelőtt hirdettem meg azzal a céllal, hogy segítsek nektek még mélyebbre merülni az Ennél zöldebb nem lesz! tíz lépcsős rendszerének tartalmában, akár tudatos életmódváltásra, akár egy új élethelyzettel való megbirkózásra, akár saját vállalkozás alapítására használjátok a könyvet. A virtuális könyvklub bejegyzéseiben minden fejezettel külön-külön foglalkozunk majd, megjegyzésekkel, új tartalommal és extra gyakorlatokkal segítek átjutni a buktatókon, ahol esetleg elakadtatok, illetve teret adnok a könyv olvasói közösségének, hogy egymást támogatva haladhassatok előre a saját utatok megtalálásában és megvalósításában. Plusz természetesen itt vagyok a kommentek között én is. :) Mielőtt beleugrunk, még egy megjegyzés: mivel nem egy "elolvasom aztán kész" könyvklubot szeretnék -- ahol végigrohanunk az elméleten, aztán jól meglepődünk, hogy nem történt semmi változás -- ezért ráérősen, max. két hetente lesz egy-egy új ülés, mert tényleg az lenne a cél, hogy aki részt vesz, kényelmesen, nem sürgetve át tudja rágni magát a gyakorlatokon, és adjon időt a felismeréseinek. Az első könyvklubot azoknak is meleg szívvel ajánlom, akiknek még nincs meg az Ennél zöldebb nem lesz!, ugyanis az első fejezetet ingyen elküldöm mindenkinek, aki feliratkozik a hírlevelemre. 1. fejezet: Mihez kezdjek? Egy hónappal ezelőtt arról kérdeztelek titeket, hogy a könyvben felvázolt út melyik szakaszában jártok éppen, és a válszok egyik nagy része az első lépcsőre érkezett. Vagyis sokatoknak volt ismerős ez a mondat: Azt se tudom, mit akarok kezdeni az életemmel, teljesen elvesztem. Nem tudok dönteni. Azt tapasztalom (a könyv megjelenése óta pedig különösen ki vagyok erre hegyezve), hogy nagyon sokan azért nem indulnak el, mert gyűjtögetnek. Célokat, álmokat, információt, aztán mindezeket fejben összerendezik, és azt mondják: ó, hát ez még mindig nem elég jó terv, majd ha teljesen tökéletesre kitaláltam, akkor majd elkezdem. Ezzel még a harmadik fejezetnél, a kifogáslista kapcsán fogunk foglalkozni, de a tapasztalatom azt mutatja, hogy a kifogások már a tervezés szintjére bepofátlankodnak, és elrontják az egészet, még mielőtt bármi elkezdődhetne. Persze az egész mögött egy dolog van: a félelem. Hogy nem lesz elég jó, amit magadtól csinálsz, hogy mégis kényelmesebb lesz a mostani rossz, mert ki tudja, mi lesz akkor, ha változtatsz (mi van, ha valami sokkal jobb! azzal mit kell kezdeni?!), és különben is, ... Olvass tovább
Ennél Zöldebb Könyvklub – 0. Alapító ülés
Két évvel ezelőtt ilyenkor kezdtem el dolgozni az Ennél zöldebb nem lesz! kéziratán. 2013-ban a Könyvhéten debütált a kötet (videó is készült róla!), azóta pedig több ezren vásárolták meg, és ha a könyvtári népszerűségéből indulok ki, még többen olvasták. :) Rettentően örülök, amikor visszajelzéseket kapok a könyvről -- volt, aki vállalkozást alapított, munkahelyet váltott miatta; remélem, nem bánták meg! :)). A könyv olyan értelemben befejezetlen történet, hogy a gyakorlatok hatására mindig más és más eredmény jön ki, az olvasó egy új oldalát ismerheti meg, akárhányszor is veszi kézbe. Jó magam is többször végigjártam már a tíz lépcsőfok ciklusát az elmúlt két évben, és még biztos, hogy nagyon sok ilyen ciklus vár rám -- a tanácstalanság, a pánik, az ihlet, a pörgés, az elfáradás, az intenzív alkotás, önmagunk felvállalása, a megtorpanás, teljes bizonytalanság, a kudarcok, új erőre kapás és végül a siker. Nem könnyű út, de abszolút megéri! :) “Ne azt kérdezd, hogy mire van szüksége a világnak. Az a kérdés, hogy mitől érzed úgy, hogy életre kelsz. Tedd azt. Mert a világnak eleven emberekre van szüksége.” – Howard Thurman Mindig szükség van olyan emberekre, akik felismerik, hogy szeretnének változtatni, én pedig szeretném folytatni azt az utat, amit elkezdtünk a könyvvel. Mivel itt van nekünk ez a jó kis találmány, hogy Internet, nem is kell a folytatáshoz semmilyen extra feltétel. Úgyhogy ezennel megalapítom a 2015-ös Ennél Zöldebb Online Könyvklubot, ami 10 alkalmon keresztül ad többletélményt az olvasáshoz! :) Ha már olvastad a könyvet, de maradtak benned kérdések, vagy szívesen végigmennél rajta újra, és jó lenne ezt egy közösségben csinálni, akkor itt a lehetőség. Mindegyik könyvklub bejegyzés alatt lehet beszélgetni az adott fejezet témáival kapcsolatban. Megoszthatod a tapasztalataidat, felismeréseidet, vagy kérdezhetsz, ha valahol elakadtál. Ha megvan a könyv, de még nem olvastad végig, a könyvklub motiválhat abban, hogy ne csak elolvasd, hanem a gyakorlatokat is végigvidd. Nem fogunk őrült tempóban haladni, alaposan megrágjuk a fejezeteket, így bőven lesz időd velünk tartani. Ha nincs meg a könyv, akkor is hasznos lesz neked ez a cikksorozat! Mivel nem egy szappanoperát írtam, aminél minden előzményt tudnod kell, különben nem fogod érteni az utalásokat, meg hogy ki kinek a gonosz ikertestvére, sokkal egyszerűbb lesz a helyzet. :) Igyekszem nagyon sok olyan ötletet megosztani, ami a könyv ismerete nélkül is használható. Ha ... Olvass tovább
Hello London! – 4. nap: Az olvasótalálkozó
Szombaton dolgozós nap volt, az eddigi napokhoz képest kevesebb mesélnivalóval, de attól még nem volt kevésbé emlékezetes. Korán kezdtünk -- Ádámnak volt egy újabb előadása a Queen Mary egyetemen, és amíg beállították Jonathannel a hangot meg a projektort, elmentem magamnak vadászni valami olvasnivalót. Az a pár száz méter egyedül bóklászás is borzalmasan izgalmas volt: tök egyedül beszéltem a biztonsági őrrel, aki készségesen elkísért a "glossy magazines"-hez, és tök egyedül fizettem, és mondtam, hogy "cheers", amikor megkaptam a visszajárót, és egészen olyan volt, mintha ez nagyobb dolog lenne annál, amilyen (egy 28 éves, angolul perfektül beszélő ember újságot vesz). Nagyon élveztem. :) Az angol Glamour alapműveltség, azt mindig megveszem, ha tudom, de nagyon nagy meglepetés volt a Company, aminek iszonyú jó a tipója és a tördelése (plusz jó tapintású matt papíron van). A két nagy kedvencem a woman&home és a Good Housekeeping; a címe alapján mindkettő lehetne nyanyás és "a nőknek a konyhában a helye" magazin, de nagyon nem azok, iszonyú jó cikkek vannak bennük a háztartáson és a főzésen túl is. Nyitottak, széleskörűek, jó értelemben vett feministák. Amúgy végig azt éreztem, hogy ezeknél az újságoknál magasabban van a léc, már ami a témákat és az olvasók (feltételezett) intelligenciaszintjét illeti. A Glamourban is simán volt egy több oldalas hosszú interjú fiatal női egyéni vállalkozókkal, és arról beszélgettek, hogy milyen háttér kell hozzá, hogyan adóznak, milyen kedvezmények vannak, satöbbi. A Company magazin érdekes és szimpatikus húzása volt, hogy teljes egészében fiatal pályakezdők tollából született, mert az októberi szám volt a New Talent Issue, amikor is nemrég végzett divattervezők, grafikusok, újságírók, fotósok, sminkesek töltötték meg tartalommal az oldalakat. Iszonyú friss és eleven volt az egész. Nem vettem sok magazint, de még egy hónappal a hazaérés után is találok bennük új dolgokat, mert nagyon tartalmasak. Ami a legkevésbé tetszett, az a Look nevű kifejezetten konzumújság volt, csak azért tettem be a kosárba, mert 99 pennyért kíváncsi voltam rá, hogy mit tud. :) A legtöbb újság egyébként 2-4 font között van, ebbe bele kell érteni a százhetven oldalas kisformátumú magazint, és a hatszáz oldalas "fegyverviselési engedély kell hozzá" Vogue-ot is. Viszont érdemes figyelni az akciókat, ha kifejezetten magazin-vásárlásra indulunk, és kispénzű turisták vagyunk. :) A WHSmith hálózatnak sokszor vannak kedvezményes akciói, eleve rányomják ... Olvass tovább
“Ennél zöldebb nem lesz” a Könyvhéten – videó
Hivatalosan június 9-én háromtól dedikáltam a könyvhéten a Bookline standnál -- gondoltam, előbb odamegyek, körülnézek. De amint megérkeztem fél három után kicsivel, máris ülhettem le, mert ott vártatok. És csak jöttetek és jöttetek, két órán keresztül, folyamatosan. Fantasztikus volt ennyi vidám arcot látni, biztos, hogy a legjobb hangulat nálunk volt az egész Vörösmarty téren! Az egész délután igazi családi munka volt: anyu almás süteményt, a húgom pogácsát sütött, amit a várakozók majszolhattak, én az aláírás mellett zöld iránytűt pecsételtem a dedikált könyvekbe (a nyomda a Scrapbook.hu webshopból van, és minden dedikált könyvbe került azóta is), a tintázás részét pedig a nagypapám végezte. Azok sem maradtak feladat nélkül, akik aláírást kértek: volt egy vendégkönyvem, egy gyönyörű, térképes BomoArt kötetet vettem külön erre az alkalomra, hogy nekem is maradjon emlékem az eseményekről. Köszönöm szépen a kedves szavakat és a rajzokat -- utóbbiakat elsősorban a legifjabb blogolvasóknak. :) Köszönettel tartozom még a frizuráért Dombi Imolának, és a csodás sminkért Sági Evelinnek. A ruhámat az Orsay-ban vettem, a nyakáncomat Réczey Melinda készítette. Azok kedvéért, akik nem tudtak ott lenni, és azoknak, akik ott voltak, de szeretnék felidézni, hogy milyen is volt, készítettünk egy 3 perces videót -- Nóra és Ádám végig forgattak, fotóztak, interjúztak a harmincöt fokban, és még Sonnyt, a borító tervezőjét is sikerült mikrofonvégre kapni. :) Köszönöm szépen mindenkinek a közreműködést, segítséget, támogatást. ♥ Veletek egy picit még annál is zöldebb lett az a vasárnap. ... Olvass tovább
Megjelent az “Ennél zöldebb nem lesz!”
Majdnem úgy kezdtem, hogy na itt a könyv. :)) De tényleg: itt van! 304 oldal, keménykötésű, és 420 g (ha valaki külföldre postázza a barátnőjének, most már könnyebb kiszámolni a postaköltséget is). Nagyon illatos, finom, jó kézbe fogni. Kívül selymes, belül nem vakító fehérek a lapjai, hanem kicsit ekrüsek, nagyon szeretem ezt a papírtípust. A tipó csodás, átlátható, könnyen követhető, olyan izgalommal forgatom, mintha nem is én írtam volna. :)) A fenti képen a kalapot Varga György kalaposmester készítette 1865-ben, ő az anyai nagymamám nagypapája, tehát az én ükapám. Az alma a zöldségestől van, és palacsinta lesz belőle. Minden infót elmondtam? :D Nem, még nem. Itt van a könyv hátulról, oldalról, elölről. A hátsó borítófotót Juhász Eszter (KépMás.com) készítette, Papp Diána pedig írt egy egészen zavarba ejtő ajánlót rólam. Köszönöm! ♥ Belül pedig ilyen szép: Teljesen be vagyok sózva, nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit szóltok hozzá! Azon kívül, hogy ezt megírjátok, több kérésem is van hozzátok -- nem verseny, nincs nyeremény, csak én fogok örülni nagyon! :) Ide küldhettek mindent: via.farkas@gmail.com illetve twitteren és instagramon használhatjátok az #ennelzoldebb hashtaget. Szeretném látni, hogy merre jár az almás lány! Küldjetek fotót a könyvről mindenféle nevezetesség mellett, nyaralásról, buszon, teraszon... Londonból, Seattle-ből és Barcelonából már kaptam ígéretet! Fotózzátok le, ha bármilyen kirakatban vagy újságban látjátok a könyvet! Én is igyekszem figyelni, de szeretném gyűjteni a megjelenéseket. Inkább kétszer legyen meg, mint egyszer sem. Nagyon köszönöm! Közérdekű információ: a Bookline-nál már most kapható, a könyvesboltokba a következő pár napban kerül a könyv, illetve a Könyvhéten is megvásárolhatjátok (Vörösmarty tér, Bookline stand), ott ráadásul 20% kedvezménnyel. Vasárnap háromtól négyig pedig dedikálom is. :) A könyvet e-könyv formátumban is megvásárolhatjátok itt. Ti is benne vagytok egyébként: ... Olvass tovább
Előjegyezhető az “Ennél zöldebb nem lesz!”
Előjegyezhető a könyvem, és bele is olvashattok! :) Ezzel párhuzasosan szeretném bemutatni a csodaszép borítót, amit Szalay Sándor készített. Zöld, szuperzöld, és vagány, annyira szeretem! És fantasztikusan fog kinézni keménykötésben. ♥ Az inspiráció Magritte, a végeredmény pedig egy városos-almás, urbánévás Daughter of Man. Na, de mi az alma? Az elvárások, amelyektől nem látja a saját útját? Esetleg a lehetőség, ami ott van az orra előtt, és észre se veszi? Vagy a félelmek, kifogások, amiket ha feldolgozna (megenné), akkor megszabadulna a szemellenzőjétől? Neked mit jelent az alma? Érdekesség, hogy a családban van egy pont ilyen kalapunk, és az ükpapám, Varga György kalaposmester készítette, 1865-ben. Majd lefotózom és megmutatom, nincsenek véletlenek. :) További ízelítőnek összeírtam, hogy melyik fejezetekkel milyen területeken tudtok segíteni. Mindegyikben tucatnyi gyakorlatot találtok, amelyekhez kis idő, papír, és ceruza kell csak, így azonnal lehet alkalmazni is a tanultakat, és rögtön lesz saját tapasztalatotok a témákban. A könyvben tíz állomásra osztottam azt a folyamatot, amelyen mindannyian végigmegyünk, mielőtt, miközben és miután elhatározunk valamit. A tíz állomás ciklikusan ismétlődik, nem lineárisan: a végén már főleg a 7-8-9-7-8-9 egymás után sokszor, míg végre eljutsz a 10-eshez. Első olvasásra valószínűleg az a fejezet fog leginkább hozzád szólni, amelyben éppen vagy: diploma/költözés/nagy váltás után lehet, hogy az 1-2-3, ahol állsz, ha van már ötleted, hogy mivel szeretnél foglalkozni életed következő szakaszában, a 4-5-6-os állomás lesz a segítségedre. Én most -- a könyv végeztével -- a 10. állomáson vagyok, lassan visszatérek a 7-8-9-es kerékvágásba, de ha megint kitalálok valami nagy projektet, kezdem én is az elején. :) Bevezető, avagy ki ez és mit akar? (olvassatok bele) Segítség a könyv használatához, ízelítő abból a szemléletből, amit a blogon és a könyvben is képviselek. :) A legfontosabb alapgondolatok egy része, illetve a hozzáállás megismertetése itt található. 1. fejezet: Mihez kezdjek? Ebben a fejezetben segítek megtalálni, hogy mi az, ami a te utad, ami belőled indul ki, és nem egy kívülről felvett, ráderőltetett minta -- utóbbival ugyanis esélyed sincs boldognak lenni. A gyakorlatok segítségével felfedezheted azokat a készségeidet, amiket szívesen használsz, és azokat az értékeket, amikért szívesen dolgoznál. 2. fejezet: Hagyd ott a pocsolyádat! Teljesen megbénít a félelem és a stressz, és amíg ez az ... Olvass tovább
