Gomez fél éves elmúlt, 5 hónapja van velünk, és bátrabb, mint valaha. :) Folyamatosan pörög az agya, és kitalálja, hogy hova kéne még feljutni. Az előszobai cipősszekrény már megvolt, a kanapéról átlóban az íróasztalra szintén (oda már apu csinált is egy deszkát, mert ha hátulról támadva elrágja a hangszóró drótját, nem fogunk örülni), tegnap pedig a maxiszoknyámon kapaszkodva felmászott (!!) az ölembe. Nem normális, és imádom. Még mindig hatalmasakat pattog, az ifjonti hév tehát megmaradt, a kangörcs továbbra sem jelentkezett, egyre inkább le merem kopogni, hogy marad ivaros, mert nem lesz probléma. :) Kapott már friss (permet nélküli) füvet, pitypangot, néhány Lofty'st is, imádja a bazsalikomot, kaprot, koriandert. Ezek nem a fő ételei, csak egyet-egyet kaphat, nassnak. A második durvább vedlésen is túl van, ami azt eredményezte, hogy a teljes oroszlánsörényét "elhagyta", lassan már kezd visszanőni neki, de egy ideig olyan csutka haja volt, mint egy sima kosorrú nyuszinak. Emiatt néha Kojaknek hívom. :)) Sajnos a benyalakodott szőrnek meg is lett az eredménye -- gyöngysorrá láncosodtak a nyuszibogyók. A nyuszi nem tudja kiöklendezni a lenyelt szőrt, mint a cicák (ideális tesztállat: se hányni, se sírni nem tud), és ebből lehetnek problémák. Megelőzésnek egyrészt muszáj fésülgetni (egy nagyon hatékony Furminatorunk van), de amint jön a láncos bogyó, kell a szőrcsomósodásgátló, különben felgyülemlik a gyomrában, és abból még akár műtét is lehet. A legjobb a Fibreplex nevű pumpás paszta, ezt amúgy is érdemes otthon tartani, mert mindennemű bélleállásnál (pl. stressz vagy front miatt leáll az emésztés) segíthet, és akár életet is menthet. Műanyag fecskendője van, azt kell benyomni a nyuszi szájába, de Gomezzel nem volt nagy gond -- már magában is elkezdte cumizni a fecskendőt, aztán amikor kijött a paszta, szépen benyalta, és még jött volna repetáért is. :D Újabban szívesen alszik a konyhaasztal alatt illetve a mosógép előtt -- valószínűleg szereti a hűs járólapot. Különösen a frontok viselik meg, olyankor úgy alszik, mint akit kiütöttek. ♥ A kanapén csak felügyelettel lehet, persze rendszeresen felmegy amúgy is, de most már elég, ha elindulunk felé leterelni, máris ugrik le. Tudja ő, csak azért próbálkozik. :)) A hálószobából szintén ki van zárva, mert ott se jó, ha felügyelet nélkül van, rendszeresen kaparja az ajtót, hogy be akar menni, és párszor neki is ugrott, hátha betörheti. Nem sikerült, de nem adja fel. :) ... Olvass tovább
Nyúlnapló #4 – Kamaszodás, fotósorozat, werkvideó
Olyan gyorsan telik az idő! Gomez már majdnem fél éves, 4 hónapja van velünk. Sok minden történt az elmúlt hónapban, jó hosszú bejegyzés lett, nem is gondoltam volna. :) Statisztikai adatok: Lemértük az állatorvosnál, 1,10 kg-t nyom, vagyis pont kétszer akkora, mint hat hetesen. Ez most már valószínűleg közel van a végleges méretéhez, nem lesz nagyobb, mivel mini nyuszi, nem törpe. Néha annyira komoly úriemberes feje van, máskor meg tiszta kölyöknyúl, akár két perc különbséggel is. Gőzerőből elkezdett kamaszodni -- lelkes és ragaszkodó, de szerencsére bírható módon fejezi ki a szeretetét. Ezt a naplóbejegyzést most arra is használom, hogy elmeséljem, mit tud művelni egy nyuszisrác, ha szerelmes, illetve szó esik az ivartalanításról is. Gomez egyre jobban kötődik hozzánk, aktívan keresi a társaságunkat, most már mondhatom, hogy nagyon jó barátok lettünk így hárman. A második, ismétlő oltásra (Pestoryn mormixot kapott megint) úgy mentünk már, hogy a váróban nagyon ágaskodott a hordozóból, ezért próbából kivettem. Áfonyát is kivettem régen ölbe a dokinál, jobban biztonságban érezte magát az idegen helyen, mint a dobozban -- egyébként ilyenkor bújtunk a legjobbakat, jó volt érezni, hogy támasza vagyok és bízik bennem; itthon nem hagyta, hogy fél óráig dédelgessem. Féltem, hogy Gomez mit szól, hiszen itthon nem lehet mellkasra venni, azonnal elindul vállnak (aztán meg fejjel lefelé :D), de iszonyú aranyosan odabújt és őt is minimum fél óráig tudtam ringatni, dédelgetni. ♥ (Ld. bal felső kép fenn.) A vizsgálóban alig lehetett rólam levakarni, helyből fel is ugrott a vállamra, szétkarmolta a kulccsontomat, de megérte. Azóta próbáltam itthon reprodukálni a dédelgetős szeánszot, de nem hagyta, jobban érdekli a világ. Na nem baj, szeptemberben megyünk megint a dokihoz a következő oltásra, muhaha. Megvolt egyébként az első féreghajtása is, nem volt semmi gond, féregtelen a drága. Napról napra látszik, ahogy jobban kötődik hozzánk, igényli, hogy velünk legyen, simogassuk, játsszunk vele. Mellettünk fetreng rendszeresen, felugrik az ágyba reggelente és köszönt, követ, akármerre megyünk, és osztja a puszikat -- 90%-ban még ruhára (szerintem azt hiszi, hogy az a szőrünk), de Ádámnak egyszer már szisztematikusan körbepuszilta a tenyerét. ♥ Hétvégén együtt szunyókáltam vele délután -- ő az ágy alatt, én az ágyban. Félúton kijött és megnézte, hogy mit csinálok, én reflexből megvakargattam a fülét, aztán visszament. Miután felébredtem, akkor jött csak ki velem a ... Olvass tovább
Szeretem a munkám! #10 – Nyúltenyésztő vagyok!
Halászi Barbi 27 éves, hobbinyúl tenyésztéssel foglalkozik, és onnan ismerem, hogy nem mellesleg az ő tenyészetéből származik Gomez is. :) Barbi hihetetlenül jó szakember, megbízható és szenvedélyes tenyésztő, látszik az állatain, hogy mennyire szeretik őket. Az interjúból kiderül, hogy a nyulak nem pont annyira szaporák, mint híresztelik róluk, hogyan képesek akaratodon kívül a szívedbe lopni magukat, és még cuki nyulas képeket is nézegethettek. :) (Csak zárójelben és csendben jegyzem meg, mert remélem, evidens, de pörköltes és vadasos poénokra nem vagyunk kíváncsiak - köszönöm. ♥) Továbbra is lehet jelentkezni, ha szeretnétek válaszolni a kérdéseimre! Részletek a felhívásban. - Miből áll a munkád? Javarészt itthon dolgozom, mini kosorrú és oroszlánfejű mini kosorrú nyuszikat tenyésztek, illetve felszerelésekkel is foglalkozom, ezekért rohangálok. Illetve mellette főiskolára járok, már ha ez munkának számít. - Milyen egy átlagos napod? Milyen típusú feladataid vannak? Első körben a nyuszikat látom el, etetés, itatás, takarítás. Persze ügyködök azon, hogy szaporulat is legyen, aztán ha megvannak, velük is foglalkozom. Amíg nagyon picik, csak figyelem, hogy rendben vannak-e, ha nagyobbak, akkor jön a szocializálás: kijárok hozzájuk simogatni, ölbe venni őket, hogy szokják az ember közelségét. Emellett én vagyok a marketinges, anyagbeszerző, PR-os, fotós, és én csinálom a tenyészet honlapját is. :) - Milyen képzés kellett ahhoz, hogy ezzel foglalkozhass? Állattenyésztő mérnöki képzést végzek/végeztem. Mikor a nyuszikkal kezdtem foglalkozni, az ehhez szükséges tárgyaimon, mint nyúltenyésztés és genetika már túl voltam, úgy gondolom ez mindenképpen kell alapnak hozzá. Mindenféleképpen elengedhetetlen a kitartás: az élőlények, sokszor nem úgy működnek, ahogy mi azt elképzeljük. Fontos továbbá, hogy mindig készek legyünk újat tanulni, hisz fogunk. Illetve egy kevésbé szívderítő dolog, de mindenképpen képesnek kell lenni rá, hogy feldolgozzuk a veszteségeket és elfogadjuk, hogy nem tudunk mindent befolyásolni. - Mi a legnagyobb félreértés a munkáddal kapcsolatban? Az, hogy könnyű. Ugye, a közhiedelemben az van, hogy "szaporodnak, mint a nyulak" -- nos, ez nincs teljesen így. A másik nagy tévedés, hogy a kicsik mindig cukik. Persze, amíg minden rendben van velük. Ha betegek, vagy más baj van, az minden, csak nem szívderítő. - Mikor érezted úgy először, hogy „igen, ez az, ezt kerestem, itt a helyem”? Mióta az eszemet tudom tisztában ... Olvass tovább
Nyúlnapló #3
Eltelt egy újabb hónap. Gomez 4,5 hónapos, 3 hónapja van velünk, és a legfontosabb hír, hogy végre dumál! Megkapta az első oltást (hónap végén visszük az ismétlésre), ami azt jelenti, hogy most már az egész lakásban szabadon mászkálhat, mert a cipőről behozott cuccok már nem veszélyesek rá. Ennek következtében még jobban átváltott követős kiskutya üzemmódba, szépen elkísér mindenhova -- vécére, kezet mosni, aztán vissza... :)) Abszolút falkaként vagyunk kezelve, hiába mehet már bárhová, mindig ott van, ahol mi. Néha elugrál megnézni, hogy minden rendben van-e az ágy alatt a hálóban, aztán jön is vissza. A konyhában "szólt hozzám" először, mikor kimentem teát főzni, hallottam, hogy jön utánam, és dünnyögött kettőt, mikor beért az ajtón, én meg reflexből, hátra se nézve visszaköszöntem neki, mire leesett, hogy basszus, ez a nyúl még sosem köszönt. :D Azóta már udvarlással és körbefutással megspékelt folyamatos dumaparti volt, és ő is úgy csinálja, mint Áfonya anno, hogy ha elmegy a szobából, vagy megérkezik, vagy alvás után ébredve regisztrálja, hogy itt vagyunk, akkor egy "Mmm-mm" keretében üdvözöl. ♥ A kanapéra járás maradt, sőt, ha valamelyikünk ott ül, akkor elkerülhetetlen, hogy csatlakozzon. A laryngitisem miatt (már múlik, kopp-kopp) több napot töltöttem ott takaróba bugyolálva, laptoppal, hát végig asszisztálta az egészet. Ami viszont teljesen új, hogy el is dobja magát a kanapén -- Áfonyát hidegen hagyta az egész téma, de Gomez volt, hogy akkor is felment, amikor ott se voltunk, és szunyókált egyet. Ha a feje fölé teszem a kezem, automatikusan lefekszik és vakartatja magát -- sokáig elvagyunk így, amíg meg nem unja, vagy el nem zsibbad a kezem. Laptopozni persze nehézkes így, de kit érdekel! A fenti képen láthatjátok, hogy ez a gyakorlatban hogy nézett ki, és azt is, hogy mennyire glamúros az élet. :D A vedlés nagy részén túl van, a hátán a folyamatosan világosodó szőr már összefüggő lett. Fésülgettem a Furminatorral, és döbbenetes volt, hogy élvezte, sőt, kocogtatta is hozzá a fogát (a nyuszik így doromboltak). Tegnap este valamit hallhatott, felpattant mellőlünk, és elkezdett toppantani a kanapén, hogy elijessze a "betolakodót". Annyira édes volt, Áfonyát soha, soha nem hallottuk toppantani, teljesen meghatódtam, hogy Gomez teljesen védelmi szerepbe került, leugrott a kanapéról, és megkereste, hogy mi van. Nagyon erős hang egyébként ez a toppantás, először azt hittem, hogy eltörött hirtelen a kanapé rugója, vagy valami, annyira hangos volt -- ... Olvass tovább
Nyúlnapló – Az első hónap együtt
Kerekítek, még öt nap van a "hivatalos" első hónap leteltéig, de egy csomó mérföldkövön túl vagyunk már. Mivel tudom, hogy sokan bezsongtatok a nyuszi-témától, inkább időről időre leírom, hogy mi a helyzet, mire kell figyelni, hogy ha és amennyiben nyuszitok lesz, akkor meglegyen az elméleti kiképzésetek, és felelős gazdik tudjatok lenni. :) Bármilyen tanácsért, profi segítségért továbbra is a Törpenyúl.hu oldalt ajánlom szeretettel! Gomez kedden lesz tíz hetes, az oroszlánsörénye egyre nagyobb, a gatyót már el is kezdette kis tincsekben vedleni (szipp-szipp, babaszőr), a nyest-jegyei (orra-füle, mancsai) besötétedtek, ez főleg fotókon és erős fényben látszik. A mellénye és a pocakja egészen világosak. A fehér zoknis kisnyúl után most egy fekete cipellősünk lett. ♥ Először a jobb füle "pottyant le" (nem tőből, hanem lekonyult), aztán pár nappal később a bal is, most már teljes kosorrú feje van, bár amikor figyel, még fel tudja vágni őket Y-alakban. :) Súlyra nem változott sokat, inkább centiben látszik nagyobbnak, de még mindig nagyon kicsike. Voltunk orvosnál, bemutattuk, a tűkörmeinek a vége le lett csippantva (a hosszuk miatt még abszolút nem kellett volna, de frissen nőve olyanok voltak, mint a penge!). Februárban megyünk az első oltásra, kombinált Pestorin-Mormyxot kap, márciusban pedig az ismétlőt, onnantól pedig ketyeg a fél év, és mindig tavasszal meg ősszel lesz az oltás. A következő dokilátogatáskor meglesz a rutin féreghajtás is. Mindene tökéletes egyébként, egyelőre az a feladat, hogy figyelni kell a fogát, mert a kisnyulak állkapcsa gyorsabb ütemben nőhet, és ha "bulldogharapása" lesz (vagyis nem a felső fedi az alsót, hanem az alsó a felsőt), akkor örökre deformálódhat a foga, és mivel nyúlfogszabályzás nincs, folyamatos orvoshozjárás és fogvágás lesz a vége. Az meg nem poén. Egyáltalán nem biztos, hogy bekövetkezik (megbízható tenyésztőtől származó, ismert felmenőkkel rendelkező nyulaknál erre kicsi az esély), de jobb nézni, mert ha időben elcsípjük, akkor pedig meg lehet előzni, ezért most szájbalesegetés is van. :) Szerencsére rendkívül kezes, az ölünkben alszik fél-egy órákat, minden nap hanyatt is fordítom, hogy szokja (szájon át könnyebb beadni neki a gyógyszert, ha hanyatt van -- előfordulhat, hogy az élete során beteg lesz, ez esetben pedig tudnia kell elviselni a hátazást, ezért gyakoroltatom vele). Körömvágásnál egyébként én fogtam le -- elmormoltam magamban pár imát, hogy lehetőleg ne harapja le csuklóból a kezemet, mert még soha ... Olvass tovább